Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-27 / 202. szám

0

1960. augusztus 27.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Közös növényfajta-kísérletek indulnak a KGST-államokban

Ä nemzetközi tudományos együttműködés új formája alakul ki az idén a KGST- ben részvevő államok között: megkezdődnek a közös növényfajta-kísérletek. A nemzetköd kooperációnak ez a magas foka elősegíti majd valamennyi KGST-ország növénytermesztési kultúrájának fejlődését. Ä közös kísérleteket tízféle növénnyel — búzával, kukoricával, burgonyával, cukorrépával, napraforgóval, lucernával, vörösherével, paprikával, paradicsommal és babbal — folytatják; minden növényféléből az egyes országok 2—3 legjobb fajtáját, összesen tehát mintegy kétszáz növényfajtát hasonlítanak össze minden KGST-államban.

Az' Országos Növényfajta Minősítő Tanácsnál már eldöntötték, hogy búzából a Bánkúti 1201-es és a Fertődi 293-ast ajánlják a nemzetközi fajtakísérletre. A többi növények fajtáit most választják ki. (MTI)

Ahol egy hold föld

SO ezer forintot „terem66

Sűrű, kékeszöld szőlőhajtásokat lenget a szél a jászfelső- szentgyörgyi határ szélén. A tö^ak nincsenek kikarózva, nem is olyan nagyok, termés si s rajtuk, mégis nagy pénzt keres vele az Űj Élet Termelőszövetkezet. — Itt ugyanis nem a szőlőt nem is a mustot vagy a bort, hanem magát a szőlővesszőt értékesítik.

Idén már nem először foglalkozik vele a termelőszövetkezet, így hát van némi tapasztalatuk.

— Ebben az évben hat holdat telepítettünk — meséli Szabó Pál munkacsapatvezető, :JU harmadmagával gondozza az ültetvényt.

— Tizenöt fillérért kapjuk a vessző darabját a Szőlőoltvány és Facsemete Forgalmi Vállalattól és az első osztályú gyökereztetett vesszőért 1,15 forintot fizetnek. — Hat holdon 457 800 vesszőt ültettünk el — vágja ki kapásból a számokat Majd így folytatja:

— Jól jövedelmezne ez, csakhát sok baj van vele. — Már vagy tizedszer permetezzük. Jó mélyen, 70 centire megfordítottuk a talajt, alapos trágyázást kapott és egy csőkútból öntöztük is. A vesz- szők eredése átlag 90, néhol 95 százalékos.

Lássuk csak! Négyszázöt- v nhétezer szőlővesszőt ültettek, 90 százalékos eredéssel maradt 412 ezer, ami ugyanennyi forintot jelent. Munkabér-e kifizet a tsz mondjuk 80 ezer forintot, talaj forgatásra, az öntözés, permetezés költségeire számítsunk 32 ezer forintot, még mindig 300 ezpr forint tiszta jövedelem marad. Egy hold föld legkevesebb 50 ezer forintot hozott.

Érdemes tehát szőlő gyöke- reztetéssel foglalkozni, már csak azért is, mert a rövidesen meginduló nagyüzemi szőlőtelepítés igen sok szőlőoltványt igényel.

P. M.

Tovább fejlesztik a jászsági csőkutas öntözést

Az Idén még 700 kutat fúrnak a termelőszövetkezetek

A jászsági termelőszövetkezetek, de elsősorban a jászberényi és a jászapáti járás közös gazdaságai ez év tavaszán nagyszabású öntözéses programot dolgoztak ki. A régebbi tapasztalatok alapján a vízben szegény jászsági földeket csőkutak vizével tették termékenyebbé. Alig néhány hónap leforgása alatt 235 kutat fúrtak és a víz termésfo- kozzó hatása a kertészeti és a szántóföldi növényeknél jelentős mennyiségű többletet eredményezett.

A jászárokszállási körzetben 3—400 forintos költséggel olyan kutakat alakítottak ki, amelyek percenként 800— 1000 liter vizet adnak. A helybeli Táncsics Tsz-ben a konyhakerti növények mellett 130 hold cukorrépát is öntöztek. A terméskilátások nagyon jók. A tervezett 150— 160 mázsa helyett 300—320

mázsás termésre számítanak a szövetkezeti gazdák. így cukorrépából 700 ezer forint többletbevételt várnak, amely egy munkaegység értékét 3— 4 forinttal emeli. Jászfény- szarun például 10—12 méteres mélységben találtak vizet.

A jászberényi járás termelőszövetkezetei az eredmények láttán úgy határoztak, hogy az idei 1200 hold helyett jövőre már háromezer hold földet öntöznek a kutak vizével. A Közép-Tiszai Vízügyi Igazgatóság ötletes gépének a segítségével már az idén hozzálátnak a jövő évi tervek megvalósításához. Az év végéig még újabb 700 ku tat fúrnak és Pusztamonostort, Jászágót, de a járás valamennyi községét bekapcsolják a csőkutas öntözésbe. A közös gazdaságokban 39 kútfúró brigád alakult.

Dolgozik

a csőszigetelő brigád

A szajoli üzemanyagtároló telep építkezésénél dolgozik a Jeszmás csőszigetelő brigád. A föld mélyébe kerülő, üzemanyagot szállító csöveket először megtisztítják, utána forró bitumenpel bekenik, majd kátránypapírral szigetelik a munkások. A rozsdásoöástól védik ezzel a csöveket.

„Száraz“ beszélgetés

az „olcsóbbodó“ vízről

Magyarország is részt vesz a lipcsei őszi árumintayásáron

A hagyományos őszi lipcsei árumintavásáron, melyet szeptember 4. és 11. között rendeznek meg, Magyarország az idén is részt vesz.

A magyar exportvállalatok 142 négyzetméter területen élelmiszeripari cikkeket, 117 négyzetméter területen textilárut és konfekcióipari cikkeket mutatnak be. Az élelmiszeripari kiállítás a tsz- mozgalom fejlődését is szemlélteti, a textilipari kiállítás pedig azt tükrözi, hogyan korszerűsítették és fejlesztették textiliparunkat az utóbbi években.

Az Élelmezésügyi Minisztérium. Jkoi.-giuma és az Élelmezési ’ Dolgozók Szakszervezetének elnöksége megvizsgálta' az élelmiszeripar baleseti helyzetét. Megállapították hogy a balesetek elhárítására az élelmiszeripari vállalatoknál is egyre több nehéz fizikai munkát gépesítenek.

A minisztérium kollégiuma és az ÉDOSZ elnöksége további intézkedéseket hozott a balesetelhárítási munka javítására. Elhatározták többek között, hogy ezentúl rendszeresen beszámoltatják az egyes iparigazgatóságokat a balesetSzerencsénk volt: Kiss Józsefet, a Vízgépészeti Vállalat I. sz. üzemének vezetőjét Kunhegyesen találtuk. Ritkaságszámba megy az ilyesmi, hiszen Tiszabőn, Tilalmason, Kiskörén meg a többi szivaty- tyútelepen épp elég dolog akad ilyenkor.

Tévedés azt hinni, hogy kizárólag öntözési és belvízvédekezési „profillal” rendelkezik a vállalat. Nem kevésbé fontos és jelentős az az ipari termelő munka, aminek során az öntözéshez, a vízelhárítási munkáról, s ahol hanyagságot találnak, ptt csökkentik, egyes esetekben megvonják a prémiumot. Éhhez hasonlóan kell eljámiok a vállalatok "ezetőinek is. A szakszervezetek bevonásával minden vállalatnál megszigorítják a balesetelhárítási ellenőrzést. Intézkedtek, hogy az élelmiszeripari technikumokban és az ipari tanuló iskolákban az 11 ,—6l-es tanévtől kezdődően az elméleti és gyakorlati órákon külön foglalkozzanak a tanárok és nevelők a baleseti források és az elhárítás ismertetésével

(MTI)

kiemeléshez, a belvízvédelemhez szükséges gépeket készítik el

Jónéhámyszor megírtuk már, hogy a hatalmas körzetben Óballától — Kisköréig — mekkora vízmennyiséggel teszik termőbbé az egykori szikes nagvkúnsági földeket, s a körzet egyéb területeit, könnyebb, jobb élethez segítve ezzel a föld nagyüzemi módon gazdálkodó új tulajdonosait.

És a beszélgetés, ha nem is szószerint, de lényegében mégis e kérdés körül forgott.

Legérdekesebb talán éppen az, amit a közeljövő éveire terveznek a vízgépészek. — Hasznos elgondolásaikról márcsak azért is érdemes hírt adni, mert ezek a második ötéves terv során hozzájárulnak megyénk öntözési programjának végrehajtásához. Egy fontos része a tervnek; megszervezik az öntöző berendezések szervizét.

— Jövőre pedig hozzákezdünk a körzetünkhöz tartozó öntöző művek korszerűsítéséhez — magyarázta Kiss József üzemvezető.

— Mit jelent ez?

— Azt, hogy a makkosi, kőtelki, kiskörei, tiszabői, ti- szasülyi szivattyútelepeket elektromosítjuk — hangzottá válasz. Továbbá: gépészeti, hidraulikai és mélyépítési szempontból is korszetrűsít- jük a berendezéseket. Ez természetesen nagy beruházásokat igényel, ám a nagyobb hatásfok és üzembiztonság megvalósulásával, néhány év alatt megtérülnek a költségek. UJ távvezetékeket is építtetünk az elektromosítás- hoz. A második ötéves terv során az öntözőgéppark 30 százalékát felújítjuk és korszerűsítjük.

Szorosan összefügg az előbbiekkel az ipari termelés fokozatos növekedése, ezen- belül az export munka, ami 1961 első negyedében a gyártási tevékenységnek már felét teszi ki. Ez azt jelenti, hogy Albániába, Jugoszláviába. Vietnamba és még számos országba jutnak el a vállalatnál készülő szivattyútelepi berendezések.

E sorok írója szerint talán a legnagyobb érdeklődést még is egy olyan szivattyú váltja majd ki, amelynek kísérleti típúsát most készítik.

Milyen szivattyú ez?

— Vállalatunk megkapta annak a szivattyú típúsnak

— egyelőre kísérlett — gyártását, amely belvízvédekezésre és öntözésre egyaránt alkalmas. A „kétlaki” szivattyú jelentőségéhez nem férhet kétség és hasznának, jövőjének illusztrálására elég egy adat is — így Kiss József.

— Eddig egy szivattyú másodpercenként 500 liter teljesítménnyel dolgozott —, míg az új szivattyú 600 litertől 2 köbméterig terjedő másod- percenkénti kapacitást is elérhet. Ez azt jelenti, hogy például a makkosi 41 szivaty- tyú-agregát helyett elegendő lesz hat ilyen elektromos szivattyú is az öntözéshez.

— Milyen elgondolásaik vannak a széria gyártás megszervezésére?

— Jövő márciusig 8 darabot készítünk el az új szivattyú típúsból. A későbbi gyártási program megvalósításához korszerű szerszámgépeket kapunk, amelyekkel már gyári szinten végezzük a gyártást. Ezenkívül 5 méter magas, 20x60 méteres kétha- jós (részes) szerelőcsarnokot építünk, másfél millió forintos költségen.

— Milyen fontosabb beruházásokat terveznek ezenkívül?

— Az idén és jövőre felépítjük korszerű irodaházunkat, 1962—63-ban háromhajós szereidét építünk. Ugyancsak 1962—63-ban építjük meg az uszóművek kivételére és tárolására szolgáló sólya-tért, ezenkívül transzformátorházat szivattyú-nróba állomást, gépraktárt, gépkocsi garázst, munkásszállót, kulturhelyisé- get. öltözőt, mosdót létesítünk. A műhelyek központi fűtést kannak —, hogy csak a fontosabb beruházási terveket említsem — így az üzemvezető.

•

Ezt hallottuk hát a vízgépészektől e „száraz” beszélgetés során. S hogy miért hasznos bepillantást nyernünk további terveikbe, bizonyára könnyen kitalálja az olvasó is. Kiss József ezt így foglalta össze:

— Célunk az, hogy még okosabban hasznosítjuk a megye, illetve körzetünk „fehér szénbánváit”, minél több. minél olcsóbb vizet adjunk az öntözéshez, annyit, hogv mind kevésbé legyünk kiszolgáltatva a természet és az időjárás szeszélyeinek.

— bubor —

Megkezdődött a kender aratása

Megyeszerte termelőszövetkezeteink megkezdték a kender aratását. Képünkön a kender esi Haladás Termelőszövetkezet 100 holdján Rácz Imre traktoros és V. Kovács József speciális kenderváo-ó aénpei végzi az aratást;

Intézkedések a balesetelhárítás jayítására az élelmiszeriparban

c

Asszony-arckép

Három héttel ezelőtt találkoztunk. Azóta mégis ha asz- szonyhűségről, ha önfeláldozó munkáról hallok, ha gyermekét kézenfogva vezető anyát látok, nőt, aki a többi asz- szony jobb sorsáért fáradozik — rá gondolok. Arra az egyszerű asszonyra, aki sötétkék kosztümjében, barna szemének és hajának tompa csillogásával ott ült velem szemben szerkesztőségi szobámban. Az ablakon át csengő gyermekkacagás szűrődött be hozzánk, s így természetesen az első szavak a gyermekekről szóltak.

— Milyen sok gond van egy gyermekkel, míg felnevelődik — így én.

— Sok — bólint —, s mégis milyen szörnyű, amikor nem veri fel a ház csendjét az apróságok lármája.

— Nincs gyermekük?

— Nincs, azaz hogy van. Kettő is. Tudja, nagyon nehéz dolog az, amikor egy asszony tudja, hogy neki már nem lehet gyereke. Én éveken át vergődtem ezzel a nyomasztó érzéssel. Aztán az élet hozta a megoldást. Keresztlányomat vettem magamhoz és felneveltem. Jutka már asszony, sőt neki is van egy kicsi gyermeke. Amikor menyasszony lett, mondtam az uramnak: Apu, most már megint nagyon üres lesz a ház... s akkor felmentünk Pestre és magunkhoz vettünk egy kis állami gondozottat.

örökbe fogadtuk. Akkor volt három és féléves Attila ...

— És most már nagy fiú, ugy-e?

— Hét éves. Nagyon okos kisgyerek. Igaz, rém pajkos, dehát nem is gyerek az, amelyik nem szeret játszani.

1— A gyerek tudja, hogy nem maguk az édesszülei?

— Még nem. Eddig nem lehetett neki megmondani. Bár már voltak olyanok a környéken, akik mondogatták a gyereknek, de az én fiam nem hitte él.

— Igen. Sokszor kíméletlenek a felnőttek, de segítenek is ha látják, hogy szükség van rá.

S mintha csak ezt a kijelentésemet akarná igazolni, így válaszolt.

— Hogy segítenek a felnőttek? Igen! Erre az én életemben is akadt példa elég.

1940 tavaszán volt az esküvőm, s a férjemet már másnap behívták katonának. Kivitték a frontra. Hetek, hónapok, évek múltak el anélkül, hogy csak egy sor írást kaptam volna.' őrlődtem a kétségbeejtő hírek — a nehéz évek alatt. Csak hét év múlva találkozhattunk ismét. Addig én teljesen egyedül éltem. Közben 1945-ben párttag lettem, szerveztem Karcagon az MNDSZ-t, az állomáson főztünk a hazatérő katonáknak. Mindenkitől érdeklődtem az uram felől, de senki nem tudott semmit. Tudja, milyen jólesett akkor egy kis biztatás? — és az embereknek mindig volt egykét jószavuk hozzám. És emlékszem, milyen szívesen jöttek akkor főzni az asszonyok. Amikor megtudták, hogy néhány rászoruló pesti gyereket el kellene vállalni ugaroltatásra — mert ott nagyon nehéz az élet —, nem tudtunk annyi gyereket lehozni, amennyit kértek.

Egy kicsit elhomályosult a szeme az emlékektől. Talán eszébe jutottak a felszabadulás utáni első napok, talán a viszontlátás sírás, boldog pillanatai ...

— A férje hol dolgozik? — szakítottam meg a ránkboru- 16 csendet.

— A vasútnál. Mozdonyvezető. Nekünk nagyon sokat adott a felszabadulás. A férjem valamikor pályamunkás volt. Én cseléd itt a városban. Most a Május 1. Termelőszövetkezet tagja vagyok már hét esztendeje. Egyben igazgatósági tag és a szövetkezet társadalmi bíróságának elnöke. ''’

T — Tehát van társadalmi munkája bőven?

— Hát akad — nevet most már felszabadultan. — S amit eddig elmondtam, még nem minden. Tagja vagyok a városi pártbizottságnak, a Hazafias Népfront megyei elnökségének és a karcagi nőtanácsnak. Résztvettem a népfront második kongresz- szusán is.

Igen! Hosszú utat tett meg Fehér Imréné, amíg az egyszerű Jcis cselédlányból párt- bizottsági tag, a társadalmi bíróság elnöke lett. A Sántha utca 8. szám alatti lakásban ma már nem is a régi időkről beszélgetnek. Minden nap újabb és újabb tervek születnek.

— Most veszünk egy Pannóniát 20 ezer forintért. Később megvesszük részletre azt a házat, amiben most lakunk, mert a KIK eladja. S ezzel teljesül minden vágyunk — mondja míg búcsúzásra nyújtja kezét.

Aztán sokáig néztem utána. És még azután is ott álltam az ablaknál, amikor a vaskapu hangos csapódással becsukódott mögötte. Olyas- formán voltam, hogy életéről nem egy rövid riportot, hanem regényt kellene írni. Mert magában hordja századunk asszonyainak életét, s mert magáénak mondhatja mindazt, ami egy nő ékessége lehet:

Asszony, anya, feleség — egyenrangú ember.

" ' VARGA VIKTÓRIA