Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-05 / 184. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. agusrtus 3. Dr. MünnichFerenc elvtárs beszéde az országgyűlésen folytatás az <ás6 oldalról) nő szétosztás helyett olyan közösségi célokra használjuk fel^ amelyeknek elérése fel­tétlenül biztosítja a további gyors előrehaladást A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése egyfelől a népi demokratikus államrendünk politikai bázi­sának további erősítését, a munkás-paraszt szövetség új, magasabb színtű megvalósu­lását eredményezi, másfelől pedig közvetlenül és konkré­tan hozzájárul egész dolgozó népünk életszínvonalának biztos további emeléséhez. ügy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha ezekről a problémákról mun­kásokkal, dolgozókkal az elmondottak szerint beszél­getünk« megértik és he­lyeslik, hogy ilyen gondo­kat vállaltunk. Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésében jelentősek a sikereink, de még csak részlegesek. Nyomatékosan fel akarom hívni a mezőgaz­daság és az irányító állami, gazdasági szervek dolgozói­nak figyelmét arra, hogy a célt még nem értük ék Az átszervezés nem cél, csupán eszköz Annak eszköze, hogy mező- gazdaságunk a nagyüzemi termelés nagy lehetőségeit felhasználva többet termel­jen! Több gabonát, takar­mányt^ állatot, zöldséget, gyümölcsöt adjon. Támogat­ni, sikerre segíteni azt a bo­nyolult munkát, amit a jól­működő, gazdaságosan ter­melő mezőgazdasági nagy­üzem kiépítése jelent — ez most e terület dolgozóinak, irányító szerveinek legsür­gősebben megoldandó!, leg­fontosabb feladata. Pártunk helyesen és reáli­san tűzte ki a kettős felada­tot, azt, hogy az átszervezés­sel együtt a termelés is emel­kedjék. Ennek realitását az élet bizonyította: tavaly is sokat fejlődött a termelőszö­vetkezeti mozgalom, mégis —« vagy helyesebben éppen ennek is köszönhetően — össztermelése nagyobb volt a tervezettnél. Törvényszerű és szükségszerű, bogy az át­szervezés után — ahol ez falvakban, járásokban, me­gyékben már befejeződött — emelkednie kell a termelés­nek. Mikor és milyen mér­tékben következik be ez, most már kizárólag munkán mú­lik! Növénytermelésünk olyan irányban fejlődik, hogy nő a takarmánytermesztés részará­nya. Ez helyes, hiszen erre szükség van az állattenyész­tés fejlesztéséhez. Arra kell azonban törekednünk, hogy a jelenleginél nagyobb ke­nyérgabona-termést takarít­sunk be egy-egy hold földről. A legutóbbi gazdasági évek­ben szerzett kedvező tapasz­talatok alapján kormányunk helyesnek tartja, hogy az ál­lama gazdaságok és a fejlet­tebb termelőszövetkezetek nagyobb területen termeljék a nagyhozamú külföldi búza­fajtákat. Nemcsak a növény- termelésben, de az állat- tenyésztés gyorsütemű fej­lesztésében, a lakosság ez- irányú szükségleteinek kielé­gítésében is megnövekedőit a szocialista nagyüzemek szerepe. Időnként vannak fennakadások a húsellátás­ban, és a dolgozók felteszik a kérdést: mikor és hogyan szűnnek meg ezek? Ezzel kapcsolatban meg kell je­gyezni, hogy a húsfogyasztás az 1934—38. évi átlagos fe­jenkénti 33 kilogrammal szemben 1958-ban 41,5 kilo­gramm volt, 1959-ben pedig további jőnéhány kilogram­mal emelkedett. A cél azon­ban természetesen ezen a területen sem az, hogy az igényeket visszaszorítsuk, ha­nem, hogy a megnövekedett igényeket is mielőbb teljesen kielégíthessük. Éppen ezért pártunk kezdeményezésére kormányunk számos intéz­kedéssel segítette a termelő- szövetkezetek közös állat­állományának gyors kialakí­tását és fejlesztését. Hosszan lehetne sorolni, hány istálló épül, hogyan mozdítottuk elő a takarmányfélék — elsősor­ban a kukorica — termelé­sének növelését, mennyi ál­latot juttattunk a termelő­szövetkezeteknek, s nagy számban kötöttünk termelő­szövetkezeti tagokkal a ház­táji gazdaságukban lévő ál­latokra és egyénileg gazdál­kodó parasztokkal is nevelé­si, illetve hízjlalási szerző­dést. . Ahogyan előrehaladunk a közös állatállomány kiala­kításában — és egyes hiá­nyosságoktól eltekintve, ál­talában jól haladunk, —■ úgy javul fokozatosan a húsellátás is. Az igények kielégítéséhez szükséges a háztáji gazdasá­gok állattartása. Minden olyan megnemértés, téves né­zet, amely helyileg korlátoz­ni akarja a kormány által erre biztosított lehetőségeket, nem kívánatos gazdasági, el­látási kilátásain túl politikai szempontból is káros, mert bizalmatlanságot kelthet a termelőszövetkezeti tagság egy részében. Államunk sokoldalú segít­séget nyújtott és nyújt a to­vábbiakban is a termelőszö­Az elkövetkező években meg akarjuk valósítani az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítését, elsősor­ban a talajművelésben, a gabona — és kukoricaterme­lésben. Ez a nagy termelési se­gítségnyújtás is csak egy ré­sze annak, amit államunk a falunak nyújt. Elsősorban a termelőszövetkezeti mozga­lom fellendülésének eredmé­nyeként a társadalombiztosí­tásba bevont dolgozók szá­ma e félév folyamán 8.5 mil­lióra, azaz az összlakosság 85 százalékára nőtt. A mezőgaz­daság dolgozói közül újabb százezrek váltak jogosulttá ingyenes orvosi ellátásra és kórházi ápolásra, igen ala­csony térítés ellenében ki­váltható gyógyszerre. Úgy tűnhetik, hogy a be­számoló igen terjedelmes ré­sze foglalkozott a mezőgaz­daság kérdéseivel. Szándé­kosan történt ez így, hogy ezzel is felhívjuk minden ér­dekelt és illetékes dolgozó, egész társadalmunk figyel­mét e terület munkájának ki­magasló fontosságára. Sok előfeltételt sikeresen megte­remtettünk, az indokolt tá­mogatás a továbbiakban sem marad el. tehát amire szük­ség van, az a jő munka, hogy minden erőt fogjunk össze a mezőgazdasági termelés — növénytermelés és állatte­nyésztés — gyorsabb ütemű növelésére. Bízunk benne, hogy ez így lesz és mezőgaz­daságunk egyre több termé­ket ad társadalmunknak. Tisztelt Képviselőtársaim? Mint a bevezetőben mon­dottam, a beszámoló első­sorban népgazdaságunk, va­lamint a nemzetközi helyzet néhány fő kérdésével foglal­kozik. A beszámolóban kul- túrális életünk kérdéseit, szocialista kultúrális forra­dalmunk újabb eredményeit nem kívánom ismertetni. Tá­jékoztatásul bejelentem a tisz­telt országgyűlésnek, hogy az erre alakított bizottság ki­dolgozta az iskolareform alapelveit. Az Iskolareform téziseit nem sok idő múlva nyil­vánosság elé bocsátjuk meg­vitatásra és a hozzászólá­sokkal — kétségkívül — gazdagodó tervezetet an­nakidején majd az ország­gyűlés elé terjesztjük. Készül az országos távlati tudományos kutatási terv is, amelynek kidolgozásába több mint kétezer tudományos szakembert vontunk be. Kor­mányunk a második ötéves tervvel egybehangolt rész­letes kutatási tervet annak­idején szintén az országgyű­lés elé kívánja terjeszteni. Ami a második ötéves fejlesztéséhez. Eddigi politi­kánkhoz és gyakorlatunkhoz híven azonban itt is meg kell mondanunk, hogy a közös munkában való tevékeny és fegyelmezett részvétel mel­lett maguknak a tagoknak, a termelőszövetkezeteknek kell anyagi erejükhöz mér­ten maximális erőfeszítése­ket tenniök a közös gazdál­kodás felvirágoztatására, mert hiszen elsősorban sa­ját jól felfogott érdekükről van szó. A saját erő mozgó­sítását és felhasználását egé­szíti ki az állam segítsége. Elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy termelőszövetke­zeti parasztságunk zöme eb­ben is egyetért velünk és lelkes erőfeszítéseket tesz a közös gazdaság építésére és gyarapítására. Az a tény, hogy mezőgaz­daságunkban visszavonhatat­lanul túlnyomóvá váltak a szocializmus termelési viszo­nyai, kitűnő távlatokat nyit előttünk: kialakulnak a me­zőgazdasági termelés soha nem látott fejlődésének alap­jai. tervet illeti, tisztelt képvise­lőtársaim — mint mondani szokták — „teljes • gőzzel” dolgozunk, azért hogy az or­szággyűlés minél előbb meg­vitathassa. Hozzájárul e terv tökéletesítéséhez és gazdagí­tásához az a széles körben kibontakozó vita, amelyet az üzemek és tanácsok a terü­letekre vonatkozó ötéves terv- javaslatok megtárgyalása so­rán folytatnak, mert ezek ré­vén hozzájutunk a dolgo­zók tízezreinek javaslatához, meríthetünk kezdeményezé­sükből és aktivitásukból. Ebben is biztosítékát látjuk annak, hogy ezt a tervet egész népünk sajátjának te­kinti, magáénak érzi, s ép­pen ezért odaadóan fárado­zik majd megvalósításán. Tisztelt Oszággyűlés! Nem kevés és nem is kis- jelentőségű problémáról szól­tam az előbbiekben, de a hiá­nyosságok pyilt feltárása sem változtat annak a megállapí­tásnak jogos és igaz voltán, hogy Népköztársaságunk, rendszerünk, népgazdaságunk erős, hazánkban ma meg­alapozott és biztonságos a dolgozók élete. Hazánk gaz­dasági, politikai és társadal­mi élete fejlődik és virág­zik. A dolgozó tömegek ta­pasztalataikból megbizonyo­sodtak arról, hogy pártunk politikája helyes és koryná- nyunk ezt a helyes politikát a gyakorlatban eredménye­sen valósítja meg. E tapasz­talatok alapján tovább erő­södött a kölcsönös' bizalom: a dolgozók bizalommal köve­tik a párt útmutatását, bíz­nak a kormány vezetésében, s minden vonatkozásban ér­zik, hogy a párt és a kor­mány mélységes bizalommal fordul a dolgozó tömegek felé. Pártunk VII. kongresz- szusának célkitűzései, hatá­rozatai a legszélesebb kör­ben egyetértő visszhangra találtak, s igen szorgalmas, derekas munkára lelkesítet­ték munkásosztályunkat, dol­gozó parasztságunkat és ér­telmiségünket Egész dolgozó népünk a párt és a kormány által megjelölt helyes Irány­ban tevékenykedik. E jő munka lehetővé tette pártunk és kormányunk leg­főbb céljának további meg­közelítését: népünk jobban él, mint történelmünk során bármikor. Azért alakulhatott így a nép élete, mert a párt és a kormány következetes, az adott történelmi, társadalmi, gazdasági körülményeket jó­zanul mérlegelő politikát folytat. Ezt a politikát a munkásosztállyal együtt a parasztság és az értelmiség legszélesebb tömegei is meg­értik és támogatják, hívei a szocializmus építésének, a néphatalomnak, » ez kifeje­zésre jut munkájukban. Ezen az alapon a legfontosabb po­litikai, gazdasági, társadalmi kérdésekben széles nemzeti egység jött létre hazánkban, s ez az alkotó nemzeti egység jut kifejezésre taná­csaink, valamint a Hazafias Népfrontmozgalom tevékeny­ségében, munkájának fellen­dülésében. Tiszteit Országgyűlési Kép­viselőtársak! Ebben az esztendőben van tizedik évfordulója annak, hogy államépítő munkánk egyik történelmi jelentőségű eseménye zajlott le: Létre­jöttek tanácsaink, s ezzel be­vonultak a széles dolgozó tö­megek az államhatalom mun­kájába, bekapcsolódlak az ál­lam igazgatásába. Most, az évfordulón el­mondhatjuk, hogy Tisztelt Országgyűlési A legutóbbi időszak nem­zetközi eseményeit a szocia­lista tábor következetes bé­kepolitikájának újabb sikerei és az agresszív imperialista erők sorozatos kudarcai jel­lemezték. A Szovjetunió kormányá­nak a nemzetközi tárgyaláso­kért és a magaszintű talál­kozókért folytatott szívós harca minden hidegháborús mesterkedésen felülkereked­ve újabb jelentős eredménye­ket ért el. Népköztársaságunk a szo­cialista tábor tagja és azzal együtt békepolitikát folytat. Ezt követeli dolgozó népünk érdeke. A szocialista társa­dalmi rendszer felépítésének nagy feladatát, népünk mind szebb és jobb életének kiala­kítását munkával valósítjuk meg. Ehhez békére és bizton­ságra van szükség. A magyar nemzet békéjé­nek és biztonságának zá­loga. mint azt az elmúlt másfélévtizedben mind­annyiszor tapasztalhattuk, a szilárd szövetség és a leg­szorosabb együttműködés a Szovjetunióval, a szocialis­ta tábor valamennyi orszá­gával. Amikor kormányunk síkra- szállt a leszerelési javaslatok elfogadásáért, a német béke- szerződés megkötéséért és tá­mogatta az imperialista ag­resszióé cselekedetek vissza­verését és leleplezését, a ma­gyar nép alapvető érdekeinek védelmében cselekedett. Kor­mányunk továbbra is követ­kezetes harcot folytat a nem­zetközi politikában a Szov­jetunió és valamennyi szocia­lista ország oldalán azért, hogy meghiúsíthassuk az impe­rialisták, agressziós terveit és provokációit, megvalósíthas­suk a békeszerető emberiség vágyát, a tartós békét, a há­borús veszély végleges kikü­szöbölését Részünkről a békés egymás mellett élés elvének a nem­zetközi gyakorlatban történő megvalósítása nem pacifista ábrándozás, hanem szünte­len harci kérdés volt és az is marad. Harci kérdés, mert tudjuk, hogy a háborús ké­szülődésből, a hadi költségve-, tések fokozásából, idegen te­rületek meghódításából, népek elnyomásából profitáló impe­rialisták nem mondanak le önszántukból agresszív célki­tűzéseikről, Az imperialista tanácsaink az elmúlt tíz esztendő alatt igen felelősségteljes és eredményes munkát végeztek Sokirányú tevékenységük­ről csak az elismerés hang­ján szólhatunk. Külön ki kell emelnünk, milyen dicséretre méltó munkát végeztek és vé­geznek a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében. Nagyon fontos, hogy to­vább szilárdítsuk a taná­csok munkáját, növeljük tekintélyüket és szerepü­ket. Különösen erősíteni kell a mezőgazdasági termelés és a termelőszövetkezetek segíté­sében csaknem a legfonto­sabb szerepet betöltő járási tanácsokat és ezek szerveit. Nem szabad megtűrnünk semmiféle olyan nézetet, amely valamilyen formában is csökkenteni kívánná a ta­A nemzetközi helyzet hatalmakat a Szuezi-csatorna mellől, vagy Libanon partjai­ról az riasztotta el, hogy a Szovjetunió világhatalom és hogy ma a világ egyharma- dán egymilliárd ember olyan világrendszert hozott létre, amelyhez fogható erőt az em­beriség történelme még nem ismert. Ezt az óriási és egyre növekvő erőt pedig nem hó­dító háborúk, hanem a tartós béke megteremtésének szol­gálatába állítják. Ennek az erőnek vagyunk mi részesei és ezért tekintjük népünk el­sőrendű érdekének, hogy újabb és újabb gazdasági és politikai eredményekkel és erős honvédelmünkkel is hoz­zájáruljunk az agresszorok megfékezéséért és végleges el­szigeteléséért, háborús ter­veik meghiúsításáért folyó nemzetközi küzdelem sikerei­hez. A szocialista tábor valamennyi országá­hoz fűződő testvéri kapcsolataink tovább fejlődtek Örvendetes ez, mert a bé­kéért folytatott harcunk szi­lárd és legyőzhetetlen alapja a szocialista tábor egysége és ereje. Ez az egység és hatal­mas erő nyilvánult meg a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjaink bu­karesti tanácskozásán, is. Cjabb három országgal: In­diával, Indonéziával és Finn­országgal kötöttünk megálla­podást arról; hogy külképvi­seleteinket kölcsönösen nagy­követségi rangra emeljük. — Öröm volt számunkra, hogy hazánkban üdvözölhettük dr. Sukamo-t, az Indonéz Köz­társaság elnökét. Örömmel fogadtuk körünkben Djuanda indonéz első minisztert ésdr. Fawzi-t, az Egyesült Arab Köz- tásaság külügyminiszterét. E tekintélyes államférfiak ma- gyorországi látogatása alkal­mat adott népünk eredmé­nyeinek, békés és dolgos éle­tének megismertetésére és az országaink közötti kapcsola­tok erősítésére. Bizonyos előrehaladás mu­tatkozik államközi kapcsola­taink fejlődésében Ausztriá­val is, s szívélyesen fogadjuk majd Pittermann alkancellár urat, aki meghívásunkra ha­zánkba fog látogatni.. Kormányunk továbbra is nagy figyelemmel kíséri a gyarmatosítás ellen küzdő népek harcait és lelkesen üd­'nácsok szerepét és jelentősé­gét. Tanácsaink őrködjenek továbbra is a szocialista tör­vényesség felett Hajtsák vég­re a törvényeket, s legyenek rajta, hogy az állampolgárok teljesítsék népköztársaságunk törvényeiben előírt kötele­zettségeiket. Gondosan vi­gyázzanak arra, hogy minden körülmények között érvényre jussanak az állampolgárok törvényben biztosított jogai. Lépjenek fel keményen mind­azok ellen, akik bürokratikus munkamódszereket honosíta­nak meg, semmibeveszik a dolgozók jogos kívánságait vagy elfojtják az építő bírá­latot Törekedjenek arra, hogy eleven kapcsolat legyen mindenütt a tanács és a tö­megek között. vetkezetek gazdálkodásának A nagyüzemi gazdálkodás lehetővé teszi a tudomány vívmányainak széleskörű alkalmazását, a termelékenység gyors növelését vözőlte újabb sikereiket, A magyar kormány támogatja ezeknek a népeknek füget- lenségi harcát a2 elsők kö­zött ismerte el az új függet­len afrikai országokat a Ma­li Államszövetséget Szomálit, a Malgas Köztársaságot és a Kongói Köztársaságot. Né­pünk felháborodással értesült a belga gyarmatosítók a gras z- sziójárói, amellyel meg akar­ják fosztani függetlenségétől a fiatal Kongni Köztársasá­got. Együtt érzünk az amerikai gyarmatosítók ellen küzdő kubai néppel és kormányá­val. Fidel Castro miniszter- elnök vezetésével a kubai nép forradalmi harcosai más­fél évvel ezelőtt elűzték az imperialistákat kiszolgáló Batista diktátort és népnyú­zó társait. A magyar kormány nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy tevékenyen részt ve­gyen a nemzetközi szerveze­tek munkájában. Képvise­lőink többszáz nemzetközi szervezetben végeznek aktív és építőtevékenységet a béke és a népek közötti együttmű­ködés szolgálatában. Ezek a célok szabják meg a Magyar Népköztársaság ENSZ-kül- döttségének feladatait is. Ügy véljük: az ENSZ következő XV. közgyűlése előtt álló fon­tos feladat, hogy napjaink legégetőbb kérdését, az álta­lános és teljes leszerelést előbbre vigye a megvalósítás útján. Hazánk megerősödött nem­zetközi helyzete visszatükrö­ződik külkereskedelmi kap­csolataink fejlődésében fs. Népgazdaságunk eddig is el­sősorban a szocialista tábor országaival való szilárd együttműködés alapján fejlő­dött és ez így lesz a jövőben is. Ennek felbecsülhetetlen értékű eredményességét bizo­nyítja, hogy már az év első felében módunk volt megköt­ni a szocialista tábor csak­nem valamennyi országával azokat a hosszúlejáratú gaz­dasági egyezményeket, ame­lyekre alapozva dolgozzuk ki ötéves tervünket. A békés egymás mellett élés elve alapján bővítettük és igyekszünk továbbfejlesz­teni kereskedelmi kapcsola­tainkat azokkal a kapitalista országokkal, amelyek egymás érdekeinek tiszteletben tartá­sa, a kölcsönös előnyök és az egyenlő feltételek elve alap­ján hajlandók erre. Sajnálatosnak tartjuk, hogy eg^es nyugat-európai orszá­gokkal folytatott kereskedel­münkben az utóbbi időben zavaró tényezők is mutatkoz­nak. A nyugati zárt gazdasá­gi csoportosulások — a közös piac, illetve a szabad keres­kedelmi társulás —- követ­kezményeképpen nyugati partnereink egy részénél a vámok és az engedélyezési rendszer területén megkülön­böztető jelenségekkel talál­kozunk. Több tőkés országgal az utóbbi időben kötött szerző­déseink az árucsereforgalom jelentős emelését irányozzák elő. Sok éve fennálló egyéb kapcsolataink mellett emlí­tésre méltó, hogy hosszabb időre rendeztük árucserefor­galmunkat Ausztriával, Ang­liával, Görögországgal, Dá­niával, örvendetesen fejlődik forgalmunk Olaszországgal is, nemrég kötöttünk megál­lapodást Finnországgal. Tisztelt Országgyűlési Megállapíthattuk, hogy né­pünk jő munkát végez, büsz­ke lehet alkotó munkájának eredményeire. A jól végzett munka jóleső örömével gyűr- kőzhetik neki a további fel­adatoknak. Belpolitikai helyzetünk, és megszilárdult nemzetközi helyzetünk feljogosít bennün­ket az optimizmusra. Nem kétséges, hogy ha a párt és a kormány vezetésével népünk újabb erőfeszítéseket tesz, le- küzdi az elkerülhetetlen át­meneti nehézségeket és to­vábbi sikereket ér eä, ezzel meggyorsítja a szocializmus alapjainak lerakását. így já­rulunk hozzá legjobban a bé­ke erőinek győzelméhez.' Az országgyűlés lapzárta­kor; még tai%

Next

/
Thumbnails
Contents