Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-12 / 190. szám
1960, augusztus 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nagy sikere volt az első tájkiállításnak Bezárta kapuit a Délalföldi Mezőgazdasági Kiállítás és vásár Nem áll rendelkezésünkre sem a kiállítók, sem a látogatók számárnak statisztikája, így csupán a tapasztalt, de számokban le nem mért érdeklődésről és a kiállításon látottakról adhatunk számot olvasóinknak. Mindenekelőtt egy kérdésre kell válaszolnunk: miért rendeztek éppen Szegeden mezőgazdasági kiállítást? A tavalyi Országos Mezőgazdanyára sok egyéni gazda rádöbbent: eredményesebb, — jobb a közös gazdálkodás. A budapesti országos kiállításra a délalföldi megyék^ parasztsága a nagy távolságok miatt csak igen nehezen juthatott el, ezért is szerencsés dolog volt a szegedi rendezés. Mit láthattunk tehát a DMK-on? Növénytermesztésben minőségben szinte A szovjet és olasz búzafajtákból sütött kenyérmintákat sokan megtekintették. sági Kiállítás tapasztalatait leszűrve, kormányunk úgy határozott, hogy országos kiállítást csak minden második évben rendeznek, a közbeeső években pedig a szegedihez hasonló, úgynevezett i,táj kiállítások” megrendezésére kerül sor. S az első pró- Da im sikerült. A DMKV beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ez volt a véleménye Apró Antal elvtársnak, a Minisztertanács első elnök- helyettesének és Losonczi Pál földművelésügyi miniszternek is. A kiállítás sikerét a látogatók nagy száma mellett a vendégkönyvi rengeteg bejegyzés is bizonyította. Á szegedi tájkiállítás volt az első alkalom, amelyen a délalföldi megyék mezőgazdaságáról hű képet kaphattunk. A termelőszövetkezetek és egyéni kiállítók felsorakoztatott termékei nem csupán látnivalóként szolgáltak, hanem elősegítették egymás eredményeinek» termelési módszereinek megismerését, egyszersmind dokumentálták a szocialista mezőgazdaság sikerét. A nagyüzemi állattenyésztés és növénytermesztés produktumait látva bizougyanazt, mennyiségben kevesebbet, amit a budapesti mezőgazdasági kiállításon, — léknek, a rózsa és virágbemutatónak. Különösen sok volt a kertészeti termék, paradicsom, paprika, zöldség, uborka és káposztafélék Az állattenyésztés is országos színvonalú volt. A kiállításon bemutatott tehenek évi fejési átlaga 6000 kg felett van, bizonyítva, hogy a magyar nagyüzemi szarvasmarhatenyésztés a legjobb utón halad. A sertéstenyésztés és juhászat bemutatója mellett említésreméltó a lótenyésztés. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek a lóállomány számszerű csökkentése mellett a minőség javítására törekszenek, egyre inkább előtérbe kerül a kiváló üge- tők és versenylovak tenyésztése. Ez az exportlehetőségeket figyelembevéve jelentős. A kiállítás egyik érdekessége az újonnan meghonosított és idén először nagyüze- mileg termelt szovjet és olasz búzafajták bemutatója volt S itt dicséret illeti a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet ügyesen berendezett pavilonjáért A különböző búzafajták bemutatása és hozamainak ismertetése mellett ott láthattuk a belőlük sütött kenyérmintákat is, sőt a kiállítás ideje Ilyet még nem is láttam, — csodálkozik Vajezer János, a tompái Rákóczi Tsz tagja a jugoszláv gyártmányú talajforgató ekénél. Megyénk termelőszövetkezetei a nagyüzemi szőlő és gyümölcstelepítésnél veszik majd hasznát A PP—59-es talajforgató ekével több mint egy méter mélyen megforgatható a talaj. ám több délalföldi specialitással. Nagy sikerük volt pl. a szegedi tájfajta kukoricáknak, az újabban nemesített hagyma- és paprikaféalatí ezekből rejtjeles kenyérversenyt is rendeztek azzal a céllal: döntsék el maguk a fogyasztók, melyik a legjobba Nagy sikere volt á kertészeti gépbemutatóknak is. Elsősorban a „hagyma-mindenes” nevű kisgépnek, amelyik a hagyma, de minden keskeny sortávolságú kertészeti növény vetésére, ápolására és betakarítására alkalmas. Néhány érdekesebb kiállított tárgyról képekben számolunk be olvasóinknak. Vásárnaptár Megyénkben áugusztusban két községben lesz állat- és kirakodó vásár. Augusztus 14-én, vasárnap Tiszaföldváron, augusztus 25- én, csütörtökön pedig János- hidán. Többen érdeklődtek aziránt, hogy augusztus 20-án lesz-e Szolnokon, vagy megyénk más városában ünnepi vásár. Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy megyénkben sehol sem rendezik meg az augusztus 20. ünnepi vásárt. Ősszel viszont két városban tartanak nagyszabású, úgynevezett reprezentatív vásárt, Október 1-én és 2-án Tőrök- szentmiklóson, október 22-én és 23-án pedig Jászberényben lesz őszi vásár. Termeljünk exportképes gyümölcsöt A termeléstől elválaszthatatlan éx-tékesítés biztonságát a termelési szerződés szolgálja. A jövedelem szorosan összefügg a termelés minőségével* tehát minőségi árut kell előállítani, ami alkalmassá válik kivitelre is. Az export képes gyümölcs és zöldség nagyobb jövedelmet hoz. Ennek érdekében nagyon fontos, hogy idejében védekezzünk a kártevők ellen. Igen nagy károkat okoz a kaliforniai pajzstetű. Ez ellen nemcsak a termelés folyamán kell védekezni, hanem a leszedett, ládázott gyümölcsön is, azzal, hogy azt 0.15 százalékos nikotinos permetlével fertőtlenítjük. A molyfélék által megrágott, megszúrt „férges” gyümölcs nemcsak az exportból esik ki, hanem belföldi piacon sem tekinthető kelendőnek* mert erősen romlandó, nem tartható el. Ma már mindenféle kártevőtől és gombabetegségek- től megtudjuk védeni gyümölcsöseinket Különösen hangsúlyozni kell az idejében való védekezést. Sajnos azonban sok termelői különösen a háztáji kertekben gyümölcsszedés után nem fordít figyelmet a fák gondozására. Nézzük csak a Surjámi Állami Gazdaságban mi történik? A cseresznye és meggy leszedése után a fákat megpermetezték, a nyár folyamán elvégezték a talaj gyomtalanítását és a szükséges talajmunkákat. így helyes ez, mert a jövő évi védekezést a termés betakarítása után, illetve őszszel meg kell kezdeni. A sűrű állomány kedvez a kártevők szaporodásának. Ilyenkor ritkítsuk gyümölcsfáinkat megfelelő távolságra. Lombhullás előtt a száraz, beteg ágakat jobban észrevesszük s azt mielőbb metszük le, távolítsuk el. Már ezzel is sokat teszünk az egészséges gyümölcsfáért, ■— ezen keresztül a több, egészségesebb gyümölcsért. Az alapos, rendszeres tisztogatás a kártevők ellen időbeni védekezés fontos tényezője a termelésnek, a várt jövedelem biztosításának. Bossányi László agronómus A silókukorica betakarításának megszervezése A SZILÁRD takarmányalapnak az utóbbi éyekben mindinkább megbecsült részét képezi a silótakarmány. Örvendetes, hogy évről-évre javul a minőség is. Néhány évvel ezelőtt a termelőszövetkezeteink csak szórványosan termeltek silókukoricát és a szilázs nagy részét száraz kukoricaszár, melasz és répaszelet keverékéből készítették. Ennek eredménye: meglehetősen nagy ráfordítás mellett gyeiige tápértékű silótakarmány. Az utóbbi 3 évben a legnagyobb tömeget és legtöbb tápértékét adó takarmánynövényünk, a silókukorica termesztése ugrásszerű en fejlődött. 1958-ban 2300 holdon, 1959-ben közel 12.000 holdon és az 1960-as évben pedig több, mint lg.000 holdon vetettek a Szolnok megyei termelőszövetkezetek fő, Illetve májusi másodvetésű silókukoricát. A nagy gonddal és fáradsággal megtermelt és óriási tömeget adó silókukorica idejében történő betakarítása, besilőzása nagy feladatot jelent, mert a siiózásí munkák egybeesnek a esépléssel, a nyári istállótrágyázással és egyéb sok kézi és fogaterőt igénylő munkával. A SILÓKUKORICA betakarításánál fontos a helyes időpont megválasztása. Általában azt tartják legjobb betakarítási időnek, amikor a csövek túlnyomó része viaszérésben van. A gépesítés jelenlegi fokát figyelembevéve (minden silókombájnra több. mint 100 kh silókukorica betakarítása vár) ezt az időpontot csak azok a tsz-ek tarthatják be, amelyek különböző érésű fajták vetésével, illetve a szakaszonként történt vetéssel már eleve kiküszöbölték a betakarításnál jelentkező torlódást. A többi tsz-nek azt ajánljuk, hogy tejes érésben kezdje meg a betakarítást, nehogy a végén túlérett kukoricát kelljen be- silózniok. Tapasztalat mutatja; ha a kukoricaszemek már megkeményedtek, az erjedési folyamatokra nem reagálnak megfelelően, kemények maradnak és a feltakarmányozás után jelentős részük emésztetlenül kerül a bélsárral kiürítésre. Mint említettem, a silókukorica betakarításához általában 110 kh-ként jut egy silókombájn. Ez azt jelenti, ha a munkában nincs nagyobb kiesés, — hosszú esőzés, tartós üzemzavar — a besilózást 10 nap alatt lehet elvégezni. Ez azonban — tekintve, hogy igen nagy fel aprított zöldtömeget kell megmozgatni és besilózni — körültekintő munkaszervezést követel. Különösen fontos a silókombájnok zavartalan üzemeltetése, aminek alap- feltétele a megfelelő szállító kapacitás biztosítása. A szov jet silókombájnok kiszolgálásához kisebb távolságon 4- 5, nagyobb távolságra 6—7 közúti gépkocsi szükséges, magyar silókombájnnál 4—5 pótkocsira van szükség, — a Mähhäehsle kiszolgálásához pedig 2 pótkocsi szükséges. Nagyon fontos az is, hogy a le- és felrakodáshoz annyi munkaerőt biztosítsunk, hogy a szállítóeszközök zavartalanul, fennakadás nélkül üzemelhessenek, szervezési hiba következtében ne kelljen állmok. A szegedi Dózsa Tsz „Rózsa” burgonyája, melyben nem ritkák az 50 dekás szemek sem. A méretek érzékeltetésére m alsó szem burgonyára egy gyufág dobozt helyeztünk Kánya Lajos: Az elnök Egy száz férőhelyes istállót, egy napközit, egy kacsaólat... sorolta s egyszerre megállót! — utánanéz a légfúvónak. Edd meg, amit főztél — e szóval választották meg. Nem akarta, de becsületből, sűrű sóhaj és verejték közt, elfogadta. Ma tisztelet övezi rangos elméjét s hogy megáll keményen. Válláról lelógatja vaskos lábát a gond, tekintetében sikerek sólyomszárnya csapdos. Ne érje soha baj, se szégyen. ni, így a magasítás bármilyen méretű lehet. A silókukorica nagy része áthajtós falközi silókban* illetve áthajtós ároksilókban kerül besilózásra. Ott, ahol megépített silótér nem áll elegendő mértékben rendelkezésre, ajánljuk a kazlak közé történő silózást. Ez a módszer a kunesörbai Vörös Október Tsz-ben tavaly igen jól bevált AKÁRMILYEN megoldást választunk a silótárolásra, igen nagy gondot fordítsunk a felaprózott takarmány közül a levegő kiszorítására. Ez az áthajtós silótárolási formáknál géppel igen jól megoldható. Legalkalmasabbak a_ lánctalpas traktorok,- ezek hiányában jól alkalmazhatók a körmös traktorok is. Gumikerekű gépekkel nem lehet a levegőt jól kiszorítani és így a hideg erjesztés nincs biztosítva. Érdemes megjegyezni, ha az áthajtós silókban a behordott takarmány magassága meghaladja az 1 m-t, a pótkocsik felvontatását is csak lánctalpassal tudjuk megoldani, mert a kerekes traktor sokszor elkapar, A taposást, tömítést sok helyen úgy végzik, hogy a lánctalpas gépet csak időnként viszik a takarmányra azzal* hogy a szállítóvontatók a takarmányt úgyis kellően letapossák. Ez nem helyes. Elengedhetetlen, hogy a silózás megkezdésétől a befejezéséig a lánctalpas traktor állandóan benne legyen a silóban, végezze a taposást. A SILÓK legnagyobb része már elkészült, mégis szeretnénk felhívni a figyelmet arra* hogy gépi töltésre csak azok a silók jók, melyeknek szélessége olyan, hogy a pótkocsi és a taposást végző gép egymás mellett elfér. Tehát legalább 5, de inkább 6 méter. Ha ugyanis keskenyebb a siló, akkor a töltés nagyon nehéz, a taposást végző gépnek mindig ki kell jönnie a silóból, helyet adni a pótkocsinak. Ha ilyen silónk van, az áthajtós siló két vége elé feltétlenül terítsünk vastag szalmaszőnyeget. ÖSSZEFOGLALVA ä siló- kukorica betakarításával kapcsolatos tennivalókat: legfontosabb az, hogy a betakarítást idejében megkezdve, már most gyorsan* ütemesen elvégezzük. A silózáshoz üzemképes kombájnokat alkalmazzunk, a kombájnokhoz biztosítsuk a szükséges szállítóeszközöket és munkaerőt. Döntő az, hogy egy-egy megkezdett gödör megtöltését 3, legkésőbb 4 nap alatt befejezzük. Magas László MEGGYORSÍTJA a vönta, tók ürítését, ha a takarmányt : arról lehúzhatjuk* vagy billenő szerkezettel ellátott pótkocsikat állítunk be. Lehúzó szerkezetet fából, vagy vaslemezből, drótkötéllel* vagy lánccal házilag könnyen el lehet készíteni. Igen jól felhasználhatjuk a szervestrá- ígyaszóróval felszerelt pótkocsikat is* amelyekről — ha a ; lapátot leszereljük — a trá- [gyaszóró önműködően letolja ;a takarmányt a silógödörbe. ; Az ürítő felszereléseknek al- [ kalmazása esetén csak a silő- ; takarmánynak a gödörben való eligazításához van ! szükség 2 főre, tehát 2 ember munkáját megtakarítjuk és a [lerakodás gyorsabbá válik. Ä silótakarmányt szállító ■ pótkocsikat feltétlenül maga- | sítanunk kell, úgy azonban, [hogy a magasítás 100 cm-né! [nagyobb ne legyen, mert akikor a magasított oldalakat a silógödörbe leengedni nem [lehet és a takarmány lehá- [nyása sok időt vesz igénybe. [Természetesen, ha a lehúzást ! gépesíteni tudjuk, akkor csak iá íi> vüiS£t- tesiMsdri
