Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-30 / 204. szám
1960. augusztus 30. SZOLNOK MEGYU NÉPLAP Öregerdőn megállt az idő? Almos nyugalom leng a homokdombok szőlősorai között. Egy kivénhedt diófa törzsén unottan kopácsol a harkály, darazsak zümmögnek a fák koronájában, zamatos körtéből, vagy lédús szilvából torkoskodnak. Másfelé mindenütt emberek szorgos- kodnak a határban, itt senkit sem látunk, még traktor puf- fogás sem hallik. Messze, a fehérlő homokos úton egylo- vas kocsi poroszkál. Alig halad, szinte hangsúlyozva a táj mozdulatlanságát. Öregerdőnek nevezik ezt a vidéket, Jászberény és Jász- Msőszentgyörgy távoli határrészét. Különös vidék Jászberénytől, a rohamosan fejlődő ipari és kulturális központtól 8 kilométerre szá- zadeleji életforma uralkodik. Ódon hangulatú az öreg nádtetős iskola is, ám ha jobban megnézzük éppen itt lesz az első változás. Bizonyos Fecske nevű, egykori malom- tulajdonos tanyájában rendezték be, s most átalakították. A fiatal tanítóházaspár. Járomi Béla és felesége új életet vitt a régi falak közé. Az új élet jeleit mutatja a másik — pár évvel ezelőtt épült — iskola is. Ez már modern, nagy ablakos, világos épület. Két tantermes. A régi isko^ha jár az alsó, az újba a felső négy osztály. A Fatal tanító büszkén mondja el, amit a tanyavilág új létesítményeiről mondani lehet. Először természetesen az iskolákat említi, (feleségével 10 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az átalakításnál) azután sorolja a többit. ♦ — Van mozink is. Minden vasárnap játszik. Aggregátoros. Most kaptunk szövetkezeti boltot is. Ezzel kimerül az újdonságok témája, csupán a szomszédos tsz-t említi még. Az sem régen alakult. öregerdő homokos, szőlős vidéke azonban még egyéni terület. Két határ, a jászberényi és a jászfelsőszent- györgyi találkozik itt és a két világ: a szövetkezeti és az egyéni gazdálodás. A közösségi földön emberek munkálkodnak. Permetezik, kapálják a fiatal szőllőhajtásokat. Az egyéni területeken, szőlők, gyümölcsösök között azonban csak egy embert látunk: öreg jászberényi nyugdíjas irtogatja a felburján- zott gyomot Napszámos — Itt még él ez a fogalom Sőt az idevalósiak többségének ez a foglalkozása. Az itteni 2—3—500 négyszögöles szőlők gazdái többnyire bent élnek a faluban, vagy Jászberényben. Messze esik kijárni, hát inkább mással művel- tetik. Ebből él Fülöp Ferenc is. Napszámba jár, másoknak Hárommilliárd felé közeledik a világ lélekszáma New York (UPI). Az ENSZ vasárnap nyilvánosságra hozott adatai szerint Földünkön ma kereken kétmil- liárdkilencszázmillió ember ét A legnagyobb lélekszámú ország a hatszázhatvankilenc- milliós Kínai Népköztársaság, a második helyen a négyszázmilliós India áll, a harmadik a kétszázkilenc millió lakosú Szovjetunió, a negyedik a százhetvennyolc millió lelket számláló Egyesült Államok. Japánnak ma kilencvenkét millió lakosa van, ötven milliós lélekszámon felüli országok: Pakisztán, Indonézia, Nyugat-Németország és Anglia. A világ lakossága 1958-ban 48 millió fővel gyarapodott. A világ lakosságának több mint v, fele él Ázsiában, míg Euró- nára csak 14 százalék esik. Becslések szerint 2000-ben a Föld lakosságának 60 százaléka él majd Ázsiában. (MTI). dolgozik. Hét-myolcszáz forintot keres havonta, emellett van pár száz négyszögöl feles szőlője is. — Nem valami nagy jövedelem, de megélünk belőle valahogy. Igen, valahogy. Ha dolgozni tud. De ha lebetegszik, ami az utóbbi időben gyakran megesik vele, nincs kereset. Orvoshoz se nagyon megy, egyrészt mert messze van, de meg sokba is kerül. — Tsz-be? Ugyan, nincs nekem földem, amit bevigyek. Már akkor inkább a gyárba megyek. így vannak vele a többiek is. Tsz-be nem, vagy csak nagyon kevesen léptek be innen. Most még kapnak feles, vagy napszámos munkát a szőlőben, s ha majd ebből is kikopnak, mennek a gyárba segédmunkásnak. Mert nem mindenki olyan szerencsés, mint Kun József, akinek jő szakmája van: kazánfűtő. Cselédek, vagy napszámosok voltak itt az emberek régen is. Saját földjük Itegfeljebb pár száz négyszögöl volt az erdőirtásokon. — Iskolába nem sokat jártak. Fülöp Ferenc például csak 5 elemit végzett. — Korán munkára fogott az apám. Segíteni kellett. Pesti János bácsi egyáltalán nem járt iskolába. Szülei korán elhaltak, 6 éves korától maga kereste kenyerét — magyarán cseléd volt. Gyámjának kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy a fiút iskolába járassa. Aztán meg, mikor tanulhatott volna, már öregnek érezte magát. Most 65 éves és írás- tudatlan. De hogyan előre? Most már új világ van itt is. S ezt nem csak a két iskola, a mozi, meg a bolt mutatja. Valahol belül, a fejekben is érzik, formálódik valami. Ma még tépelődők, látszatra tanácstalanok. De azt már tudják, hogy arra visszafelé nem vezet út. Nem is akarnak ők arra menni. Pe hogyan előre? Ebben többet kellene segíteni őket ók is megérdemlik! Patkós Mihály Csempe helyett - műanyag Cukorraktáraink a háborús események során megsemmisültek és a felszabadulás után közvetlenül épült cukorraktárt — az akkori szűkös körülmények miatt — nedvesség elleni szigetelés nélkül készítették. — Az ömlesztett állapotban beraktározott cukor nedves falfelülettel érintkező rétege 10—15 cm vastagságban átnedvesedik, s a következő kampányban újrafeldolgozásra szorul. Ezt kívánjuk megszüntetni úgy, hogy a raktár falát nedvesség ellen tökéletes szigetelést nyújtó műanyag bevonattal látjuk eL Ezt a csehszlovák gyártmányú epoxi alapú műanyagot, a felújított cementes habarcscsal készült, tökéletesen kiszárított vakolatra vékony rétegben felkenjük Kötés után tetszetős, fehér, fényes, vízzel mosható felületet ad. A megszilárdult műgyanta réteg igen nagy szilárdságú és a falról semmiféle körülmények között nem válik le, eltávolítani csak a vakolattal együtt lehet. Igen alkalmas nedves, párás munkahelyek falainak bevonására és így a csempézéssel azonos értékű, esztétikailag is kifogástalan vakolatot nyerhetünk. Mészáros Sándor fővegyész Erősödik az új gyökere Jász felsőszentgyörgyőri Néhány évvel ezelőtt Ovecskin, a Tavaszi szél és a Falusi hétköznapok nagy írója megyénkben járt. Ellátogatott a karcagi termelő- szövetkezetekbe. Az ottani elvtársak jó szívvel kalauzolták az istállók felé, nézze meg, milyen szép jószágot nevelnek. Ovecskin nemet intett. Az emberekkel akar beszélni. Ha az emberek jó- kedvűek, elégedettek, akkor az állatállomány is csak szép lehet — mondta. Azért mondom ezt el, mert ilyen következtetést Jász- felsőszentgyörgyön is levonhat a látogató. Nem állíthatom, hogy ott most már mindenki tapsol, azért mert termelőszövetkezetben gazdálkodhat. Nem is csoda. Alig egy éves szövetkezeti gazdák. Még hosszú időn át számíthatunk arra, hogy lesz, aki néha az egyéni gazdálkodás felé kacsintgatna vissza, a szívében nehezen válik igazi szövetkezeti emberré. De már nem ez a jellemző a falura. íme néhány tipikus történet a jászfelsőszentgyör- gyi parasztokról. Ülünk az irodában, s otthonosan beköszön Szarvas Mária — Az az újság, holnap tépjük a libákat, két asszony jöhetne segíteni. Szarvas Mária, a szövetkezet libagondozója. Kettőszázharminc libát nevelt fel egyedül, minden épület nélkül ez a lány. A tavasszal még nem akarta elvállalni. Most meg, hogy dicsérik, azt mondja,: jövőre is vállalkozik, de csak ha segítséget adnak mellé. — Meg iS kapja a segítséget, hiszen a jövő esztendőben háromszorosára szaporítják a libaállományt. No, nem is ez az érdekes. Hanem azt újságolja Szarvas Mária nekem, hogy jó munkájáért nótát küldtek neki augusztus 20-án a községi ünnepségen. Már c U/ arcok a Szigligeti Színház színpadán Minden évben izgalommal várja a közönség, hogy régi kedve' cei mellett milyen új arcok tűnnek majd fel a színpadon, kiknek tapsolhat, s hogyan illeszkednek majd be az együttesbe az új arcok. Ez évben nem sok változásról számolhatunk be. De új emberek lépnek fel két olyan szerzpkörben, amely az operettkedvelőket különösen érG ALL AI JUDIT dekli. Uj bonvivánt és új primadonnát avat a színház. — Nemcsak nálunk, hanem a színpadi világban is új nevek. Most indul pályájuk, és mint mind a ketten mondották — nagyon szeretnék, ha a szolnoki közönség szívébe fogadná őket, — A PRIMADONNA Magas, szép barna lány és olyan fiatal, hogy minden idők primadonnáival ellentétben, még a korát is elárulta: 23 éves. Meleg, kulturált hangját megtapsolhatták már az augusztus 20-i szabadtéri előadás nézői. — Mint annyi más színész, ő sem erre a pályára készült. Szegedi kis lakásukban igen gyakran mondta az édesanyja: „elengedlek zenét tanulni, de színészetről szó sem lehet.” így került a kis Jutka a szegedi Zenekonzervatóriumba, ahol éveken keresztül zongorát tanult. Közben énekelni is kezdett. — Hangjára felfigyeltek tanárai, de Jutkát akkor még a vegyészeti pálya vonzotta. Minden álma az volt, hogy vegyészmérnök lehessen. Az egyetemre azonban — helyhiány miatt — nem juthatott be. Ekkor ajánlotta neki tanárnője, jelentkezzen a Zeneművészeti Főiskolára. Gallai Juditnak hamarosan második otthona lett a Zeneakadémia. Nagy kedvvel és becsvággyal tanult és nemcsak énekben, hanem beszédtechnikában, mozgásművészetben is fejlesztette magát. Végül most nyáron kezébe kapta a diplomáját. Gondolkozott, tanítson-e, vagy mihez is kezdjen? Ekkor találkozott Berényi Gáborral, a színház igazgatójával. Rövid beszélgetés, énekés szerep-próba, azután az ajánlat: szeretne-e operett- színésznő lenni. És a fiatal énekesnő boldogan mondott igent. Most itt ül velem szemben, szerényen és elégedetten. Elégedett, mert olyan zeneileg igényes szereppel kezdheti, mint Szaffié, a Cigánybáróból. — A BONVÍV AN Amikor Rózsa Tibor, a fiatal tenorista elmondta eddigi élettörténetét, az volt az érzésem, elég lenne indigóval lekopírozni mindazt, amit Gallai Juditról írtam, ö is fiatal, ő is Szegeden kezdett. Változatosság kedvéért ő hegedülni tanult a konzervatóriumban. Azután öt sem vették fel a vegyész- mérnöki karra. A DISZ központi énekkarában szólót énekelt és Szögi Endre professzor hívta fel a figyelmét arra, hogy érdemes volna a hangját képeztetni. Ami ezután következik, az már nem olyan sima és egyszerű út. Rosier Edénél tanult a főiskolán, utána úgy érezte, nem fejlődött eleget. Visszament Szegedre, egy évet a zenekonzervatóriumban tanult. Azután az Állami Operaház énekkarába került. Közben megint egy évig tanult, míg a hannia végleg kiteljesedett. A szolnoki közönség az au: / RÓZSA TIBOR gusztus 20-i estén nagy szeretettel és tetszéssel fogadta. — Szolnokon mindössze egyszer járt ezelőtt, egy csendes és esős őszi estén. Most a napfénynél sokkal jobban tetszik itt minden s= vallja be őszintén. — Bár már van színpadi gyakorlatom mégis tudom, nagy felelősséget vállaltam és igyekszem a tőlem telhető legjobbat nyújtani — fejezi be a beszélgetést. íme két fiatal színész arcképe Rokonszenvesek, kedvesek, fiatalok és merészek. Reméljük, sikerük lesz. H. T. vagy harmadszor szóbahozza ezt a nótaügyet, mire végülis kiböki elégedetlenségét. — Csak akkor kellett volna küldeni, mikor az ünnepi ebéd volt, hogy mindenki hallhatta volna. S ez egyben tanulság is. — Lám mennyit jelent az elismerő szó. Egy ajándéknóta a községi tanács mikrofonján, mennyit jelent az embereknek. Emberek A Kossuth Tsz paprika földjén találkoztam Szijjártó Menyhérttel. Régi paprikás ember. Vagyishogy egyéni gazda korában is régtől fogva termesztett paprikát, mikor mennyit győzött munkaerővel. — A tavaszon azon kevesek közé tartozott, akik becsülettel helytálltak abban az időben is, mikor a többiek nem mentek dolgozni. Kevesen voltak, nem győztek mindent, megégett a paprika palánta. Kérdezem, mutassa meg, melyik táblára pa- lántálták ki azokat. Mutatja. Paprikafának beillő bokrok. Némelyiken 20 csövet is megszámolhatunk. — Ez volt az? — Ez, az anyja ide-odáját, erre jönni is szégyelltem akkoriban. Egy ember, s ki tudja még hány, aki amiatt szégyenkezett, mert póruljárt a szövetkezet paprikája: Jászfelső- szentgyörgyön vannak még egyéniek. Nekik akarták megmutatni, mire képes a szövetkezet, s azért restellkedtek az első felsülésnél. Dollár papa volt a leghíresebb paprikás a községben. Most is nagyon szép a paprikája, de közel sem járhat a szövetkezetéhez. Pedig az első szállításnál még gúnyolódtak az egyéniek. Szikra Szabó András, Magas Bóta, ifj- Magyar István, Rimóczi Antal heccelték a szövetkezetieket. — Én már beszállítottam a paprikát, a zsebemben a pénz. Mutassátok már, tik mit kaptatok? S most látszik csak igazán, mit változott a világ tavasz óta. A bujtogatásra azzal válaszoltak a szövetkezetiek, hogy az elnököt, a községi párttitkárt, a községi vezetőket keresték fel: miért tűrik ezt a hánykolódást, az anyjuk ez, meg azzát. Egyszóval megszületett a faluban a szövetkezeti virtus. Egy olyan „ki, ha mi nem” hangulat. _Na- gyon szép példáját az építők, a sertésgondozók, a növény- termesztők adták ennek. S ugyanerre bizonyíték Szijjártó Menyhért esete. Azt hallotta valakitől, a nagykátai tsz paprikája szebb mint az övék. Erről ugyan látatlanban fogadni mert, de azért maga szeretett volna utána járni az igazságnak. Vasárnap vasárnapot követett, a paprikaföld kívánta az embert, egészen pünkösdig nem adódott alkalma a nagykátaiak hírét ellenőrizni. Pünkösdkor aztán átment a nagykátai határba. — Nézelődött, leskelődött, aztán összegezte véleményét: — Elmegy, elmegy, semmi kifogás ellene. De ha valaki szép paprikát akar látni, az hozzánk gyűjjön, a jászfelső- szentgyörgyi Kossuthba. Aztán itt van. a Kővágó család. Kővágó bácsi középparasztként lépett a termelőszövetkezetbe. ö nem is nagyon kapálózott ellene de rajongani sem rajongott érte. Kibírta volna még a szövetkezet nélkül — ez volt a véleménye. Jó gazdának ismerte mindenki, híres jó dohányos, a dohány hozta a pénzt, könnyen forgatta magát: A Kossuthban is dohányost csináltak belőle. Fődohányos. Most aztán madarat lehetne fogatni vele. Egyrészt azt csinálhatja, amihez a legjobban ért, a legjobb kedve van, másrészt most mutathatja meg igazán, mit tud művelni a dohányföldön. Megmutatta. Magam láttam a dohány táblát. Nem túlzók (igaz, nem általános), de nagyon sok tőn 50—60 ernes dohánylevelet találtunk- Holdanként 12 mázsa termés benne van. A magabiztosság, a becsülettel végzett munka öröme végül meghozta Kővágó bácsi szavát is. Azt mondják: van rá eset, bátrabban, egyenesebben szembefordul a maradiakkal, mint maga az elnök. így érthető, hogy Kővágó bácsi a pártnak is tag jelölt je lett. Ennyit elöljárójában az emberekről. Csupán azért, hogy megérthessük a jászfelső- szentgyörgyi változások tit- káti (Folytatjuk) Borzák Lajos wi'rivnTV'iivrmrnnvimimimmimiwrrnrnrwrrrmfv Zajvadászok Gyakran így nevezik Európa egyetlen olyan állomását, amelynek célja a zaj elleni harc. Az állomás a moszkvai városi szovjet kebelében működik. Vajon mi tette szükségessé az intézmény felállítását? Mint ismeretes, a világ nagyvárosaiban — köztük Moszkvában is — o zaj a legutóbbi években hirtelen megnövekedett. A különböző országok szakemberei kiszámították, hogy a tereken és a főútvonalakon csúcsforgalmi időben a zaj eléri a 80—85 decibelt. (A decibel a zaj mértéjc-egysége.) összehasonlításként megemlítjük, hogy a híres Niagara-vízesés dübörgése 86 decibel. A zaj ellen küzdő moszkvai állomás dolgozói a legtökéletesebb berendezéssel felszerelve tanulmányozzák, hogyan terjed a zaj a város különböző kerületeiben, javaslatokat tesznek a zaj megszüntetésére. Ennek érdekében Moszkvában az utóbbi időben sokat tettek. Egyes iparvállalatokat kitelepítenek a városból, újakat pedig nem építenek. A főváros körül 109 kilométer hosszú körút készül, amely a moszkvai utcákat mentesíti a tranzit autószállítástól. Az utakon a hangjelzések alkalmazását megtiltották. S végül nagy mértékben folyik a parkosítás. Az ültetvények ugyanis, mint ismeretes, harmadára-negyedé- re > csökkentik az utcák zaját. Hegalakulásának 40. évfordulóját ünnepli Nagy- Britannia Kommunista Pártja London (TASZSZ). Nagy- Britannia Kommunista Pártja megalakulásának 40. évfordulója alkalmából vasárnap ünnepi ülést rendeztek a londoni Saint Pancras kerület városi tanácsának helyiségében. Az ülésen William Gallacher, a párt elnöke és John Gollan, a párt főtitkára beszélt. Az ülésen felolvasták a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Franciaország, Ausztrália, India és más országok kommunista pártjainak üdvözletét. CMTU.
