Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-07 / 186. szám
Ftt-ÍG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ^^A/áZwiifww* ____ mvll A M EGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE! TANÁCS LAPJA XX. évfolyam, 186. szám. Ára 60 fillér I960, augusztus 7. vasárnap. JO HTON JÁRUNK Az országgyűlés legutóbbi ülésszakának vitájában döntő helyet foglaltak el a termeléssel kapcsolatos kérdések. S ez érthető is. hiszen gazdasági sikereink nélkül mitsem tehetnénk országunk boldogulása érdekében. Különösen egy gondolatot kell megszívlelnünk az országgyűlésen elhangzottakból. Mégpedig: Azt az alapvető igazságot, hogy csak akkor lehet többet, jobbat, s olcsóbban vásárolnunk, ha többet, t gazdaságosabban termelünk. Nekünk kell előteremtenünk mindazt, amire szükségünk van, s amellett tartalékot képeznünk a kővetkező évek beruházásainak finanszírozásához. Iparunk termelését elemezve, megállapíthatjuk: eredményesen munkálkodunk e cél érdekében. Országos viszonylatban az állami ipar mintegy 15 százalékkal, megyei szinten 21 százalékkal termelt többet az első félévben, mint 1959 azonos időszakában. Uzem- behelyeztünk több új ipari létesítményt is. A gazdaságosabb termelésre irányuló igyekezet is meghozta gyümölcsét: számottevően csökkent termékeink önköltsége. Megyénk állami ipara az év első felében elsősorban ennek következtében tehetett szert 128 millió forint nyereségre. Egyre inkább tért hódít üzemeinkben a takarékosságra való törekvés, a hulladékok feldolgozása, az eddig használt anyagok olcsóbb, a célnak mégis megfelelő anyagokkal való helyettesítése. Egészében véve tehát jó úton járunk. Egy-egy vál- latnál azonban, ha részletesebben, gondosabban vizsgáljuk a termelési eredményeket, a különböző mutatókat, sok javítanivalót is találhatunk. Nem érvényesül még teljesen az a jelszó, hogy „többet jobbat, olcsóbban, termelékenyebben, célszerűbben”. A Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés vezetői például szem előtt tartották azt, hogy „többet", de a létszámtervet már nem tartották be. Mintegy 6 százalékkal több munkást foglalkoztattak az előirányzottnál. Más üzemünkben is található olyan gyakorlat, hogy a termelés növelését elsősorban létszámnöveléssel, s nem a termelékenység fokozásával kívánják elősegíteni. Ilyen és a másutt is meglévő hasonló esetek miatt állapíthatta meg az ország- gyűlés: gyorsabb és erőteljesebb előrehaladásra van szükség. A lehetőség adott ehhez, csak jobban kell szervezni munkánkat, ösz- szehangolni erőfeszítéseinket. Mennyivel gyorsabban és eredményesebben dolgozhatnánk például akkor, ha üzemeink nemcsak a tervidőszak végére időzítenék termékeik szállítását, hanem kisebb tételekben ugyan, de jóval a határidő előtt is szállítva, ütemesebb termelést valósítanának meg. Az élet azt követeli gazdaságié tnüszaki vezetőinktől, hogy legyenek önállóbbak, s a terv teljesítése közben gondoljanak arra: az általuk gyártott cikkeknek hogyan vehetik leginkább hasznát a többi üzemek. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban például az első félévben gyártottak néhány olyan gépet — palántaültetőt, szénarendsodrót —, melyet a terv szerint csak az év végén kellett volna. De arra gondoltak: télen mitsem kezdhetnek azzal a gazdaságokban. Valami ilyen, Jcerítésen kívülre’• is kiterjedő szemléletet kellene mindenütt meghonosítani. Az építőipar korszerű anyagokat, különböző méretű üreges árut vár, hogy rövidíthesse az „átfutási időt”. Téglagyáraink azonban — esetenként szinte megrögzötten — ragaszkodnak — a kisméretű téglához, mert azt már megszokták, ■ gyártásával nincs különösebb baj, De, hogy arra maholnap már úgyszólván semmi szükség nem lesz, nem gondolnak. Persze az építőiparban az „átfutási idő” csökkentését más is elősegíthetné. — Megyénkben például a koncentráltabb munka, a középblokkokat gyártó üzem mielőbbi megépítése, a szerelő és befejező munkák gépesítése. Hogyan is lehetne azt várni, hogy egy- egy új létesítmény építését gyorsan befejezik, amikor szétforgácsolják erőiket? Az első félév végén például az állami építőipari vállalatnak 138 munkahelye volt. Koncentrálásról, a munka azzal együtt járó jobb szervezéséről tehát — minden központi irányelv ellenére — nem lehet szó. Lehetetlenség volna az anyagi és munkaerők jobb csoportosítása? Aligha állítható ez, hiszen egy-egy munkahelyre átlagosan mindössze 19 fő jut. Igen sok időt vesznek igénybe — éppen a gépesítés hiánya miatt — a befejező és szerelőmunkálatok. így már „érthető”, hogy az idei átadásra tervezett 342 lakásból az első félév folyamán mindössze hatba költözhettek be a lakók. Ilyen példák miatt szükség« ismételten hangsúlyozni: nemcsak a forint értékterv teljesítése, hanem a beruházások mielőbbi átadása is fontos. Elrettentő példaként lehet említeni a Tisza Cipőgyár művelődési otthonát, melyet már évek óta építenek, s északi szárnyát még mindig nem adták át — sőt, cölöpökkel kellett megtámasztani a kidőlés megelőzésére. Az igazsághoz tartozik, hogy nem a megyei építőipar bűne az — de a beruházó szempontjából teljesen mindegy, ki „úsztatja”■ így el forintjait. A fenti tények is utalnak arra, hogy ha kritikusan vizsgáljuk munkánkat, jócskán találunk Javítanivalót, s az eredményesebb módszerek sem ismeretlenek — csak alkalmazni kell őket *. a Ülik Otldi tkámuftk&att; A lottó tárgysorsolás nyerőszámai világ sporttársadalma Róma felé tekint JÁSZ-KUN KAKAS Japán kereskedelmi küldöttség látogat Magyarországra Kedden tizenöttagú japán kereskedelmi küldöttség érkezik Budapestre Tokutaro Kitamurának, a Japán-Szovjet és Kelet-európai társaság elnökének vezetésével. — A küldöttség hat napig tartózkodik majd hazánkban. Egészségügyi szakiskolát kap Szolnok Egészségügyi középkáderek képzése téren jelentős feladat vár a második ötéves terv végrehajtása során megyénkre. Ma még számos bölcsödében, óvodában szakképzetlep — bár jelentős gyakorlattal rendelkezői — dolgozó tevékenykedik. Nem utolsó sorban a megoldásra váró lakáshiány az oka annak, hogy az ország más területeiről sem könnyű szakképzett munkaerőt kapnunk. Mindezek figyelembe vételével a megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy jövőre megkezdi — a kórház kertjében — egy 200 fős egészségügyi szakiskola építését. A növendékek, több mint fele bentlakásos oktatásban részesül majd. A nagyszabású egészségügyi létesítmény tervezését az É. M. Középülettervező Vállalatának dolgozói megkezdték. Az építkezést az É. M. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat 1962-ben fe\ AZ ÚJ BÚZA ÖRÖME Fotót Csiicos F. Elkészült az élelmiszeripap ötéves tervjavaslata . második ötéves tervben a termelés 29.6 százalékos emelését és a termelékenység 16.1 százalékos növelését tűzték célul az élelmiszeriparban. A termelés növelését a lehető legkisebb ráfordítással, új bel- és külföldi gépek üzembehelyezésével, bizonyos mértékű automatizálással, új technológiai eljárások bevezetésével és nem utolsó sorban helyes szervezési intézkedéssel fogják elérni. Elsősorban a cukor-, konzerv. a tej- és a sütőipar fejlesztését biztosítják, mert ezek az iparágak alapvető igényeket elégítenek ki. S hazánkban az élelmiszerfogyasztás — kalóriaértékjezi be. MÁKDARÁLÁS Nyolcas Andrásné és Kiss Józsefné, a szolnoki Kossuth Termelőszövetkezet gazdasszonya! — répaszeletelőn — mákot darálnak. Mázsánként 2800 forintot kapnak érte a szövetkezetiek. ben — világviszonylatban \s igen magas. Növelésére nincs szükség. Ezért elsősorban az összf ogyasztásom belüli arányok helyes kialakítása a tervek egyik főcélja. A tervezett 29.6 százalékos termelésnövekedésen belül az élelmiszertermelés volumene 1965-ig mintegy harmincharminchárom százalékkal nő. Az egyenletesebb és helyesebb étrend kialakítása érdekében a legnagyobb növekedést az állati fehérje termékek termelésében kívánják elérni. Az egy lakosra jutó fogyasztás a tervidőszak tartama alatt húsból mintegy húsz-huszonöt százalékkal, tojásból ugyanilyen mértékben, tejből körülbelül 15—21) —, cukorból mintegy tiz-ti- zenöt, szohh rizsből körülbelül tíz százalékkal fog növekedni. A helyes táplálkozás érdekében, de nem utolsó sorban az alkoholizmus elleni küzdelem jegyében, nagymértékben növelik az alkoholmentes üdítőitalok termelését. íj afrikai állam válik függetlenné — Elefántcsontpart Párizs (TASZSZ) Augusztus 7-én éjszaka Abidjanban százegy löveg díszsortüze jelzi Elefántcsontpart függetlenné válását. Ez sorrendben a huszadik független afrikai ország. A függetlenség ünnepét augusztus 6 és 8 között tartják. Elefáncsantpart Köztársaság a Guineái öböl partján terül el. Területe 388.000 négyzetkilóméter, lakossága 3,088.000 fő, ebből 17.000 európai. A köztársaság adminisztratív központja a 125.700 lakosú Abidjan. Elefántcsontpart az egyik legfejlettebb gazdasággal rendelkező nyugatafrikai ország. Különösen gyémánt, arany és mangánbányászata jelentős. Gazdasági életének fő ágazata a mezőgazdaság. Nagy mennyiségben termelnék kakaót, kávét, banánt és ananászt. Kávétermelésben Elefántcsontpart harmadik helyein áll a világon. Kávétermelése évi 160.000 tonna, A köztársaság továbbra is a francia közösség tagja marad. (MTI) ötszázhatvanhét millió forint előleget fizettek ki eddig a termelőszövetkezetekben A termelőszövetkezetek gazdálkodási eredményeit, a közös útra lépett parasztság életkörülményeinek alakulását érdekesen jellemzik a földművelésügyi minisztériumban most összeállított adatok: a termelőszövetkezetek nyolcvan százalékában fizetnek már rendszeresen készpénz előleget. A rendszeres előlegfizetést elsősorban a közös állattenyésztésből tudják megvalósítani. A másik ilyen eszköz a szerződéses növénytermesztés, amelyben az idén a termelőszövetkezetek sokkal nagyobb számban, nagyobb területtel kapcsolódtak be, mint tavaly. A termelőszövetkezetek az előlegezés különböző módjait alkalmazzák: a legtöbb helyen havonként vagy negyedévenként fizetnek a ' teljesített munkaegységek szerint, néhányszáz közös gazdaságban pedig meghatározott munkák élvégzése után adnak előleget. A kifizetett előlegek összege hónapról hónapra nő, az idei év első felében a termelőszövetkezeti tagság munkaegység előleg címén 567 millió forint készpénzhez jutott
