Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-21 / 223. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, szeptember 21. Ipari tanulók a VI. kerületi óvodáért Kiveszik részüket a szol­noki VI. kerületi óvoda építéséből az MTH iskola növendékei. A nevelőgárda által irányított építőbrigá­dok eddig 4 ezer 794 órán keresztül végeztek szak­munkát az épületen 122 ezer 247 forint értékben. A két csoport közül külö­nösen a Babinszki-brigád érdemel dicséretet. Az óvo­da falainak felhúzásával ők dolgoztak legtöbbet. Az építkezés befejezésé­hez már csak az ács és asz­talosmunkák elvégzése hi­ányzik, s ha az MTH tanu­lók továbbra is ilyen lelke­sen dolgoznak, néhány hó­nap múlva készen áll az új, korszerű óvoda- A VI. ke­rületi szülők bizonyára há­lával emlékeznek majd a szorgalmas fiatalokra, akik szabadidejüket arra áldoz­ták, hogy az ott lakók gyer­mekei egészséges helyen, óvónők felügyelete mellett lehessenek, míg ők napi munkáiukat végzik. Ä CigÁJSyBáRÓJ; — A Szolnoki Szigligeti Színház évadnyitó előadása,— NAGY FELADATRA vál­lalkozott a Szigligeti Szín­ház, amikor Johann Strauss- nak éppen ezt az operettjét tűzte műsorára. A Cigány­báró időrendben a Denevér után' következik Strauss élet­művében, de míg a korabeli kritikusok a/ Denevért minta­operettnek tartották, a Ci­gánybárót ennél is többnek: dalműnek, melynek „...első felvonása és a másodiknak fele kevés változtatással át­vihető a Theater an der Wien-ből az Operába...” A mű szövegkönyvét ma­gyar szerző írta, Jókai Mór Saffi című novelájának alap­ján. Strauss egyik életrajz írója joggal jegyzi meg, hogy a Cigánybáróban mintha Pet- tenkoffen osztrák festő „Szolnoki vásár”/ című fest­ménye kelne életre. Valóban: a nyitányban bús cigánydal-motívumok, majd vidám, kurucos dallam csen­dül fel, s mikor felmegy a függöny, itthoni, ismerős ala­kokat láttunk: a császár ellen lázadó magyar kisnemest, Barinkay Sándort; Zsupán urat, a disznókirályt — ma­gyarok zsírján hízó, Barinkay birtokát is kifosztó idegen FILMEGYVELEG MI ÚJSÁG A HUNNIA FILMSTÚDIÓBAN? Elkészült Makk Károly vígjátéka, a Fűre lépni tilos- A ’ főbb szerepeket Tolnay Klári, Páger Antal, Makláry Zoltán, Polönyi Gyöngyi és Tordi Géza játsszák. A fil­met októberben mutatják be. Gertler Viktor befejezte a Noszthy fiú filmváltozatának forgatását. Jelenleg a film utómunkálatain dolgoznak. A fővárosban, az egyik pá­lyaudvaron forgatja Kovács András rendező Dobozy Im­re Zápor című filmjének kül­ső jeleneteit. Félórás játékfilm is készül a stúdióban, Egy régi villa­mos címmel. A film „hőse” már nem tud lépést tartani áramvonalas kollégáival, de hasznos szerepet tölt be, mint könyvtár-villamos» A HOLTAK BOLYGÓJA A mozi székében ülve könnyedén elhagyjuk a mát, az időn és téren átlépve iz­galmas utazást teszünk a jö­vőbe, amikor a földön már megszüntették az atomve­szélyt és a népek baráti együttműködésben a világ RÉGI TÖRTÉNET A Metro-Goldwyn újra filmre viszi a Beunty lázadói című filmet, amelyet Magyar- országon egyszer már játszot­tak Charles Laughtonnal a űr felkutatásával foglalkoz­nak. 1970-et írunk, amikor nyolc bátor tudós a világ leg- 'modernebb űrhajóján elindul, hogy felderítse a Vénusz tit­kát. Izgalmas útjukról ké­szült a színes NDK-lengye] film. ŰJ VÁLTOZATBAN főszerepben. Az új változat hőse Marion Brande. A fel­vételekhez egy kanadai hajó­gyárban elkészítették a „Bo­unty” élethű mását. A NAP MINDENKINEK VILÁGIT bát, munkájában is csalódás éri. Egy új becsületes szere­lem, az emberek segítőkész­sége adja vissza életkedvét Az érdekes lélektani film gy vak ember érzéseit bon- ■olja, aki a háborúból haza­érve nem találja helyét- Fe- esége nem állja meg a pró­kereskedőt; Soffit, a szép — cigánylánynak hitt — her­cegnőt, Cziprát, az öreg ci­gányasszonyt, és kuruc kato­nákat, cigányokat, fényes la­koma, jó bor hírére oda- sereglő magyar parasztokat, A motívumok sem ismeretle­nek: rejtett kincs, szenvedé­lyes szabadságszeretet roman­tikája, az odaadó szerelem diadala a kacérság, a bátor­ság diadala, az „erény-bizott­ságok” áskálódása fölött SZELLEMES, SZÓRAKOZ­TATÓ és lelkesítő jelenetek akadnak a Cigánybáróban, de ez a fajta humor és ez a kurucos, nyílt színen zászlót lengető hazafiság az idővel sokat vesztett fényéből, tar­talmából. Emellett a szöveg­könyv történelmileg pontat­lan, 30—40 év különbséggel történő eseményeket helyez az időben egymás mellé. Be kell hát vallanunk őszintén, hogy a darab előadását szin­te kizárólag a melódia-gaz­dag, helyenként valóban ope­rai magaslatra emelkedő mu­zsika indokolja. A SZIGLIGETI SZÍNHÁZ igazi straussi levegőt árasztó operett előadást produkál. Maradandó élményt nyújta­nak a pompás dalok, duettek, finálék, a szépen kidolgozott táncok, zenekari részek és néhány kitűnően beállított vérbő, humoros jelenet. Biró Attila karnagy és Miszlay István rendező alapjábanvéve megoldották ezt a nem kis igényt támasztó feladatot. A rendezés egy-egy pontjával azonban vitába kell szán­nunk: Miszlay a híres dalo­kat kiragadja a darab össze­függéséből, s szinte különálló „szám”-ként énekelteti el a művésszel. Ez .történt Barin­kay belépője esetén, s még- inkább Saffi dalánál, ahol a rendező végig egyedül hagy­ja Saffit a színpadon. Ez maga két hiba forrásává lesz: váratlanul hangzik el Barin­kay dicsérő felkiáltása, aki nem volt a közelben. Másik: érthetetlen, hogy a nagy tö­megben vidáman berontó ci­gányok átveszik Saffi melan- kólikus hangulatát. jrthe- tőbb lenne, ha már közben, egyesével beszállingózvának a színpadra, végig halgatnák Saffi dalát, s így csatlakoz­nának a refrénnel. A MÁSODIK ÉS HARMA­DIK felvonás díszlete kitű­nő, az első felvonás színpad­képében azonban több feles­leges és zavaros elem is akad. Szépen mutatkozott be a színház újonnan szerződött fiatal primadonnája, G al- l a i Judit, aki kellemes, tiszta hangjával, harmonikus, temperamentumos mozgásá­val felejthetetlenné tette Saf­fi alakját. A dekoratív meg­jelenésű Rózsa Tibor még kissé merev volt Barinkay szerepében, de ezt bizonnyal levetkőzi majd az előadások során. Fehér Györgyinek láthatóan nem az operett a fő működési területe: termé­szetes játéka sem tudta fe­ledtetni, hogy hanganyaga nem elég Czipra rendkívül igényes szerepére. Kiváló alakítás volt Zsupán úr, a disznókirály szerepében Ta­tár Endréé, aki áradó hu­morral, merész, harsány szí­nekkel, de a tülkarikirozás veszélyét elkerülve oldotta meg feladatát. Kitűnő hang­ja is kellemes meglepetést szerzett azoknak, akik eddig prózai színészként ismerték. Pataki Ottilia bájos Arzé- na volt, gyönyörű hangja kü­lönösen első felvonásbeli da Iában, s a „Bécsi vér” betét­számban érvényesült. Utol­jára, de nem utolsósorban említjük a három rongyos cigányt alakító Varga D. József, Szedő Lajos és Halász László nevét. Re­mek arcjátékuk, kiapadhatat­lan kgmédiázó kedvük tüze- sítette át a szövegkönyv olcsó sziporkáit, s tette játékukat az előadás egyik fénypontjá­vá. Hozzátehetjük, a három színész a humorban is mér­téktartó maradt, nem bocsát­kozott ripacskodásba. Túlzó, naturalista jelmezük nem vált hasznára a jelenet össz­hatásának. Már fentebb megírtuk, hogy a zenei részek kiválóan sikerültek, illesse tehát dicsé­ret az énekkart, zenekart, s a tánckart. A szólótáncospár, Dévényi Cecilia és Bár sony Zoltán különösen a ci- gánytáncban és a harmadik felvonás balettkettősében re­mekelt. Zilahi J udit i IIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIII .....IIIIIIIIUIIHIIIIIIIIIIIillllllHlllllllillllll........ Me gnyílt a nemzetközi finn-ugor kongresszus A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ked­den ünnepélyesen megnyitot­ták a nemzetközi finn—ugor kongresszust. Az elnökség­ben helyet foglalt Ligeti La­jos, a Magyar Tudományos Akadémia aleliiöke, W. Stei- nitz, a berlini Tudományos Akadémia alelnöke, B. A. Szerebrennyikov, a szovjet delegáció vezetője és K. Vil- kuna, a Finn Tudományos Akadémia tagja, az egyik leg­tekintélyesebb finn—ugor ku­tató. Részt vettek az ülésen a 17 nép, illetve nemzetiség képviseletében hazánkba ér­kezett külföldi vendégek, va­...........“T........... ' ' A Nap kél: 5.29 Szeptember h-kor, nyugszik: 21 17.45 h-kor. A Clatrt. Hold kel= 5-47 mIia” h-kor, nyugszik: W|*>B 18.06 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: felhős idő többhelyen, főképp a Du­nántúlon és északon eső, né­hány helyen zivatar. Mérsé­kelt, időnként élénkebb déli, délnyugati, később a Dunán­túlon északnyugatira forduló szél. A hőmérséklet az ország keleti felében is csökken. Várható legmagasabb nappa­li hőmérséklet a Tiszántúlon 20—23, máshol 16—19 f~ft kö­zött. — HOLNAP este hét óra­kor ünnepélyesen megnyitják Túrkevén a légoltalmi kikép­zési évet. A megnyitót kul­túrműsor és bál követi. — KAPÁS REZSŐ, megyei tanácstag holnap, csütörtö­kön délután négytől hatig tart tanácsiagi fogadóórát az Abonyi úti iskolában. Kapás Rezső választókerülete: Szol­nok, Thököly út, Hámán Ka­tó út baloldala, József Attila utca jobboldala, valamint a vasútvonal által bezárt terü­let. — MEGKEZDI próbáit a héten a Ságvári Endre Mű­velődési Ház munkásszínját­szó stúdiója. A próbákat Miszlay István, a Szigligeti Színház rendezője irányítja­— KÉTSZÁZÖTVEN férő­helyes sertéshizlaldát, 25 fé­rőhelyes lóistállót, valamint dohánypajtát épit a tiszaföld- vári Szabad Nép Tsz tizen­nyolc fős építőbrigádja. Az 590 ezer forintba kerülő me­zőgazdasági épületekhez csak 45 ezer forint állami hitelt vesz igénybe a tsz, a többi kiadást saját erejéből fedezi. — EGÉSZSÉGÜGYI ÁL­LOMÁSOK vezetőinek to­vábbképzése kezdődik a kö­zeljövőben Túrkevén. A tan­folyamon, melyet Hámori Re­zső higiénikus orvos tart, harminc állomásvezető vesz részt. — SZÁZÁGYAS, győgyvi­zes tsz üdülő építését terve­zik a debreceni Nagyerdő­ben. Hajdú—Bihar megye termelőszövetkezetei a hasz­nálatukban lévő föld arányá­ban holdanként 20 forintot szándékoznak adni hozzájá­rulás címén az üdülő építési költségeihez. — VEZETŐIGAZOLVÁNY nélkül motorkerékpározott Gulyás József László tószegi fodrász. A járási rendőrka­pitányság szabálysértési elő- adője 200 forintra bírságolta. — CSEHSZLOVÁKIAI, né­metországi élménybeszámolót tart szeptember 22-én, csütör­tökön délután 5 órakor Tassi József, a Ságvári Endre Mű­velődési Ház emeleti társal­gójában. — ELVÉGEZTÉK a nap­raforgó, a lucerna és vörös- heremag betakarítását a szol­noki Kossuth, Damjanich és Lenin Tsz-ben. Következő munkáikat, a rizs aratását, a kukoricatörést, az aprómag- cséplést és az őszi árpa ve­tését már mindhárom közös gazdaságban megkezdték. — GÉPESÍTETT gyümölcs- termesztés folyik á nyíregy­házi Mezőgazdasági Techni­kum tangazdaságának llona- tanyai üzemegységében. A fákat univerzális traktor se­gítségével metszik s a gyü­mölcsöt kerekekre szerelt vascső állványokon állva sze­dik le. A válogatás futószala­gon, a szállítás vaslemezeken történik Feltétlenül keresse fel ok­tóber 1—2-án a Törökszentmiklósi Ruházati KTSZ pavilonjait, ahol az őszi yásáron mincTenféle ruházati cikkek­ben, bútorokban, valamint leértékelt ruházati és cipő­árukban nagy választékot talál. Miért érdemes már most libát, kacsát hizlalni? it r f Őszi vásár! Őszi vásár! Törökszentmiklóson október 1-én és 2-án ez alkalom­mal’ nagy áruraktárral várja kedves vevőit a TÖRÖKSZENTM1KLÓS ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZET. Hatalmas választékot talál őszi és téli felsőruházati cikkekből, méterárukból, divatcikkekből, játék és ajándék tárgyakból. Pavilonjai és állandóan nyitva- tartott üzletei minden igényt kielégítve várják a ked­ves vásárlókat. Alföldi csárdájában friss ételek, ita­lok, lacipecsenye, büfé áru különlegességek. Zene mellett szórakozhat, állandó büfé szolgálat. Jöjjön! Jöjjön! az őszi vásárba! »¥inm»ni«n»irii«ii mi »ifi Beköszöntött az ősz és me- gyeszerte törik, hordják a csö­ves kukoricát. Elérkezett a tömés ideje is. Jászapátin Jászkiséren, Mezőtúron, Fegy- verneken ügyesek a háziasz- szonyok, máris ezerszámra tömőbe fogták a libákat, ka­csákat. Tudják, hogy a liba, kacsa nevlés, hizlalás a ház­táji gazdaságok jelentős pénbevételi forrása, ezért kö' töttek szerződést már kora tavasszal a földművesszövet­kezettel. A szövetkezet tavasszal da­rabotként 10 forintért megvá­sárolta a libatojást, s emel­lett tolira szerződött, ebből a felnevelés költsége már megtérült. Most egy kis fá radtság, meg a töméshez szük­séges 20—25 kiló kukorica bő­ségesen meghozza a gyümöl­csét. Fokozni lehet a bevételt a tömés korai megkezdésével. A szerződött libát az fms* október 31-ig 20 forintos, no­vember 1-től 19 forintos áron veszi át. Ezért aki korán kezdi a hiz­lalást és a libákat szeptem­berben, októberben leszállít­ja, kilónként 1 forinttal ma­gasabb jövedelemhez jut. A korai libahízlalás előnye nemcsak a magas jövedelem­ben rejlik. Mindenki tapasz­talhatja, hogy szeptemberben, októberben kellemesebb az 'dő járás. mint a téli hónapok ban. \ A mostani kellemes időjá­rás mellett a hízóba állított ibák. kacsák a kukoricát job­ban értékesítik, többet gya­rapodnak tőle. A magasabb ár m»llett a 20—25 kiló kn- i‘kóficával elérhető súly is nö­vekszik. Novemberben, de­cemberben hideggé, esetleg zimankóssá válik az időjárás. Az éjszakák erősen lehűlnek, s a tömés alatt lévő libák, kacsák a kukoricából többet használnak fel életük fenn­tartásához, mint szeptember­ben, vagy októberben- Ezen­kívül kellemetlen dolog haj­nalban, csípős hidegben a li­bákra ülni és meggémbere- dett újakkal tömni Az éjszakai hirtelen lehű­lések a hízásba fogott libá­kat, kacsákat megviselik, — gyakrabban következik be el­hullás, tehát a késő őszi vága­téit hónapokban a hizlalás mindig nagyobb veszteséggel jár. Még egy jó tanács; A libákat időjárástól vé­dett, jő levegőjű helyen fog­juk tömőbe, alájuk rendsze résén tegyünk tiszta szalmát és ne engediük, hogy sárban, vagy trágyában pihenjenek. Az ivóvizet úgy helyezzük el a tömőrács elé, hogy a li­ba nyakát kinyújtva abból csak inni tudjon. Gondoskod­junk rendszeresen tiszta ivó­vízről, a tömő és itató edé­nyeket naponta súrol iuk tisz­tára, fertőtlenítsük és a ku­korica beáztatásához. a libák itatásához mindig friss vizet használjunk. A jól almozott tisztán tartott liba nem pusz­tul el és nagyobb hozammal hálálja meg a gondoskodást A háziasszonyok részére tehát van egy jó tanácsunk: ne feledjék, hogy a korai li­ba kacsa hizlalás. — kisebb fáradtság, nagyobb jövede­lemi lamint a magyar nyelvészek, régészek, néprajzkutatók. A nemzetközi finn—ugor kongresszust dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára nyitotta meg. Ezután Bárczi Géza nyel­vészeti főelőadásával meg­kezdődött a nemzetközi finn —ugor kongresszus tudomá­nyos munkája, összeült a finn—ugor nyelvészeti szak­osztály, a néprajzi szakosz­tály. A tanácskozás-sorozat záróülését szeptember 22-én, csütörtökön tartják, addig 68 előadás hangzik el.

Next

/
Thumbnails
Contents