Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-17 / 168. szám
YTLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKt {SZOLNOK MEGYEI) zHenian a megyei pártbizottság és a megyei tan Acs lapja „HÍD ELZÁRVA!" „Jussra megy a porta“ Megbuggyantottak a cimborák XL évfolyam. 168. szám. Ara 60 fillér I960. Július 17. vasárnap. Látószemmel a megyében JÁSZAPÁTIJA jártunkban kérdezte meg tőlünk Hor- :: váth István, a Velemi Endre termelőszövetkezet elnöke. :: nem láttuk-e a cukorrépa táblájukat Szeretnének dicse- :: kedni vele. A jó munkaszervezés, a kívánalomnak meg- ': felelő növényápolás, a biztosítható agró-technika, a várt :, eredményt hozta. Jó termésre számítanak cukorrépából. ! Láttuk bizony. S láttunk és látunk sok mindent mást;; is. Aki látószemmel járja e napokban a megye határát, ;; akinek járműve az aszfalttal, vagy kővel borított ország- ;; útakról a dülőútakra is visz, elgondolkoztató következte- ;; téseket vonhat le magának. Jászladányon, Jászkisér;; alatt, pipál a kukorica. Jászberényből hazafelé jövet, ■ ;; Kőtelek felé közeledve is, sárgult cukorrépa földek tűn- :; nek szembe. Máshelyen Malwurf járja a lucernát, s a :: rosszul sikerült maghozó szénát takarmánynak kaszálják ;: le. Csataszög közelében DT. küszködik a tarlón. Annyira : j kiszáradt aratás után a talaj, hogy most már a nagy- : j teljesítményű erőgép is birkózva halad csak rajta. ■ ! S látja az ember. A jászárokszállási Táncsics csőku- ;; takkal öntözött cukorrépája egy vagon terméssel többet;; igér. A tiszasülyi Búzakalász Termelőszövetkezet kukori- ;; cája harsogó zöld színt váltott árasztás után. A túrke- ;; vei Vörös Csillag Termelőszövetkezet aratás után letrá- ;; gyázta a tarlót, s éjjel-nappali műszakban szántotta feL ;; Milyen jó lesz itt dolgozni, mondták a traktorosok. A határjárás után az irodákba betérve, a földeken : j dolgozókkal beszélgetve, szóval is, számokkal is arról 1 ! szerez az ember bizonyságot, amit szemével már meglá- • > tott a határban. Sok termelőszövetkezetben panaszkod- j nak. Termés kiesésük lesz. A kapásokból az aszály elviszi ;; a kukorica, cukorrépa, silókukurica termésük egyrészét. El <; vannak keseredve, akik a lucerna és vörös here magfo- ; gásből akartak jő pénzt zsebrevágni. Félnek a zárszáma- ;; dástól is, hiszen a nem várt terméscsökkenés megakaszt- ;; ja a munkaegységre jutó értéket is. : ÍGY JÁRNÁK AZOK a termelőszövetkezetek, amelynek vezetői nem értik meg hogyan kell nagyüiemileg gazdálkodni. Az aszálykár attól még nem szűnik meg, hogy termelőszövetkezeti megyék lettünk. Meg lehet a Jövő esztendőben esős nyarunk lesz. Ám arra is számíthatunk, hogy az ideinél is nagyobb szárazság köszönt ránk. S a Jó régi magyar közmondás azt tartja: jobb előre félni, mint utóbb megijedni. A felelősségüket érző termelőszövetkezeti vezetők ilyen értelemben félős emberek legyenek. Ne bátortalanok és oknélküli óvatosak, akik nem bíznak saját magukban, gazda társaikban. Az időjárásba ne bízzanak. Mindég úgy készüljenek fel, mintha minden eddiginél legrosszabb esőtlen évszakok elé néznének. A látó szemmel járó ember bizonyíthatja most, azoknál a termelő- szövetkezeteknél, ahol előre féltek, s függetlenítették magukat a természet viszontagságaitól, felkészültek az öntözésre, nincs baj. Nekik is rosszul jön a csapadékhiányos Július, de kellemetlen meglepetés nem érte őket. Ha nincs eső, kinyitják a zsilipet, rákapcsolják a szivaty- tyút a csőkútra, meghúzzák az öntözőbarázdát, s öntözéssel az aszályos év ellenére is, többet termelnék. Van aztán a szeszélyes természet, időjárás elleni védekezésnek másik módja is. Amit a Jászboldogházai 'Aranykalász, a jászapáti Alkotmány, a jászárokszállási Táncsics Termelőszövetkezetek tesznek. Az állattenyésztés. Az már kevésbbé függ az időjárástól. Jászapátin nem hull kevesebb eső, de a tervenfelüli sertés, vagy a ter- venfelüli baromfi Jászárokszálláson. semlegesíti a növénytermesztés balsikerét. Nem elgondolkoztató-e, hogy a jászapáti Alkotmány, a jászárokszállási Táncsics, a jászboldogházai Arany Kalász, évközben még az eredeti tervét is felemeli, s így munkaegységenként 8—4—5 Ft-al több jut a szövetkezeti gazdáknak, az öntözésből, az állattenyésztési terv túlteljesítésébőL Túrkeve régi szövetkezett város. S az az igazság, nem termelnek, így nem is oszthattak a szövetkezeti gazdáknak 10 éves, vagy többi mint 10 éves szövetkezeti múltjukhoz méltóan, Túrkeve a megye, sőt Salgótarjánnal egyetemben, az ország legszélsőségesebb időjárási viszonyait átélő helységek közé számítódik. Az ember az hinné, éppen ők igyekeznek a legjobban öntözni — Ha nyitvatartott szemmel járjuk Túrkeve határát, észrevesszük, csatorna beépítettségük folytán sok termelőszövetkezettel szemben előnyben vannak. S mégis a legutóbbi jelentések szerint, hihetetlenül lemaradtak az öntözésben. TISZA VÄRKONYON a tarlóhántástól fáznak. Megvárják, míg a kevés csapadék is teljesen elpárolog, s „előre biztosítják”, hogy jövőre se termeljenek annyit, mint amennyit tudnának. A szajoh Vörös Csepel Temelőszö- vetkezet ,,trágyázgat”. Szakszerű trágyázásnak semmiképpen sem lehet nevezni. Lőfogat hordja a hatalmas tartóra a trágyát, s amikorra majd teljesen kiszárad, Jön a gép tarlót szántani. Mindez kiválóan meglátszik még a Debrecenbe menő főútvonalról ia, anélkül, hogy letérne az ember a szántóföldre. Van-e minderre magyarázat? — Az csak természetes, hogy adnak, hogy a legképtelenebb, a legelfogadhatatlanabb, indokokat eszelik ki. Az ilyen ember, behúnyt szemmel járkál. Mert aki eldobja a szemellenzőt, tágra nyitja szemét a határban, érdekes dolgokra jön rá. A vetések állapota, a Szolnok megyei határ, nagyon jól mutatja ebbén a forró nyárban, ki gazdálkodik okosan, előrelátóan, s melyik szövetkezeti vezető fúrja fejét a homokba. Börzék Lajos Egy hét alatt befejezzük az aratást Eddig a gabona 80 százalékát takarították befa termelőszövetkezetek — Tiszagyendáról Jelentjük: péntek estig befejeztük az aratást. Jászberényből jelentjük ... Tiszasülyről jelentjük ... Szombat délig 14 község több mint 60 termelőszövetkezete jelentette: ^befejeztük az aratást.” A megyei tanács által összegyűjtött adatok szerint eddig az ösz- szes artnivaló 80 százalékát takarították be termelőszövetkezeteink. A gépállomások mintegy 115.000 holdat Jó munkát végezU Megyénk gépállomásai a megnövekedett feladatok teljesítésében is helytálltak, nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is túlteljesítették tervüket. Eddig kicsi volt a szemveszteség, és a jó gépjavítás, valamint a gondos gépkezelés követkézvágtak le, kétmenetes aratással pedig 6.000 holdat. A gépi munkában jelentős segítséget adtak az állami gazdaságok, mintegy 3.500 hold aratását végezték el a termelőszövetkezetekben. S a többit kézi kaszával. Dicséret illeti a jászberényi járást ahol példás szervezéssel a kalászosok mintegy 50 százalékát kézi erővel aratták le. A munkák ütemét tekintve, július 20—22-re megyénkben befejeződik az aratás. Xt a gépállomások ményeként kevés volt a műszaki meghibásodás. Szép teljesítményt nyújtottak a törökszentmiklósi gépállomás aratógéped: 28 aratógép átlaga 260 hold. Körzetükben alig 700 hold híja van az aratásnak. Megközelítjük a múltévi termésátlagokat A héten már teljes ütemben megkezdődött a gabona behordása, s a cséplőgépek is megkezdték munkájukat. Jelenleg, mintegy 400 cséplőgép dolgozik megyénkben. Az eddigi eredmények biztatóak, azt mutatják, búzából megközelítjük a múlt év kiugró átlagtermését, megyei szinten 10—11 mázsát várnak holdanként Az őszi árpa termése nem éri el a multévit, de várhatóan több lesz a korábban becsült 12.5 mázsás átlagnál. Tavaszi árpából 10 mázsát várnak. Több termelőszövetkezetünk a viszonylag kedvezőtlen időjárás ellenére is kiváló terméseredményekkel dicsekedhet. A mezőtúri Bercsényi tsz 40 hold átlagában 22 mázsás búzatermést az abádszalókl Lenin 50 holdról 30.7 mázsás őszi árpa termést takarított be. Még mindig lassan halad a tarlóhántás Az eddig foganatosított intézkedések ellenére, még mindig meglehetősen lassú a tarlóhántás üteme. A tervezett 140.000 hold nyári mélyszántásból eddig 70.000 holdat végeztek el a gépállomások. Nemcsak mennyisége kevés, minősége sem megfelelő. Sok helyen elmarad a megművelt tarló lezárása, anélkül pedig csak féimun- kát végzünk. 1000 vagon gabona A csépflés megindulásával szinte egyidejűleg termelő- szövetkezeteink megkezdték a gabona átadását Szombatig 850 vagon búza és 150 vagon árpa érkezett a T érmén yforgalmi Vállalat raktáraiba. Legtöbbet 65 vagon búzáit és 16 vagon árpát a karcagi Béke termelőszövetkezet szállított, 7.000 mázsa búzát adott át a turkevei Vörös Csillag és 27 vagonnal a mezőtúri Petőfi termelő- szövetkezet. A Terményforgalmi Vállalat kirendeltségeinek jelentése szerint a beszállított búza jó minőségű, száraz. Rendkívül jő, 83—84 kg a hektó- liter súlya, (a szokvány hk* •uly 78—80 k«J Négy állami gazdaság befejezte az aratást Megyénk állami gazdaságai valamivel előbb járnak a gabona betakarításban, mint a termelőszövetkezetek. Az őszi búza 85 százalékát aratták le és összesen, mintegy 3.000 hold aratnivalójuk van hátra. A Szolnoki, Pusz- tabánirévei, Héld és Surjáni Állami Gazdaság szombatra befejezte az aratást. Nem sok van hátra a Nagykunsági Állami Gazdaságban sem Az említett gazdaságok gépeiket a munka befejezésével átirányították a termelőszövetkezetekbe, ahol vasárnap ia dolgoznak. Az aratógép és kombájn- vezetők teljesítménye szinte minden várakozást felülmúlt. Garics Antal, a szolnoki Állami Gazdaság kombájnosa 354 holdról 6 546 mázsa gabonát takarított be. Ladányi Lajos bánhalmi kombájnos teljesítménye 322 hold és 5 392 mázsa. Tizenhat híján 600 hold gabonát vágott le rendrearató gépével Oravec2 Pál, a szolnoki Állami Gazdaság traktorosa. TÁVIRAT Néplap szerkesztősége Örömmel jelentjük, hogy az Alattyáni Gépállomás körzetéhez tartozó területeken az aratást 1960. július 15-én — a zab kivételével mm teljes egészében befejeztük. ALATTYÁNI GÉPÁLLOMÁS IGAZGATÓJA Q Ülést tartott az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja Július 16-án, szombaton ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja. Az ülésen résztvett Csáki István elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Horváth Imre elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Bereczki Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Kelemen Béla elv- társ, az élelmiszerügyi minisztérium képviselője, Friedrich Ferdinánd, a megyei tanács szövetkezetpolitikai csoportjának vezetője, Kapás Rezső elvtárs, a Szolnok Városi Tanács elnöke. A képviselő csoport és a meghívott elvtársak megviBár az utóbbi tíz nap alatt mintegy 6.000 holddal növekedett az öntözött terület nagysága, az öntözés mértékével koránt sem lehetünk elégedettek. Július 15-ig még mindég 16.000 hold betervezett, de öntözetlen területről tudunk. — Pedig most már nemcsak a terv teljesítése, hanem a szárazság is kényszerítő körülményként hat A lemaradók között T iktatták Szolnok megye második ötéves tervének mező- gazdasági tervjavaslatát A bejelentett tervjavaslathoz Friedrich Ferdinánd elvtárs adott kiegészítést ismertette a módosításokat a megyei tanács határozata alapján. A vita során sok hasznos, fontos javaslat hangzott eL Ragó Antal és több képviselő elvtárs javasolta, hogy bátran számítsanak a végleges terv kialakításánál a magas terméshozamű búzafajták termesztésére. Előreláthatólag most már ezzel kiléphetünk a kísérletezés keretei közül, s az állami gazdaságok mellett a termelőszövetkezetek is termelhetnek a búzafajtából. keve áll az „élen”: 9.200 holdas öntözési tervéből, 2.091 holdat teljesített Több mint 3.000 hold hiányzik, Karcagon, közel 2.000 Kunhegyesen és Kisújszálláson. Dicséret illeti viszont a jászapáti és jászberényi járás termelőszövetkezeteit, ahol a kevés lehetőséget is jobban kihasználják. Mindkét helyen több mint 130 holddal teljesítették túl tervüket Kiss Árpád, a terv gyümölcstermesztésre vonatkozó részében javasolta: termesz- szünk a megyében a talaj adottságoknak megfelelően több kajszi barackot megy- gyet és egyéb bogyós gyümölcsöt A felszólalások során javaslat hangzott el szőlőiskola telepítésére is. Tisza József, a gazdasági tervek elkészítése mellett munkaerő mérleg összeállítását is javasolta, s a termelőszövetkezetek segédüzemeinek kialakításához adott tanácsokat. Horváth Imre elvtárs a növénytermesztésben a tőállomány növelésérőt a kenyér- gabona termesztés százalékos arányainak mielőbbi kialakításáról szólt. Az állattenyésztésben Horváth elvtárs hozzászólása alapján a helyes fajta megválasztása lesz a közeljövő egyik fontos feladata. Gaál Antal javasolta, hogy a burgonya termesztés helyzetét rendezzék a terv véglegesítésének Időszakára. Nem gazdaságos dolog például, hogy a Kunságban is minden városban termesztenek néhány holdon burgonyát, mert a talajadottságok nem kedvezők ehhez. Mándoki Sándor a vetésforgók észszerű kialakítására való törekvést javasolta, mely szorosan összefügg a munkaerő elaprózottságának megszüntetésével. Bereczki Lajos elvtárs a vegyszeres gyomirtás alkalmazásának lehetőségeiről szólt, ami jelentős feltétele a terméshozamok gazdaságos növelésének. Csáki István elvtárs felszólalásában elemezte azokat a feltételeket, amelyektől majd a kialakult terv megvalósítása függ. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése sok lehetőséget felszabadított. Mindemellett nincs megoldva a baromfitenyésztés egyik legfontosabb feltétele, a keltetés. Nem elegendők a keltetők kapacitása. A másik feltétel a baromfi-táp bete- remtése. Ugyanilyen fontos feltétel a növénytermesztéshez a szükséges műtrágya mennyiség biztosítása, a gépesítés magasabb foka, sokirányúsága. Mostmár nemcsak az igény növekszik, hanem a kihasználás foka is emelkedik. Ide kapcsolódik szorosan az öntözés meggyorsítása, minden lehető módon való alkalmazása. Terveink megvalósításának ugyancsak elengedhetetlen feltétele az építkezési költségek ésszerű csökkentése. A tervjavaslat vitája után második napirendi pontként dr, Bene Zoltán elvtárs tartott beszámolót a képviselő csoport további feladatairól. iutmiiHimmiiiHmmiiiiMMKiiiiiiMiimiiimiimifiiiMimiimiimmmmmiiiHiiHiHUi Tíz nap alatt 6 000 hold Öntözött terület — 16 000 hold még hiányzik
