Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-24 / 226. szám
VILAQ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Zienlan A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjA XI. évfolyam, 226. szám. Ára 50 fíllér I960, szeptember 24., szombat SZABADSAGOT ES FÜGGETLENSEGET MINDEN GYARMATI NÉPNEK! OLDJUK MEG AZ EGYETEMES LESZERELÉS KÉRDÉSÉT! Hruscsov beszéde az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakának általános vitájában New York (TASZSZ). Hruscsov bevezetőben az ENSZ jelentőségét méltatta. Rámutatott: nincs a világon államok képviselőit magában foglaló felelősségteljesebb gyülekezet, mint aminőnek ennek kell lennie. Nemhiába nevezik az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének. Csupán két szót szeretnék kiemelni a többi közül — mondotta —, ezt a két szót: Egyesült Nemzetek. Ebben a teremben sok nemzet képviselői vannak jelen és nemcsak a terem falai kell, hogy egyesítsék őket, hanem az emberiség magasztos érdekeinek közössége is. Ma inár majdnem száz állam képviselői gyűltek itt össze a nagyfontosságú nemzetközi kérdések megvitatására. Hamarosan itt lesznek közöttünk az ENSZ új tagjainak küldöttei. Mintha széttárulnának e terem falai, még több földet és országot fogadnak be. Mi csak örömmel üdvözölhetjük ezt az eseményt, mert azt kívánjuk, hogy az ENSZSzázadunk a szabadságért folyó harc százada, amikor a népek lerázzák vállukról az Idegen igát, emberhez méltó életet akarnak élni és harcolnak is ezért. Sok országban, sok földterületen már győzelemmel végződött ez a harc. De vajon azt jelenti-e ez, hogy most már tétlenül ülhetünk? Nem, hiszen tudjuk, hogy még az emberek tízmilliói sínylődnek gyarmati rabságban, kegyetlen nélkülözéseket szenvednek. Olyan időben élünk, amelyet a nagy és sokat ígérő tudományos felfedezések korának nevezünk. Az emberi ész és az emberi kéz űrhajót alkotott, amely a Föld körül mozog. Az ember képessé vált már arra is, hogy embeben ténylegesen valamennyi állam képviselve legyen. A továbbiakban arról szólott: — az a sors jutott nekünk, hogy az emberiség fejlődésének legviharosabb, de egyúttal legszebb időszakában éljünk, s a jövő nemzedékek irigyelni fognak bennünket. Sok minden, ami még nem is olyan régen szinte megingathatatlannak, öröknek látszott, összeomlott, mert lejárt az ideje. Megszilárdult az, ami új, haladottabb, igazságosabb. Korunk olyan időszak, amelyben rohamléptekkel újulnak meg az emberi társadalom létezésének formái. Az emberiség soha nem látott hatalomra tett szert a természet erői fölött és soha nem látott módon emelkedik feljebb egy haladottabb társadalmi rendszerbe: Mégis, bár a XX. században élünk, még észrevehetők a letűnt századok csökevényei, sőt a barbárság maradványai is. Korunknak mégis az az egyik fő jellemvonása, hogy felébredtek a valaha elmaradott, levert és elnyomott népek. reket küldjön messze, égitestünk határain túlra. Felhasítottuk az atomot és behatoltunk a fehérje sejtjeibe. Bá- mulatbaejtő gyorsasággal tudunk közlekedni a Földön és a Föld fölött, és ismeretszerzésünk határai olyannyira kitágultak, hogy mi magunk is csodálkozunk rajta. Kibontakozhat világunk minden szépsége. Mégis ki mondhatja el, hogy a világunk már tökéletesen be van rendezve, hogy nincs már szükség és nélkülözés. El kell gondolkozni azon, hogy az ENSZ adatai szerint különböző világrészeken emberek százmilliói éheznek és nélkülöznek. Világunk nem mentes a jövőért érzett aggodalomtól, mert szemmel látható, milyen veszélyt jelent az, hogy a világ katonai csoportosulásokra oszlott, milyen veszélyt rejt magában az egyre fokozódó nukleáris fegyverkezési verseny. Az emberi géniusz nagyszerű alkotásait az emberiség javára, de kárára is fel lehet használni. Lám, milyen bonyolult választás vár reánk. Minden gondolkodó ember eltűnődik, vajon mit hoz az emberiségnek a tudomány haladása a nagy XX. század. Az emberek joggal mondják, hogy a XX. század új távlatokat tárt fel a világ előtt, határtalan lehetőségeket arra, hogy megteremtsük az ember szükségleteit. Mások nem kevesebb joggal rámutatnak, milyen óriási veszélyt rejt magában, hogy a tudomány és a technika vívmányai esetleg nem a nemes célokat fogják majd szolgálni, hanem elsősorban a szörnyű pusztító eszközök előállítását. E pusztító eszközök ma tétlenek. Mégis, végeredményben azért készítik őket, hogy egyszer akcióba lépjenek. A derűsen és a sötéten látók e vitájában tükröződik vissza jelenlegi valóságunk Ennek fő tartalma, hogy két irányzat, két vonal harcol egymással a nemzetközi kapcsolatokban. Természetesen, most nem beszélek a társadalmi rendszerek különbözőségéről, mert a népek és az államok belső életének e kérdéseit csakis maguk a népek és államok oldhatják meg, és nekik is kell megoldaniok. A kölcsönös nemzetközi kapcsolatok e vitás és bonyolult irányvonala nem ma és nem tegnap jelentkezett. A világesemények kétféle szemlélete világosan szemben állt egymással már közvetlenül a háború befejezése után is. Az egyik irányvonal szerint a cél: enyhíteni a nemzetközi A szabadságért folyó harc százada Munkában a magyar ENSZ delegáció feszültséget, megszüntetni a fegyverkezési versenyt, fejleszteni a nemzetközi együttműködést és kiiktatni a háborúkat az emberiség életé- bőL Milyen nemes és nagyszerű irányvonal! Hiszen éppen az igazság győzelméért él az ember a Földön. A nemzetközi kapcsolatok két irányvonala Van azonban egy másik irányvonal is, és erről sem hallgathatunk. Ez az irányvonal azt a célt szolgálja, hogy szítsa a hidegháborút, segítse a féktelen fegyverkezelebb visznek bennünket az egész emberisé" céljához: a békéhez és az igazsághoz — mondotta Hruscsov, majd hangsúlyozta, hogy ezen az ülésszakon komoly probléhették ide. Ezeknek az országoknak a népei elnyomásban sínylődtek és nélkülöztekSzívós harcot kellett vívniuk Hruscsov kezet szorít az indiai ENSZ-delegáció vezetőjével, Krisna Menon-nal zést, ledöntse a nemzetközi együttműködés pilléreit, nem tekintve ennek veszedelmes következményeit. A nemzetközi kapcsolatok e két irányvonala már régóta küzd egymással. Míg azonban az elemi geometriában a párhuzamos vonalak sohasem találkoznak, nemzetközi ügyekben e vonalak összeütközhetnek. Ez pedig szörnyű lenne. Tíztizenöt évvel ezelőtt csak kevesen láthatták előre a nemzetközi politika e két irányvonala közötti harc kimenetelét. Ámde 1960-ban, vagyis most csak a vak nem látja, hogy a népek többségében egyre határozottabban és észrevehetőbben kialakul a vélemény: feltétlenül fenn kell tartani a békét A világ népei — munkások és parasztok, értelmiségiek, valamint a burzsoázia egy része, a militaristák és monopolisták kis csoportjának kivételével — nem akarnak háborút, hanem békét és csakis békét óhajtanak. Éppen ezért a béke biztosítható, ha a népek erőteljesen harcolnak azért, hogy megkössék a militarista, monopolista körök kezét. Másként ez nem is lehetséges, mert az életet nem lehet egyszerű geometriai formulákba zárni, s mert az élet a békeszerető államok reális erejére, az emberiség túlnyomó többségének forró együttérzésére és támogatására alapozódik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetét éppen azért hozták létre, hogy győzzön a béke és a nyugalom, s hogy szolgálja a népek békéjének és biztonságának ügyét. Reméljük. hogy a közgyűlés je- ! lenlegi ülésszakán kidolgo- i zásra kerülő határozatok kö- 1 mák kerülnek megvitatásra és e problémák élessé váltak amit bizonyít az a tény, hogy számos államot vezető államférfiak képviselnek. Ezután a szovjet nép nevében üdvözölte az ENSZ- be nemrég felvett államokat, s jólétet és virágzó életet kívánt nekik. Rámutatott, hogy « ezeknek az államoknak nem volt könnyű útjuk, amíg képviselőiket elküldMost egy éve abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy beszédet mondhattam erről a szavát messze eljuttató szónoki emelvényről. Ez akkor volt, amikor az emberiség előtt a nemzetközi légkör meg javulásának sokat Ígérő távlatai tárultak fel. Bővültek a különböző országok felelős állami vezetőinek kapcsolatai- A közgyűlés határozatot hozott az általános és teljes leszerelésről. Megkezdte munkáját a tízhatalmi leszerelési bizottság. Megállapodás jött létre a csúcsértekezlet megtartásáról. Az atom- és hidrogénfegyverrel végzett kísérletek megszüntetéséről folyó tárgyalások szemmelláthatóan haladtak. Mindez világszerte nagy re- ménveket keltett az emberek szívében. Senki sem vonhatja kétségbe. hogy a Szovjetunió régebben is és most is mindent megtett, illetve tesz azért, hogy a nemzetközi kapcsolatok ebben az örvendetes irányban fejlődjenek tovább. De makacsul kitartanak állásaikon azok a sötét erők, függetlenségükért és szabadságukért, mielőtt képviselőiket elküldhették ide. A gyarmatosítás igája alól felszabadult országok a béke hatalmas és tevőleges erejét jelentik. Mostanától kezdve a fiatal afrikai és földközi- tengermenti államok is hozzájárulnak az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt álló fontos és bonyolult kérdések megoldásához — mondotta Hruscsov. amelyeknek érdekük fenntartani a nemzetközi feszültséget. Csupán maroknyi emberről van szó, de ezek eléggé befolyásosak és nagy hatással vannak hazájuk politikájára. Eme erők tevékenységének veszélyes megnyilatkozásába ütköztünk idén tavasszal, — amikor az ENSZ egyik legnagyobb tagállamának, az Egyesült Államoknak repülőgépei hitszegően behatoltak a Szovjetunió és más államok légiterébe, sőt az Egyesült Államok tudatos állami politikai elvévé tették a nemzetközi jognak ilyen fajtájú megsértését Az amerikai repülőgép országunk fölé történt agresz- sziós behatolása és az Egyesült Államok kormányának ezt követő minden cselekedete megmutatta a népeknek, hogy az Egyesült Államok kormányának megfontolt politikáiéval van dolgunk, s ez a politika a nemzetközi jog helyébe a rabló rendszereket, a szuverén egyenjogú államok tisztességes tárgvalásai helyébe pedig a próbálja állítani. (Folytatás a 2. oldalon) Kiknek érdeke fenntartani a nemzetközi feszültséget ? Ahová a vásárló nem tekinthet be Családi körben Rádióműsor
