Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-26 / 201. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! f3íenlan A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 3P, évfolyam, 801. szám. Ara SO fillér 1960, augusztus 86. péntek, A visszaadott látogatás Amiről Mari néni lemondott Látogatás Jászberény „háziműhelyében** Olimpiai híradó A GAZDÁSZ-ÉREM KÉT OLDALA 1962-től hazai termés biztosítja az ország teljes kenyérgabona-szükségletét Elkészült a mezőgazdaság ötéves tervjavaslata Telefonon keresi egy ismeretlen hang tulajdonosa a Szolnok megyei pártbizottság titkárát Üjszászról, az ottani Szabadság Tsz-ből, segítséget kér. Miért? — mert három napja érkezett a Szabadság Tsz-be, s nemhogy munkát kapott volna, de még aludni sem volt hol három napig. — Fiatal mezőgazdász a telefonáló, Évről évre többen végzik el az egyetemet, s foglalják el új állomáshelyeiket a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban. Az idén Szolnok megye is húsz ifjú mezőgazdászt vár. Néhányan meg is érkeztek, ám közülük ketten azonnal tovább is álltak. Az újszászi ifjú gazdászt is csak a megyei pártbizottság titkára tudta lebeszélni arról, hogy itthagyja a megyét. S ez a jelenség mutat valamit. Nem kívánja senki, hogy díszkapuval, virágszőnyegekkel, fogadják őket a szövetkezeti gazdák. De... Az általános iskolában, majd ezt követően a középiskolában, s végül az egeytem padjaiban azt hallották tanáraiktól, professzoraiktól; milyen nagyszerű a mezőgazdaságban dolgozni, milyen nemes hivatás a mezőgazdászé. S hogy mennyire várják, barátként, jószíwel fogadják majd őket a szövetkezetek gazdái. Ezt várják, erre számítanak. Tele ambícióval, nagy tervekkel lépnek ki az egyetem kapuján, sok szép elhatározással kopogtatnak be kijelölt, vagy választott munkahelyükre. A szakma ismereteit elsajátították. Éveken át a mező- gazdasági tudományt szívták magukba, figyelmesen jegyez- getve minden szót az előadásokon. Titkon mindannyian de nagyon várták; csak jönne már el a munka ideje. A közösségért hasznosíthassák tudásukat. Élettapasztalatuk még kevés. Elkél az idősebb, sokat megélt szövetkezeti emberek segítő keze, bátorító szava; S lám ez az, amire sokan nem gondolnak. Igaz, a termelés mindennapi gondjai sokszor gátolják, hogy ilyesmire is kiterjedjen a figyelmünk. Pedig jó lenne. Nem sok időt vesz el, ha a szövetkezeti elnök legalább annyit megtesz, hogy bemutatja az ifjú mezőgazdászt a szövetkezetben. Végig járja vele a gazdaságot, s az sefn elképzelhetetlen, sőt az lenne a jó, ha néhány perces kis ünnepségen meleg szavakkal üdvözölnék a hozzájuk érkező új gazdászt. Az emberekről való gondoskodás katlan törvénye ez. Azután odáig is el kellene jutnunk, hogy az ifjú szakembereknek valami közösségük legyen. Az Agrártudományi Egyesület, a járási, városi tanácsok mezőgazdasági osztályai, a Hazafias Népfront esetenként hívja meg őket néhány jó szóra. Kérdezzék meg tőlük, megtalálták-e számításaikat, lakáshoz jutottak-e már, vannak-e gondjaik, miben várnak segítséget,mit javasolnak a további munkát illetően. A Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága e tekintetben kezdeményezően példát mutatott. Nemrégen tanácskoztak vezetői a fiatal mezőgazdászokkal. S hogy ez mennyit jelent, éppen a legutóbbi napok eseményei bizonyítják. A Szolnok megyét elhagyó két új diplomás gaz- dász más megyék állami gazdaságában szeretne dolgozni, oda kérik magukat. Igaz, nem ez a jellemző. Szakembereink többsége, beleszámítva a fiatalokat is, állja a sarat. Felülkerekednek az esetenkénti meg nem értésen, közönyön, kitartanak szakmai elgondolásaik, elhatározásaik mellett, s bevárják, míg a szövetkezeti közösség is belátja törekvéseik, terveik helyességét. A gazdászok nagyon szép szakmát, hivatást választottak. Nagyon sok függ tőlük is: hány mázsa búza, cukorrépa, kukorica terem holdanként, hány sertés hagyja el a hizlaldát, mennyi baromfit, gyümölcsöt visznek piacra a szövetkezeti gazdaságok. — A gazdászok közvetlen hozzá- járulói annak, mennyi jövedelem üti a szövetkezeti gazdák zsebét. Természetesen ők is szép jövedelmet élveznek. De a pénz még nem minden. A jó szó, a megértés hiánya jobban elkeseríti az embert, mintha kevesebb van valamivel a fizetési borítékban. A jó szó nem kerül pénzbe. S mégis egy-egy ember munkakedvét hozza meg sokszor, sőt szárnyakat ad munkájához. Ne féljünk figyelmesnek lenni. Nem kispolgári mentalitás az. Sőt. A szocialista ember magatartásához, életszabályaihoz tartozik. A sokat hangoztatott éremnek természetesen ezúttal is két oldala van. A legjobb felkészültségű szakember se megy sokra, ha durva, rideg, parancsoló hangnemet használ az emberekkel szemben, ha megfeledkezik az emberek apró. cseprő gondjairól. A szövetkezeti gazdák a közös gazdaság egyes fogaskerekei. Akaratuk, lendületes munkájuk nélkül akadozik a szövetkezet gépezete. A mezőgazdásznak tudnia kell, hogyan viselkedjék a szövetkezeti gazdák között, hogyan teremtse meg velük a legjobb kapcsolatot. A szövetkezetek még sok bajjal küzdenek, ezért az ifjú szakembereknek attól sem szabad megriadniuk, ha egyszer-kétszer nem úgy sikerül minden, ahogy elgondolták. A megfutamodó ember mindenképpen csatát veszt. A következetes, a talpán keményen álló ember viszont előbb-utóbb győzelemre viszi a jó ügyet Szép élet a gazdász élet. — S aki hivatásának él, aki szereti szakmáját, napról napra még szebbnek érzi. Hiszen napról napra könnyebb is. A mezőgazdaság átszervezése sokat könnyített a mezőgazdasági szakemberek munkáján. A nagy táblák, a napról napra gyarapodó gépállomány, a szövetkezetükért odaadóan dolgozó gazdák, a nagyszerű tervek lelkesítő perspektívái, mind-mind a korlátlan alkotások lehetőségét jelentik. A szövetkezeti vezetők, szövetkezeti gazdák, mezőgazdászok egymás segítségére szorulnak napról napra. Ezt az együtt dolgozást jellemezze a kölcsönös megértés, a kölcsönös figyelmesség, törődés egymás gondjaival, bajaival BORZÁK LAJOS A Földművelésügyi Minisztériumban elkészült a mező- gazdaság 1961—1965. évi tervének javaslata. A tervjavaslat összeállításakor kettős feladatból indultak ki: abból, hogy a legközelebbi években be kell fejezni a mezőgazdaság szocialista átalakítását és az 1954—1958. évi átlaghoz képest 30—32 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést. Ugyanakkor számoltak azzal is, hogy a tartalékok gondos feltárásával, a rendelkezésre álló eszközök gazdaságos felhasználásával, az állami gazdaságokban már elért termelési — technikai színvonalra és a termelőszövetkezetek gyorsabb ütemű megszilárdítására támaszkodva fokozottabban ki lehet aknázni a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségeket. A növénytermesztés A második ötéves tervben a növénytermesztésnek — többek között — két főfeladatot kell megoldania: 1962-től hazai termésből kell biztosítani az ország teljes kenyérgabona szükségletét és a —koncentrált fehérje kivételével — meg kell termelnie az állat- tenyésztés tervezett fejlesztéTegnap délután a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat számos dolgozója, valamennyi vezetője összegyűlt a Beloiannisz utca 6. szám alatti önkiszolgáló élelmiszerbolt avatására. Megjelent a minisztérium küldötte, valamint többen megyénk s a megyeszékhely vezetői közül. Ez az üzlet hazánk legnagyobb ilyen jellegű boltja. Álomszép ... Haloványkék berendezés, korszerű áruállványok, villamos hűtőszekrények és munkagépek, öt árupénztár, öt ventillátor, három légelszívó, hetvenkét fénycső, modern mozaik-díszítés, legalább ezerféle cikk — ezek az első impressziók. Tágas női és férfi öltözők, villanyboiler- üzemű zuhanyozók példázzák, hogy a tervező a doigoséhez szükséges takarmányt. Ennek megfelelően — a terv- javaslat szerint — a mező- gazdaság 1965-ben 31,5 százalékkal több kenyérgabonát és hatvanhat százalékkal több kukoricát ad, mint az 1954— 1958 közötti években. A szántóföldi növények terméshozama részben a rendelkezésre álló műtrágyától függ; ha biztosítható lesz a Földművelésügyi Minisztérium által javasolt meny- nyiség, a búza átlagtermése hatvankilene, a kukoricáé negyvenhat százalékkal nő az 1954—58. évi átlagokhoz képest. A szántóföldi növénytermesztésben nagy szerepe lesz a kemizálásnak; 1 200 000 hold kalászosnál és ugyanennyi kukoricánál alkalmazzák majd a vegyszeres gyomirtást. 1965-ben a szocialista nagyüzemek már kizárólag hibrid-kukoricát vetnek; s exportlehetőségeink kihasználásának biztosítására öt új, egyenként háromszáz vago- nös hibridáló-üzem létesül. Az ötéves terv ideje alatt zöldségtermesztésünk tizenegy százalékkal emelkedik, a primőrök termesztésének még ügyi állomást szervezett a Vöröskereszt, s ezekkel együtt ma már több mint 7700 ilyen állomás működik, jelentős részük az állami gazdaságokban, gépállomásokon, vagy a termelőszövetkezetek központjaiban. Az állomások és a velük együttműködő egészségügyi csoportok az elsősegélynyújtáson kívül fontos közegészségügyi feladatokat is ellátnak. (MTI) kon kívül különleges nagyságú fehérneműket, öltönyöket és kabátokat is árusítanak, a vevők a legkülönbözőbb áron és minőségben vásárolhatnak nadrágokat, zakókat és más ruhaféleségeket. (MTI) zókra is gondolt... Míg nyáron nyolc berendezés biztosít hűs levegőt, télen jó meleget ad a karcagi népművészek két alkotása: a szemetsímo- gatóan, kellemesen zöld árnyalatú cserépkályha. Parádés munkát végeztek a szolnoki Épületkarbantartó Ktsz tagjai mint kivitelezők, nem kevésbé az avató vállalat szakmunkásai, kik segítségükre siettek. A költségek 600 ezer forintot tettek ki, ám ebből az összegből új földszinti és emeleti iroda- helyiségek is létesültek. Az új önkiszolgáló bolt avatásakor „házi jubileumra” is sor került: Soós János, a vállalat tervosztályának vezetője ez alkalommal a hetvenedik boltkorszerűsítésen vett részt Szaktudása, gazI nagyobb arányú növelésére négy különböző fűtési rendszerű kísérleti üvegház épül. A termelőszövetkezetekben pedig 150 000 négyzetméternyi növényház épül. A gyümölcstermesztés öt év alatt negyvenöt százalékkal, ezen belül a hazai és a külföldi piacokon legjobban keresett kajszibarack — és bogyósgyümölcs — termelés ötvenkilenc, illetve száznegyven százalékkal nő Az üzemi gyümölcsösök területe öt év alatt megkétszereződik 9 eléri a kétszázezer holdat. A telepítésnél az eddiginél jobban szem előtt tartják az egyes tájak kedvező adottágait s természeti hagyományait. Szőlőterületünk öt év alatt ötvenezer holdnyl, a gépesített, modern nagyüzem követelményeinek megfelelő telepítéssel növekszik. A termő szőlők területe azonban 1965-ig nem változik lényegesen. Az öntözés A javaslat szerint az öntözéses gazdálkodás 1965-ben az ideinél több mint 2.5-szer nagyobb területre, 420 000 holdra terjed ki; az állatállomány ellátását szolgáló ta- kormánytermő területek és rétek, legelők öntözése, ezen belül 3.5-szeresére növekszik. A talajjavítás 800 000 holdon teszi majd lehetővé a magasabb termést, 350 000 holdon a belvizek levezetésével teszik biztonságosabbá a termelést, s jelentős területeket védenek meg a víz és a szél pusztító hatásától is. Az állattenyésztés tervének összeállításakor figyelembe kellett venni, hogy az állat- élomány az ötéves terv kezdetekor kisebb lesz, mint amennyire eredetileg, az irányelvek megállapításakor számítottak. A lakosság húsigényeinek minél jobb kielégítése érdekében ezért a tervidőszak első idejében főképpen a vágásra hamarabb alkalmas állatfajok, a sertés és a baromfi számát növelik, bár a szarvasmarhatenyésztés jelentősége sem csökken. dag tapasztalatkinese birtokában egymaga végezte a tervezést — ezzel vállalatának 80 ezer forintot takarított meg. A gyönyörű boltot a vállalat igazgatója, Erdős Antal adta át az üzlet dolgozóinak. Elmondotta, hogy a napi tizennégy órás nyitvatartási idő alatt minterry 15 ezer vásárlóval találkoznak majd s havonta másfélmillió forintos (!) forgalmat bonyolítanak le. Ez év végére előreláthatólag havi kétmilliósra növekszik. A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat új boltjának dolgozói pénteken és szombaton ismerkednek megszépült munkahelyükkel — hétfőn reggel hat órakor már felkészülten várják a vásárlókat A tervjavaslat szerint az ál- laitter. -esztes 1965-ben har- minchsécrp százalékkal több vágómarhát és 45 százalékkal több vágósertést, 53 százalékkal több tejé\ és 102 százalékkal több gyapjút ad, mint az 1954—1958 közötti években. A baromfihús oVállítá- sa 55, a tojástermelés 64 százalékkal növekszik; ezt az emelkedést többek között ezerkétszáz, egyenként tízezer darabos keltetőgép üzembeállítása biztosítja. A termelő- szövetkezetek igen jelentős beruházást kapnak a nagyüzemi állattenyésztés megteremtésére, illetve fejlesztésére: a tervidőszak alatt két és félmillió sertés, — 370 000 szarvasmarha, 7 800 000 baromfi és 800 000 juh elhelyezésére építenek istállókat. E mellett a háztáji gazdaságoknak továbbra is nagy szerepe marad az állati termékek, el- ssőorban a tej, a tojás és a baromfihús előállításában. Az állattenyésztés fejlesztésében nagyrésze lesz a korszerű takarmányozásnak: az Erra termelése ötszörösére, a különböző vitaminoké 2.5-szerésére nő öt év alatt. A mezőgazdaság gépesítése A mezőgazdasági termelés színvonalának növekedését, a korszerű nagyüzemi technika térhódítását legjobban a gépesítés tervezett fejlesztése jellemzi. 1965-ben az állami gazdaságokban valamennyi főbb, a termelőszövetkezetekben a legalapvetőbb munka- folyamatokat. valamint a legnehezebb munkákat gépekkel végzik. A cél elérésére — a tervjavaslat szerint — a mezőgazdaság öt év alatt több mint tíz milliárd forint értékű gépet kap, s ezek zömé a termelőszövetkezetekbe kerül. A tervjavaslat az alapvető talajmunkák, a vetés és a növényápolás 75—80, a gabonabetakarítás 74 százalékának gépesítését irányozza elő. Ennek megvalósítására mező- gazdaságunk gépparkja öt év alatt 23 000 traktorral, 70 000 különböző talajművelő —, 16 500 vető- és ültetőgéppel. 4700 kombájnnal és 2600 kévekötő-aratógéppel gyarapodik. A kukoricabetakarítás gépesítése ugyancsak nagymértékben halad előre; az erre a célra szolgáló gépek 6záma több mint négyszeresére emelkedik. A szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés technikájának fejlesztésére, — munkaerőszükségletének csökkentésére több mint ötven olyan újfajta gépet gyártunk, — illetve importálunk majd, amilyeneket a magyar mezőgazdaságban eddig egyáltalán nem alkalmaztak. Jelentősen fejlődik a növényvédelem gépesítése: 1965-ben ezerkétszáz hold szántóra és 150-200 hold szöl- lő-gyümölcsterületre jut majd egy növényvédő gép,s a nagyüzemi szöllőkben és gyümölcsösökben a védekezést gépi erővel látják el. Az állattenyésztésben a fejést és a tejkezelést részben, a takarmányelőkészítést és a vízellátást teljes egészében gépesítik. A gépjavítások gyorsítására, korszerűsítésére a gépállomások negyvenöt új műhelyt kapnak, Eredményesen segíti az egészségügyet a Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt szervezetei eredményes munkát végeztek az év első felében. Fél év alatt több mint 25 ezren kapcsolódtak a Vöröskereszt sokirányú tevékenységébe. Az egészségügy állami szerveinek munkáját hatékonyan segítették az idén is a Vöröskereszt egészségügyi egységei. Vidéken fél év alatt csaknem kétezer egészségTöbb extra-méretű ruha kerül forgalomba A belkereskedelem tájékoztatása szerint ősszel és télen 25 százalékkal több extra méretű ruha kerül forgalomba, mint tavaly ilyenkor. Azokban a szaküzletekben, ahol a normálméretű ruhá- Hétfőn nyílik meg Szolnokon hazánk legnagyobb önkiszolgáló élelmiszerboltja
