Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-29 / 230. szám

i960, szeptember 29. Szolnok mn Fokozzuk a kenyérgabona termésátlagát Búzatermesztési ankét a Szolnok megyei Néplap szerkesztőségében IX. Az ankéton felszólalt Cső­ié István, a megyei tanács vb. elnökhelyettese. Többek között arról beszélt, hogy szocialista társadalmunk el­lenségei széles körben ter­jesztik: a kommunisták Ma- gyorországon nem tudnak elegendő búzát termelni. Azt emlegetik, hogy a felszabadu­lás előtt sokszáz vagon ke­nyérgabonát exportáltak Ma­gyarországról, most pedig be­hozatalra szorulunk. Minden­ki tudia azonban, hogy a múltban miként exportálhat­tak annyi gabonát. Úgy, hogy Magyarországon milliók éhez­tek, még kenyérből sem lak­hattak jőL A felszabadulás ami abban is megnyilvánul, hogy egyesek húzódoznak a külföldi búzafajták termesz­tésétől. Különböző kifogáso­kat hangoztatnak, hogy e bú­zák sikértartalma gyengébb, kifagynak, nem érdemes ter­meszteni. Ha van is ebben némi igazság, sokan eltúloz­zák azt, és szem elől tévesz­tik: mindennél fontosabb, hogy fokozzuk, megkétszerez­zük a búza termésátlagát. A külföldi búzák bő termést adnak, s az is bizonyos, hogy a magyarországi klimatikus viszonyok között sikértartal­muk is nagyobb lesz. Nem győzzük hangsúlyozni* — mondotta Csótó elvtárs —, hogy bátran kell hozzáfogni a nagyhozamú külföldi bú­zák termesztéséhez. Ez azért is fontos, mert csak így le­het majd csökkenteni a bú­za vetésterületét a takar­mánytermesztés javára, ami viszont nélkülözhetetlen az állatállomány további fejlesz­téséhez. Befejezésként arra kérte Csótó István a jelenlévő szakembereket: segítsék az új kultúrák meghonosítását, — győzzék meg a tsz vezetőit, gazdáit arról, hogy mind­annyiunk érdeke a nagyhoza­mú búzafajták termesztése. Ezután Szirtes János, a után néhány évvel a kukori­camáié, görhe, árpakenyér, stb. kiment a divatból? Ma már mindenki ehet búzake­nyérből eleget. A kenyérfo­gyasztás az utóbbi években megnövekedett. A vetésterü­let viszont csökkent. Me­gyénkben 1951-ben 260 ezer holdon termeltünk búzát, most pedig az állami gazda­ságokkal együtt 197 ezer hol­don vetünk kenyérgabonát Majd azt elemezte Csótó elvtárs* mit kell tennünk azért, hogy hazai gabonater­mésből tudjuk kenyérrel el­látni dolgozó népünket El­sősorban is Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet tudományos munkatársa szólt a vitához. — Mi, Martonvásárról jöt­tünk, ahonnan az intenzív búzák kipróbálása elindult. Ezért szeretnék foglalkozni a fajta kérdésével, majd azok­kal a problémákkal, amelye­ket Gyémánt elvtárs is em­lített — kezdte hozzászólá­sát. Aztán így folytatta: Sokan beszélnek arról, hogy keve­sebb búzát tudunk termelni, mint a felszabadulás előtt. Arról viszont már kevesebb szó esik, hogy több, mint 25 százalékkal csökkent a búza vetésterülete. A másik dolog, hogy 1937 óta nem sikerült a termésátlagot lényegesen emelni. A kenyérellátás biz­tosítása, a nép életszínvona­lának növelése a 7—8 mázsás termésátlaggal nem érhető el. Gyökeres változásra van szükség, hogy minél maga­sabbra fokozzuk a termésát­lagot. Nagyon fontos ez két mezőgazdasági terménynél: a kalászosoknál és a kukoricá­nál. Ezek a növények fog­lalják el a szántóterületnek több, mint felét, s ha növel­jük e gabonafélék átlagter­mését, hatalmas mértékben haladunk előre az állat- tenyésztésben is. Tehát búzafajtát említettünk, amely kimagaslik a többi közül: a San Pastore, a Produttore és az Autonómia. Ezek közül az első helyen a San Pastore áll. Áttelelésük körülbelül egyforma? Az Autonómiának gyengébb a szalmája. Minő­ségben is óriási különbségek vannak. Az Autonómia jó mi­nőségű, a San Pastore köze­pes, a Produttore rosszabb minőségű. Ez utóbbit például vethetjük takarmánybúzá­nak, nagyon kifizetődő. Általában az a vélemény, hogv az intenzív búzákat jól kell táplálni, amelyek közül az olasz búzáknak nagyobb, a szovjet búzáknak kisebb az igényük. Gyémánt elvtárs említette a három és az öt­hat mázsa műtrágya alkal­mazását holdanként, s hogy nem értek el lényegesen ki­A vetési idő és Gyémánt elvtárs felvetett egy másik problémát: a ve­tés idejét? Ezen el kell gon­dolkozni, másoknak is véle­ményt mondani, mert a ve­tés ideje az az agrotechnikai tényező, amivel igen nagy mértékben lehet biztosítani az átteleltetést, a télállóságot Ebben a kérdésben tehát fel­tétlenül állást kell foglalni. Gyémánt elvtárs eredmény- sorozatot ismertetett a külön­böző időben vetett búzánál. Az első vetési idő szeptem­ber 25—26, s az ekkor vetett Autonómia kifagyott. Ez na­gyon is természetes. Miért? Hogy ezt megértsük tulaj­donképpen a fejlődéselmé­letből kell kiindulni. Min­den őszi búzának van bizo­nyos jarovizációs ideje. Ez azt Jelenti, hogy bizonyos napig meghatározott hőmér­sékletet kell kapnia. Több szovjet fajtának ismerem a jarovizációs stádiumát, ami általában 60 nap, a magyar fajtáknál pedig 50. Az olasz búzák jarovizációs ideje 30— 35 nap. Ha ezeket a búzákat korán vetjük — például'szep- tember 25—26-án, vagyis eb­ben az időben, amiben éppen vagyunk, amikor hűvösek az éjszakák — a jarovizációs folyamat megindul bennük, s mire megérkezik a tél, arra az időre befejeződik a jaro­vizációs folyamat és elvesz­tik télállóképességüket. A ja­rovizációs folyamat befejezé­se után kezdődik a fénystá­dium, — tavasztól, aho­gyan a nappalok nőnek. Mi­nél előbbre van a fejlődés­ben a növény, annál inkább kifagy. Ezért van nagy je­lentősége a vetés idejének. Ha korán vetjük — mivel a jarovizációs folyamat is ko­rábban befejeződik — kifagy, ha későn vetjük, november végén, vagy december elején kel ki — szintén kipusztul, mert ahhoz, hogy a búza át­teleljen, tápanyagfelhalmo­zódás szükséges. Ez a folya­mat azonban nem mehet vég­be a későn vetett búzánál, csak napfényes őszi napokon. Mikor vessünk? Martonvásá- ron az a vélemény, hogy ok­tóber 20—30 között kell vet­ni. Gyémánt elvtárs javasol­ja. hogy most kezdjük ezek­nek a búzáknak a vetését. Ezt meg kell vitatni. Véle­ményem szerint először a szovjet búzákat kell elvetni, mert ezeknek hosszú a Jaro­vizációs idejük, utána a ma­gyar és végül az olasz bú­za kerüljön a földbe. A búza télállóságát befo­lyásolja a vetés mélysége. — Miért? Azért, mert a vetés mélységétől függ a bokroso- dási csomó elhelyezkedése. Ha mélyre vetünk, a bokro- sodási csomó mélyre kerül. Ä talaj természetes védettsé­get biztosít, mivel a talaj hő­mérséklete nem ingadozik úgy, mint a levegő hőmérsék­lete. Elmondok egy érdekes jelenséget: Ebben az évben bárki megfigyelhette, hogy az olasz búzák levelét a tél le­perzselte. Az nem baj, ha a levél elpusztul, csak a bök- Qg pUSZtuljCffl, o gabonafélék magas termésátlaga forradalmasítja az egész mezőgazdaságot Több tényezőt lehetne fel­őrölni, ami nélkülözhetetlen búza termésátlagának nö- eléséhez. Elsősorban a fajta negválasztását kell előtérbe lelyezni. Az elvtársak felso- olták azokat a búzafajtákat melyek rendelkezésre áll- lak: az olasz és a szovjet bú- afajták. A szovjet búzánál ét fajta van, a Szkoroszpel­ka és a Bezosztaja. Ezeknek van egy javított fajtájuk: ami még az önök által ismert búzafajtáknál is termőké- pesebb. — Ebből viszont nagyon kevés van még a Szovjetunióban is, nekünk pedig körülbelül 15 kilo­gramm? Ennek a búzafajtá­nak elszaporítása szintén emeli majd a terméshozamot. A szovjet búzafajták termésbiztosak A szovjet búzafajták jel­lemző vonása kidomborodik elsősorban a télállóságban. Másképpen: a szovjet búzák­nak termésbiztonságuk van. Ha termelésüknél biztosítjuk a feltételeket, jő termésát­lagot adnak. A fertőző beteg­ségekkel, üszöggel szemben ellenállóképesek. Szalmaszi- láfrdságuk jobb, mint a ma­gyar, de rosszabb, mint az olasz búzáké. A potenciális termőképességük jobb a ma­gyar búzáénál, de rosszabb, mint az olasz búzáké. Ennek ellenére mégis a szovjet bú­zákkal lehet a legnagyobb át­lagtermést elérni, s ez eppen a termésbiztonságukból kö­vetkezik. Az olasz búzák hátrányban vannak télállóságukkal a ma­gyar és szovjet búzákkal szemben. A télállóságot azonban befolyásolhatjuk a vetés mélységével és idejével. Olyan potenciális termőké­pesség van ezekben a búzák­ban, amelyekről eddig nem is hallottunk. Megfelelő kö­rülmények között 40 mázsát is teremnek, de országos vi­szonylatban is bátran lehet számítani 18—20 mázsára. Tulajdonképpen dupláját ad­ják annak, mint amit a ma­gyar búzákkal el lehet érni. A szovjet és olasz búzákkal W aaáa|á8 ággg­termésre lehet számítani, szemben a magyar búza 10 mázsás átlagával. S ha ne­künk sikerül az olasz búzát télálló formában előállítani, — amiben száz százalékig biztos vagyok —, ezt a 20 má­zsát 30-ra lehet növelni» Olyan nagyok a lehetősé­gek a búzatermesztésben, hogy feltétlenül nagy válto­zásnak kell következnie. A külföldi búzáknak óriá­si a produktivitásuk. Sokkal jobb a megtermékenyülésük. Lényeges tulajdonságuk a szalmaszilárdság. Ezeket a búzákat lehet táplálni, mert semmilyen körülmények kö­zött nem dőlnek meg, s ha valamit jól táplálnak, annak a hatása a termésnövekedés- ben mutatkozik meg. Bátran lehet tehát trágyázni e búza­fajtákat. Tulajdonságuk —, ami szintén fontos tényező, az alacsony szár és a szalma­szilárdság. Mert, ha olyan szi­lárd is a szalma, mint a cö- vek, de a szár nagy, az ilyen­fajta búza nem lehet a jövő búzája. Nekünk nem szárat, hanem szemet kell termesz­teni. Ezután á különböző búza- fajták tulajdonságait ismer­tette a tudományos kutató. A külföldi búzák általában ko­rán beérnek, kikerülik a rozsdafertőzést, s az aszályt fe frtt&asuig. mm <*** le kell küzdeni a maradiságot, sebb eredményt a három má­zsás műtrágyafelhasználás­sal sem. Az nincs kimondva, hogy az olasz búzák alá hat mázsa műtrágya kell. Ez min­dig attól függ, milyen a föld minősége. Ahol gazdag a talaj, ott nem kell hat má­zsa, csak három. A szegé­nyebb talajon viszont meg kell adni a hat mázsát. A ta­laj termőképessége szerint kell tellát adagolni a műtrá­gyát, s itt különbséget kell tenni a gazdaságok között, azon belül a táblák között is. Azt is említette Gyémánt elvtárs, hogy a Fortunát» ki­fagyott. Ez tavaszi búza. Na­gyon helyes, hogy felvetődött olyan gondolat: kipróbálják tavaszi vetésben. így kikísér- lezethetik, hogy csökkentett tenyészidőben mire képes ez a fajta búza, ami vélemé­nyünk szerint jóképeseégü. vetési mélység el. Azért fontos a vetés meg­felelő mélysége, hogy a bok- rosodási csomó védve legyen. A vetési idő és a vetési mély­ség tehát az a tényező, amely befolyásolja az átteleltetést. A vetési mélység — mint Gyé­mánt elvtárs is mondotta — 6—8 cm legyen. A műtrágyázás Mikor kell végrehajtani a műtrágyázást és miért kell télen adagolni? Azért, mert télen nagy hőmérsékleti in­gadozás van. Például plusz 5—6 foltnál is tapasztalhat­juk, hogy az asszimilációs folyamat megindul, s ekkor még a talajból nem kap ele­gendő tápanyagot a növény. Gondoskodni kell arról, hogy kora tavasszal rendel­kezésre álljon a nitrogén mű­trágya. Ha a vetés október 20-a körül történik, a jarovi­zációs folyamat februárban fejeződik be. Ennek befejez­tével kezdődik a fénystádium, amikor kialakul a kalász. — Ha ebben az időben megfele­lő tápanyagot kapnak a bú­zák, befolyásolhatjuk azt, hogy a kalászon hány kalász­ka legyen. Az olasz búzáknál a tavaszi fejlődés gyors úgy­szintén a fénystádium is, amely alatt ez a folyamat le­zajlik. Korábban kell tehát rendelkezésre állni a táp­anyagnak. Ha ezzel a táp­anyagszolgáltatással elké­sünk, nem tudjuk befolyá­solni a kalászok és a kalász- kák számát. Ez az elméleti magyarázata annak, hogy nem áprilisban, hanem a tél végén, vagy ko­rán tavasszal kell végrehajta­ni a fejtrágyázást — mon­dotta befejezésül Szirtes Já­nos. (Az ankét anyagának ismerte­tését holnapi lapszámunkban folytatjuk.) A SZOLNOK-HEVES MEGYEI ÁLLAT­FORGALMI VÁLLALAT értesíti ügyfeleit, — hogy a szolnoki já­rási kirendeltség iro­dája Szolnok, Kos­suth tér 5. szám alól Szolnok, Jósika n. 2. sz. alá költözött. Tele­fon: 19-43 és 19-44. Felhívás A Szolnok megyei Rendőr­főkapitányság felhívja a gép- járművezetők figyelmét, hogy az esőzés beálltával síkossá vált utakon fokozott óvatos­sággal közlekedjenek. Csú­szós úton már nemcsak több súlyos sérüléssel járt, de ha­lálos baleset is előfordult az elmúlt évek során. Különös figyelemmel kell vezetni a nagyforgalmú útvonalakon, továbbá a gyalogos átkelő helyek közelében. Készül a dohány pajta A tiszaföldvári Szabad Nép Termelőszövetkezet építőbri­gádja rövidesen befejezi a 30 méteres dohánypajta építé­sét. A napokban rakta rá a nádat Tóth Gábor, Szűcs Mi­hály, Galics István és Végh Antal az elkészült épületre. Őszi határjárás a rákócziújfalui líj Élet T ermelőszö vetkezetbeu Ősszel, amikor a hűvös idő beáll s reggelenként a le­helletet látni le­het, azt hinné az ember, hogy a ha­tárban is megszű­nik az élet, min­denki melegre hú­zódik. Aki azonban a határt járja, az kellemesen csaló­dik. A traktorok vidám pöfögése, a cukorrépaszedők hangos éneke erő­sen rácáfol erre az állításra. Nem, egy percre sem szünetel a mun­ka: az őszi szán­tás és vetés a jö­vő évi új termés alapja. A cukorrépasze­dés, kukoricatörés és a dohányfűzés az őszi munkák utolsó mozzanata­ként jelentkez­nek. A cukorrépát és a kukoricát lá­nyok, asszonyok, fiatalok, idősek egyaránt vidám nótaszó mellett szedik. Az idő hűvös­sége bizony eléggé sürgeti őket, de mégis vidáman dolgoznak. A do­hányszedőkön már nem fog any- nyira az idő foga, mert ők behúzód­nak a meleg paj­tákba és ott vi­dám énekszó mel­lett és egy-egy jólsikerült tréfán kacagva, szorgo­san fűzik a do­hányt. A munká­ban és a jó han­gulatban minde­nütt a fiatalok, a KISZ-tagok jár­nak az élen. Vasárnaponként a környék erdői puskaropogástól hangosak. Meg­kezdődött az őszi vadászidény. A fogoly és a nyúl elég sűrű ezekben az erdőkben és bőséges zsák­mányt nyújt a va­dászoknak. S hogy valóban közeledik a hideg idő, azt a fák és bokrok , megrit­kult lombkoronái mutatják a leg­jobban. Ilyenkor már a napnak is gyengébb a mele­ge és korán söté­tedik. Mikor a kékes­szürke köd és kö­vetője: az este le­száll, a határ is elcsendesedik, csak a varjak ká­rogó serege töri meg a nyugalmas és békés esti csen­det. Polgár Erzsébet Rájcócziújfalu FIGYEL EMI FIGYEL EMI Termelőszövetkezetek! Termelőszövetkezeti tagok I Egyéni termelők! Beindult m 1961. évi új sertéshislalási akció9 melynek keretében 1960. július 1-től köthető híz* látási szerződés előnyös teltételekkel és magas átvételi énül medtetl 110—130 kg súlyú fehér hússertésért 15.50 Fi/kg. 130 kg feletti súlyú te bér hússert. 16.— ■ 110—140 kg súlyú hús és húsjeU. sert, 14.80 * 140 kg feletti súlyú hús és kúsj. s. 15.30 • 126—140 kg súlyú zsír és asírj. sert. Í4.50 „ 140 kg feletti súlyú zsír és zsírj. sert. 144)0 s 110 kg és ezen faHDI súlyú tenyésztésbe fogott keen, vagy balod wn «ésért 14— 0 fizet átvételkor as Aliatforgahni VátttUi. Fenti árakon felül mezőgazdasági tsz-eknek és ter­melőszövetkezeti snnpesásfcnak as alábbi nagyüzemi felárat fizetjük: _ ^ ew-e«e 20—50 db falkásftott egyöntetű sertés után 1— Ft/kg L50 Ft/kg 50 db-en felüli falkásított egy­öntetű sertés ntán 1.50 Ft/kg 2— Ft/kg KAMATMENTES ELŐLEG! Részletes tájékoztatást a Vállalat Központja, járdát kirendeltségei és községi felvásárlói adnak Spolnok—Heve» megyei Allatforgalmi• Vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents