Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-23 / 198. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Forró hangulatú nagygyűlés Jászberényben (Folytatása az 1. oldalról.) belül a nehézipar termelése mintegy négyszeresére emel­kedett. Csak 1950—58 között 100 új közép- és nagyüzemet építettünk. Amellett, hogy nyolc üzem­mel gazdagodott megyénk — melyből kettőt éppen Jászberény kapott —, új iparág is született. Valamikor el sem képzelték, hogy az Alföldön olajbányá­szat is lehetséges. Szorgal­mas kutatóink azonban fel­tárták és feltárják a föld kincseit- A kőolajbányászat­nak nagy a jelentősége má­sodik ötéves tervünk célki­tűzéseinek teljesítésében. — Csak Szolnok térségében több milliárd köbméter gázt tártak fel, amely igen jelen­tős a műanyaggyártás, s több más iparág termelésében. Pedig közben volt néhány kritikus évünk is. 1956-ban az ellenforradalom erői pró­báltak felülkerekedni, Pár­tunk és dolgozó népünk azon­Jólétünk alapja a A továbbiakban szólott. Csáki elvtárs azokról az eredményekről, amelyet az egészségügy, a kultúra terü­letén elértünk. Majd így folytatta: — Dolgozóink látják egyre könnyebben bizonyítható si­kereinket. S minden törekvé­sük arra irányul, hogy még nagyobb eredményekkel vála­szoljanak. Ennek tulajdonít­ható, hogy megyénk ipara az első félévben 21.2 százalék­kal termelt többet, mint a tavalyi esztendő hasonló idő­szakában. De ennek tulajdo­nítható az is, hogy termelő- szövetkezeteink kenyérgabo­nából eddig mintegy 2—2.5 ezer vagonnal adtak többet az államnak, mint tavaly, hogy 100 kát holdra 57 má­zsa húst adnak az ország el­látásához. Tisztelt elvtársak! Alkotmányunk ünnepén olyan sikerekről számolha­tunk be, mint az első közös aratás, s arról, hogy száz­ezer kát. hold felszántott föld várja máris az őszi magot öntözéses területünk el­érte és meghaladta a 65 ezer holdat. Ezek az eredmények szin­te követelik, hogy tekint­ban úrrá lett a nehézségeken. — Mezőgazdaságunk is egyre nagyobb lépésekkel halad előre az új úton. Az ország termőterületének há­romnegyed részén már kor­szerű nagyüzemi gazdálko­dás folyik, amely hatalmas lehetőségeket biztosít mind a termelés, mind a dolgozó parasztság életszínvonalának emelésében, a jólét megte­remtésében. Hazánk épül, szépül, gazdagodik. Tekint­sünk csak szét megyénkben. Ma már 72 községünkből és 7 városunkból csak egy van olyan, ahova még nem jutott el — de rövid időn belül el­jut — a villanyfény. A régi 12 ezerrel szemben 75 ezer családnál szól a rádió. Egyre szebbé, kellemesebbé válik a falusi élet, a legutóbbi 5 év alatt 102 ezer folyóméter vízvezeték, több mint 454 ezer négyzetméter járda, 92 ezer folyóméter villanyveze­ték s sok egyéb más létesít­mény teszi könnyebbé a fal­vak életét­dolgozók munkája sünk előre a mai ünnepen. — Ismeretes az a perspektíva, amit az MSZMP VII. kong­resszusa körvonalazott máso­dik 5 éves tervünk kidolgo­zására vonatkozó irányelvei­ben. Szocialista rendünk fej­lődése előtt soha nem látott távlatok nyílnak meg. öt év alatt az ipar termelése 65— 70 százalékkal emelkedik úgy, hogy kétharmada a termelé­kenység fokozódásából szüle­tik. Hatszorosát termeli ipa­runk az 1938. évinek. A la­kosság életszínvonala 26 szá­zalékkal emelkedik, s mint­egy 250 ezer lakást építünk. Elkészült megyénk terv- javaslata is. A feltételek biztosítják, hogy gyorsabban haladjunk előre. Lehetővé te­szik, hogy megyénk iparának termelése 83 százalékkal emelkedjék. Szolnokon to­vább épül a Tiszamenti Ve­gyiművek. A szuperfoszfát üzem mellett új vegyiműve­ket is kap ez a gyár. A jász­berényi üzemek is jelentős fejlődésen mennek keresztül. A Fémnyomó- és Lemezáru- gyár, valamint az Aprítógép­gyár termelése mintegy két és félszeresére fog emelked­ni. Ugyanakkor 11 millió fo­rintos beruházással új bútor- üzem alapjait vetjük meg. Semmivel sem kisebb a fejlődés üteme szociális és kulturális területen. Csak kórházból kettő épül: egy 400 ágyas Karcagon, s egy 200 ágyas MA V-kór ház Szolnokon. E mellett természetesen to­vább bővítjük az iskolaháló­zatot, s a lakásépítés ütemét is meggyorsítjuk. Mezőgazdaságunk nagy távlatai Az ipar nagyméretű fejlő­désével egyidőben jelentősen előrelépünk a mezőgazdaság­ban is. A feltételek adottak ahhoz, hogy Szolnok megye az országos irányszámoknál többet vállaljon. Arra vállal­koztunk, hogy 50—55 száza­lékkal emeljük a mezőgazda- sági termelést. Mivel az alap, a szocialista mezőgazdaság megvan, rajtunk múlik a vállalás teljesítése. Uj erőket hozott felszínre a termelőszö­vetkezetek megalakulása és szilárdulása. Ez többek kö­zött arra is módot nyújt, hogy öt év alatt átalakítsuk a mezőgazdasági termelés szerkezetét. Lehetőségeink­hez mérten még gyorsabb ütemben haladunk előre az öntözéses gazdálkodás meg­teremtésében: 1965-re 165 ezer kát. holdra növelhetjük az öntözött területet úgy, hogy ebből jövőre, 5 éves ter­vünk első évében már száz­ezer holdon öntözünk. A szocializmus pozíciói szilárdak, népünk egységes Ä továbbiakban Csáki elv- társ a nemzetközi politikai életet elemezte. Rámutatott, hogy a nagymérvű hullámzás ellenére, a Szovjetunió és a szocialista tábor pozíciói az utóbbi években megszilárdul­tak. — 1949—50-ben — mon­dotta — az imperialisták még megpróbálkoztak háborút ki­robbantani a szocialista tábor határai mentén. S mikor 1953-tól ez a módszer teljes csődöt mondott, akkor belső bomlasztással próbálkoztak. 1956-ban Lengyelországban és hazánkban tettek kísérletet, de mi győztünk. Ma pedig azt láthatjuk, hogy a csúcstalál­kozó meghiúsítása is vissza- ütütt az imperializmus erői-1 nek. Japánból — a katonai szerződés ellenére is — való­sággal kizavarták a látoga­tásra induló amerikai elnököt, mert politikájával nem ro­konszenveznek a dolgozók sehol a világon. Afrikában napról napra új független ál­lamok születnek. E jelensé­gekből következtetve meg­állapíthatjuk: a jövőben is számíthatunk arra, hogy a nemzetközi élet nem lesz szűkében hullámverésnek, de ennek ellenére a mi tá­borunk erősödik, az idő a szocialista társadalomnak, nekünk dolgozik, — Ami hazánk belső életét illeti, elmondhatjuk: nagyot haladtunk előre. Emlékszik mindenki a négy évvel ez­előtti helyzetre. Akkor, az ellenforradalom alatt sok be­csületes embert is megzavar­tak az események. Mára min­denki választ kapott kérdé­seire, s az a fontos, hogy to­vább szilárduljon népünk egysége. Ezt úgy érjük el, ha mindig megbeszéljük közös dolgainkat. Tisztelt ünnepi gyűlés, kedves elvtársak! Hároméves tervünk utolsó évében vagyunk. Most ala­pozzuk nagyszerű távlatokat biztosító második ötéves ter­vünket. Nincs kétségünk, bí­zunk abban, hogy munká­saink, egész dolgozó népünk derekasan helyt áll, s így véglegesen lerakhatjuk ha­zánkban a szocializmus alap­jait — fejezte be beszédét a jelenlevők nagy tapsa közben Csáki István elvtárs. A dolgozó tömegekben hatalmas erő rejlik — Nagygyűlés Törökszenímiklcson — Zászlókkal és transzparensekkel, tömött sorokban igyekeztek Törökszentmiklós üzemeinek és termelőszövet­kezeteinek dolgozói a piactérre, ahol az alkotmány ünne­pének nagygyűlését tartották. Kilenc órakor több mint ezer hallgató előtt kezdte meg ünnepi beszédét Horváth Imre elvtárs, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára. Horváth elvtárs beszédé­nek elején megemlékezett ar­ról, hogy tizenegy évvel ez­előtt iktatták törvénybe a magyar nép alkotmányát. Majd megemlékezett a tíz éve megalakult tanácsok munká­járól és fontos szerepéről. El­mondotta, hogy az elmúlt évek eredményei a tanácsok jó munkájáról tanúskodnak. „A szebb élethez szükséges feltételek megteremtésének korát éljük” Oláh György elvtárs ünnepi beszéde Mezőtúron A koradélelőtti órákban a tizenkilences veteránokkal az élen Mezőtúr munkásai, szö­vetkezeti gazdái, intézményei­nek dolgozói sokezres tömeg­ben vonultak a népligetbe ün­nepi nagygyűlésre. A meg­nyitót a Himnusz elhangzása után Molnár János, a Haza­fias Népfrontbizottság elnöke mondotta, ezután Oláh György elvtárs, a megyei ta­nács VB-elnöke emelkedett szólásra. Ünnepi beszédének beveze­tőjében visszaemlékezett azokra a politikai harcokra, melyeknek szükségképpen el kellett dönteniök: a kizsák- mányolók kerüljenek-e ura­lomra, vagy végérvényesen a dolgozó milliók kezében ma­radjon-e a megragadott hatalom. Az alkotmány meg­teremtése, a tanácsok meg­alakulása minden előbbinél nagyobb perspektívát nyitott hazánk felemelkedéséhez. — Uj jogok sokaságának gyakorlását biztosítja né­pünk számára az alkotmány; dolgozhatunk képességeink szerint, élvezhetjük munkánk eredményét, tanulhatunk, fejlődhetünk, szabadon el­mondhatjuk javaslatainkat, bírálatunkat; fizetett szabad­ságidőnk alatt pihenhetünk, kedvezményesen üdülhetünk — sorolta Oláh elvtárs. — A férfiakkal teljesen egyenlő jogokat adtunk a nőknek, sőt törekszünk arra, hogy minél számosabban éljenek közülük ezekkel a jogokkal, mind az állami, mind a gazdasági élet valamennyi területén. A megyei tanács VB-elnö­ke bíráló szavakkal emléke­zett meg azokról, kik nap­jainkban szívesen megfeled­keznek egy alapvető igazság­ról: Korunkban már nem kell jogokat kiharcolni — mint kellett a tőkés időkben —; ma a jobb élet, a további felemelkedés feltételeit kell megteremtenünk. Mind többen s helyesen is­merik fel, hogy a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozása az egyet­len mód a családok, szemé­lyek életszívonalának emelé­séhez — állapította meg a szónok, — § hogy ez a folya­mat nem állt meg megyénk­ben, arra ez a bizonyság: Ez év első félévében 20 száza­lékkal több iparcikket, első­sorban úgynevezett vegyes iparcikket vásároltunk, mint tavaly. Megemlítette az ünnepi szónok, hogy iparunk s mező- gazdaságunk egyaránt elérte 1959 végére azokat a főbb mutatókat, melyeket 1960-ra terveztünk. Ezzel megterem­tettük alapfeltételeit a máso­dik ötéves terv sikeres telje­sítésének, azaz a szocializmus alapjai lerakásának. Beszéde befejező részében további célkitűzéseinket vá­zolta Oláh elvtárs; az ipar feladatainak ismertetése mel­lett a növények termésátla­gainak emeléséről szólott, kü­lönös részletességgel pedig az állatállomány struktúrájának alakulásáról. Elmondotta, hogy szövetkezeteinknek, ál­lami gazdaságainknak a szarvasmarhaállomány fej­lesztése mellett a sertéste­nyésztésre és baromfitenyész­tésre kell figyelmüket elsőd­legesen fortlítániok. A továbbiakban a második ötéves terv feladatait ismer­tette, majd köszöntötte trak­torosainkat. Ma, amikor itt ünnepelünk, kint a mezőn zúg­nak a gépek, traktorosaink szántanak. Többek között Kovács Imre traktoros, aki most a Dózsa Tsz-ben vagy Köteles Imre, aki az Alkot­mányban dolgozik úgy véle­kedett, hogy az ünnep dél­előttjén szántanak, mert most ez a legsürgősebb mun­ka és délután vesznek majd részt a traktoros napon. Ez a munkaszeretet a mi jövőnk biztosítéka. — mondotta Hor­váth elvtárs. — Hatalmas erő az, ami a dolgozó tömegekben rejlik és erre az alkotó erőre igen nagy szükség lesz a második ötéves terv célkitűzéseinek megva­lósításánál. Az elkövetkezen­dő időkben különösen nagy feladat hárul a tömegszerve­zetekre. Elsősorban a Haza­fias Népfrontra, amelynek feladata a legszélesebb réte­gek mozgósítása a célkitűzé­sek megvalósításáért. A következőkben beszélt Horváth elvtárs a vezetők fe­lelősségéről, majd az év sike­res befejezéséhez a város dol­gozóinak sok sikert és egész­séget kívánt. Pénteken délelőtt ünnepi ülést tartott a Szolnok megyei Tanács. Oláh György elvtárs, a megyei tanács VB elnöke mondott beszédet, Péntek délután Martfűn az élűzem cím elnyerése alkal­mából ünnepi gyűlést tartottak. Képünkön a gyűlés elnöksége. A jászberényi nagygyűlésen Muhari Sándor, a Jászberény Városi Tanács VB elnökhelyettese átadja a jutalmat az aratásban élenjáró traktoros brgádvezetőknek. 0 Varga Rozáliát, a Martfűi Tisza Cipőgyár 37-es műhelyé­nek dolgozóját munkatársai szorgalmas, jó munkásnak tartják. Megérdemelte a „Kiváló Dolgozó” jelvényt és a velejáró két bett fizetést.

Next

/
Thumbnails
Contents