Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-24 / 199. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jászberény mezőgazdaságának tükre nvésztenek a város termelő­együtt ünnepeltek Tiszaszentimrén Í90O, augusztus 24. El ne mulasszam megnézni — kötötték a telkemre —, ha Jászberényben járok, a város nyolc termelőszövetkezete és a Jászsági Állami Gazdaság ki­állítását. Sok érdekességet le­het ott látni* a múzeum ter­meiben. Amikor belép a látogató, nagy tablóval találja szembe magát. Több mint 21 ezer holdon folyik korszerű nagy­üzemi gazdálkodás — adja tudtul a felirat. A jobboldali teremben mindjárt az ajtó mellett gyönyörű paprika hívja fel magára a figyel­met Kétszáz mázsát termel­nek belőle holdanként a Már­cius 15. Tsz gazdái. Mellette padlizsán díszeleg. Sokan megállnak a látogatók közül a furcsa termény kö­rül. Üj még a városban, de az első év azt mutatja, hogy érdemes volt kísérletezni. Harmincezer forintot fizet holdja. A következő ládában „kecskeméti hamvas” uborka díszük. Ez is most honoso­dik. A következő négy-öt ládá­ban burgonya - látható. „Aranyaimat a neve, a kissé szokatlan alakú terménynek. Szintén új kísérlet, s jól be­vált. A Kossuthban szerződé­ses vetőmagként 100 mázsát termelnek egy holdon, a Le­nin Tsz-ben pedig eddig hasznosíthatatlannak hitt ho­mokon 80 mázsát várnak be­lőle. Pemyész László, a Novem­ber 7. Termelőszövetkezet kertészeti brigádvezetőjenek kezdeményezését dicséri az elsőéves telepítésű spárga. Az idén 7 holdon termelik s hi­fi GfYBEESIK gyerekko­runk. Tíz évvel ezelőtt bi­zony még serdülő legényke voltam. A jászapáti Alkot­mány Termelőszövetkezet pe­dig akkor született- Szülő­otthona a DÉFOSZ helyiség volt. Szülőapák, szülőanyák tizenhatan bábáskodtak a „csecsemő” világrajötténél. Elsőnek az egyéni gazdák hasonlították össze ijedten vetéseiket az Alkotmány ke­lésével. Manapság a környező termelőszövetkezetek tekinte­nek tisztelettel idősebb, ta­pasztaltabb, erősebb' testvé­rükre s járják azt az utat, amelyet az Alkotmány Ter­melőszövetkezet eredményei tíz éven át mutattak. A fő érdem? Részese Gömöri Károly, az elnök, aki 8 éve vezeti biztos kézzel az Alkotmány-belieket. Bagj János, a párttitkár, hosszú idő óta a termelőszö­vetkezet motorját, a párt- szervezetet irányítja. Gojsza János, aki már .nem érte meg a tíz évvel ezelőtt vetett mag lombos fává növekedését, a temetőben piheni a küzdeb mes évek, a szövetkezeti gyü­mölcsérlelés fáradalmait. Nagypál Béla, az alakulás el­ső pillanatától tántoríthatat­lan hűséggel, jóban-rosszban kitartott' az Alkotmány ügye mellett Gömöri Jápos, And­zonyára jól űzet majd, hi­szen amikor „termőre" for­dul, 15—18 évig csak szedni kell. Egy másik tábla feürata ezt mondja: kertészetből 6 millió 683 ezer, szőlőből pe­dig 3 milüó 711 ezer forint jövedelmet „vesznek be” a város szövetkezeti gazdasá­gai. A termelőszövetkezeti ta­gok szorgalmát dicséri a kö­vetkező: idén 200 ezer vályo­got vetnek, s eddig mintegy 3 millió forint értékben épít­keztek saját erőbőL S ami korábban nem volt hagyományos, a baromfite­nyésztés is egyre inkább tért hódít. Az év elején például egyetlen víziszámyas sem volt a közös gazdaságokban. Jelenleg már 2500 kacsa és 2100 liba törzsállomány van. Mintegy 80 ezer baromfit te­Még a nyár elején levelet kapott a tiszainokai Szabad­ság Termelőszövetkezet. Nem mástól, mint tulajdon tehén- állományától. Azt rosszallot- ták e derék négylábúak, hogy megkésett a takarmány- betakarításával a szövetke­zet. Ügy látszik, könnyelműen veszik a takarmány-kérdést a tiszainokai szövetkezeti gaz­dák, mert e napokban meg arról kaptunk értesítést* az ottani Szabadság Termelő- szövekezet megvágta lucerna­kazlát, és már most etetik az értékes takarmányt. • Nem hisszük, hogy ennyire rási József, Mihályi István nyugdíjasok, a két Gulyás­testvér és hát valamennyien az alapítók. A legigazságo­sabb ítéletet Gömöri Károly, az elnök mondja ki. — Sokat tettek az öregek, nagy érdemük van az újak­nak is­S ez a testvéri, torzsalko­dásnélküli egyöntetűség leg­főbb jellemzője a jászapáti Alkotmánynak. Ha nem így lett volna, sohse jutnak el az egy lótól, egy szekértől az 517 szarvasmarháig, az 1091 sertésig, a 17 ezer baromfiig, a két Zetorig, egy tehergép­kocsiig, amit most maguké­nak mondhatnak. Hosszú út volt ez. Mi tagadás, néhá- nyan kidőltek a sorból. Az első esztendőben nincstelen- ségükhöz még csak a remény párosult. Utólag úgy számít­ják, tizenkilenc forintot osz­tottak az első évben s na­gyon meg kellett dolgoznia annak, aki 180 munkaegysé­get el akart érni. Az igazság pedig az, 5 kiló búzán, 2 kiló árpán kívül nem jutott más a tarisznyába. Mert ahhoz ugyan, hogy az osztalékot hazaszállítsák, kocsi nem tgen kellett. 1952-BEN ÉPÜLT meg az első sertéskutricájuk. De ugyanebben az esztendőben még három község határában szövetkezeteiben. Nagy terveket forgatnak fejükben a jászberényiek. Négy termelőszövetkezetben akarják fejleszteni a birkate­nyésztést. Jövedelmező üzem- ág ez, hiszen a Lenin Tsz ed­dig 5 ezer 874 kiló juhsajtot értékesített* a Kossuthban pedig csak sajtból 360 forint a jövedelem juhonként. A Jászsági Állami Gazda­ság kiálütása is igen figye­lemreméltó. Hatvan százalé­kos fagykár ellenére 20,47 mázsa búza termett a San Pastore fajtából. De érdekes az átteleltetett mag-cukorré­pa is. „Beta Pol 4-es" fajtát vetettek az ősszel, s kereken 12 mázsa magot adott hol­danként. Sok minden mást láthat még az érdeklődő a felsorol­takon kívül ezen a kiállítá­son. S ami talán a legfonto­sabb tanulsága a kiállítás­nak: Jászberény termelőszö­vetkezetei eredményes esz­tendőt zárnak, de rengeteg lehetőséget tartogat még a nagyüzemi gazdálkodás. N. I. — MEGINDUL a tanítás szeptember elsején a szolnoki Lenin Termelőszövetkezet központi üzemegységében nemrég elkészült két tanter­mes iskolában. Gyors ütemben épül a kétszobás nevelői la­kás is, amelyet rövidesen átadnak az ott működő peda­gógusoknak. bővelkedne a tiszainokai Sza­badság lucernában. Még nyár van. Annyi még.a legel­tetni való egészen késó Őszig, hogy nincs szükség arra, amit ők csinálnak. Az okos gazda ilyenkor „barikádot” von a lucerna köré, mert nji lesz a tavaszon? Akkor majd jelentkezni fog a takarmány­hiány. Soha nagyobb szükséget a takarékosságra, különösen a takarmány takarékosságra, mint az idén, amikor felfutó­ban van a szövetkezetek jó­szágállománya. S ezt meg kell érteniök a tiszainokaiak- nak is. B. L. (Jászapáti* Jászkisér, Jász- ívány) kereken 640 parcellá­ban terült el 2300 hold föld­jük. 1954-ig bizony összébb húzott nadrágszijjai jártak- keltek­Mi tette hát őket naggyá? Miből teremtették meg 7 millió forintot érő vagyonu­kat? Egy adoma maradt fenn a kezdeti időkből'. Azt beszél­ték,* az Alkotmány közgyűlé­sein óra hosszat vitatkozni tudtak arról a szövetkezeti gazdák, megvegyenek-e egy 100 forintos kötőféket. Az ün­nep előtt pár nappal jártam náluk. A szövetkezeti szék­ház 'lépcsőjén beszélgetett néhány gazda. Nem tulajdo­nítottam nagy jelentőséget a témának. Arról volt szó, a rugós lovat 40 forintért in­jekciózza az állatorvos, s így könnyen patkolhatják. Ok meg azt mondták: hadd ma­radjon csak az a 40 forint a szövetkezeti pénztárban, le­kötik a fakó lábát, úgy is meg lehet vasalni. Ragaszkodás minden fillér­hez. Tanulság ez különösen az új termelőszövetkezetek számára. És mást is tanul­hatnak tőlük. Az Alkotmány gazdái törzstenyésztőkké let­tek- Pedig hány idős jászapá­ti parasztember tanú lehet erre nem volt itt hagyomá­nya a törzstenyészetnek. Mégis Jászladány, Jászdózsa, Jászszentandrás termelőszö­vetkezetei bizonyíthatják, mi­lyen kiváló tenyészállat ne­Az alkotmányi ünnepségso­rozatot ünnepi tanácsülés ve­zette be. Vida András, a köz­ségi tanács VB elnöke üdvö­zölte a megjelenteket, majd átnyújtotta a tizenhárom ta­nácsi vezetőnek, illetve ta­nácstagnak az elismerő okle­veleket. A gyűlés végén azon­ban már 700 főnyi tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa Nánási Lászlónak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa tagjának, megyénk or­szággyűlési képviselőjének ünnepi beszédét. Szűk Dániel, a községi pártbizottság titká­ra üdvözölte a vendégeket, a gyűlés hallgatóit, akik ezután az fmsz énekkar műsorában gyönyörködtek* Majd utána Nánási László elvtárs emelkedett szólásra. Elöljárójában különösképpen aláhúzta, hogy a népi alkot­mánnyal ellentétben a fel- szabadulás előtt a szent ko­rona nevében követte el me­rényleteit a nép ellen a ma­gyar uralkodó osztály. Majd annak a jelentőségéről szólt: mit is jelent a nép alkotmá­nya a gyakorlatban, amikor a nép saját fiaival intézteti dolgait, ügyes-bajos gondjait Röviden érintette az előadó, a tanácsok tíz éves munkáját külön kiemelve ; azokat az eredményeket, amelyek már a tanácsrendszer alatt születtek Tiszaszentimrén. A villanyhá­lózat bővítése, a községi kul­túrotthon, állandó filmszíur- ház, korszerű kereskedelmi hálózat, cukrászda, étterem — ez mind, mind olyan ered­mény, melynek megszületé­sében a helyi tanácsnak is nagy szerepe van. A gyűlés résztvevői nagy figyelemmel hallgatták a be­széd további részét is, amikor a szónok a paraszti életforma Ilyen esemény se minden­napi a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár úgy­nevezett baraképületében, mint az ünnep előestéjén volt. A munkagépeket ki­pakolták, s a hatalmas he­lyiségben fehér asztalok mel­lett többszáz ember hallgatta Székely Lajos igazgató elv- társ szavait. Az alkotmány ünnepének méltatása után — többek kö­velődik a jászapáti Alkot­mányban. Aztán a szerénység Azt kérdeztem, milyen ünnepsé­get szerveznek a tízéves év­fordulóra? S azt válaszolták: — Nem lesz olyan nagy ce­remónia. Pedig lenne mire. Az or­szágos mezőgazdasági kiállí­tás több első, második, har­madik díjának serlegét, a tájjellegű termelési verse­nyek jónéhány elsőséget do­kumentáló zászlót, oklevelet őriznek vitrinjükben. A mun­kaegységosztás? 1950-ben 19 forint, utána 23, azt követő­en 25, 29, s 1959-ben 33 fo­rint Most pedig 40 forintot terveztek. Van egy kedves szokásuk: a betervezettnél mindenképen többet. A múlt esztendőben nagyon nehezen sikerült. Felfejlődött a gaz­daság sokan voltak az új be­lépők, váratlan beruházáso­kat kellett megvalósítaniok- Mégis többet osztottak. Ha csak 50 fillérrel is, de többet s nem törték meg a hagyo­mányt. Most is erre számíta­nak. Hetven nyugdíjast tart el a 4700 holdon gazdálkodó, 677 gazda. A nyugdíjasok be-be- járnak a szövetkezetbe, ér­deklődnek minden iránt. Ez év végére 210 tehenet állíta­nak be. Erre mondta Gömöri János nyugdíjas, a tíz évvel ezelőtti első tehenész: — Hova jutottunk! Olyan gulyáitok vannak, reng a föld alattuk. Van-e még benn az én törzsemből? rűl szólt Kiemelte, ebből a szempontból a miniszterta­nács és a SZOT Vörös Ván­dor-zászlójával kitüntetett Ti- szaszentimred Állami Gazda­ságtevékenységét A gazdaság sokat segített a szentimrei parasztságnak. Majd hangsú­lyozta, hogy a tsz-ekne-k arra kell törekedniük, hogy elér­jék az állami gazdaságok ter­melési színvonalát, többet és olcsóbban, termeljenek. Meg­említette, hogy ezen a téren már szép eredmények szület­tek, mert amíg tavaly 6—8 mázsa volt a tsz-ékben bú­zából a holdanként! átlagter­més, az idén már 10—12 má­zsa, a tavaly alakult Petőfi és Búzakalász Tsz-ekben is. Elismeréssel szólt a Tiszafü­redi Gépállomás munkájáról, amely nagyban elősegítette a szövetkezetek eredményes gazdálkodását Érthetően nagy ‘ügyeimet váltottak ki az aktuális külpolitikai kér­dések is, melyekről részlete­sen szólott Nánási László. A szónok befejezésül to­vábbi eredményes munkát, erőt, egészséget kívánt a köz­ség dolgozóinak és a hallga­tóságnak* Ezután a Danuvia Szer­számgyár dolgozói nevében Ács elvtárs üdvözölte a tisza- szentimreieket, majd átnyúj­Hamarosan megkezdődik a búzavetés. Termelőszövetke­zeti gazdáink már a búzave­tőágy készítését végzik. A megye 208 ezer hold mély­szántásra váró földjéből 105 zott — arról beszélt Székely elvtárs, hogy két év után is­mét — 1951 óta már heted­szer — elnyerték az élüzem címet. A gyár munkásainak, szakembereinek lelkesedéssel végzett munkáját dicséri ez. Nem volt könnyű a Mező- gépipari Igazgatóság tíz Szeme között elnyerni az elsőséget, hiszen a többiek is kitettek magukért. Nemigen. Nagy dolgokat valósítottak meg az állatte­nyésztésben azóta, ök vezet­ték be a környéken elsőnek a ridegtartásos jászágtenyész- tést. Ezen az őszön szintén újítanak- Áttérnek a bőven termő búzafajták termeszté­sére. 300 holdat vetnek belő­le. Ismert szó már náluk az ex persszhízlaiás. Ezekből vá­sárolt vagy épített házat 1954 óta a szövetkezetben 107 család. Ahogy visszaemlékszem, az Alkotmány ’ Termelőszövetke­zet eredményeiben soha sen­ki nem kételkedett a 'Jász­ságban. Évekkel ezelőtt hall­gatója voltam egy vitának. A szövetkezetiek azt' bizonygat­ták, jobb nekük, az egyéniek arra esküdtek, ők élnek job­ban. Végül megkérdezték a szövetkezeti apostolt: “ Ugyan melyik termelő- szövetkezet vitte fel ennyire a dolgod? — Az Alkotmány. ERRE A VITA elcsitult. Az más. Az Alkotmányról nem lehet másként csak elismerő­en szólni. Azt is hallottam, a felfejlesztés idején, a kör­nyékbeliek mind az Alkot­mányba kérték volna felvéte­lüket­Mert az Alkotmány Tsz márkát jelent a Jászságban. Tisztelet érte. A már porla­dó, a nyugdíjban éldegélő alapítóknak s a mostani szor­galmas szövetkeze+építőknek e® Borzák Lajos — tóttá a helyi Petőfi, Aranyka­lász, Haladás és Ezüstkalász Tsz-eknek a Magyar Népköz- társaság címerével ékesített emléktáblát. A kedves aján­dékot Csípő Imre elvtárs, a Búzakalász Tsz párttitkára köszönte meg a szövetkezeti gazdák nevében, majd Szűk Dániel elvtárs befejező szava­ival végétért az ünnepi gyű­lés. A vendégek, élükön Nánási László elvtárssal, délután a Tiszaszentimrei Állami Gaz­daságba látogattak. A gazda­ság Erzsébet-pusztai üzem­egységének vezetője, Baiajti Bálint elvtárs elmondotta, hogy az üzemegység, mintegy 60—70 százalékkal túlteljesí­tette idei termelési tervét. Főként a gabonatermelésben születtek szép eredmények: 16' és fél mázsa a búza, 22 má sa az őszi árpa holdan­ként! átlagtermés Erzsébet- pusztán. Ezután Nánási elvtárs üd­vözölte a gazdaság dolgozóit, akikkel a kultúrteremben megrendezett ünnepségen ta­lálkozott. Elmondotta, hogy az állami gazdaságok, —1 köz­tük a tiszaszentimreinek is — munkáját nagy figyelemmel kisérik és hangsúlyozta, hogy az eredmények fokozására még további nagy lehetősé- i gek vannak* ezer holdon elvetették a mélyszántás gondját. A nagy­kunsági városok: Turkeve, Mezőtúr, Kisújszállás járnak az élen. A sereghajtó a szolnoki, a kunszentmártoni és a kunhegyes! járás* A termelési eredmények mellett a társadalmi tulajdon védelme, a baleseti statisz­tika és az újítómozgalom ala­kulása döntő volt az első hely odaítélésében. A törökszent- miklósiakat ezekkel kapcso- Jatban is dicséret illeti. Az ezer főre eső balesetek szá­ma — a bázisidőszakhoz vi­szonyítva— 5,88-ról 3,72-re esett az első félévben. Pedig a géppark* főleg az épületek és berendezések régiek, el­avultak, s így több a baleseti veszély. UjítőmozgalmuR legjobb az iparágon belül. Ebből ere­dően 1959-ben az előkalku­lált megtakarítás 2,5 millió forintot tett ki. Az idén még több várható. A munkaversenyben is szép eredmények születtek. A napokban avattak négy újabb szocialista brigádot. Ä verseny hatása érződött a termelési eredményeken: 1959 első félévéhez viszonyít­va 106,2 százalékkal növelték termelésüket. A selejtet pe­dig az előző év azonos idő­szakához viszonyítva több mint 50 százalékkal csökken­tették. A bázishoz képest 7 ezerről 4,4 ezerre csökkentet­ték a túlórák számát. Nem csoda hát, ha sokan kapnak kiváló dolgozó jel­vényt — köztük Kenyeres Ferenc a héjüzemből. Szilá­gyi Sándor az esztergából. Nádas Bertalan a kovács­műhelyből. Az ünnepi beszéd után Benkő László, a Mezőgépipari Igazgatóság vezetője a kohó- és gépipari miniszter nevé­ben átadta a miniszter és a Vasas Szakszervezet zászla-* ját, s az élüzem cím elnyeré­sét tanúsító oklevelet, majd a városi pártbizottság nevé­ben Kézér Lajos elvtárs kö­szöntötte a vasasokat. Gratulálni mi is felsorako­zunk. A kiállításon látható ez a legújabb típusú K—4, D 70, első-hátsó meghajtású gumikerekes traktor. Ideiglenesen a Dózsa Termelőszövetkezetben dolgozik. FAKLYAFENY Levél helyett Tiszainokára és a paraszti lélek változása­Tűrkeve élen a mélyszántásban r ^ Eliizem lett a Mezőgépgyár Ä szövetkezet gazdái és az áUami gazdaság dolgoséi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents