Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-04 / 209. szám

i960, szeptember 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Megalakult a megyei mezőgazdasági akció-bizottság Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Megyei Titkárságán megalakult a népfront mel­lett működő mezőgazdasági akció bizottság. A szakembe­reket Pallai Sándorné a HNF. Megyei Bizottságának titká­ra üdvözölte, majd ismertette milyen munka vár a népfront önzetlen munkatársaira a má­sodik ötéves tervben megha­tározott mezőgazdasági jel­legű feladatok megvalósításá­ban. Ismeretes, hogy me­gyénkben 1960-re 50—55 szá­zalékkal kell emelni a me­zőgazdaság1 össztermelését. Olyan feladat ez, melynek végrehajtása csak a legszéle­sebb tömegek bevonásával si­kerül, s amelyhez szükséges a szakemberek segítsége, te­vékeny munkája, a mezőgaz­dasági dolgozók, termelőszö­vetkezeti gazdák politikai, szakmai nevelése — mondot­ta Pallai elvtárshő. Majd azt vázolta, hogy a megyei elnökség miben vár segítséget a mezőgazdasági akció bizottságtól, hogyan kívánja azt tovább szélesíte­ni olyan szakemberekkel, — akik önként, szívesen vállal­ják a munkát. A legjobban dolgozó, kiváló eredményeket elérő közös gazdaságok ter­melési módszereinek népsze­rűsítése, a maradi, visszahú­zó nézetek leküzdése, helyi jellegű kiállítások, tapaszta­latcserék szervezése, a mező­gazdasági szaktanfolyamok, ezüstkalászos tanfolyamok benépesítése, a fiatal szak­emberek nevelése, segítése és még egy sor tennivaló tarto­zik az akció bizottság mun­kaprogramjába. A rövid tájékoztatót köve­tő kötetlen beszélgetés során többen elmondották: szüksé­gesnek, hasznosnak tartják a mezőgazdasági akció bizott­ság létrehozását, vállalták az abban való részvétéit. A Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa részéről megjelent Fá­bián László elvtárs tájékoz­tatásként elmondotta, hogy az országos tanács mellett három mezőgazdasági akció bizottság működik —, melyek a talajerő gazdálkodással, mezőgazdasági szakemberkép­zéssel és a szakkörökkel foglalkoznak. Javasolta, hogy a most megalakult akció bi­zottságon belül hozzanak lét­re munkacsoportokat a spe­ciális feladatok segítségére. Ehhez kapcsolódva mondot­ta el Gyémánt Gyula elvtárs az állami gazdaságok me­gyei főagronómusa, a mező- gazdasági akció bizottság ve­zetője^ hogy milyen szakte­rületekre alakítanak munka- csoportokat. Hangsúlyozta, hogy nemes, szép feladat vár az akció bizottságra, s a lel­kes, céltudatos munka min­den bizonnyal meghozza a várt eredményt Az egész tanácskozáson vö­rös fonálként húzódott végig a szakmai tudás gyarapításá­nak fontossága, hogy a ter­melőszövetkezeti gazdák szak­munkásokká váljanak s a szakemberek, tsz vezetők is tovább képezzék magukat és kulturált, magas hozamokat biztosító termelés folyjék a közös földeken. Az akció bizottság első te­vékenységeként segíti a fia­tal szakemberek tanácskozá­sának megszervezését, ame­lyet szeptember 14-én tart a HNF Megyei Bizottsága. Taggyűlést tartott a törökszentmiklósi gépállomás pártszervezete Tegnap délután összevont taggyűlést tartottak a török­szentmiklósi gépállomás kommunistái. Értékelték a nyári , aratási-cséplési mun­kák elvégzését és megvitat­ták az őszi betakarítási, szántási és vetési feladato­kat. A taggyűlés megszabta a kommunisták tennivalóit, hogy időben és jóminőség­ben végezzék el a termelő- szövetkezetek mezőgazdasági munkáit DZSUNGEL, vagy ... mvállára. j i Visszafelé Tamási nógatta «Nagyot. — Hallgatsz hát? Hisz te adtad le az első zsákot... ULegalább iszunk egy jót Émegint. — Ezzel ismét elte- *rült a zsákokon. Aludt még kjegyet. Nagynak gyorsan tisz­aiul t a feje. Rendezgette gon- Jdolatait. 1 a kunhegyes! Lenin Termelőszövetkezet öntözött kukoricája? Az utóbbi Képűnk a kunhegyes! járási öntözési tapasztaltcserén készült. Beküldte: Odus ván, a járási tanács főmezőgazdásza« Rágyújtás a répa földön Mire a sertéstenyésztő la- mkásához értek, már hidegen, f idegenül figyelte az alvó Ta- gmást elernyedt testét, izzadt­ságtól gyöngyöző arcát. Lo­ft vas széles jókedvűen fogadta Bőket. De a kába, ügyetlenül fctoporgó Tamási láttán meg­csappant a jókedve. Amikor pedig a zsákokat leszámolta, ft még gyanút is fogott. Sokat Ist- H volt ő régen gépnél. Tudta, i miből mennyi szem mehet egy M zsákba. Ennyit az ő szeme, az Vő várakozása nem csalhat. H ... így került sor a rendkí- Mvüli brigádgyűlésre, ahol Ta­I másiról jegyzőkönyvet olvas- W,tak fel: „Az ital miatt eladta íútagtársunk gabonajárandósá- Q,gának egy részét. Eladta, s a §pénzt még akkor este elmu- 'Élatta. Egy hatgyermekes apa Énem viselkedhet így $$ A brigádtagok úgy jöttek, Émintha mézes madzaggal csa­lj lógatták volna őket. Ilyen * még nem volt, hogy a Csala­II brigádot ilyen kimondhatat­f lan szégyen érje. Pedig már ,idestova hat éve, hogy ala- kult. Igaz, Tamási csak tá­jjá valy jött közéjük. Nem is fi volt vele semmi baj. De most || aztán aligha tudni, mi lesz a | vége. * — Azonnal zárjuk ki a szö- 'Mvetkezeiböl — kezdte kemény Ha szép és jó- minőségű LISZTET akart cseréljen a Szolnok megyei Malomipari Vállalat malmaiban: KISÚJSZÁLLÁS KUNHEGYES KUNMADARAS MEZŐTÚR SOLNOK TISZAFÖLDVAR TISZASZENTIMRF TISZAFÜRED KARCAG KUNSZENTMARTON JASZALSOSZENTGYÖRGY JASZAROKSZALL A S JASZKISER JÁSZAPÁTI JÁSZBERÉNY JÁSZLADÁNY TÜRKE VE és cseretelepein: Cibakháza, Tószeg, Tiszakürt, Cserkeszöllö, Tiszainolfa, Ti­szaiig, Jászboldogháza, Jánoshida, Alattyán, Jászszentandrás, Jászivány, Tiszasüly, Besenyszög, Kenderes, Ecsegfalva, Be­rekfürdő, Egyek, Tiszaörs, Nagyiván, Tiszaigar, Tiszaszöilős, Tiszaderzs, Tomajmonostora, Tiszajenő, Malmainkat új gabonatisztítö gépekkel és új rendsze­rű őrlőüzemi berendezések kei szereltük fel, amelyek az eddiginél is sokkal szebb és jobb minőségű liszt előállítását teszik lehetővé és ezen keresztül biztosí­tani tudjuk a vámőröltető közönségünk jóminőségü és szép liszttel való ellátását. Iskolás gyermekének most vásároljon az Klott iskolaköpenyt — 80—130 Ft-ig r ' 2 Hátitáskát - - - 32-126 Ft-ig Alföldi Állami Áruházban i Gyermek es lány ka bőrtalpú cipőt X 23—38 számig — 69.50—138 Ft-ig. Szolnok, SágváH i. U. 2. »ééééééé ééétÉáéáftátá tTTt» ADÓSOK A lovak fáradtan baktattak a szekér ^ előtt. A derékban J \ időnként egymásnak \ ütődött két váll. Olyankor megzöty- tyentek fölöttük a fejek is. ■ A fakó, csajla kalapok alatt ■ két elvizenyősödött szempár ■ határozatlan tekintete követ­■ te a poroszkáló lovakat. Szót­lanul ültejc, s ahol a dűlőit- nem rázta őket, az ital adta- bágyadtságtól el is szundi­. káltak. i A szekér ismét zöttyent egyet, a lovak megálltak. Ta­mási, a kocsis, lassan mor- , mogva nyitotta ki a szemét, [ Csak akkor hagyta abba a hu­ny orgást, amikor valami 'de­rengeni kezdett a fejében. Az ostornyéllel megbökdöste Na­> gyot: 3 — Ezek a tetves lovak el­5 tévedtek — morcogta. Amaz . még fel sem tápászkodott, mi­kor ott termett Köteles, a tar * nya gazdája. — Mi jót hoztak? — járta- körül a kocsit. Tamási mon­dott volna valamit, hogy négy dűlővel odébb, Lovasnak, a tsz kanászának búza és árpa ' része az. Köteles percek alatt i átlátta a helyzetet s mentem rácsapott a váratlan jövevé­nyekre: — Az isten is ideküldte magukat — sápítozott. — Épp búzát akartam venni. Mert, hiába, én nem jcepok a vasút­nál, pedig odajárok már két * és fél éve. i — De a tagok meg majd , másfelé küldenek, ha rossz ■ helyen hagyjuk a járandósá- ; got — mondta sejtelmesen, * erőtlen hangon Nagy. Tamási is nyúlt a gyeplőért, hogy in­ssrdít, de Köteles lefogta a ke- tizét. Odahajolt a kocsishoz, s az »italos lehelettől felbátorodva 1 súgta a fülébe: S — Adok én érte jó árat. jl Aztán meg se kottyan a Lo- Í|i>as kamrájának, ha itt hagy- .nak vagy két zsákkal! A két kocsikázó összenő- ,zett. Nagy próbált tiltakozni ÉNem! Azt nem lehet. Az csa- élás, irgalmatlan csalás. Ta- *mási azonban ingatag moz- | (Lilátokkal követte a gazdát. ÍAz eresz alatt suttogtak egy fűdéig. Aztán leemeltek két te- Ilii zsákot. Egyiket Nagy, a Kmásikat Tamási adta Kötetes hangon Csató, a csapatvezető. — Szarkákat nem dédelge­tünk toldta meg valaki. — Ilyen szégyent! Ne tűr­jük meg magunk között! kiáltott sipító hangon néhány asszony is. Tamási úgy ült ott, mintha nem is értené, miért az ő ne­vét emlegetik amazok foly­ton. Hisz ő nem tette. Nem. Az a Tamási Ferenc, aki itt ül, szemben a brigád tagjai­val, az nem vétett a szövet­kezeti erkölcs ellen. Nem ő tette. Ö biztos benne, hogy nem ő volt. Hanem az ital. Az. Az volt, amit indulás előtt a Nemes úti kocsmában it­tak. Más nem lehetett. Maga is borzadt a gondolattól: Ezentúl mindig ilyen fagyos, hideg iszonyattal néznek rá majd szövetkezeti társai. Ez lehetetlen! Hisz ő soha nem lopott. Nem is volt honnan, hisz egyedül lakott a 6 hold föld közepén. Most sem akart. Csak az a pióca Köte­les! Ügy döngicsélt a fülébe: — így Feri komám, úgy Feri komám. Hm ... Pedig mikor megvolt a 70 holdja, napszá­mosnak se kellett Feri ko­mája. — Máshol úgyis beveszik, mert jó munkás, csak a bor­nak nem tud ellenállni. — Ott is ezt csinálja, majd jó hírünk is megy — fogta fel megint a többiek szavát. így állsz hát, Tamási Fe- . renc. Mehetsz. Mehetsz, mert ■ gyenge, gané voltál. Csaltál. Még csak nem is a gyerekeid szájáért. A magad torkáért... Mehetsz, ha ugyan lesz még . utad valahová az életben. ' A brigádtagok mondták, egyre csak mondták a magu­két. Egymást tüzelve már- . már majdnem nekimentek a ■ komoran töprengő embernek. Hallgatásából nem tépelődést, hanem cinikusságot olvastak. Egyikük-masikuk hol a bri­gádvezető, hol a pártcsoport- bizalmi orra előtt hadoná­szott, hogy azonnal r Jr távolítsák el Tamásit, LC amikor motorján Lo­I vas is befutott. Mö­* gölte Nagy. — Az ám! — kapta fel a fejét a pártcsoport-bizalmi, mintegy mentséget keresve a váratlan embernél. — Te mit javallsz, mint sértett, mi le­gyen Tamásival? Csend lett, idegtépő vára­kozás. Lovas megállt. Ügy tett, mintha kifújná magát az út után. Fújt is valójában, de nem attól a nyolc kilométer­től. Hanem attól, amit mon­dani akart. Valahogy úgy akarta, hogy akik most itt vannak, nehogy félreértsék. Mert ő, a „sértett”, nem nagyleljcűsködik, nem. Csak azt akarja, hogy amaz ne vesszen el. Ne merüljön el a kétes hír örvényében. Hisz nem is oly rég volt szó a já­rási tanács MSZMP csoport­jának ülésén, hogy küzdjünk az alkoholizmus ellen. Fojtó volt a várakozás. És mindenki őt nézte. A száját, hogy mikor nyitja szóra. — Osszátok be a közelem­be ... Hátha összebarátko­zunk. Aztán majd sakko­zunk, rádiózunk is. Meg iszo­gatunk is. Mindent úgy mér­tékkel... — mondta aka­dozva. Tamási most mozdulni se bírt. Ügy érezte, ha csak moccan is, visszazuhan a szörnyűségbe. Lovas kezeszo- rítását érezve ocsúdott csak fel. A többiek már nagy ma- gyarázgatás, tanakodás köz­ben széledni kezdtek, ki-ki a helyére. Néhányon Tamásit és Lovast vették körül. Nagy is közelükbe húzódott. Csendes szavakkal mondta Tamásinak: — Én az egyik zsák búzát ma este megviszem Lovas­nak. Az esti szürkületben két kerékpáros nagy batyukkal felszerelve baktatott a ser- tésgondozérlakása felé. BORSI ESZTER

Next

/
Thumbnails
Contents