Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-02 / 155. szám

1960. július 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Építési ankét Szolnokon és Szajolhan Csütörtökön az ÉM Szol­nok megyei Építőipari Válla­lat meghívására az ország minden jelentősebb építő vállalatától műszaki szak­emberek gyűltek össze Szol­nokon. A Tiszamenti Vegyi­művek bővítésének munká­latainál és a szajoli ezer vagonos tárháznál műszaki tapasztalatcserére került sor, amelyen az építőiparban al­kalmazott legújabb technoló­giai eljárásokat mutatták be. Ez a két építkezés a megyé­ben a legfontosabb közé tar­tozik, s ahogy Gnädig Mik­lós, az Iparterv Statisztikai Osztályának Kossuth-díjas vezetője mondotta: a Vegyi­művek bővítése során egy új készárú raktár építésénél mutatjuk be az előregyártott elemek helyszíni készítését és szerelését. A készáruraktár vasbetoníves szerkezetét új­szerű megoldással vasszerke­zettel kombinálva oldottuk meg. A vasszerkezeti ívestar- tó mindössze 3 tonna súlyú, erre kerülnek rá az előre­gyártott födémpanelek és a födémpanelek üregeinek ki­betonozásával lesz együtt az íves vasbetonszerkezet. A szajoli ezer vagonos tár­háznál szintén érdekes meg­oldást mutattak be a kész­áruraktár építésénél. Bár az itteni építkezésnél alkalma­zott szerkezeti megoldások nem olyan újszerűek, ami­lyet a Tiszamenti Vegyimű­veknél alkalmaznak, mégis tanulságos volt bemutatni azokat az épületszerkezete­ket, amelyek biztosítják az előírt terhelési szilárdságot a rakfödémeknél. Az országos építési ankét részletes ismer­tetésére később visszatérünk. miiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiimiiiimiiiiiiiHiiimr Autóbusz különjárat az ifjúsági építőtáborba A tiszaeülyi „Kókai László” ifjúsági építőtábor parancs­noksága közli a táborban lé­vő diákok szüleivel, hogy jú­lius 3-án (vasárnap) délelőtt 9 órakor a Szolnoki Közgaz­dasági Technikum elől az építőtáborba autóbusz külön­járatot indít. A táborból dél­után 3 órakor indul vissza a busz. Részvételi díj: 30 fo­rint. Jelentkezni lehet a KISZ megyebizottságon, (Szolnok, Kossuth tér 2 sz.j telefon: 10-43), illetve az induláskor a helyszínen. Gazdag termés a korai vetés után Mezőtúr határának számos táblája bizonyítja ennek a régi paraszti mondásnak igazságát. A korai vetésben élenjárt Bercsényi Tsz-ben — például — nem a sokéves átlagnak megfelelő 8—10 mé­termázsával, hanem holdan­ként 18 métermázsával ke­csegtet az idejében földbe került búza. Az okos gazdák e szép eredményt részben az­zal érték el, hogy holdanként a szokott 100 helyett 110— 140 kg. vetőmagot használtak. A szovjet Szkoroszpelka és Bezosztája, valamint az olasz Fortunato és San Pas- tore vetőmagvakkal folyta­tott kísérleteiknek már jö­vőre látják hasznát. Amerre a szem ellát: dolgos, igyekvő emberek zugó gépek a határban. Ked­den estig 76 százalékban aratták le az őszi árpát: a Vörös Október és a Bercsé­nyi Tsz-ben a tavaszi árpa aratását is megkezdték. A közös igyekezet határtalan. A szövetkezeti gazdák meg­érdemelt elismeréssel szól­nak városszerte a gépállomá­si dolgozók buzgalmáról. A Bercsényi Tsz területén — a városban elsőnek — Mezőtú­ri Mihály traktoros és Brak- sza Gábor, Uring István ara­tógépkezelő kezdte az ara­tást. Azóta száznál több hold kiterjedésű tarlót hagytak maguk mögött. Hasonló szorgalommal te­vékenykedik a Béke Tsz bir­tokán Patkós Antal és He­gyi János, valamint Patkós Imre és Szécsi Lajos. Páron- kénti teljesítményük meg> haladja a nyolcvan holdat Minden termelőszövetke­zetben ragyogóak a brigád­szállások. Valamennyi tsz- ben kifogástalan az üzemi konyha. Nem egy közös gaz­daságban már arról beszél­nek a pihenőkben: mint gaz­dálkodjanak a terméssel. A reálisan gondolkodó Sallai- beliek például egy deka­gramm búzát sem osztanak munkaegységre — ellenben minden tsz-tag annyit vásá­rolhat, amennyit akar. Eféle megoldást javasolnak az Uj Élet Tsz legtájékozottabb pa­rasztjai is. Ebben a tsz-rben oly gazdag a búzatermés, hogy minden családtagra hét métermázsa jutna —, ha maradéktalanul 1 kiosztanák. Meglátszik a táblákon: nem fáradtak hiá­ba. Érthetetlen, hogy a jól dol­gozó, jól szervező mezőtúri tsz-ek miért vonakodnak úgy a tarlóhántástól és nyári mélyszántástól, hogy — arra hasonlatot is alig találni. A kendőzetlen igazság ez: — imitt-amott — magyarán mondva — piszkálgatják ugyan a földet, de igazi, nagyüzemi talajrmmkának se híre, se hamva. — Még érthetetlenebb, ha figyelem­be vesszük, hogy az e nyáron végzett talajmunkák nem is terhelik az ez évi zárszáma­dást, — hiszen jellegüknél fogva a következő esztendő munkáihoz tartoznak. — b. z. —! yT J/épfroni hírei Szászberekén a községi ta­nács és a népfront bizottság közös tevékenysége révén a községfejlesztési terv teljesí­téséből mindössze 5 százalék hiányzik. A lakosság a terve­zett 11 ezer forint értékű tár­sadalmi munkánál már is többet végzett. A járda épí­tését mintegy 9 ezer forint értékű munkával segítették, de részt vettek a nevelői la­kás és más létesítmények építésében is. Megyeszerte a népfront el­nökségek, bizottságok is megtárgyalták az aratás, a nyári mezőgazdasági mun­kák végzését, annak segíté­sét. Néhány helyen ez még nem történt meg, de július 10-ig megtartják ezeket a ta­nácskozásokat. Példamutatás­ra serkentik a termelőszövet­kezetekben dolgozó népfront bizottsági tagokat és szerve­zik a segítő brigádokat az aratás és más időszerű nyári munkák elvégzésére. r Ápolják a fűz-csemetét A Tisza hullámterében az árvédelmi területen ápolják a fiatal csemetéket. Pólyák Miklósné, Szőke Piroska és I Vizer Erzsébet gondjaira bízták a most még vékony cse­metéket. Reszelik a Betyár fogát A* úgynevezelt só úton halad gépkocsink. Nevét onnan kapta, valamikor ezen az úton szállították Magyar- ország szivébe Romániából a sót. Manapság jelentéktelen dűlőút, hozzá hasonló sok­száz társával együtt. Fegy­vernek határát szeli át, a kocsorosi részre juttat. Ez itt a fegyvernek! Kossuth Ter­melőszövetkezet juhászata. Ha nem akarnánk, akkor is meg kellene látnunk a táj­ból szembetűnően kiemelke­dő brezinai akolt, Horváth Mihály juhász munkahelyét. Különös ember ez a Hor­váth Mihály. Harminchat éves, s ebben hasonlíthat bárki másra. Csakhogy majdnem két méter magas és 100 kilón is felül van. Arca pirospozsgás, mert pusztai ember. Viszont fris­sen borotválkozott, rendezett külsővel jár, mint a városi­ak. És hát legfőbb beszéd­témája a juhászat. Öt ez ér­dekli, a vendégeket is ez kell, hogy érdekelje. A jónapot, fogadjisten után pontos számadatok peregnek. — Kétszáz anyabirka, 215 választott, egyebekkel együtt kereken ötszáz. Szép kis nyáj az, együtt látni. Most ugyan egyiket- másikat kiválasztják a bége- tők tömegéből. S míg a ki­fogott bárány hangosan visz­szabéget a többieknek, dr. Csabai István állatorvos irá­nyításával tisztába teszik, A szövetkezeti gazdák gyakor­lott mozdulatokkal, szinte pillanatok alatt készen van­nak egy-egy birka füröszté- sével. Mihály bácsi hát ezenköz­ben az egyszoba-konyhás, parasztosan berendezett tisz­ta lakásba invitál bennünket, aholis a ház népével történő rövid ismerkedés után mind­annyiunk tányérjában birka­pörkölt gőzölög. Poharazni való is hozzájár ehhez. S ha már kiürült a pohár, fel­szabadul a hangulat. A leg­alkalmasabb pillanat, hegy mellbevágjam a gazdát a kérdéssel. — Hát hogy is megy a ju­hászat? — Nem panaszkodhatunk. Azt már az állatorvos teszi hozzá, Kuczera elvtárs, a já­rási tanács mezőgazdasági osztályvezetője megerősíti: Horváth Mihály a török­szentmiklósi járás juhászai­nak legjobbjaként említődik. Kétszáz anyáról, 98 bárányról majd 11 mázsa gyapjút nyír­tak le, s hozzá kivétel nél­kül első osztályút. A tej ter­melési tervet — mert hát a korhű juhászaiban ez a szó használatos — három hónap­pal határidő előtt teljesítet­ték. Akkor hát a jó juhász­nak jó pénze kell, hogy le­gyen. — Arra sincs egy zoksza­vam se. Húsz háztáji anya­juhból havi 1600 forint csak a tej. Meg a munkaegység. — Mennyire megy? — Ez a legjelentősebb. A múlt esztendőben 930-at ír­tak javamra. De ezzel már nem elégszem meg ebben az évben. Legalább ezerért dol­gozok. Nem adják ingyen, de 32 forint az egységenként. Csahol a juhász kutyá­ja. Valaki megint érkezett. A bojtárok legjobbja. S a há­zigazda be is jelenti nyom­ban: — Akkor hát reszeljük le a Betyár fogát. S hogy a vendégek hülled- ten néznek egymásra, jön a magyarázat. Nem Rózsa Sán­dorról, nem is Sobri Jóská­ról van szó, hanem a juhász jól megtermett szürkeszemű öszvér-szamaráról. Olyan he­gyesre koptak fogai, hogy enni is alig tudott már sze­gény jószág. Most itt az ál­latorvos, a Csabai doktor, hát megragadta a pillanatot Horváth Mihály. Nem tart sokáig az egész. S hogy végignéztük a Betyár fogának reszelését, el is bú­csúzunk a kedves pusztai vendéglátótól. G. Naav Lajos /Ä 1 ' wi r rr Apó lonokepso tanfolyam indul A megyei tanács Ápolónő- képző Iskolája októberben új évfolyamot indít Szolno­kon. Az iskola bejárásos. A képzés időtartama 2 év, — amely után a hallgatók ápo­lónői oklevelet kapnak. El­helyezésükről központilag gondolkodnak. A hallgatók az iskola idő­tartama alatt egész napi élelmezést, tankönyvet, szol­gálati ruhát és díjmentesen oktatást kapnak. Szállásról azonban maguknak kell gon- doskodniok. Felvételre jelentkezhetnek azok a 18—30 év közötti nők, kik legalább az általános is­kola nyolc osztályát elvégez­ték és kedvet éreznek az ápolónői munkához. Kérvé­nyeket az iskola címére — (Szolnok, Áchim Andás út) kell megküldeni. Csatolandó iratok: kézzel Írott önélet­rajz, utolsó iskolai bizonyít­vány, születési anyakönyvi kivonat, alkalmasságot iga­zoló orvosi bizonyítvány, ja­vaslat, párt, KISZ, tanács, vagy más tömegszervezettől. A kérvény beküldési határ­ideje: 1960. augusztus 15. iiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiimi A Szolnoki Rádió műsora 19.30—20.30-ig a 223.86 m-es középhullámon: Dalok a szerelemről. — Jász­kunsági krónika. — Yves Mon­tana, Trenet és Earttia Kytt énekek — Snort, MERÉSZEK AZ ASSZONYOK 1 jászberényi járásban fújdogáinak a meleg, kalásaórlelő nyári szelek, s ebben az esztendőben sokkal több asszonynak, leánynak az arcát pirosítják mint azelőtt bármikor. Mint a járási nőtanács el­nökségében elmondják, a Jászságban az elmúlt hóna­pokban szinte teljesen asszo- nyi kézre került a kertészke­dés. de a kukorica-, cukorré­pa-, mák- és dohámytáblá- kon is igen sok az „ápolónő”. A számok nyelvén kifejezve ez annyit jelent, hogy mint­egy háromezer asszony és leány vállalt munkát a tágas­széles nagyüzemi táblákon. — Különösen Jászfényszaru, Jászfelsőszentgyörgy, Jászte­lek és Jánoshida határában alakult ki valóságos „nőura­lom”, de a többi községben is igencsak ügyeskedtek a nők. Arról is sok szó esett a nő- tanácsban, hogy a baromfite­nyésztés a kispacellás gaz­dálkodás idején is igazi női foglalatoskodás volt. Persze, a nagyüzem ezen a téren is újabb és újabb lehetőséget nyújt a továbbfejlődésre, úgy, hogy egy kis erőfeszítés­sel könnyen búsás jövedel­met hozhat. Fppen ezért a megyei és J a járási pártbizottság felhívására szíwel-lélekkel munkálkodni kezdtek az asz- szonyok az „egy baromfi”, és az „egy tyúkalja csirke” moz­galom érdekében. Vállalták, hogy az asszonyok odahaza 15 ezer kiscsirkét kiköltet- nek és átadják a tsz-eknek. S június közepéig át is adtak 12 467 csibét, elsősorban Jász- árokszállás, Jásztelek, Jász­felsőszentgyörgy és Jánoshi­da nőtanácsainak jóvoltából. A járási pártbizottság irá­nyításával nemrégiben zaj­lott le a nőtanács, a Hazafias Népfront és a vöröskereszt közös tanácskozása, amelyen az elkövetkező hónapok ten­nivalóit vitatták meg. Azasz- szonyok ismét merészet gon­doltak: augusztus 20-ra 50 ezer kiscsirkét adnak át a tsz-eknek. Mitagadás, az első pilla­natban sokan meghökkentek, de aztán az elnökség számot vetett az eddigi eredmények­kel, a járás mostani adottsá­gaival és egyértelműen úgy látják: a bátor, szélekörű, határozott agitéciós munká­nak minden körülmények között meglesz a gyümölcse. A teljes képhez hozzátar­tozik az is, hogy az asszo­nyoknak hét aratóbrigádjuk dolgozik. Végül emlékeztethetünk ' arra, hogy Kádár János elvtárs a régi és a mai asz- szonyok életét úgy hasonlí­totta össze: Azelőtt a 30 éves asszony 50 évesnek látszott, ma az 50 évest könnyen 30 évesnek nézi az ember. Nos, ezt talán szabad az­zal mégtoldanunk, hogy igen sok jel arra mutat: a jászbe­rényi járásban mindezen túl merészek, kezdeményezőek is az asszonyok, — r—a — ,,A munkát dalolom“ Csütörtökön este mutatko­zott be a Ságvári Endre Mű­velődési Ház Munkásszínját­szó Stúdiója, az Ady Endre Művelődési Ház Ifjúsági Iro­dalmi Színpadával közösen rendezett műsorban. A szín­vonalas bemutatkozás min­den nézőre meglepetésként hatott, hiszen a stúdió mind­össze egy hónappal ezelőtt kezdte meg működését. Az est műsora két részből állt. Az elsőben az Ifjúsági Irodalmi Színpad műsora hangzott el, József Attila, Eluard, Martinov, Juhász Gyula, Tóth Árpád versek Urálik József, Vincze Judit, Balázs Ildikó, Nagy Izabella, Balázs Éva, Rideg Gábor, Köszler Éva és Dobos Mária előadásában. A versek elő­adásának felfogása, színvo­nala igen változó volt, ami bizonyára abból adódott, hogy nem minden esetben a tolmácsoló egyéniségéhez vá­lasztották. Legtöbbet nyújtott a műsornak ebben a részé­ben Klárik József, Vincze Judit, Dobos Mária és külö­nösen Balázs Ildikó, aki Elu­ard: Az élet joga és köteles­sége című, az előadó tehetsé­gét próbára tevő versével — A lofíő nyerőszámai Július 1-én, pénteken ismét kettős lottósorsolást rende­zett a Sportfogadási és Lot­tó Igazgatóság a Műszaki Egyetemen. Először a 27. játékhét nye­rőszámait sorsolták. Erre a hétre 4 143 578 szelvényt küldtek be a fogadók, s így egy-egy nyerőosztályra egy­millió 553 841 forint jut. A kihúzott nyerőszámok: 20, 22, 24, 25, 42 A júniusi tárgynyeremé­nyeket a 26. játékhét szel­vényei között sorsolták. Ez­úttal 597 értékes nyereményt, köztük főnyereményként egy háromszoba hallos, és két kétszoba hallos összkomfor­tos öröklakást, valamint egy bárhol felépíthető családi házat és egy Moszkvics sze­mélygépkocsit sorsoltak ki. (MTU bizonyította örvendetes fejlő­dését a versmondás művé- szetében. A Munkásszínjátszó Stúdió Háry Ferenc: Tettének oka ismeretlen cítnmel egyfelvo- násos színművét mutatta be. A darab a mai ifjúság súlyos problémáját ábrázolja, azt, hogyan távolodik el egymás­tól lélekben a munkás apa és a polgári értelmiségi életfor­ma bűvkörébe kerülő fiú. A rendőrségi őrszobán játszódó, drámai jelenetben bővelke­dő, egyébként eléggé a prob­léma felszínén mozgó darab a Stúdió szereplőinek próbá­ra tette az erejét. A Munkásszínjátszó Stúdió első bemutatkozása már sej­teti, hogy sokatigérő, tehet­séges színjátszógárdával gya­rapodott a megyei öntevé­keny színjátszás. Várakozás­sal tekintünk további fejlő­désük és produkciójuk elé. \ Megzavartuk a pipahuját F Tiszaszőllősnél a szövet­kezeti gazdákat keressii k. Délután jár az idő, úgy két óra között lehet. A kuko­ricásban nagy csoport em­ber üldögél. Ahogy féke­zünk, s irányukba indu­lunk, hirtelen kapára kap­nak, ki-ki sort fog! magá­nak. Szemmel láthatóan jövetelünkre buzdultak így neki. — A szövetkezetieket ke­ressük. — Azok nem mi vagyunk amarra kapálnak — S ez a tábla? — A Vízügyi Igazgató­ságé. Mosolygunk magunkban, mi történhetett. Tán csak nem az autótól ijedtek meg a tiszaszöllősi kapálgatók. Az autóban manapság már többnyire olyan emberek ülnek, mint éppen ók. Másról lehet szó. Megza­vartuk az esetleges túl hosszúra nyúló, órabérbe fizetett pipahuját... — bl S*

Next

/
Thumbnails
Contents