Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-23 / 198. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1960. augusztus 23,

! „ Itt a Szolnoki ...

>1

Állok a Nyügati-pí lyaud- var jegypénztáránáL Előttem csak ketten vannak: egy katona, s közvetlenül az ablak előtt jegyét váltja a fiatalasszony. Mellette 4—5 évesforma szöszke kölyök. A kis- legény beszédes természetű.

— Hova utazik a katona bácsi?

A mogorva, napszítta, honvéd-arc azonnal felderül. Kedvesen válaszol.

— Szolnokra.

— Igen? Akkor tessék anyukával jönni, mi is odamegyünk.

A fiatalasszony hátranéz, s a haja tövéig elpirulva haragosan néz csemetéjére. Mindenki mosolyog. Csak a kicsi nem,

*

Tombolát sorsoltak a rendezvényen. Az asztaloknál felnőttek és gyerekek várták izgatottan, ki lesz a szerencsés nyerő. A habzóbor, a dobostorta kiosztása után felcsattan a taps. Nagy derültség közepette kaucsuk- babát mutat fel a sorsoló bizottság vezetője. Húzzák a számot. Középkorú férfi emelkedik fel egy asztaltól. Hahota. Pont neki kellett ezt nyernie.

Ám a másik pillanatban a nevetést túlharsogja egy kislány sírása. Teljes torokból bömböl.

— Anyuuu! Úgy is én nyertem a babát. Miért viszik ei a babát?

•

Kisóvodás a tűzoltótiszt lánya Esztike. Apja minden délután érte megy, hogy haza kisérje. így esett meg, télutóján az alábbi történet.

Ahogy kilépnek az óvodából a síkos, jeges utcán elvágódik a szintén kislányáért igyekvő fiatal mama. Esztike apukája udvarias ember. Azonnal odaugrik, hogy talpra segítse a póruljárt asszonykát. Az ugrás rosszul sikerül, s a tűzoltó hanyattesik a síkos járdán. Maga a szituáció már derültségre okot adó. Hát még ahogy Esztike erről édesanyjának beszámol.

— Anyuka! Apuka meg lefeküdt az utcán egy nénivel.

B. lm.

A szolnoki piactér közelében, egy csendes kis utcában zöld vaskerítés mögött mo- j dem, egyemeletes ház emel♦ kedik. A házhoz szemkápráztató petuniasor vezet. A kapun tábla:

MAGYAR RÁDIÓ ÉS

TELEVÍZIÓ

SZOLNOKI STÚDIÓJA

Járjuk végig a modern épületet. Földszintjén a szerkesztőség, a riporterek, szerkesztők munkahelyeinek

* egyike. Az emeleten a két {studiószoba, akusztikai berendezésekkel, gumipadló- vaL A zenei stúdió húsztagú zenekar és hatvantagú énekkar befogadására alkalmas. Számos nyilvános hangver»seny, irodalmi est zajlott le 1 már ebben a teremben. A studiótermeket hangszigetelésű üvegfal választja él a technikus „laboratóriumától”, a stúdió szivétől. Itt vannak a hatalmas keverőasztalok, itt kerül magnetofonszalagra a műsor délutánonként, hogy este sokezer lakásba vigye el szerte a megyében a napi híreket, kommentárokat, s a mindenki által kedvelt muzsikát.

Egér a mikrofonnál

Az impozáns épület 1955ben készült el, többmilliós költséggel. Azelőtt négy éven keresztül az Ady Endre Művelődési Ház egyik szobájában volt a szolnoki rádió székhelye, ahol még eléggé kezdetleges körülmények között dolgozott a kisszámú, de lelkes együttes. Erről az időről ma már csak mosolyogva lehet megemlékezni. A studiószobában például szalmazsákokkal pótolták az akusztikai berendezéseket és a hangszigetelést. A szalmazsákban népes egércsaládok tanyáztak és gyakran megtörtént, hogy a hetykebajú- szú egérlegény nekiállt szemezni a bemondónővel. Ilyenkor néhány másodpercig „műsorszünet” volt, amig a bemondónő legyűrte ijedtségét.

Az új stúdióban már jólesik erre a „hőskorra” visz- szagandolni. Azóta megváltozott a munka jellege is. A napi egyórás műsorösszeállítás csak egyik része lett a

— ÜJ TELEPET épít a második ötéves terv során többmillió forintos beruházással a Jászberényi Asztalosipari Vállalat.

— TŰZKÁRÉRT a kétpói Szabadság Tsz 5200, a kisújszállási Búzakalász Tsz 5266 forintot kapott az Állami Biztosítótól. Állatkárért a szászbereki Béke Tsz-nek 6400 forintot fizetett a biztosító.

— TAKARÉKSZÖVETKEZET alakult Tiszasüly községben 55 taggal. A helyi tanács és a társadalmi szervek jelentős segítséget nyújtottak az új szövetkezet létesítéséhez.

— BÉZI MIHÁLYNÉ három gyermeke 4200 forint értékű kombájnszalmát gyújtott meg játék közben a karcagi Lenin Termelőszövetkezet területén.

Az

..Állam és Igazgatás“

augusztusi száma

Az „Állam és igazgatás” a kormány titkársága tanácsszervek osztályának elméleti folyóirata augusztusi számában Dobi Istvánnak, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének „Alkotmányunk és a tanácsok” című, az alkotmányról szóló megemlékezést tükrözi. A lapban dr. Kovács István egyetemi tanár az alkotmány fejlődéséről, dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszterhelyettes a tanácsok gazdasági szerepének növekedéséről, Bakos István a Veszprém megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke Veszprém megyének a tanácsok 10 éves működése alatti fejlődésről írt — többek között tanulmányt. (MTI).

Köszönetnyilvánítás

Mindazoknak, akik felejthetet- len Jó édesanyánk temetésén megjelentek, koszorút és virágot hoztak, részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét.

Sántha család Karcag

annrxoDnmnrYxnDnnnmanaaaoc

Huszonötéves lehetett és ebben az időben még többször gondolt a nősülésre. Mióta az öreg Lapát meghalt és ráhagyta a taligát, azóta nem érezte magát annyira ágról- szakadt nak, Mégiscsak van valamije; igaz, egy taliga nem a világ, nem so}c, de már valami. Hoz egy kis aprópénzt. Kevéskét, nagyon kevéskét — dehát, akinek még taligája sincs, az mit szóljon?... Gyufafejnek megvolt az a jó szokása, hogy mindig lefelé mért, fölfelé soha. Egyébként ez éltette és adott neki önbizalmat. Annyira, hogy abban az időben még hanyag kedvvel fütyörészett, amikor hajnalok hajnalán zörgőkerekű taligájával a vasútállomás felé baktatott. Nyári reggeleken a nagy kőházak őrizték az előző nap forróságát és szinte fűtötték az utcálcat, mint télen a búboskemencék a falusi szobákat. Gyufafej legalább is így hitte, végül annyira hitte, hogy így is érezte. Nagyokat rántott a taligán, az meglódult és ő szinte futott előtte.

GYUfAFJEJ

Az évek pedig múltak és minden maradt a régiben. A nagy világtörténelmi események sem találkoztak Gyufafejjel. S ez nem csoda; az ő világa a vasútállomástól a piaci kocsmáig terjedt, meg vissza. Ott a kör be is zárult. Taligáját nem bántották sem az urak, sem az elvtársak. Üjat se adtak helyette, pedig már az öreg Lapátot is kiszolgálta a régi. Félfüllel hallott ugyan Gyufafej valamit arról, hogy mostanság állítólag jobb világ van, de nem érezte. Hiába, a napocska is olyan, hogy sugaraival a folyónak is először a tükrével csókolózik és csak nagysokára a medrével. Az

fizeti a hegedűst, aki állandóan az ajtó felé pislog, mert engedély nélkül játszik. Nahát, Gyufafej délutánonként itt ütött tanyát. Kiitta a poharak alján hagyott söröket, elfogyasztotta az ételmaradékot, hasát veregette és úgy érezte, hozzáképest még a császár is kismiska.

Amikor a városban megalakult a Tempó Ktsz, a bazá- ros egy korsó sört fizetett Gyufafejnek és azt mondta neki:

— No, öreg oda a kenyered. A tiedre is ráéheztek.

De Gyufafej nem hagyta magát. A kenyerét nem

engedi. Szaladt, futott, H az állomásra, be a piacra, onnan a bútorüzlet elé. A bútorüzlet előtt egy alkalommal megszólították:

— Mondja, tagtárs, maga még maszekl

— Az.

*— Gondoltam — válaszolta a cimbora, de hogy miből

gondolta, azt nem árulta el. Odaült Gyufafej mellé a taligára, Ennyi volt az egész, hogy odaült mellé és beszélgettek.

Gyufafej az új helyzetbe könnyen beleszokott. Végeredményben bele sem kellett szoknia, hiszen nem történt jóformán semmi. Legfeljebb annyi, hogy most úgy húzta a taligát, mint a Tempó Ktsz tagja. Eleinte inkább az volt a szokatlan, hogy nem lehetett alkudozni. Ja, igen és egymást szaktársnak, sőt néha elv*ársnak szólították. Gyufafej havi fixre dolgozott, mint a postások, vagy mint az igazgatók. Ez az állapot magabiztossá tette és megnövelte önérzetét. Az első fizetést már nem Gyufafej kapta, hanem Somi István. Nézegette a cédulát s eszébe jutott: kár, hogy nincs mellette az öreg Lapát. De talán jobb, hogy nincs mellette, mert talán azt hinné, kirabolta valamelyik kofát. Somi István két hónap múlva életében először új ruhát vásárolt. Igaz, lötyögött rajta, de amikor az ember először vásárol, akkor még nem elég járatos. Idő kell ahhoz, amíg az ember valamibe beleszokik. Az új sötétkék ruha lötyögősen is szépen mutatott. Sőt, Gyufa- fej azt tartotta, ennyi bőség kell is nekik, mert a mostani kosztolás mellett nemsokára úgyis belehízik.

A sarki kocsma helyett újabban a Békében étkezett. Ott pincérek szolgálják fel az ételt és Gyufafejtől is úgy kérdezik, mint a többiektől: „Mit parancsol?” S 6 megmondja, egy menüt, egy korsó sört — parancsol. Egyszer már borravalót is adott, de akkor a sötétkék ruha volt rajta, ötven fillért dugott a pincér markába, többet nem, mert ő sem lopja a pénzt. A sarki kocsmához nem lett azért egészen hűtlen. Vasárnaponként ott issza meg a féldecijét és olykor-olykor rajtafelejti szemét a pénztárosnőn, aki özvegyasszony. Gyufafej elhatározta: néhány kilót még magára szed és utána megkockáztatja — mint régi vendég, ő is megcsipkedi a pénztárosnő arcát. Vagy ha az arcát nem is csipkedi meg, de a hátát okvetlenül megveregeti

SZOLNOKI PÁL

Télen sokat didergett. Lábait gyorsabban kapkolta és ha késett a vonat — az persze rendszerint télen késik —, zsebredugott kézzel toperrgott taligája körül. Ilyenkor apró madárfejét vállai közé húzta, oda ahol a kabát felgyűrt és kendővel átkötött gallérja hol a jobb, hol a bal arcát melegítette. Már aszerint, merre fordította arcát. Egy magafajta asszonyra gondolt; elvált, de főleg özvegyasszonyra, akinél ágyat, meleg dunnát talál. A dunna nagy kincs, belebújik az ember és fülel. Pakolászta a taligára a kofák kosarait, alkudozott velük és szitkozódott is, mert azok a kofák azt szeretnék, hogy 6 ingyen cipekedjék. Ezenközben valósággal melegítette az elképzelt dunyha. — Ahogy öregedett és ahogy szíttá a fagy, csontjai kiszáradtak, az elvált asszony pedig teljesen kimaradt a számításból. Az özvegy többérő. Az illető elpatkolt, mármint az ember, — és maradhatott u.ána nagylMbát. Azt végeredményben csak nem adták rá, mert még farkasordító hidegben sem szokás nagykabátba öltöztetni a halottat. Dehát a nősülés csak ábránd maradt. Talán azért, mert Gyufafej a városszél moslékszagú iszapjában élt és akik ott éltek, azokat elkerülte a szerencse. Ö már oda is született. Amikor a kápolna-templom papja a szószékről rádörgött a hívőkre — és ezt nap mint nap megtette —, a hívek ijedten kapták lejjebb fejüket; a borzalmas pokolra gondoltak. Arra a bibliaira. Ez a másik, ez az igazi egyáltalán nem jutott eszükbe. Gyufafej szerencsére nem járt templomba és nem félt a papoktól. Ha meg történetesen elmegy — hát mi történik? Legfeljebb összehasonlítást tesz a földi és a földöntúli pokol között, amelyikben most hányja-veti magát és ahová elcipelik az ördögök, mert hová vinnék máshová?... Az angyalok elfintorítanák ködszerű orrocskáikat attól az erős, nehéz szagtól, amely ott ül a város iszapján. A kezüket sem mernék Gyufafejhez érinteni, nehogy összeragad- tanak vele. Az lenne muris. A cingár, egyszálbélú Gyufafej és a hozzáragadt angyalok. Dehát ilyen veszedelem nem fenyegette az égieket — Gyufafejnek nem hiányzott a mennyország, maradjon az másnak.

ilyen dolgokat ő persze nem tudta. Ha kezébe került valami újság, méla undorral lapozgatta. „Ennyi betű, szemrongáló”. Lapátról, az öreg Lapátról, aícit a bokrok alatt, a parkban holtan találtak és akinek halála Gyufafejet elszomorította — mert oda az öreg Lapát —, de fel is vidította, — mert az öreg Lapát halála őt vagyonossá tette —» olvasott egyszer egy írást. Ebben csak azt furcsálta, hogy Lapátot minduntalan Sörös Istvánnak emlegették.........Még a

nevét sem tudják” — nézte a sorokat gyanakodva. De azért az újságot eldugta, hadd maradjon a kordén kívül még valami az öreg Lapátról.

Tehát az utóbbi időben Gyufafej körül megváltozott minden, de nélküle. Igaz, a fodrászszövetkezetben egyszer megnyírták, megborotválták — ingyen. Azt mondták, a demokrácia számlájára csinálták. Hát ez nem volt rossz, csak az a baj, hogy mindössze egyszer fordult elő. Később a borbélyok mindig követelték a fizetést. A kofák és a ba- zárosok pedig sokkal jobban zsugoriskodtak, mint azelőtt. A kofák egész úton csipogtak, hogy most megváltozott a világ, Gyufafej beláthatná és nem lenne szabad neki ennyi rengeteg pénzt elkérni. Hiszen azelőtt megkapta a magáét kéretlenül. Gyufafej ezzel nem nyagyon értett egyet és dör- mögve, elégedetlenkedve talpalt az állomástól a piacra. — Majd szokása szerint a pihenőplaccra tolta a taligát. Végignyújtózott rajta s míg nem szundított el, addig tűnődött. Arról, hogy nemsokára eljön az idő. Odajut 6 is hamarosan, ahová az öreg Lapát. Asszony, •nősülés már eszébe sem jutott. Nagyon megfelel neki a piaci kocsma. Ott jól érzi magát. A kocsmában délfelé már gyülekeznek a különféle emberek; a szentképárus a szeretőjével, a bazá- tos a színesceruzással és más hasonló népség. A bazáros véreres szemekkel a kommunistákat szidja és aki végighallgatja, annak egy korsó sört fizet. Mindig akad egy-egy morcosábrázatú, szőröspofájú alak, aki lábáról árulja a bakancsokat. Odajár egy mélák fuvaros is; forintosokkal

A Nap kél 4.50

HÜ9US?tl!S h-kor, nyugszik:

23 18-43 k~k°r- —

•“'Jf A Hold kél 5.48

iá b- h-kor, nyugszik:

FU Ö° 19.08 h-kor.

— BEFEJEZIK szeptemberben a kultúrterem építését a szolnoki Lenin Termelőszövetkezetben. A villany bevezetése után a közös gazdaság televíziós készüléket, a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya keskenyfilm- vetítőgépet vásárol a szövetkezetiek számára.

— IPARENGEDÉLY nélkül ács- és kőművesmunkát végzett Borics István, jász- jákóhalmi lakos. A jászberényi járási tanács igazgatási osztálya 500 forintra bírságolta, amely behajthatatlanság esetén 17 napi elzárásra változtatható.

— ELSŐ HELYEZÉST értek el a Mezőtúri Szőnyeg- szövő HTSZ női önkéntes tűzoltói az augusztus 14-én rendezett országrészi tűzoltóversenyen, amelyen hét megye legjobb községi és önkéntes tűzoltócsapatai vettek részt.

— SZÜLÉSZETTEL és nő- gyógyászattal bővítik a jászberényi kórházat. A közeljövőben kezdődő építkezéshez több ezer társadalmi munkaórát ajánlottak fel a helybeli üzemek dolgozók A jászapáti és jászberényi járás 800 000 forinttal járul a költségekhez.

— KIVÁLÓ Földművesszövetkezet címet nyert az első félév eredményeinek értékelése alapján a tiszaburai,

tászabői, tiszajenői és szele- vényi földművesszövetkezet.

— ELGÁZOLTA Gál Lajos debreceni lakos személy- gépkocsijával a szabálytalanul kerékpározó Oláh Sándor kisújszállási lakost. A baleset következtében Oláh Sándor súlyos sérüléseket szenvedett. Élet és testi épség veszélyeztetéséért, valamint társadalmi tulajdon megrongálásáért eljárás indult ellene.

— AZ ORSZÁG második cipőipari technikuma nyílik

TVT o rífií n aoontom ViorKnn

kell tudni egy rádióriporter-1 nek? Példázzák ezt a külön-? böző történetek, amelyek * egyik-másik riporterrel estek? meg. ?

Szükség van például testi? erőre. Enélkül nem tudja a? riporter a hófúvásos ország- ? úton kiemelni a sokmázsás ? gépkocsit Szerencsére van ? kéznél egy riporter, hófúvá-j sós időben ő vág neki aj megyének. {

De a rádiós néha orvos is. í Az egyik riporternővel tör-« tént a közelmúltban, hogy az« egyik alany, amikor elétar-J tóttá a mikrofont, elájult a« lámpaláztól. Ilyenkor fel kell? éleszteni az illetőt különben? nincs riport ♦

Majdnem úgy járt a másik? riportemő is, hogy hiába? autózott a riportért jókora* távolságra. Kapott Budapest-$ ről egy feladatot: Nagyba-? jómban belépett egy osztály? a termelőszövetkezetbe, men-? jen, csináljon riportot erről.? Meg is érkezett Bihamagy-? bajomba, s bizony itt semmit? sem tudtak a dologról. (Az? az esemény a Somogy megyei* Nagybajomban történt.) El* is sírta bánatát a bihamagy-« bajomi illetékeseknek. Azok-J nak eszükbe jutott, hogy van? itt egy osztály, amelyet ed-t dig is patronált a tsz. Miért? ne legyen ez a patronálás? kölcsönös? Megbeszélték a ? diákokkal is, azoknak rend-? kívül tetszett a dolog. Az? egész osztály belépett a tsz-? be. ?

A riport meg volt mentve,?

Egy-egy riport mögött bi-? zony sok lelemény és fárasz-í tó munka van. Mindezt? azonban szívesen csinálja a? rádiós, mert jó érzés az,? amikor este, munka után,? otthon bekapcsolja a rádiót,? hogy kissé elszórakozzon és? hallja, hogy: ♦

„Itt a szolnoki rádió”...| Köszöntjük kedves hallgató-? Inkát..." |

Ladányi Mihály ?

4

........................ 4----------------------------------------------------j

[ — KATONAI igazolványá-t Inak elvesztése miatt Németi i Albert jászfelsőszentgyörgyii Ilakost 100 forintra bírságoltál fa jászberényi járási tanácsi i igazgatási osztálya. Miutáni la bírságot nem fizette meg,Í ?5 napi elzárást kapott. *

szolnoki rádiósok munkájának. A stúdió állandóan kapcsolatban áll a budapesti rádióval, rendszeresen küld riportot, tudósítást az „esti krómiká”-nak, gyakran jelentkezik a népszerű „élőszóval—muzsikával” című műsorban, de igen gyakran önálló műsorral is. Kapcsolatot tart fenn a kubai rádióval is, gyakran kerül sor köztük műsorcserére. A maroknyi szerkesztőség színvonalas munkáját mindenképpen elismerés illeti, de van egy évek óta húzódó, súlyos problémájuk, ami energiájuk egyrészét „ablakon kidobottá” teszi.

A suttogás ás recsegés hullámhosszán

A nagy probléma: az adóállomás kisteljesítményű, a műsor nem jut el mindenhova. A megye távoli részében már csak valami suttogásféle és recsegés hallható. A berendezés meglehetősen régi, felújítására még tavaly Ígéretet kapott a stúdió. Februárban kaptak is egy átalakításra szoruló, a jelenleginél ötször nagyobb teljesítményű adóberendezést, aminek szerelése folyamatban van — talán jövőre elkészül. Talán, mert a Postaügyi Minisztérium illetékes osztálya nem túlságosan erőlteti meg magát a munka gyors befejezése érdekében. Az itteni technikusok, akik társadalmi munkában végzik az új adó- berendezés szerelését, későn kapták meg a tervrajzot, a szükséges alkatrészeket sem biztosítják idejében, így február óta még csak a munka egyötödét végezték el.

A stúdió munkatársai türelmetlenül várják a minisztérium egyre késő segítségét. A rádió levelezőinek írásai is azt bizonyítják, hogy megyénkben az embereknek igénylik a helyi rádió adásait.

Jelenleg 8 ezer vezetékes rádió juttatja el a műsort és sok ezerre tehető a rádió- készülékek száma is. Az új adó elkészültével m'ás megyékben is hallható lenne a stúdió műsora.

A megmentett riport

Az „objektív nehézségek” ellenére is változatosan telik a rádiósok élete. Mi mimdenl