Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-30 / 231. szám

1960. szeptember 30.

SZOLNOK MEGYEI NEFtAT

III.

Dr. Kottái Árpád, a Max> tonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet tudományos munkatársa a következőket mondotta:

—■ Kedves elvtársak! Feladatunk világos: Növelnünk kell a kenyérgabona termést. Ez két úton lehetséges: növelni kell a vetésterületet; az adott területen többet kell termelnünk:

A második úton megint csak kétféleképpen haladhatunk: arra törekszünk, hogy a hazai fajtákból kihozzuk a maximumot — mint tették azt az állami gazdaságok. — Idei eredményük országosan

14 mázsa fölött van. Ha ezt a többi termelők is elérik, az már közel 50 százalékos terméstöbbletet jelent Azonban ilyen országos átlagot a hazai fajtákkal elérni nagyon nehéz. Itt segítenek nekünk az intenzív külföldi fajták.

Jók a magyar búzák, de a nemesítés idején kissé túlzott követelményeket támasztottak a minőséggel szemben. — Nem a mennyiségi, hanem a minőségi követelmény volt az elsődleges. A hazaiak kézi aratásra nemesített, nagy, de gyengeszalmájú fajták. A szem-, szalmaarányuk 1:2, azaz: 30 mázsa szárazanyag- termésből csak 10 mázsa a szem és 20 mázsa a szalma. Az intenzív, alacsony szalmá- jú külföldi búzafajtáknál a szem-, szalma aránya 1:1, azaz 30 mázsa szárazanyagból

15 mázsa a szem és 15 a szalma. A külföldi búzafajták óriási produktivitása éppen abban rejlik, hogy a rendelkezésre álló, s az Alföldön igen kevés nedvességből azonos mennyiségű szárazanyag termelés mellett 50 százalékkal több szemet hoznak.

Az előttem szólók beszéltek az elővetemény kérdéséről. Megmondhatjuk, hogy a külföldi búzafajták a jó előve- teményt nagyon meghálálják, de rossz, gyenge tápértékű 'Májon ezektől se várjunk ^át. Mint ahogy hiába van -inek 7 ezer liter tejter- ű tehene, ha nem adja 'ü a kellő takarmányt, akkor az a tehén 7 ezer litert. — így s külföldi búzákkal

k».

K«. tétünk el hibát a talajműt ésben is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fagy sok helyen jelentős kárt okozott az intenzív búzafajtákban. Ott azonban, ahol mélyen művelt, morzsalékos talajba került a mag, a fagy semmi kárt nem tett. Nagyon fontos tehát a jó tal'ajelőké- szítés. Intenzív búzafajtákat lehetőleg mélyen szántott, porhanyóa magágyba vessünk.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az istállótrágyát általában csak kapásnövények alá adjuk, kalászos alá nem. Egyrészt azért, mert megdőlnek, másrészt azért, mert az istállótrágyának igen nagy gyomosító hatása van. Nos, a külföldi búzafajták elbírják az istállótrágyát is. Természetesen nem közvetlen vetés előtt kihordva, mert hézagos talajt, hiányos csírázást, egyenetlen kelést és télen kifagyást eredményezhet. Az érett istállótrágyát nyáron kell beszántani a talajba, s ha jól lezártuk, ősszel nyugodtan lehet bele külföldi fajtákat vetni.

Az intenzív búzafajták nagyadagú műtrágyát igényelnek. Szeretném felhívni figyelmüket arra, hogy ne csak foszfort, hanem nitrogént is bőven adagoljanak. — Martonvásári tapasztalat szerint a legjobb arány: 1:1. A foszforműtrágyának csak akkor érvényesül a jó hatása, ha megfelelő mennyiségű nitrogénnel párosítjuk. Rendkívül előnyös a télen, hóban végzett fej trágyázás. Ha az alaptrágyából kimaradt, téli fejtrágyaként feltétlenül adjunk hozzá nitrogént.

Utoljára említem a növény- védelmet. Mint a hazai fajták, ugyanúgy a külföldiek is megkövetelik a gyomirtást.

'agy vegyszerrel végezzük el, gy pedig acatoljunk.

’dei György, a koteleki kalász Tsz agronómusa között ezeket monbúzatermesztés fel- jgyei és országos viFokozzuk

a kenyérgabona termésátlagát

Búzatermesztési ankét a Szolnok megyei Néplap szerkesztőségében

szonyiatban is döntően a tei> melőszövetkezetek oldják meg. Ez érthető, hiszen sokkal nagyobb területen gazdálkodnak, mint az állami gazdaságok. A búza termesztésében a következő esztendőkben, amikor megfelelő mélységben tudunk talajt művelni és kialakítjuk az egyöntetű táblákat, lényeges változás következik be. Véleményem szerint az intenzív búzák termesztése óriási lehetőségeket rejt magában, s hasonlóképpen a hazai búzák termelése is. Az utóbbiakban is benne van a 18—20 mázsás átlagtermés, csak el kell végezni a megfelelő talajművelést, alkalmazni az agrotechnikát, s akkor fokozni lehet a hazai fajták terméshozamát is.

zalak. Véleményem szerint a nagyüzemekben 150 kg vetőmagot szükséges holdanként földbe tenni.

Ezután a külföldi fajták fagyállóságáról beszélt Ungar Gyula, többek között ezeket mondotta:

— A Fortunató búzánk 52 százaléka mínusz 23 foknál kifagyott. A San Pastore és a Produttore levélzete a fagytól erősen megsárgult, részben elhalt — nagyobb kipusztulás nélkül. A szovjet búzák nem reagáltak a hidegre.

— B búzákban betegségek

búza. Jó és rossz földön is megteremnek a külföldi búzák, s mint már említettem, nálunk az olasz búzának legjobban a 35—40 cm-es mélyszántás felelt meg. Most azonban ezt nem lehet mindenhol biztosítani, véleményem szerint, ha egy-két évvel ezelőtt mélyszántást kapott a talaj* nem érdemes ismét törni. Az a fontos, hogy a magágyat minden területen az adottságnak megfelelően a legjobb minőségben biztosítsuk, hogy amiatt tepnéskiesés ne legyen.

Rédei György a talajművelés fontossága mellett arra figyelmeztetett: A szakemberek mindenhol biztosítsák, hogy a szükséges vetőmag földbe kerüljön“ Ne spóroljanak a vetőmaggal, s ne tűrjék, hogy a megadott mennyiséget nagyobb területen vessék el, mint amire elegendő. Beszélt az Ezüstkalász Tsz agronómusa arról is: alaptalan az új búzafajtákkal kapcsolatos aggályoskodás, mert azok a magyarországi klímához alakulnak. Példaként említette, hogy 30 évvel ezelőtt ősziárpát nem lehetett biztonságosan termeszteni, ugyanis több évben teljesen kifagyott, de ma már nincs vele ilyen probléma. A minőségre ott a másik bizonyíték: a Jonathán alma, melynek őshazája Kanada. A Magyarországon termelt gyümölcs ma már ízletésebb, jobb minőségű, mint a kanadai. Ilyen, s hasonló példák felsorakoztatásával győzzük meg a szövetkezeti gazdákat, ne féljenek a külföldi búzafajták termesztésétől.

Ezután Ungár Gyula, a Hé- ki Állami Gazdaság főagro- nómusa ismertette a külföldi búzafajtákkal kapcsolatos tapasztalataikat.

— Gazdaságunk 1958 óta termel intenzív külföldi búzát. Az első évben 25 holdon különböző olasz- és egy bolgár fajtát vetettünk. Az olasz búza, 25, a bolgár 19 mázsát adott. 1959-ben már 231 holdon vetettünk külföldi búzát, beleszámítva ebbe a fajtakísérleteket is. Átlagtermésünk 231 holdon 26.5 mázsa volt* 1960-ban 1217 holdon

19.1 mázsa átlagot értünk el. A külföldi búzák megismerése végett tavaly is fajtakísérletet állítottunk be 10x5 holdas táblán. A kísérleti eredmények alapján hasznos tapasztalatokra tettünk szert, s az idén már 1620 holdon vetünk intenzív búzát, mégpedig olasz és szovjet fajtákat.

—* A műtrágyázást sok előttem felszólaló elvtárs említette. Egv-egy táblánkat 300 _500—700 kilogrammal trágyáztuk. Az értékelésnél semmi lényeges változást nem tapasztaltunk a terméshozamban, ami indokolná a nagy- mennyiségű műtrágyahasználatot. A kísérleti táblán az elővetemény borsó volt, s 30 —35 cm-es mélyszántást kapott. Nem akarunk szabályt felállítani, de a mi talajadottságaink mellett ez a búza legjobb szántási mélysége. A műtrágyával kapcsolatban az a tapasztalatunk, hogy 200— 250 kg szuperfoszfát alapműtrágya, 100 kg nitrogén — s ha van, 50 kg. fejtrágyának ez már 40 mázsás termés eléréséhez is elég.

A növényápolást úgy csináljuk, mint más, de különös

következtében károsodás nem történt. A San Pastore és Autonómia fajtánál viaszérésben kisebb rozsdafertőzést tapasztaltunk. A Fortu- nato viaszélés előtt volt erősen rozsdás.

— Több szó esett arról, milyen talajba kerüljön a

— Gazdaságunkban már évek óta vetőmagot termelünk. Nagy nehézségbe ütközik, hogy a különböző fajtákat keveredésmentesen tároljuk. De azért meg lehet találni ennek is a módját. Eddig azt csináltuk, hogy egy üzemegységbe* — vagy

gondot fordítunk a vegyszeres gyomirtásra. Az intenzív búza sem szereti a gyomot, e tekintetben hasonlít a magyar fajtához^

— A vetőmag mennyiségéről: a 130—140 kg-os vető- magnorma nem elegendő. Az őszi- és tavaszi növényszóm- lálásnál megmutatkozott, hogy ezek a búzafajták nem bokrosodnak úgy, mint a haAZ ANKÉTON RÉSZTVEVŐ TUDOMÁNYOS KUTATÓK J ÉS MEZÓGAZDASAGI SZAKEMBEREK A KÖVETKEZŐ] MEGÁLLAPÍTÁSOKAT TETTÉK:

1) Amikor a téli fagy és az aszály próbára tette aj magyar búzafajtákat, a külföldi búzák 5—6 mázsával ad-] tak többet a magyar fajtáknál. Érdemes és kell is foglal-] kozni az intenzív búzafajták termesztésével.

2) Az intenzív búzafajtákkal kapcsolatban a megye- ] ben előítéletek tapasztalhatók, melyeknek komoly alap-j juk nincs. E búzafajták hátránya — például a liszt rainő-j sége vagy az olasz fajtáknál a fagyállóság — eltörpül po-] zitív tulajdonságuk mellett.

Az intenzív búzafajták nagyhozamúak. Még magas! százalékú fagykár mellett is több termést adnak, mint aj magyar búzák* Megfelelő agrotechnikával segíteni leheti azon, hogy a télállóságuk fokozódjon. A külföldi búzar j fajtáknak nagyszerű tulajdonságuk, hogy szalmaszllárdsá- j guk révén géppel kitűnően betakaríthatok. A munka- J szervezés, a gépek kihasználása szempontjából is előnyös] termesztésük, mert érési idejük eltérő. E fajták alkalma-] zása nagy mértékben hozzájárul a búza előállítási költsé-] gének csökkentéséhez, mivel ugyanannyi ráfordítással sok-] kai többet teremnek. Ugyanakkor e fajták zöme, de különösen a két szovjet fajta ellenálló az üszög- és gom- \ bakártételekkel szemben. *

3) Ezeknek a búzafajtáknak a legjobb talajokat kell» biztosítani. Minden tsz-ben van annyi jó terület, ahová | az intenzív fajtákat elvethetik. A termelőszövetkezetek ésj állami gazdaságok szakemberei a helyszínen állapítsák | meg: hová milyen búza kerüljön.

41 Vitatott kérdés és ez fontos is: hogyan készítsük< elő a talajt? Nem szükséges mindenütt 25—30—40 eenti- ; méterre feltépni, ahol tavaly mélyen szántottak, ott alkal- < mázhatják a sekély talajművelést. A jól kiválasztott táb- < la, a megfelelő talajművelés már nagyban hozzásegíti] gazdaságainkat az eredményes termeléshez.

5) A búza vetését a megyében teljes erővel folytatni J kell. Elsőként a szovjet és magyar fajtát vessük, majd az « olasz fajtákat. A vetési munkákat úgy kell megszervezni, ] hogy október 30-ig mindenütt földbekerüljön a búza ve- ; tőmagja.

A vetési mélység: a talaj szerkezetétől függően 6—S ; centiméter.

A vetőmagmennyiség: hazai fajtából 120, külföldiek- ] bői fajta szerint 130—145 kilogramm holdanként. Sem a I külföldi, sem a magyar búzafajták vetőmagjával nem < szabad takarékoskodni. A vetőmagfelhasználást minden < esetben ellenőrizzék a termelőszövetkezetek vezetői és szakemberek.

6) A búzák fejtrágyázása: a bőven termő fajtáknál, * de a hazaiaknál is rá kell térni a téli vagy koratavaszi; fejtrágyázásra. Ha szükséges, a hóra kell kiszórni a trá- ] gyát és akkor, amikor nem vágjuk össze a földek

7) A búzák tavaszi ápolása. Ha valaminek a gyom árt.]

S

akkor a bőven termő búzának igen! Mert a gyom a növénytől napfényt vesz el, nedvességet és tápanyagot von J t el. így a gyomirtást ezeken a területeken alkalmazzuk ]

!

* először, de általában mindenütt végezzük el.

8) Feladatunk tehát az, hogy megkétszerezzük az ed- < digi átlagtermést s a külföldi búzafajtáknál elérjük hol-! « dánként a 20 mázsát, a hazai fajtáknál pedig 1961-ben, az » « I960, évi termésátlagot egy mázsával növeljük. Ha ennek £ 1 érdekében minden lehetőséget kihasználunk, a kitűzött« ♦ cél elérhető. I

legalább is egy határrészen csak egy félét termeltünk. Kérdésként vetődött fel, hogy a külföldi búzákba lehet-e bükkönyt vetni. Véleményem szerint nem. A San Pastorenak feljön a tetejére, lehetetlenné teszi a kombájn aratást. A külföldi búzafajtáknál tehát le kell mondani a bükköny vetéséről, — fejezte be szavait Ungár elvtárs.

Varga Sándor, a tiszaigari Petőfi Tsz elnöke így kezdte hozzászólását:

— Azok közé tartozom, akiknek a külföldi búzafajták termesztésében nincs különösebb tapasztalatuk. Részt vettem Székesfehérváron az országos búzatermesztési tanácskozáson is. Meg kell mondani, hogy ott a búza- termelés hogyanjáról, mikéntjéről nagyon kevés szó esett. Egy csomó nyitott kérdés maradt. Nagyon örülök, hogy meghívtak erre az an- kétra, sok kérdést hoztam magammal, s az eddig elhangzottakból már sokra választ is kaptam. Remélem, hogy az ittlévő tudományos kutatók, szakemberek további kérdéseimre is választ ad- ’nak.

Négyezer hold területünk van, ebből 2600 szántó, melynek 33 százalékán búzát termelünk. Búza vetésterüle- letünk 50 százalékán külföldi vetőmagot — Bezosztajat illetve Autonómiát használunk. Jól tudjuk, hogy nemcsak gazdasági hanem politikai kérdés is a külföldi búzák termesztése. Nálunk is idegenkednek a tsz-tagok az újtól, s hogy meggyőzzük őket az intenzív búzafajták termesztésének fontosságáról, gondosan készültünk fel a talajelőkészítésre és a vetésre.

Ismerjük a határt, tehát jól meg tudjuk választani: hová, milyen fajtát vessünk. Ä külföldi búzákat az előve- temények tekintetében is előnyben részesítjük. Megcsináltuk azt is, amiről a kutató elvtárs beszélt. Nyáron megtrágyáztunk 35 holdat. — Nagyon jó vetőmagágyat készítettünk, s mindent megteszünk, hogy bebizonyítsuk: érdemes, előnyös az újat alkalmazni. Remélem, eredményeinken keresztül sikerül meggyőznünk a tagságot a külföldi búzafajták hasznosságáról. Természetesen a külföldi búzafajták mellett a magyar búzáknak is igyekszünk megfelelő talajelőkészítést biztosítani, s az optimális időben vetni, hogy itt is emelhessük a terméshozamokat.

Nem feledkezünk el arról, hogy a tsz-ben elsősorban mi vagyunk felelősek a termelésért és ezért állandóan magyarázzuk a szövetkezeti gazdáknak a külföldi búzafajták előnyeit, termésbiztonságát. Ez annál is inkább szükséges, mert úgy tervezzük, hogy jövőre egész területünkön a saját magunk által termelt külföldi vetőmagot vetjük.

Részt vett a vitában Sári Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa is. Hangsúlyozta az olasz és szovjet búzafajták termesztésének jelentőségét, majd így folytatta:

— Nekünk a búza átlagtermését fokozni kell. Erre a célra potenciális termőképességük miatt az intenzív fajták a legalkalmasabbak. Másik fontos tényező e búzák termesztésénél az, hogy igen jól lehet használni a gépeket, ami az egész gazdaság munkaszervezése szempontjából előnyös.

Majd ismertette Sári elvtárs az idén termesztett külföldi búzafajták terméseredményeit. Kiemelte: ezek már nem kísérleti eredmények, hanem nagyüzemi tapasztalatok és bizonyítják, hogy e fajták 20, vagy ennél magasabb termésátlagot is adnak.

— A vetés előkészítéséről az a véleményünk: helyesebb a szántással történő talajelőkészítés, azonban jelenlegi viszonyaink között ez gyakran keresztülvihetetlen. Nincs idő ahhoz, hogy a talaj éretté váljon és ilyen esetben helyesebb a felületi talajművelés, a disztiller tárcsa, stb. alkalmazása.

Ezután a szovjet búzáik termésbiztonságáról szólt Sári Mihály. Elmondotta: az olasz búzáknál sem kell attól tartani, hogy nem teremnek. 20—25, vagy még ennél magasabb százalékú kifagyás mellett is ezévben az olasz búzák hozama elérte, sőt meg is haladta a 20 mázsát. Tehát még így is érdemes termelni, s a szovjet fajták mellett ajánlhatjuk az olasz búzákat is. A megye gazdaságainak jórésze képes arra, hogy biztosítsa az intenzív búzák termesztéséhez szükséges feltételeket. Még a gyengébb gazdaságokban is találnak e célra megfelelő táblát, ahol a talajelőkészítés és az elővetemény is megfelel a követelményeknek. Tehát minden üzemben propagálhatjuk e búzák vetését, az egyikben kisebb, a másikban nagyobb arányban.

Sok szó esett a vetés optimális idejéről. Ez üzemszervezési, munkaszervezési feladat is. Ezért azt ajánljuk: mindenki vegye számításba a rendelkezésére álló eszközt: vetőgépet, univerzális traktort stb., s ha ezek ismeretében is úgy látják, nincs biztosítva a vetés határidőre való elvégzése, Inkább korábban fogjanak ehhez a munkához, mint később.

Befejezésként a tanácskozás hasznosságát elemezte Sári elvtárs, ami abban is tükröződik, hogy több — eddig problémás kérdésben állásfoglalás született, s útmutatást kaptak a szakemberek ahhoz, hogy a helyes irányban haladjanak.

Somos Árpád, a tűrkevei Vörös Csillag Tsz főagronó- musa elmondotta: örömmel jött el az ankétra, ahol nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek, tudományos kutatók tanácskoznak a búza termesztéséről. Ezután saját tapasztalatait mondta eb

— Termelőszövetkezetünk 9 ezer hold szántóval rendelkezik. Ebből összesen 4 ezer holdat trágyáztunk. Azonban még vannak olyan területeink, melyek a felszabadulás óta nem kaptak trágyát. Területünk közel 40 százalékán búzát termesztettünk, ami több mint 13 mázsa átlagtermést adott. Ebből 221 vagonnal közfogyasztásra adtunk, s még körülbelül 10 vagon búzát szállítunk az állam raktáraiba. Azért említettem mindezt, mert helyesnek tartom, hogy foglalkozunk a bő termést biztosító külföldi búzákkal. Gazdaságunkban 600 holdat vetünk. Véleményem szerint a kunsági nagyüzemekben a szovjet búzáé a jövő. Igaz, hogy ennél még nincs olyan tapasztalatunk, mint az olasz búzák termesztésénél, de azt hiszem, egy év múlva a szovjet búza teljes sikert fog aratni.

Jó tapasztalatként elmondotta továbbá, hogy a Vörös Csillag Tsz-ben kísérletképpen alkalmazták a disztille- res, tárcsás művelést — amikor nem lehetett biztosítani a mélyszántást — se területen igen jó terméseredményt értek el. Megemlítette: azt tervezik, hogy egy táblában kipróbálják a magyar és külföldi búzafajták termesztését, annak igazolására: melyik, hogyan hálálja meg a jó talajművelést, a műtrágyázást stb. Befejezésként felhívta a figyelmet arra: többen beszélik, hogy a búza ára között különbség lesz.

Nyíri elvtárs összefoglalójában e kérdésre kitért, s hangsúlyozta: a külföldi falták termesztése nem jelenti azt, hogy változik a búza ára. Minden fajta búza ára egyforma lesse

Ezután megállapította: nagyon értékes volt a vita. Abban adott újat, ahogyan az elvtársak a kérdéseket felvetették és néhány dolgot sok oldalról megvitattak. Igen értékes volt a két martonvásári elvtárs hozzászólása. Sok. vitatott kérdésre tömören és világosan adtaié választ.