Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-06 / 185. szám

1960. augusztus 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Qui est — ce qui vous 9 — és ami mögötte Tan Vasárnap délután guineaiakkal találkoztam Jászbe­rényben. A Kelet-afrikai országot képviselő futballváloga­tott a helyi Vasassal játszott. Am, ezúttal nem a mérkő­zésről beszélgettünk, hanem Guineáról, — európai és gui­nea! szemmel. Beszéltem Guineában dolgozó magyar fut­balledzőkkel, Szépföldi Józseffel és Csanádi Ferenccel és egy guinea! fiatalemberrel erről a Magyarországnál négy­szer nagyobb köztársaságról* millió. , Tizenegy termelőszövetkezet befejezte a cséplést Lemaradt a tiszafüredi és törökszentmiklósi járás Hogy mit lát meg az euró­pai szem Guineában? Azt, hogy 4.5—5 méter csapadék esik évente, árnyékban 30— 35 fok a hőmérséklet; nem is­merik a havat és a főváros Conarey utcáin a modem nagyvárosi épületek tövében még vályogházak, sárkuny­hók húzódnak meg. Ásvány­ban hihetetlenül gazdag Gui­nea: bauxit, gyémánt, de van itt korlátlan mennyiségben pálmaolaj, déli gyümölcs, — és így tovább. Máskülönben 3 nyelvet is beszélnek itt: a szuszu-t, malinki-t és a fulá-t. Ezek törzsnyelvek* s a táj­nyelvekkel együtt mintegy 7 —8 nyelvjárást beszélnek. Egyébként most is a fran­cia a hivatalos nyelv, bár két esztendeje, hogy felszabadul­tak a francia gyarmatosítók uralma alól, kivívták függet­lenségüket a guineaiak, „Qui est 1—1 ce qui vous?” „Kicsoda ön?”- — ezt a kér­dést még most is felteszik a fehérbőrűeknek a guineaiak. Guineában érthetően nem szívlelik a franciákat, s elein­te minden fehért franciának néztek. És ma? Akik hajlan­dók a független Guineáért dolgozni, szívesen látott fe­hér emberek, de a többinek le is út, fel is út. S hogy Guinea mennyire a nagy ellentétek országa, mint általában az afrikai ál­lamok, bizonyság rá, hogy a kuruzslással* a rituális rá­olvasással való gyógyítás még mindig elterjedt. Kevés az orvos, a tanító, a mérnök, fejletlen az ipart a mezőgaz­daság, pusztít a TBC és sorolhatnánk még a bajokat, gondokat. „Qui est == ce qui vous?” — teszik fel a kérdést gui- neai nyelven* az európaiak­nak. És hogyan fogadják a vá­laszt? Ha az illető fehér nem francia, arcuk mosolyra de­rül, nyújtják kezüket* üdvöz­lőszavakat mondanak. Persze ez csak felszínes jelenség, s az éremnek csak egyik olda­la. A másik? Az, hogy a szo­cialista országok* — élükön a Szovjetunióval — nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támo­gatást is nyújtottak a guine- ai népnek a gazdasági élet fejlesztésében. Egy ízben pl. Csehszlovákia rendezett nagyszabású ipari kiállítást a fővárosban* vásárral egybe­kötve. A meg nem vett ipar­cikkeket a fiatal afrikai köz­társaságnak ajándékozták, s azóta igen sok Skoda, Tátra melynek lakossága alig 2.5 gépkocsi fut Guineában. Egyes nyugati buxzsoá lapok kommunista befolyással, kommunista célokkal ^vádol­ják” Guinea vezetőit. Beszélgettem Sano Tidiani- val az Afrikai Demokratikus Ifjúsági Tömörülés Guineái Nemzeti Tanácsának tagjá­val erről a kérdésről. A meg­hökkentően fiatal, nagy tu­dású Sano Tidiani-val rend­kívül érdekes eszmecsere alakult ki. Szó esett arról a hatalmas erőt jelentő szolidaritási mozgalomról, mely összefűzi, tömöríti a függetlenségüket már kivívott és a még azért harcoló afrikai népeket, így például Kongót. Afrikai ba­rátunk elmondotta, hogy jól ismerik a kommunizmus esz­méjét, a marxizmust. Amikor a francia köztársa­sági elnök* De Gaulle, be­nyújtotta alkotmányterveze­tét, tulták, hogy ennek elfo­gadása a kisebbségnek fel- emelkedést, a többségnek el­nyomást jelentene. Ekkor alakult meg a sok kis párt­ból a nemzeti egységet meg­valósító Guineái Demokrati­kus Párt. Ez hatalmas erőt, majd győzelmet jelentett a gyarmatosítók felett, továbbá most, függetlenségük meg­tartásában* — mondotta Sano Tidiani. A belső átalakulás, erjedés nyomonkövetése, elemzése Karcag nyolc kisipari szö­vetkezete között legjelentő­sebb az Általános Szerelő és Gépjaví+ó KTSZ; Országos viszonylatban is számottevő­ek híradástechnikai gyárt­mányaik. S ha a ktsz további fejlődését vázoló programot vizsgájuk, melyet a tagság kollektívája állított össze a következő pontok tűnnék szemünkbe. Az idén 14 millió 400 ezer forint termelési értéket vár­nak és ehhez viszonyítva 1965-ben kb. 54 százalékkal magasabb lesz a termelés, ami körülbelül 22 millió 300 ezer forintnak felel meg. Az egy főre eső termelésnél kb. 24 százalékos emelkedést irá­nyoztak elő, vagyis a jelen­legi 115 ezer forinttal szem­ben 143 ezer forintot. A ktsz dolgozói által ki­dolgozott — egyébként még nem végleges — tervjavas­latban a termelékenység fo­kozása a központi kérdés. Még kell még ezen felül bonyolult* hosszadalmas fel­adat lenne. Mégis, a sok probléma közül emeljük ki az egyik legfontosabbikat: a nókérdést. Guineában a városban élő nők egy része már megnö­veszti haját, nőiesebb ruhák­ban jár, ami elsősorban az „Éva-kosztümtől” való eltá­volodást jelenti. Mégis, főleg vidéken, általános jelenség a gyermekét hátán cipelő, fe­jén pedig vizet, babot, krumplit hordó nő. A házi munkán kívül résztvesznek a termelőmunkában és általá­ban sokkal többet dolgoznak, mint a férfiak. De a nőnek nemcsak a gazdasági, hanem erkölcsi alárendeltsége is szembetűnő volt egészen a legutóbbi időkig. „ Nemrég hozták meg a poligámia fel­számolásáról szóló törvényt, kötelezővé téve az egynemű­séget. Sano Tidiani érdekes mó­don jellemezte a guineai po­ligámia kialakulását. Eleinte a háborúban legyőzött tör­zsek asszonyait rabszolga­ként alkalmazták házi mun­kára, majd később ágyastárs­ként. Azután a vagyoni egyenlőtlenség felszínrejutá- sával főleg a gazdagok tar­tottak több feleséget, mig a szegény egy-kettőt. Különben a mohamedán vallás a maga reakciós eszközeivel támo­gatta a többnejűséget. A gazdasági elnyomás, a kizsákmányolás mellett az erkölcsi, érzésbeli rabszolga­ságot is jelentette a többne- jűség a guineai asszonyok­nak, akik a teljes egyenjogú­sághoz vezető úton a legfon­tosabb lépést tették meg a poligámia felszámolásával 1— bubor —i említeni hogy a jelenlegi 125 fős termelői létszám 1964- ban már 200 fölött lesz. Dé nemcsak a létszám növek­szik, hanem bővül a szövet­kezet is. Jövőre hozzáfognak és 1962-ben már be is fejezik új üzemházuk építését, ami­re 4 millió forintot szánnak. Megyénk községeiben és városaiban több mint 72 ezer tsz-tagot tartanak nyilván, akik ingyenes orvpsi ellátás­ban részesülnek. A megyei tanács illetékes szerve az idén ismét nagy összeget for­dít az egészségügyi- ellátás javítására. Ma már a megyé­ben 50 központi és körzeti rendelőben folyik a betegel­látás. Abádszalókon, Szapár- falun* Jászboldogházán és még több községben a közel­múltban fejlesztették körzeti rendelőkké a községi egész­ségházakat. A szövetkezeti gazdákat és családtagjaikat 72 körzeti or­vos látja el. Minden orvos mellett képzett asszisztens működik és hatvan házi be­tegápolónő könnyíti munká­jukat. A múlt év végén elké­szült a karcagi új szakorvosi rendelőintézet és befejezték a jászberényi rendelőintézet bővítését. Ezzel könnyebbé vált a járóbeteg szakrendelés lebonyolítása. Hét patronáló orvos is közreműködik a szö­vetkezeti gazdák gyógyításá­nál. Kétpón, Jészboldoghá- zán* Tiszaszöllősön és még négy községben háromhóna- ponként váltják egymást a vidéki munkát vállaló orvo­sok. Az idén végzett orvosok közül 39-et várnak a megyé­be, akiknek egy része a kö­telező kórházi gyakorlat után a községekben és a tanya- központokban teljesít majd szolgálatot. A gyógyító mun­ka feltételeinek javítására minden évben jelentős össze­get fordítanak az egészség­Megyéink termelőszövetke­zeteiben pár hold zab kivé­telével teljesen befejezték az aratást és most nagy lendü­lettel folyik a hordás és a cséplés. A gabona behordá- sában a túrkwei termelőszö­vetkezetek állnak az első he­lyen, egyetlen kéve gaboná­juk sincs kint a tarlón. Kar­cagon és a jászberényi járás termelőszövetkezeteiben szin­tén nem sok van már hátra, pénteken mintegy 15 száza­lék híja volt a hordásnak. Megyei szinten 256 és félezer gabonából 187 700 holdról, a terület 73 százalékáról hord­ták, be a termést. Csépiéiben szintén a túr- kevei termelőszövetkezetek vezetnek, csütörtök estig a termés 97,6 százalékát csé­pelték el. Megyénkben első­nek az újszászi Szabadság végzett a csépléssel, majd a túrkevei Táncsics, a karcagi Május 1 következett. A teg­napi jelentések arról adtak hírt, hogy újabb hét terme­lőszövetkezet csatlakozott az élenjárókhoz, velük együtt most már 11 közös gazdaság­ban végeztek a csépléssel. Legnagyobb lemaradás a ti­szafüredi és törökszentmik­lósi járásban, valamint Tö- rökszentmiklós városban ta­pasztalható. -Az itteni terme­lőszövetkezetekben a termés­nek alig 50 százalékát csé­pelték el. Megyei átlagban 64 százaléknál tartunk. A munka jelenlegi eredményei alapján* augusztus 20-ra a legtöbb termelőszövetkezet­ben befejezik a cséplést. A gépállomások legjobbjai A Gépállomások. Megyei Igazgatóságára beérkezett de­kád jelentések beszámolnak a gépállomások tíz nap alatt elért eredményeiről, ismerte­tik az aratási időszak leg­jobb . teljesítményeit. A zab aratásával a verseny jelen­legi eredményei még változ­hatnak, ezért értékelésük sem végleges. Az aratógépesek versenyé­ben négy 500 holdon felüli eredmény született. Legtöb­bet, 568 holdat Sesres Mihály, a Kunszentmártoni Gépállo­más traktorosa vágott le. — Második Gombos Ignác (Ci- bakházi GÁ.) 557, harmadik Fodor József (Alattyáni GÁ.) 527 holddal. A kombájnaratásban ci­bakházi traktoros áll az első helyen Horváth Gyula sze­mélyében, aki 557 holdról 6190 mázsa gabonát takarí­tott be. Sorrendben Vona Já­nos kunmadarasi traktoros következik 539 hold és 541 tonna teljesítménnyel. A har­madik Papp Balázs fegyver­nek! kombájnos. Eredménye 536 holdról 631 tonna gabo­na. A korábbi tapasztalatok fi­gyelembevételével az idén a gyárak korán: az év első és második negyedévében meg­kezdték az iskolai szezoncik­kek gyártását, úgyhogy szep­temberre a kereskedelem megfelelő készlettel rendel­kezik. Á belkereskedelmi minisztérium tájékoztatása szerint az ősszel a tavalyinál sokkal több gyermek-gyapjú, kötött áru, kamaszöltöny, úttörő nadrág, pantalló, lányka matrózxuha,- rakott alj, pamutblúz, gyermeking, úttörő nyakkendő és sapka kerül forgalomba. A keres­kedelem intézkedett, hogy az idén egész évben legyen ele­gendő leány- és fiú matróz­ruha minden méretben. Ta­valy szeptember közepén hiánycikk volt már az iskola­köpeny is. Mivel nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is a legtöbb iskolában köte­lező az iskolaköpeny viselé­se, a kereskedelem a tavalyi­nál jóval többet szerzett be ebből a cikkből, csaknem szóznyolcvanezret dik. A tanyasi lakosok gyógy­szerellátását 25 kéri gyógy­szertár szolgálja. A társada­lombiztosításban részesült dolgozók 1951-ben 17 millió forint értékű gyógyszert kap­nak, 1959-ben ez az összeg 50 millió forint fölé emelkedett. frissebb” térképe, bizony tör­tént egy és más errefelé. HOGYAN LATJA mind­ezt a térképész? — Itt van például a falu déli. részén — háromszáz hold a helyi Szabadság Tsz birtokából — kezdi Jurák Mihály. A szelvény, ami ezt ábrázolja, tanúlságos. A ré­gi térképen sok fekete vona­lat láthatunk, a régi föld­birtokok határmesgyéit. A zöld vonalak az 1937—40-es évekből eredő helyesbítése­ket mutatják — valóságos pókhálót képezve. — S az új térkép? — Itt már sokkal keve­sebb lesz a zöld vonal, nin­csenek apró birtokhatárok« hanem csak közös gazdasá­gok* köztük a Szabadság Tsz. p- EGYÉB VÄLTOZÄS? — A szétszórt kis tanyák zöme eltűnt, tanyaközpontok épültek és épülnek ki* Csak a régi dűlőnevek maradnak meg a múltból: Dobogóhát, Alsó és Felső- Nyakashát, Kártyázó, Monyokfertő, Kút- völgy, Tarisznyás stb. — a táj annál inkább megváltozott. A régi Dobogóhát sok szét­szórt tanyájából például ma már nincs Disztílleres tarlóhántást Sz. Patkós Sándor mezőtúri traktoros végzett legtöbbet, 640 holdat. Szádvári István alattyáni traktoros 590 hol­dat hántott meg. Szép eredmények születtek a cséplésben is. Veres Gá­bor mezőtúri traktoros és a gépéhez szerződtetett cséplő­csapat vezet magasan kiugró, 4300 mázsás eredménnyel. — Csinge Jenő tószegi traktoros és cséplőcsapata 2900 mázsás eredménye — bár a második legjobb, — még meg sem kö­zelíti. Harmadik Fekete Fe­renc fegyvernek! traktoros cséplőcsapata 2500 mázsávaL A Mesterszállási Gépállomás Mesterszállás (teleioa; g.) az alábbi elfekvő készleten eladásra felkínálja: raksz, Megnevezés db raksz, Megnevezés db Vü—9276 Fedél i STV Silótöitő aikatré­Vü—15998 Korm.-belső kar M szék, dugattyti­Vt—4908 Nyomáskiegyeniítő 2 gyűrűk különbé VT.—1573 Hengergyűrű 9 ző méretekben Vü—9620 Bolygótengely 2 Olajáteresztő Vü—589 Teng. seb.-váltó V. 4 gyűrű 80x4 8 vü—1717 Teng. seb.-váltó V, 2 Olajáteresztő Vü—9227 Fedél 2 gyűrű 95x5 4 Vü—2155 Tolóvilla 6 Méhexler ponyva i vl—3623 Izzókúp kosár t 1211 Golyóscsapé®? 5 Vü—2924 Ventillátor csap- 1212 m 2 ágyház R. i 2206 ij 5 Vü—617 Hornyolt büveüy l 2210 * 8 Vü—2463 Szűróház S 2804 » 20 Vü—2462 Szűrőbetét 5 2306 „ 19 Vü—7929 Dörzstárcsa 4 2308 N 2 Vü—3338 Csúszóhüvely 2 2309 m g Pa—1079 Légtelenítőcsavar 4 3213 » 6 VI—146 Rugótányér 7 6208 * 2 Vü—2822 Hátsó fékburkolat 2 6214 * S PM—8—1 Tarlóstengely 2 6220 „ 2 ÁCS—953 Kapcsol óküines 14 6313 s 7 TV—27 Fogaskerék 15 6314 * 3 TV—is fcánckerék 18 6318 * 4 TV , Hajtóláncszem 186 6404 „ 4 TV—70 Vetóház 29 6412 « 6 ATAX n. Rugós kalapácshoz 30213 Kúpgőrg. csapágy 2 rugó 2 kóteg 30306 « 7 TV—11 Görgő S 2616 Görgős csapágy 6 1 — "«t ----- - —■■■■ ■■ Pa tronáló orvosok, házi betegápolók Több mint 27 ezer tsz-tag részesül ingyenes orvosi ellátásban ügyi intézmények felszerelé­sének bővítésére. Az idei két és félmillió forintból többek között három röntgengépet és négy ÉKG-készüléket vásá­roltok. Megyénk községeiben és városaiban hetvenegy jól felszerelt gyógyszertár műkő­Uj életünk térképészei A KIS SZOBÁBAN meg­rekedt a levegő. Izzadtak bent a térképészek. Szinte olvadt a grafit, nyílegyenes vonalat húzva a vonalzó mellett A vonal a manuel- lára került* vagyis a hely­színrajzra A helyszínrajz pedig a régi-régi térképváz­lat alapján készült. Jurák Mihály, Szántó Ti­bor és Kassai Ferenc, a Bu­dapesti Geodéziai és Térké­pészeti Vállalat technikusai hajoltak Tiszabura 1898-as térképe fölé. A térkép a köz­ség déli részének szelvény­részletét ábrázolta. Lehetet­len feladatra vállalkozunk* amikor megpróbáljuk«,leírni* a térképet, amikor nem áll módunkban bemutatni eze­ket a valóságban, s főleg azt a mai valóságot* amit tük­röznek. Amikor ott jártunk, már egy hónapja dolgozott ez a térképész-technikus csoport Romhányi István vezetésével Tiszabura határának ,«helyes­bítésén.” E helyesbítés szó szerint értendő, annál is inkább, mert a valóságban, tehát tér­képen kívül e helyesbítés már ióideje megtörtént. Valóban, 1898 óta, ebből az időből származik Bura Jeg­180 ezer iskolaköpeny készül Háromszázezer pár külföldi tornacipő az iskolaszezonra Az idén ősszel jelentősen javul a gyermekcipőellátés. A tavalyinál háromszor több* csaknem száznyolcvanezer pár bőrtalpú cipőt raktároz- n k az ország cipőboltjaiban. Az idén ősszel már huszon­egyezer pár dupla bőrtalpú korcsolyacipő* tízezer pár bőrtalpú fiúcipő, több mint tízezer pár 31—34-es számú lakkcipő várja a vásárlókat az üzletekben* Az iskolai év megindulására az idén már lesz elegendő tornacipő is. A hazai gyártmányú torna­cipőkön kívül háromszázezer pár tornacipőt importálunk Kínából és Csehszlovákiából. (MTI). ■ . ■' .... Újra lesz víz a MÁV uszodában Három hónapja* hogy az Országos Vízkutató ás Kút­fúró Vállalat kábái üzem­egységének egy csoportja Szolnokon dolgozik* Artézi kutat fúrnak a szolnoki MÁV uszodában* Ezeregy méter mélyre ju­tottak, 997 méternél robban­tással bővítették a furatot. A fel-.eltörő földgáztól még nem egyenletes a vízhozam. Egy héttel ezelőtt, az indulás­kor 120 litert adott percen­ként, de előfordult három- száziiteres percenkénti telje­sítmény is. A vízhozam növelésével tovább kísérleteznek, s a kút vizét az uszoda ellátására használják majd fel* — Hanem? — Helyette baromfitelep, hizlalda, istálló, raktár, la­kás, stb. épült. — S egyéb változás, amit rá kell vezetni az új térkép­re? — Sok dűlő eltűnt, a tsz-ek életrehívásával új, kevesebb, de jobb útak épültek. És a Tisza is megváltozott.*. — ? — Bemértük a régi térké­pen és a valóságban a sző­ke folyót. Kiderült, hogy a jobb part beljebb került« fel­töltődött hordalékkal, ki­sebb lett a meder* nőtt a földterület. *.. Igen, nőtt* változott ez a földterület. De mennyivel? Bizony Tiszaburán kívül sok más község szövetkezeti gaz­dái tanácstalanul álltak, vagy állnak egy ideig a kérdés előtt. Ezt szó szerint kell érteni. Hogy pontosan tudják, mennví a közös pontos te­rülete, ezt állapítják meg a térképészek, akik befejezvén a munkát Tiszaburán, már a következő faluban ütik fel sátrukat, hogy elkészítsék egy megváltozott élet új tér­képét, egy újabb községről* e» babos =? ♦ 9 Ot év múlva...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents