Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-19 / 169. szám

1960. július 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s 1*1 üüészet házhoz szállítva Most jobb? Amiképpen az emberek életszínvonala és kulturáltsá­ga emelkedik, úgy változik otthonunk képe is. A lakás díszítését szolgáló olajnyoma- tokat, a giccses ,,eredeti” temperákat lassanként mű­vészi karcok és festmények váltják fel. Milliókat költe­nek az országban évente a magánvásárlók képekre. KI TOD RÓLA? Szolnok megyében a vásár­lások zömét a Képzőművé­szeti Alap Képcsarnok Vál­lalata bonyolítja le. Felke­restük a szolnoki kirendelt­séget, hogy megtudakoljuk, kik vesznek képet a mi vidé­künkön. Az apró üzletet, mely alig nagyobb egy átlagos do­hányárudánál, hosszas kere­sés után találtuk meg a Ma- linovszki út végén. Ide az­tán alig jön vásárló, hiszen legfeljebb a környékbeliek tudják, hogy Szolnokon ilyen üzlet is van. Az eladások zö­mét üzletkötők bonyolítják le. Hogyan? — Meglátogatjuk a fele­ket előre, aztán amikor a Képcsomak autója lent van, helyükbe visszük a képeket, — mondja Heller Imre, a ki- rendeltség vezetője. — Ki a leggyakoribb vá­sárló? — A Vendéglátóipar, amely most cseréli ki üzleteiben a régi giecseket művészi értékű képekre. Az üzemek és a vál­lalatok általában rézkarcokat vásárolnak, némelyik 15—20 darabot is egyszerre. A kö­zelmúltban szép vásárlás volt az újszászi szociális ott­hon részéről. — Mi az, amit a magánvá­sárlók keresnek? — Főleg pedagógusok és tisztviselők vásárolnak tő­lünk igen sok rézkarcot Né­melyiknek már tele van a la­kása vele. Ez a szenvedélye. Persze, más kérdés, hogy szebb lenne az a lakás, ha a rengeteg rézkarc helyett né­hány festményt vásárolt vol­na. Téma szempontjából a Tisza és Zagyva parti tájak a legnépszerűbbek. Ezt ka­punk is festőinktől. De már nem merünk képet vinni egy- egv állami gazdaságba Pa­raszt-szekeret vigyünk? Ki­nevetnek vele. Hiányzik a mai mezőgazdaság ábrázolá­sa MEG VIRÁGZIK A GICCS A képcsarnok kirendeltsé­ge a második negyedévben l l 75 ezer forint értékű képet adott el, 30 ezer forint ér­tékben rézkarcot. Sajnos, még elég nagy közönségük van megyénkben az értékte­len mázolmányoknak is. — Járnak ide ■„ őstehetségek” Kecskemétről, Pestről egy­aránt és az erdőből kinéző őzikék mellett szentképeket és vetkőző balerinákat árúsí- tanak. Hallatlan mértékben rontják a közönség ízlését művészietlen mázolmányaik- kal. Sok esetben még az üzemek is vásárolnak tőlük, hiszen náluk még alkudni is lehet. l Hogyan lehetne az embe­rek ízlését úgy fejleszteni, hogy ne adjanak pénzt a giccsért? Talán azzal is, hegy ha az üzemek, vállala­tok amikor megajándékoz­zák dolgozóikat, porcelántán­cosnők és halas asztalilám­pák helyett művészi képet vennének. Természetesen az sem ártana, ha a tanács meg­felelő üzlethelyiséget adna a képcsarnok részére. így leg­alább az, akiben van hajlan­dóság képvásárlásra; tudná hol keresse. L. M. — EGY Gli ÉRMÉK- ÉS EGY NŐI ruházati bolt nyí­lik a közeljövőben a szolno­ki Beloiannisz úti 4-es szám alatti 79-es KERAVILL-bolt helyén. Mire költötték jövedelmüket az év első hónapjaiban a munkás — és akalmazotti háztartások A Központi Statisztikai Hi­vatal munkatársai hónapo­kon át figyelemmel kísérik mintegy másfélezer munkás- és alkalmazotti család jöve­delmének alakulását, s azt, hogy mire költik a háztartá­sok bevételeiket Az idei év első hónapjai­ban kiadásainak élén termé­szetesen továbbra is az élel­miszerekre, élvezeti cikkekre költött összeg áll: erre ju­tott a családok összes kerese­tének kereken 47 százaléka. S bár ma bőségesebben, jobban és választékosabban étkezünk, mint bármikor ez­előtt — az élelmiszerkiadá­sok csökkenő irányzatot mu­tatnak. A házi költségvetés máso­dik legnagyobb tétele, a ta­pasztalatok szerint a ruházko­dás, amely ma már az összes kereset 17,3 százalékánál tart. Érdekes, hogy ezzel pont el­lentétes " lakáskarbantartás­ra, fűtésre, világításra, lak­bérre költött összegek görbé­je: 1955-ben még kilenc, 1956- ban 8,8, 1957-ben 8,5 s az idén mindössze 7,7 százaléka a családtagok keresetének. Lakosságunk növekvő élet- színvonalát bizonyítja a lak- berendezési; lakásfelszerelési és egyéb tartós fogyasztási cikkekre — mosógépre, por­szívóra, rádióra; televízióra, stb. — kiadott összegek szá­zalékos alakulása is. (MTI) Két esztendővel ezelőtt a szolnoki Farkas Istvánná há­zat vett; röviddel később an­nak egyik részébe beköltö­zött. A régebbi lakó: Bogyó Sándorné nem fogadta jó szívvel a jövevényt — a két asszony mihamar hajbaka- pott. Napirenden voltak a civódások, kölcsönös sértege­tések, melyek végül is bíró­sági ítéleteket vontak ma­guk után. Tavaly ősszel már addig romlott az asszonyok viszo­nya, hogy Bogyóné egy fél­téglával kisebb sérülést ej­tett Farkasné leányán. Far­kas Istvánná ezután erede­ti (?) módon torolta meg a sérelmet: a mosáskor kelet­kezett szennyvizet szerte­locsolta Bogyóék lakásában. A szolnoki járásbíróság a két vádlottat arra kérte, hogy szerezzenek maguknak más A taggyűlések egyik igen fontos mozzanata, a határo­zathozatal. A kommunisták tanácskozásán elhangzott ja­vaslatok megörökítésének, a további munka irányvonalá­nak világos, könnyen átte­kinthető megjelölésének leg­főbb módszere ez. Sok párt- alapszervezetben alkalmaz­zák is a vezetésnek, irányí­tásnak ezt a módját, amikor minden lényeges, a jövőre vonatkozó feladatot a tag­gyűlés határoz meg Az ez évi termelési tervek reális voltában, húzóhatásá­ban — s tegyük hozzá, azok teljesítésében — például na­gyon jelentős része van a kommunisták bátor, határo­zott állásfoglalásának. Sok helyen, többek között a túrkevei Búzakalász Ter­melőszövetkezetben nagyon gondosan ügyelnek arra, hogy a taggyűléseken necsak ta­nácskozzanak, hanem megfe­lelő határozatokat is hozza­nak. Nemcsak az országos feladatokból adódó tenniva­lókat, hanem az elhangzott hasznos javaslatokat is mind számbaveszik, és törődnek azok további sorsával. Sőt minden taggyűlésen az az első, hogy beszámolnak az előzőn hozott határozatok végrehajtásáról. A párttagok aktivitásának, lelkesedésének alapja, hogy látják: elgondolásaik, javas­lataik érdeklődésre, figyelem­re tarthatnak számot az alap- szervezet és a vezetőség előtt. lakást... Korábban egyikük­nek sem jutott eszébe, hogy lakáscseréért — például a la­káshivatalhoz forduljon. A járásbíróság szigorú, de ne­velő jellegű büntetéssel súj­totta a marakodó asszonyo­kat Bogyó Sándornét köny- nyű testi sértés büntette mi­att négy hó végrehajtható börtönre, Farkas Istvánnét magánlaksértés büntette mi­att egy hó végrehajtható bör­tönre ítélte. Ugyanakkor el­rendelte, hogy Farkasné ko­rábban felfüggesztett három hónapos börtönbüntetését is hajtsák végre. Az elítéltek enyhítésért fellebbeztek. Az ítélet jogerőre emelke­dése után mindkét asszony­nak négy hónapot kell letöl­tenie a börtönben. Jogos a kérdés: Nem lett volna jobb otthon — békességben?.— Ha ott érzik, tudják egy-egy siker elérésében saját elgon­dolásuk megvalósulását, — újabb javaslatokon, a terme­lés gondjainak megoldásán törik a fejüket. Az egyik szövetkezet leg­utóbbi taggyűlésén nagyon okos, könnyen kivitelezhető javaslat hangzott el, aminek megvalósításával egy teljes eséplőgamitúrát „nyerhetett” volna a szövetkezet. A javas­lat elhangzott, de a megvaló­sításból semmi sem lett, mert a javaslattevő nem akart, a vezetőknek meg nem jutott idejük intézkedni. A gyakorlat azt mutatja: az alaposabb vizsgálatból, vi­tából és javaslatból, alapszer- vezeteink tagjai mindig hasz­nos tapasztalatokat gyűjtenek. Sok mindent el is fogad­nak, megvalósítanak, további munkájuk során. Ennek elle­nére, sok hasonlóan hasznos, okos és megvalósítható ja­vaslat vész el nyomtalanul csak azért, mert ott, az el­hangzása, helybenhagyása pillanatában nem döntenek arról; kire bízzák, ki lesz a felelős megvalósításáért, meg­szervezéséért Most ismét taggyűlésekre készülünk. A sok egyéb fon­tos feladat mellett alapszer­vezeti vezetőségeinknek a taggyűléseken elhangzó ja­vaslatok, kezdeményezések felkarolására is több gondot, több figyelmet kell fordíta­ni. Csak így számolhatunk a tagok aktivitására, felelősség­érzetük teljes kibontakozásá­ra. Fénysugár, mint műtéti eszköz Egy amerikai szemklinikán olyan sebészeti műszert dol­goztak ki, amellyel sokkal bonyolultabb műtéteket lehet elvégezni, mint akár a leg­élesebb szikével. Kés helyett ugyanis egy rendkívül inten­zív fénysugarat alkalmaz­nak* amellyel egészen lapos — a milliméter töredékeit kitévő — vágásokat lehet esz­közölni. Vannak bizonyos látási za­varok, amelyeket a szemlen­csén kifejlődött hártya okoz. Ezt a lehelletnyi vékonyságú hártyát eddig jóformán nem tudták eltávolítani a lencse megsértése nélkül. A készü­lék segítségével most a „fény­tű” finoman leválasztja a hártyát. Az éles fénysugár arra is alkalmas, hogy eltá­volítsa az érhártyán kelet­kezett burjánzó szöveteket. Aranylakodalom a vízen Ä lengyel Zurkov házas­pár hajón ünnepelte meg az aranylakodalmát. Ez így il­lett, hiszen mindketten 50 esztendeje már a szczecini fo­lyamhajózási vállalat alkal­mazottai és 50 éves házas­ságuk alatt soha nem laktak a szárazföldön, mindig az Oderán közlekedő hajókon. A feleség a régebbi hajós ket­tőjük közül apja bárkáján született és nevelkedett és soha életében nem lakott szárazföldön. Énekes madarak a csatatéren Á flandriai Ypern város­kában, amely az első világ­háború egyik legvéresebb csatatere volt, a máig is grá­nátoktól felszántott és nagy­részt romokban heverő csa­tamezőt társadalmi munká­val virágzó parkká, énekes- madarak paradicsomává ala­kítják át Ypertg lakossága három éve dolgozik a lővészárkok betemetésén, & terület beül­tetésén. A kis tavakkal, kü­lönleges növényekkel, lige­tekkel teli óriás parkba a vi­lág minden tájáról származó madarakat akarnak betelepí­teni, amelyeknek gondozását a yperni iskolásgyermekiek fogják ellátni. MEGNYÍLT A Szolnok megyei iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat HAJHQSSER szakboltja Szolnok, Kossuth Lajos út 27. szám alatt. (Orvosi műszer szak üzlet mellett.) Beszerezhetők: TANGOHARMONIKA, CTOS HANGSZEREK, FÜVÖS HANGSZEREK, VONOS HANGSZEREK, HANGLEMEZEK. TÖBB FIGYELEMMEL kigondolta a hatalmas pénz* rablást. A hideg szél észretérítette a káplárt. Látta: az út köze­pén állnak, társai meg na-, gyobbrészt alszanak. Igen megdöbbent. Oda ugrott és ■úgy isten igazában megráz­ta az alvó percektort, oda­ordított a fülébe, hogy oda az adó arany. — Az hir­telen felébredt, ugrott a vasládához. Rémülten vette tudomásul, hogy üres a lá­da. — Jaj végem van! Eleve­nen nyuzat meg a birinyi kapitány -• nyöszörögte a szerencsétlen. De hát mi is történt valóban... gondolkoz­tak... agyuk a főzött mák hajától még mindig kábult volt. Gyorsan vissza a csárdába. A legnagyobb rendben ta­láltak ott mindent. A csár- dásnét az ágyából verték fel, s álmosan esküdözőtt minden mennybéli szentre, hogy tőle bizony tele vitték el a ládát. Már, hogy gondolnak olyat, az ő becsülete többet ér.* A káplár és társai nem igen hitték el mindezt, fel­forgatták a házat, de az aranyból még egy csipetnyit sem találtak. Hogy találtak volna, mikor azzal Fazekas Dávid már a harmadik me­gyében járt, a fele pedig a köztiszteletben álló Bőti uram szekrényébe zárva. A káplár nagyot káromkodott, s elszeleltek a csárdából. De még erről a vidékről is. Let* aagy riadalom. Futár­futárt ért Birinyből Szolno­kig, Szolnokról Birinybe. De sem a pénz, sem a kíséret nem lett meg. (T> eletek két — három hét, mikor megindult a hajsza az eltűnt aranyak és kísérőjük után. Birinytől minden falut és csárdát átku­tattak. Hasztalan minden. Mig végre az Orczy erdőke­rülője azt mondta, ő látott ilyen fajta kocsit zsandár kísérettel a rongyos csárdá­ba betérni, de ő azt jóval éjfél előtt látta is elmenni onnan. Megszállták hát a csár­dát, elővették a szép csár- dásnét. El is vállalta, hogy az ő vendégei voltak. Meg- vacsoráztak, továbbmentek, de azt nem tudja, hogy hová. Még meg is sértődött, hogy mit is csinált volna egy gyá­moltalan fehércseléd féltu­cat zsandárral. Keresni kezd­ték az eltűnteket, meg az ötezer arany se kutya. Orszá­gos botrány lett abból. Maga gróf Rádai Gedeon vette át az ügyet. Kitavaszodott, mi­korra összeszedték a zsandá- rokat és a percektort valla­tás alá vették. Elmondták a Csárdabeli történteket. Rá­dai kezében érezte az ara­nyat. Igen ám, de ahogy Ujszászra értek, beesteledett. A vezető a faluházára paran­csolta a tizenkét emberből álló pandúr csapatot. Veze­tője, Rádai legügyesebb had­nagya volt. Bőti uram, meg­hallotta, kik szálltak meg a faluban, küldte rögtön Pta» tát a kocsisát üzenettel. Tisz­telteit a vitéz hadnagy urat a kasznár úr, szívesen látja estebédre őt és társait. /j hadnagy előbb szabad- ^ kozott, de Orczy báró kasznárja meghívását eluta­sítani tiszteletlenség volna. Elmentek a vacsorára. Va­csora után aztán megköszön­ték a szives vendéglátást, folytatták útjukat Biriny felé. Bőti uram ezt várta erősen. Felült hátas lovára, ki a rongyos csárdába. A szép csárdásné már mélyen aludt. Bekocogott a csárdásné abla­kán. — Zsófi — Zsófi, kelj már fel, nyiss ajtót. Zsófi megismerte Bőti uram hangját, gyorsan csak úgy egy szál pendelyben nyitotta az ajtót. Siessen Bőti uram, vetve az ágy. Bőti uram csak a fejét rázta. Nem azért jöttem Zsófi. Siess, öl­tözz azonnal, el kell hagyni ezt a vidéket. Szedd össze minden pénzed, aztán ülj fel a lovamra mellém, mert még éjjel el kell innen menekül­nünk messzire. Nyakunkon Rádai emberei, ez pedig nem ismeri a tréfát: El is tűntek. Hová, azt senki sem tudta. A kasznár és a csárdásné eltűnte.~ bebizonyította az adópénz kísérőinek vallomá­sát, de biz a pénz nincs se­hol. Arra, hogy az Orczy bir­tokon kutassanak, ahhoz ma­gának a császárnak az en­gedélye szükséges. Anv.il is inkább, men báró Orczy A KÜESZT tanulta —> horoskancsó mellett György arany kulcsos lovag. Betelt egy év, mikorra ez az engedély Rádai kezébe ke­rült. Közben nagy dolgok történtek. Egyik országgyűlé­sen Rádai, Orczy báró sze­mére vetette — ami az urak­nak igen kellemetlen volt — hagy a kellemetlenkedő be­tyárok megfékezését 6 is hátráltatja, az ő csárdájában is büntetlenül garázdálkod­hatnak. Gróf Ráday és Orczy báró között majdnem pár­baj vetett véget a vitának. De hisz ilyen ügyet párbajjal nem lehet elintézni. Orczy megígérte, még a csárda földjét is elhordatja. A gazda nélkül maradt csárdát, ekkor mindenki ron­gálta és így született meg: Orczy csárda, rongyos csár­da... nótája. Maga Orczy és Rádai Ge­deon személyesen keresték fel a csárdát és bizony Rádainak lett igaza. A pince homokjában több mint tizenöt csontvázat találtak. Az elrabolt pénzt sem a csárdásnénál, sem Bdti uramnál nem találták meg soha. így a sok ember élete büntetlenül veszett el. /fi rczy báró ígéretét be- váltotta. A csárdát el- hordatta. Annak gödrében idővel kis erdő nőtt, ami az útépítésig ott tátogott. Csak a pincének egyik fa­lából maradt meg valami beszélni a múltról. Az arra járó még ma is talál néhány téglát belőle. Pocay András emlékezetei­ből feljegyezte: Hall a János Hadobás János, a Tószegi Gépállomás munkavállalója motorvizsgára készült. Egy április végi délelőttön szor­galmasan tanulgatta a KRESZ-t, hogy elméjét ser­kentse, négy deci bort elszo­pogatott. Ilyen állapotban *— és kellő gyakorlat hiányában — még utast is ültetett maga mögé, s mintegy 45 km-es se­bességgel hajtott Tószeg bel­területén. Egy medlékútról szabálytalanul — megállás nélkül — elébevágott kerék­párján az idős Kardos Gyula. Hadobás nem fékezett, nem „dudált” — sőt, szintén sza­bálytalanul a kerékpáros előtt akart elsuhanni. A sze­Történt, hogy egy szolnoki kislány meghívta budapesti barátnőjét a Tündébe. Fagy­laltra, természetesen: mert bár teljes az egyenjogúság, két nőnek mégsem illő nyil­vános helyen szeszes italt fo­gyasztania. A baráti beszélgetést a fel­szolgálónők egyikének meg­jelenésé zavarta meg. — A szomszéd asztalnál ülő két úr érdeklődik, átülhetné­nek-e önökhöz, *- haiolt a diskur álók hoz. renesétienség egy pillanat alatt bekövetkezett... Kar­dos Gyulát a mentők kórház­ba szállították, ahol egyheti gondos ápolás ellenére is meghalt. A szolnoki járásbíróság az , enyhítésért fellebbezett Ha­dobás Jánostf egy évi végre­hajtható börtönre és a gép­járművezetéstől öt évre eltil­tásra ítélte. Az ítélet jogerőre emelkedése után Hadobásnak próbaidőre felfüggesztett négy hónapos börtönbüntetését is ki kell állnia, melyet koráb­ban a társadalmi tulajdon hűtlen kezelésének bűntette miatt szabott rá jogerősen a bíróság. Ä vendégek — s ez önural­mukat dicséri — csendesen, de határozottan visszautasí­tották a társasági szabályok­nak korántsem megfelelő közeledési kísérletet, de a fel­szolgálónő érthetetlen me­részségű „készségét” is. Nem ritkán halljuk pincé­rektől: „Nem az én aszta­lom!’’ A Tünde alkalmazottjáról ez a véleményünk: „Nem a mi felszolgálónk!* Nem a mi felszolgálónk...

Next

/
Thumbnails
Contents