Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-28 / 229. szám

i960, szeptember 28. SZOLNOK MEGYEI N8PUF Fokozzuk | a kenyérgabona termésátlagát Búzatermesztési ankét a Szolnok megyei Néplap szerkesztőségében Mint már hírüladtuk, a megyei pártbizottság és a Szolnok megyei Néplap Szer­kesztősége szeptember 24-én az új bűzafajták termesztésé­ről ankétot rendezett. E fon­tos tanácskozáson résztvettek ptirt- és tanácsi vezetők, a Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársai, valamint me­gyénk állami gazdaságaiból és termelőszövetkezeteiből olyan mezőgazdasági szak­emberek, akik évek óta ered­ményesen kísérleteztek, az Idén pedig már jó eredmény­nyel termeltek külföldi bú­zákat. A jelenlévőket Varga Jó­zsef, a Szolnok megyei Nép­lap felelős szerkesztője üdvö­zölte. Néhány szóban ismer­tette az ankét célját. Többek között ezeket mondotta: Szolnok megye hagyomá­nyosan gabonatermelő terü­let. Az ország kenyérellátásá­nak biztosításában a párt és az állam igen sokat vár tő­lünk. Nemcsak egyszerűen a vetésterület növeléséről van szó, hanem arról, hogy olyan búzafajtákat termesszünk, ami az adott területen jóval magasabb terméshozamot biztosít. A megyei pártbizott­ság és a Néplap Szerkesztő­sége is arra törekszik, hogy segítséget nyújtson a bőter­mésű búzafajták termeszté­séhez. Ezt a célt szolgálja ez az ankét is, amely lehetősé­get nyújt arra, hogy a nagy gyakorlati tapasztalattal ren­delkező szakemberek, vala­mint kedves vendégeink, a meghívott tudományos kuta­tók ismertessék azokat a ter­melési módszereket, amelyek felhasználásával a termelő- szövetkezetek és állami gaz­daságok már az idén jelentő­sen előreléphetnek a külföldi búzafajták termesztésében. Kérem, mondják el az elvtár­sak tapasztalataikat, javasla­taikat, hogy azokat az egész megye közkincsévé tehessük. Döntő fontosságú a fajták megválasztása Nyíri Béla, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője azt elemezte, milyen helyet foglal el Szolnok me­gye a kenyérgabona termesz­tésében. Emlékeztetett arra, hogy a múlt rendszerben a megye szántóterületének nagyrészén búzát termeltek. Ez nem kedvezett Szolnok megye mezőgazdaságának, ta­lajának, az állatállomány fej­lesztésének sem s mindennek hosszú ideig éreztük utóha­tását. Majd arról beszélt Nyíri elvtárs: milyen erőfeszítése­ket tettünk a felszabadulás óta, s különösen az utóbbi esztendőkben a kenyérgabo­na hozamának növeléséért. A mezőgazdasági nagyüze­mek létrejötte, a gépi munka bevezetése, a műtrágya foko­zottabb használata kihatotta kenyérgabona termesztésére is. A hozamoknál, ha van is némi javulás, nagy előrehala­dás nincs. Ahhoz, hogy ez be­következzék, nemcsak a talaj előkészítésében, hanem a fajták megválasztásában is döntő változásnak kell tör­ténnie. Megyénkben három éve kísérleteznek külföldi bú­zafajtákkal, amelyeknek ter­mesztése ma már teljesen biztonságos. A Szovjetunió ból és Olaszországból hozott búzafajták nagy termőképes- ségűek s már nemcsak kísér­leti parcellákon, hanem nagy területeken is vethetjük azo­kat. Az eredmények ellenére is találkozunk még maradi felfogású emberekkel, akik úgy vélekednek, hogy a kül­földi búzafajták nem jók, ki­fagynak és még lehetne so­rolni tovább a kifogásokat. Ennek az ankétnak is az a feladata, hogy azok a tudo­mányos dolgozók és gyakor­lati gazdák, akik hasznos tar pasztalatokkal rendelkeznek a külföldi búzafajták ter­mesztésében, mondják dl azo­kat. Tanácsaikkal, javasla­taikkal nyújtsanak segítséget azoknak, akik most vetnek először intenzív fajtákat, Külföldi búzából 20 mázsán felüli átlagtermés Elsőnek Gyémánt Gyula, a Szolnok megyei Állami Gaz­daságok Igazgatóságának fő- agronómusa adott számot az 1959—60. évben az állami gazdaságokban termesztett külföldi búzafajtákkal elért eredményekről, a termelésnél alkalmazott agrotechnikai módszerekről. A Szolnok megyei állami gazdaságok az idén 16 300 holdon arattak búzát 15,55 mázsás átlagterméssel. A kül­földi búzafajták közül a San Pastore 21,55 mázsát adott átlagban. Egyes állami gaz­daságok, mint például a hé- ki még ennél is többet taka­rított be: 132 holdon átlag 25,84 mázsát. Meg kell emlí­teni a Palotási Állami Gaz­daság eredményét is, ahol a jóval gyengébb talajon 23,10 mázsás átlagtermést értekei. Az Autonómia búzát állami gazdaságaink 21 mázsás át­laggal termelték, a Palotási Állami Gazdaságban pedig ebből 21,60 mázsát értek el. Külföldi búzát közel ezer holdon termesztettünk. Az a tapasztalatunk, hogy 5—6 mázsával adott többed mint a magyar fajták. Magyar búzából 16—18 má­zsát termeltünk — folytatta Gyémánt elvtárs. — Termé­szetesen e termésátlagoknál nem akarunk megállni. Ke­ressük az utat, hogyan lehet­ne nagyobb hozamokat elér­ni. Tudjuk, hogy a Bánkúti ^búzánál a 16—18 mázsás át­lag jó, de ennél többet aka­runk termelni. Őszintén meg­mondom, mi magunk sem számítottunk arra az ered­ményre, amit a besenyszögi rossztalajú területen elér­tünk. A karcagi búza is jól «ÚS&4SS& oiési« a fites búzafajta — megfelelő agro­technikával, műtrágyával — 5,5 mázsával adott többet. A búzát beérett jó talajba tet­tük. A külföldi búzafajták jól reagáltak a mélyművelésre, valamint a biológiailag be­érett talajra. Nem tapasztal­tuk, hogy a három mázsa műtrágya helyett 5—6 mázsa kellett volna termelésükhöz. Ezt nem azért mondjuk, hogy nem volt 5—6 mázsa műtrágya holdanként, de a kísérletek nem mutatták en­nek szükségességét. A mély­művelést, a biológiailag be­érett vetőágyat legalább olyan tényezőnek tudjuk be, mint a bőséges műtrágyá­zást. A talajmunkára vonat­kozóan ezek a kezünkben lé­vő tényezők Voltak rosszta­lajú állami gazdaságok, ahol agrotechnikai hiba is fordult elő, mégis jól vizsgáztak a külföldi búzafajták. Ez tehát azt mutatja, hogy nincs e bú­záknak különösebb talajigé­nyük, inkább talajmunka-igé- nyük van. A szárazságtűréssel kapcso­latban példa a palotási, ti- szasülyi vagy nagykunsági ál­lami gazdaságokban elért termelési eredmény, ahol gyenge talajon is termeltünk olasz búzát Majd arról beszélt Gyé­mánt elvtárs, hogy az idei tél elvégezte a fajtaszelekciót. A Fortunátó búzával nem érde­mes foglalkozni, 70 százalék­ban kifagyott Amit próba­képpen meghagytunk, a fagy­kár ellenére is 43 holdon kö­zel 18 mázsás átlagtermést adott. Utóbb meggyőződtünk arról, hogy a Fortunátó ta­vaszi búza. Ezután megpró­báljuk tavasszal vetni, meg­látjuk, mi lesz az eredmény. Szeretném elmondani még a Héki Állami Gazdaság al- üzemegy séfének eredményeit. Mint ismeretes, itt a múlt évben vetett Auto­nómia búza 29 mázsás átlag- teimést adott. Kapáslucerna után biológiailag beérett ta­lajba szeptember 25—26-án vetettük. Az utána következő napokon a 20—25 fokos me­leg teljesen kihozta, erőteljes fejlődésnek indult. Csodájára jártunk mi is és mindenkit elvittünk oda, akit csak érde­kelt a külföldi búza. Itt 40— 45 mázsára számítottunk. Ez a búza a januári fagyokat ki­bírta, de a februári fagy nagy károkat okozott benne. Amit október 10-e körű ve­tettünk, október végén ki­kelt, jól fejlődött és csak 10— 15 százalékos fagykárt szen­vedett. E terület mellett volt egy kukoricatábla, amely no­vember 1-re szabadult fel. — Ide november első napjaiban szintén búzát vetettünk és itt fagykár nem volt. Idejében vessünk A külfölcfi búzafajták ve­tésével szemben támasztott követelmény: október 20 kö­rül földbe kerüljenek. Szol­nok megyében a búza vető­magja 50 százalékban szikes földbe kerül. Ha októberben kezdjük meg a vetést, nehéz lesz befejezni. Az állami gaz­daságok és a termelőszövet­kezetek is gondolom, azokba a területekbe teszik a búzát, amely már meg van művel­ve. Október végére szabadul­nak fel a kukorica-, cukorré­paföldek. Munkaszervezés szempontjából nehéz tehát megoldani, hogy határidőre végezzünk a vetéssel. Mégis azt tanácsolom, ne nyújtsuk meg a vetési időt, hanem bátran kezdjük meg a kül­földi búzák vetését. Nincs értelme a várakozásnak. Ha tökéletesen száraz magot ve­tünk száraz talajba, nem kell attól félni, hogy elromlik a mag. Ha késlekedünk, októ­ber végén, november elején olyan vetési munkacsúcs je­lentkezne, amely nemcsak a külföldi, hanem a magyar búzák termésátlagára is ká­rosan hatna. Minden gazdaságban el kell vetni a szükséges vetőmag­mennyiséget. Az olasz búza gyengén bokrosodé növény. A San Pastorenél például min­den esetben ragaszkodni kell a 3.8 millió csiraszám eléré­séhez. A két olasz búzafaj­tából 140 kg-nál ne vessenek kevesebbet holdanként A szovjet bú ák bokroso-; dása kedvezőbb. Bokrosod­nak, úgy mint a magyar bú-j zák és itt a kifagyástól sem kell tartani. A Szovjetunió­ban nagy területeken, tőlünk északabbra fekvő részeken is nagy mennyiségben termelik ezeket a búzafajtákat Az el­múlt télen a 25 fokos hideg után, ha a magyar búza meg­sárgult is, a szovjet búza­fajták üdén zöldeltek. Mivel az olasz búzafajták a fagyra érzékenyebbek, a lehetőségek szerint maximá­lis mélységre vessük. Mit je­lent ez? Mi a hazai fajtákat is évről-évre minimum 6—8 centiméterre vetettük. A külföldi búzafajtákat Is 6—8 centiméterre kell vetni, mert ellenkező esetben nem­csak felfagyásra, hanem ki­fagyásra is lehet számítani. A magasabb termés feltétele a jó magágy A továbbiakban a megfele­lő talajelőkészítésről beszélt Gyémánt elvtárs. Többek között megemlítette: Ne szá­mítson senki arra, hogy a kukoricaföld tárcsázása után elvetett külföldi búzafajták jó eredményt hoznak. Feltét­lenül biztosítani kell, hogy jő minőségű, megfelelő magágy­ba kerüljön a vetőmag. A műtrágyázással ezen a ta­nácskozáson is foglalkozni kell, bár ennél sokkal fon­tosabb agrotechnikai ténye­ző a vetési mélység. Mi a múlt évben előre készültünk arra, hogy a búzát a tél fo­lyamán, illetve a tél végén etetni” kell. Ezek a búzák — mint mondottam, a fagyra érzékenyebbek. Éppen ezért gondoskodni kell a január végi fejtrágyázásról, majd a február-végi. vagy március elejei második fejtr-ágyázás- ról. Szolnok megyében, ahol nagyüzemek vannak, nagy táblákba kerül a búza- így repülőgép igénybevételével a januári-februári fejtrágyázást minden nehézség nélkül el tudjuk végezni, nitrogén mű­trágyával. Feltétlenül meg­hálálják ezek a búzák és igen jól reagálnak a fejtrágyázás­ra. A repülőgéppel végzett műtrágyázás azért is taná­csos, mert a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az olasz búzák nem bírják a tipratást. Az ilymódom végzett trágya- szórás olcsóbb és könnyebb s azt is elkerülhetjük, hogy a gépnyomok roncsolást vé­gezzenek a vetésben. A külföldi búzafajták kö­zül a legkorábban érő a San Pastore. Ez a búzafajta — ha túlérik, akkor sem pereg —, viszont kalásztörésre le­het számítani. Ezért az ara­tással sem lehet késlekedni. A San Pastore érése után a Szkoroszpelka következik, — amely szintén koránérő, de teljesen veszélytelen a pergés szempontjából, sőt még a ka­lásza sem törik. Ezután érési sorrendben a magyar búzák következnek, majd a Bezosz- tája. A szovjet Bezosztája búzá­nál tartottunk attól, hogy a nyárvégi aszáis, Féter-PáJ idején —, amikca- egyik nap­ról a másikra megérik a ga­bona — ez is gyorsan beérik. Ezt a búzafajtát a Szovjet­unió legszárazabb területén termelik, ahol 40 fokos me­legben sem jelenkezik ilyen veszély. A növény kórtani vonatko­zásával kapcsolatban azt a rémhírt terjesztették, hogy a rozsdára igen érzékenyek. — Ezeknél a búzafajtáknál egyébként sem okozhat a rozsda olyan kárt, mint a ma­gyar búzánál, mert ezek szal­maszilárdak. A külföldi bú­zafajtákat azért hoztuk be, mert bőséges termést adnak- 1960 őszén megyénk állami gazdaságai 17.500 hold búzát vetnek a tavalyi 16 ezerrel szemben, s 11 ezer holdon külföldi búzafajtát vetünk. (Az ankéton elhangzott hozzászólalásokat holnapi lapszámunkban folytatjuk). NYÍLT LEVÉL magánügyben tisztel? asszonyom* Névtelen levélnek ugyan nem tulajdonítok jelentő­séget, de ez, amit a napokban önről írtak nekem, jel­keltette érdeklődésemet. Most bizonyára azt gondolja, boffy feltétlenül bittern a levél ismeretlen írójának. Megnyugtatására mondom, nem egészen így áll a hefW* zet. Utána néztem egy kissé a dolgoknak, s meggyőződ­tem arról, hogy a levél tartalma fedi a valóságot. Félreértések elkerülése végett közlöm: nem elítélni akarom Önt — ezt megteszi a közvélemény, miután e. sorokon keresztül megismerkedik Önnel — én csupán a fényszóró szerepét játszom. Az állami gazdaság jcis, 1800 holdas üzemegységé­nek (szándékosan hagytam el a pontos megjelölést!) élén immár négy esztendeje áll az Ön férje. Kint laknak a gazdaságban, hol kétszobás, összkomfortos lakást kap­tak. Hogyan boldogult az első három esztendőben a háztartás „millió” gondjával, takarítással, főzéssel, ket­tőjük rendbentartásával? Nem tudom. Bizonyára na­gyon megerőltethette magát, ezért nézett segítség után. Esztendeje, hogy egy kislány, aki gyalogmunkás volt addig, bekerült takarítónőnek az üzemegység köz­pontjához. Fiatal gyermeklány, szorgalmas, szelíd, jól bírja a munkát. Lassan hozzászokott, hogy reggelenként kitakarít az Ön lakásában is — mi az a plusz két szoba?! — s ha hamar végez, jut ideje arra is, hogy a főzésnél segítsen. Aztán elmosogat, s időközönként ki is mos. Mindez persze magától értetődik- A kislány is ter­mészetesnek tartja. Még boldog is, ha néha-néha kap egy ruhát, nylon-kendőt, retikült. Ügy véli, ezzel mun­káját teljes mértékben honorálták. Kacsákat is tartott, Asszonyom, igaz? Vagy ötvenről szereztem tudomást. Ezeket a gazdaság kertésze tömte, mert Ön ugyebár nem tudta a kacsatömés tudományát elsajátítani. Ezek a kacsák azután — hála az előbb em­lített kisleány munkájának! — Pestre vándoroltak. A kertész, aki oly ügyesnek bizonyult a kacsatő- méshen, ügyesen forgatja a fejszét is. Éppen ezért a télen őt tüntették ki azzal, hogy pesti lakásukba — mert az is van! — felvitték fát vágni. Feltehetően egy-két nylon-kendőt ő is megérdemelt?! Hát ezek azok, Asszonyom, mikről szólni kíván­tam. Tudja, mert ugye tudja, hogy ez a kislány tizenhét éves? Amikor említettem előtte,, hogy volt iskolatársnője egészségügyi tanfolyamra jelentkezett, felcsillant a szeme.-~Jó lenne elmenni... — halk sóhajként hagyta el ajkát a kívánság. Aztán elkomorodott. — Ügy sem vennének fel, mert nincs iskolám,.. csak hat osztályt /wriu/f« • • • — És mi lenne, ha tanulna? Hu befejezné az általá­nos iskolát? — kérdeztem. 1 Nem lehet. — Ez volt rá a válasza, «*» Nincs *dóm tanúim... Asszonyom, nem sejti: miért nincs ideje tanulni ennek a kislánynak? Nagyon ráférne pedig, hogy a kö­tés lehulljon a szeméről.„ * Nem gondoljat RÚNÁI ERZSÉBET Villanyfény és árnyék Tiszafüreden TISZAFÜREDEN már 1959 májusában be kellett volna kapcsolni a hálózatba 2 ezer 500 méter új villanyvezeté­ket. Erre máig sem került sor; a késedelem okai igen tamúlságosak. Az időben a község lakos sága sok egyéb mellett je­lentős összeget szánt az árté- zi kút fúrásához hozzájáru­lásra. A kiadás nagyobb há­nyadát egy tudományos inté­zet vállalta. Balszerencsés vé­letlen folytán a tevezettnél többet kellett adni a kútfú­ráshoz — ami a villanyháló­zat bővítésének rovására tör­tént. Ez volt az egyik ok. A vas villanyoszlopok ter­veit az Angyalföldi Lakatos- árúgyár készítette; azokat az ÉMÁSZ megfelelőnek találta. Védekezzünk a dohányperonoszpóra ellen Lassan befejeződik a dohány betakarítása s mégis, bár kicsit későn, de foglalkoznunk kell a dohány peronoszpórával. (Pero­nospora tabadna). A kőznyelv szerint kékpenésznek nevezett betegség a dohányt a melegágy­tól a betakarításig bármely idő­szakban megtámadhatja. Idén közvetlenül a betakarítás előtt Jelentkezett (jelenlegi adatok szerint a Jászberényi Járásban és Tiszaszentimrén.) Kártétele ügy mutatkozik, hogy a levelek érés előtt leszá­radnak, a levél minősége rosz- szabb. Ez terméskiesést okoz, másrészt a termés minőségét rontja. A betegség csak ritkán szokott megjelenni, de akkor nagy károkat okoz. A betegség könnyen felismer­hető a dohány levelén jelentke­ző zsírfolt szerű világos foltok­ról, melyek közepe később be­szárad, s gyorsan terjed. A nem­zedékek száma hetenként Ismét­lődik. Ha a levelet megfordítjuk a fonákon kékesszürke penész­bevonatot találunk, mely a gom­ba szaporító telepe. Megjelenése esetén a védeke­zést azonnal el kell végezni 1 százalékos bordói lével lemosás szerűen. A beteg tő körül 2 mé­teres körzetben Is permetezzük • dokánrnóv ény »ke*, Véde­kezhetünk még DNRB 0.4 száza­lékos oldatával is magra ha­gyott dohánytáblákou. Aa ipari célra termelt dohányon DNBB- vel ne permetezzünk, mivel az élhetőségére vonatkozó hatása még nincs tisztázva. Ezek a védekezési módszerek csak abban az esetben hajthatók végre, ha csak foltonként jelent­kezik a betegség. Általános fer­tőzésnél általános gépi permete­zést kell végezni. A fertőzött ál­lományt ha az ipari célra sem alkalmas, tanácsos a helyszínen megsemmisíteni, a kórót 1.5 szá­zalékos formalinnal leöntve azon­nal elásni és leföldelni. Mivel a gomba a fertőzött levélmaradvá­nyokon telel át, a következő év­ben a fertőzés ezekből a leve­lekből indul ki. Ezeket a levele­ket is össze kell gyűjteni és el­égetni. Helyes ha a dohány után jó talajfedő növény kerül a táb­lára (gabonaféle, pillangós ta­karmánynövény). Mivel a do­hány peronoszpóra melegágyban is fertőz, ezért célszerű a meleg­ágyat (azaz a melegágy földjét) vetés előtt formalinnal fertőtle­níteni a betegség megelőzése miatt, Demeter János labor, vezető Kender«*, KSvtarvédő AUomdo Miért, miért sem, — a gyár saját terveitől eltérően gyen­gébben, oldalsó merevítő le- mez nélkül szállított le ti­zenkét oszlopot A szállít­mányt Tóbiás István község­gazda a tervek megtekintése nélkül vette át A szabvá­nyoknak meg nem felelő osz­lopok vezetékébe az ÉMÁSZ nem volt hajlandó áramot ad­ni. A BUDAPESTEN készített oszlopoknál olcsóbbak és az előírások szerint gyártottak előállítására az akkori ta­nácsnak ajánlatot tett a helyi Vegyesipari Ktsz. Az azóta tisztétől megfosztott elnök — lényegében alaptalanul — visszautasította az ajánlko- zást> Most mégis á Tiszafüredi Vegyesipari Ktsz hegesztői­nek kezébe került tizenkét oszlop, melynek oldalára pót­lólag erősítik fel az elfelej­tett merevítő lemezeket. Meg­ígérték: úgy dolgoznak, hogy a két és félkilométer hosszú vezetékben december 20-án már keringhessen az áram. Igyekezetüket az ÉMÁSZ szí­vesen segíti: a helyszíni he­gesztéshez alkalmi árammérő felszerelésével villanyáramot biztosított. A TANÁCS korábbi bizal­matlansága, — mint fentebb utaltunk erre, — nem volt egészen alaptalan. Korábban megrendelt a ktsz-nél egy oarkráesot, mely ma is befe­jezetlen. Nem történtek jóvátehetet­len hibák. Hasonlók elkerü­lésére azt javasoljuk a taná­csoknak: a községfejlesztési tervek készítésénél képezze­nek jelentős, de bármikor fel­használható tartalékalapot. Másfelől ellenőrizzék a helyi ktsz-ek, vállalatok munkáját olyan gondossággal, hogy azok megbízhatóságában senkinek se legyen oka ké­telkednie. *- k, —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents