Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-15 / 166. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960. JúEus 15. ' KÜLPOLHIKAI JEGYZETEK em&ciek-e tnéfy? A New Statesman című folyóiratban cikk jelent meg a minap. Szerzője* Nigel Calder azt fejtegeti, ho­vá vezethet, merre tart az amerikai fegyverkezési haj­sza. S mindjárt a cikk elején egy mellékmondat üti meg a Bzemet: „ha ugyan az ember még egyáltalán rémüldözni képes”. Azaz a nyugati atom- és hidrogén-őrültek olyan sűrí­tett hisztériát keltettek eddig Baját lakosságukban, a kép­zelt szovjet háborús szándé­kokat olyan színekben ecse­telték, hogy már rémüldözni ee nagyon tud a nyugati vi­lág átlag-embere. És miköz­ben a szovjet támadószán­dékról dús fantáziára valló meséket szőnek, olyan terve­ket forgatnak a tejükben, amelyek a legnagyobb mér­tékben kétségessé teszik: Em­berek, értelmes észlények ül­nek-e a Pentagon és a NATO parancsnoki szobájában, vagy bomlottagyú mánikusok, — akikből kihúnyt az értelem minden szikrája? Calder cikke csokorba gyűj­tötte a Pentagonban született elképzeléseket. Némi ízelítőt adunk belőle* pusztán azért, hogy újabb bizonyítékát szol­gáltassuk: Az imperializmus fanatikusai nem tanulnak. — Nemcsak az eddigi fegyverei­ket szeretnék „bevetni”, ha­nem újakon is törik a fejüket s minden gálád eszközzel igyekeznek meghosszabbítani rendszerük életét. Van ebben a Calder gyűj­tötte kollekcióban világűrben keringő bombázó, hidrogén- bombával felszerelt emberve­zette műhold, amely szükség esetén pályát is változtat. — Igaz, a cikkíró azt is meg­jegyzi, „Az amerikaiak he­lyesebben tennék, ha nem provokálnának háborút a vi­lágűrben* ha egyébért nem hát azért, mert a szovjet a rakéták terén fölényben van. Az amerikai vezető körök azonban minden jótanács el­lenére sem nyugszanak, mert a cikk további része az egyéb fegyverek készítésére és be­vetésére irányuló terveket is felsorolja Előszedték például a *dialálsugár’! eszméjét, ame­lyet pedig már a ponyvaregé­nyek világába száműztek. A cikk nagy jelentőséget tulajdonít a biológiai fegyve­reknek, amelyeknek kivételes gonoszságával, aljasságával a Korea ellen indított rablóhá­borúban már volt alkalmunk megismerkedni. *— Elmondja, hogy egyes tervek szerint bio­lógiai mérgeket lehetne be­csempészni egy ország víz­rendszerébe, meg lehetne fer­tőzni a füvet, a gabonát — hogy így pusztítsák ei a la­kosságot Calder nem szépíti' a dolgo­kat, beszél az úgynevezett tit­kos háborúról, amelynél az ellenséges országba csempé­szett hidrogénbombát távirá­nyítással felrobbantják. „A leszerelés teljes ellenőrzés mellett — elvének az abszur­dumig fokozását jelentené, hogy nemsokára nemcsak a másik fél összes pincéit kell végigkutatni bombák után, hanem a saját pincénket is” — írja fanyar humorral Cal­der. Az elmondottakhoz nem szükséges bőséges kommen­tár. Csak egy emberre szeret­nénk emlékeztetni: Forrestal- ra, az USA néhai hadügymi­niszterére, aki a saját fegy­verkezésébe és a saját maga keltette atomhisztériába bele­őrült és leugrott az emelet­ről. Űgylátszik, ha Forrestal meg is halt, de őrültek ma­radtak még a Pentagonban. S a címben felvetett kérdés ezért teljesen jogos részünk­ről. De azért higyjék el ezek a tömeggyilkos-jelöítek: Mi nem félünk. Haladunk tovább eltökélten a magunk útján és nem forralunk esztelen és bűnös terveket senki ellen. Megtehetjük, mert mi büsz­kén valljuk magunkat em­bernek. Olyan embernek, akinek van elég ereje emberi életét, büszke méltóságát megvédeni. ht — Augiász istállók Végtelenül bűzlő Augiász istálló az egész hivatalos ame­rikai külpolitika. Ez az Augiász egy görög mondabeli, rengeteg szarvas­marhával rendelkező király volt. Szerette a marhákat, de nem szerette a tisztaságot: az istállót sohasem takaríttatta. Érthető, ha az idők folyamán hallatlan mennyiségű trágya gniití össze Mr. Eisenhower — Augiász külpol lkai istállójában is alaposan felgyülemlett a rot­hadó trágya. Agresszív tá­maszpontok, a szocialista or­szágok népeinek leigázására való törekvés, más népek el­nyomása, háborús készülődés, kémkedés és megfúrt nemzet­közi találkozók amerikai bűze lerjeng és fertőzi meg a nem­zetközi légkört. Az egész világ felfigyelt már arra, hogy valami bűzlik Ameri'xában. S most, július elsején újból belerondítottak a levegőbe. Talán akarták ünnepelni az USA megalakulásának 184. évfordulóját. — Penet­rans ötlet pmetráns poli­tikusoktól. Am, ha ők jól érzik magu­kat a * iszokban, akkor is kell tisztítani az istállójukat. Mert ez ~z istálló fertőz! Augiász istállóját Herakles pucolta ki úgy, hogy két fo­lyó vizét vezette keresztül raj­ta. Az USA külpolitikai istál­lója is kitisztítható. Egyetlen folyó beiiezetése szükséges csak: a békés egymásmelleit élésé. Csupán a XX. század­beli Heraklest keli megke­resni. V. h. GENERALLY SPEAKING így mondják az amerikaiak azt, logy: általában szólva. Tehát generally', speaking fur- sa dolgok vannak a világon. Itt ián például ez a Kuba. I,ázacloz- lí mer az Egyesült Államok és a nodem Monroe-elv ellen. T. 1. z ellen, hogy az egész világ & (rikiké. Azt mondják: Kuba a aibaiaké. Ez a Fidel Castro elv. Generally speaking nem lenne .aj: ha ezt csak mondanák. De Lomolyan is gondolják. Földre- ormot hajtanak végre, jenki üze- neket koboznak el. S az első kö- ött mondják ki azt, melyet min­ien csatlós nyugati ország népe ■réz: de ronda dolog ez az ameri­kai imperializmus. Ezt persze meg kell torolni — íéük az amerikaiak és n$m ve- yik meg Kuba cukrát. (Nodehát ívv kis édesség mosnak is kell! ».kár 700 000 tonna is.) Nem szál­ltának neki fegyvert, (annyi baj egyen, legfeljebb Kubának már ism kell majd leszerelni. Bár.ba ;eT>en fegyverre van szüksége, az isA-n kívül másutt is txás&B&K igyet-mástd Mivel ez az Istenverte Kuba csak nem akar visszatérni a „Monroe-elv”-hez, kisütötték a hidegháború forrófejű irányítói: Kubát el kell szigetelni, be kell „vörösíteni” és meg keli gyűlöl­tein!. E lélektani hadviselés ke­retén belül azt hirdetik, hogy Kubában szovjet támaszpontokat hoznak létre. Addig hangoztatták, míg ma­guk is elhitték. S miután elhit­ték, borzasztó patáliát csaptak. Tűrhetetlen — mondják —, hogy az határaikon szovjet támaszpon­tok legyenek. Mindehhez csak két megjegy­zés: 1, a tényleg létező amerikai tá­maszpontok sokkal tűrhetet­lenebbek, 2. Miért lenne Kubában szovjet támaszpont, ha az agresszor- ra 13 000 km-röl is le lehet csapni? No persze csak úgy generally speaking. V, k A Biztonsági Tanács felszólította Belgiumot, hogy yonja ki csapatait Kongóból Neto York (MTI). Nyu­gati hírügynökségek jelentik, hogy a Biztonsági Tanács szerdán a késő esti órákban rendkívüli ülésre ült össze a kongói helyzet megvitatásá­ra. Kaszavubu* a Kongói Köz­társaság elnöke és Lumumba miniszterelnök Hammarsk­jöld főtitkárhoz intézett táv­iratában agresszióval vádolta Belgiumot és sürgős katonai segítséget kért az Egyesült Nemzetek SzervezetétőL A távirat hangoztatta, ha az ENSZ nem siet a nemrégen függetlenné vált köztársaság segítségére, akkor Kongó az afrikai—ázsiai országokhoz fordul támogatásért Mint jelentették, a kongói kormány rádiófelhívással for­dult Ghánához és más afri­kai országokhoz, hogy nyújt­sanak segítséget a belga csa­patok kiszorításához. Nkru- Tiah ghanai köztársasági el­nök távbeszélőn érintkezésbe Lépett Hammarskjöld főtit­kárral, aki azonban a Bizton­sági' Tanács vitájának idejé­re elhalasztotta a döntést a kongói kérés teljesítése tár­gyában. A Biztonsági Tanács ülésén Monzsi Szlim, Tunézia kül­dötte határozati javaslatot terjesztett elő, amely felszó­lítja Belgiumot, hogy vonja ki csapatait a Kongói Köz­társaságból és felhatalmazza Hammarskjöld főtitkárt, küldjön ENSZ-haderőket Kongó megsegítésére. A vitában többem felszólal­tak. Szobolev, a Szovjetunió képviselője éles szavakkal megbélyegezte, a gyarmatosí­tókat és követelte, hogy az ENSZ bélyegezze meg a bel­gák kongói agresszióját. Cabot-Lodge, az amerikai küldöttség vezetője tagadni próbálta, hogy Belgium ag­ressziót követett el a Kongói Köztársaság ellen* hangoz­tatta azonban, ^helyesB, hogy késedelem nélkül határozza­nak a kérdésben”. A Biztonsági Tanács hét és fél órán át tartó megszakítás nélküli vita után csütörtökön a hajnali órákban szavazott a tunéziai határozati javaslat­ról. A javaslat ellen nem sza­vazott senki. Nagy-Britannia, Franciaország és a Csang Kaj-sek-klikk képviselője tartózkodott a szavazástóL A Biztonsági Tanács hatá­rozata felszólítja a belga kor­mányt, hogy vonja ki csapa­tait a Kongói Köztársaság te­rületéről. Ugyanakkor felhatalmazza a határozat Hammarskjöld főtitkárt, hogy a Kongói Köz­társaság kormányával együtt­működve tegyen olyan lépé­seket, amelyek biztosítják a kongói kormánynak a szük­séges. katonai segítséget, mindaddig, amíg — a kongói kormány erőfeszítései és az ENSZ technikai segélynyúj­tása révén a kongói biztonsá­gi erők a kongói kormány vé-, Ieménye szerint képesek lesz­nek teljes mértékben eleget tenni feladatuknak. A Biztonsági Tanács végül felkérte Hammarskjöld főtit­kárt, hogy tegyen jelentést a tanácsnak a határozat végre­hajtásáról. Hammarskjöld főtitkár nem sokkal az ülés után bejelen­tette, hogy két órán belül megteszik a Kongói Köztár­saság megsegítésére szüksé­ges intézkedéseket. Mint a Reuter jelenti* a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén a szovjet küldöttség három módosítási indítványt terjesztett be a tunéziai hatá­rozati javaslathoz. Az első indítványozta, hogy a Biztonsági Tanács bélye­gezze meg Belgiumot á Kon­gói Köztársaság ellen elkö­vetett fegyveres agresszióért, ezt az indítványt elvetették. A második szovjet módosí­tási indítvány javasolta, hogy haladéktalanul vonják ki a belga csapatokat Kongó te­rületéről Az indítványt a tanács elutasította. A harmadik módosítási in­dítvány javasolta, hogy csu­pán afrikai ENSZ-tagálla- mok nyújtsanak katonai se­gítséget a Kongói Köztársa­ságnak. Az indítvány ellen öten szavaztak, mellette négy küldöttség. Ketten pedig tar­tózkodtak a szavazástól. A belga fővárosban hivata­losan közölték, hogy Lumum­ba, a Kongói Köztársaság mi­niszterelnöke jegyzéket jut­tatott el a- belga kormányhoz, amelyben bejelenti a diplo­máciai kapcsolatok megszakí­tását A belga kormány - vonakodik elegei fenni a Biztonsági TaBácsbafáiozafának Brüsszel (MTI) Csütörtökön hajnali fél hatkor miniszter­tanács kezdődött Brüsszelben a kongói helyzet megvitatásá­ra. A több mint négy óra hosszat tartó minisztertanács foglalkozott a Biztonsági Ta­nács határozatával is. A kiadott közleményből vi­lágosain megállapítható, hogy a brüsszeli kormány folytatni kívánja a katonai interven­ciót Kongóban és vonakodik eleget tenni a Biztonsági Ta­nács határozatának. A belga kormány „úgy ér­telmezi a Biztonsági Tanács határozatát, hogy Belgium mindaddig Kongóban tarthat csapatot, amig azokat ENSZ- haderők váltják fel a rend helyreállítására. (MTI). «MiwmiHiiiHUiiiimmHtfHKimmimíffiii Lengyelország felszabadulásának év­fordulójára készül Varsó (MTI) Lengyelország július 22-én ünnepli felszaba­dulásának 16. évfordulóját. Az idei megemlékezésnek kü­lönös jelentőséget ád* hogy egybeesik a lengyel állam ezer éves fennáLásával kap­csolatos ünnepségekkel, első­sorban is a grunwaldí csata 550. évfordulójával. , A városok és falvak népei társadalmi mozgalmakkal kö­szöntik az ünnepek Kennedy a Demokrata Párt elnökjelöltje Los Angeles (MTI). Az amerikai demokrata párt or­szágos elnökjelölő kongresz- szusának harmadik ülése szerdán nyílt meg. Az ülésen megválasztották a‘párt jelölt­jét a novemberi elnökválasz­tásra. Az államokkénti állásfogla­lás eredményeként a hivata­los jelölt-listára Kennedy, Johnson és Symington sze­Moszkvában tartják. a világifjűság fórumát A szovjet fiatalok kezdemé­nyezésére jövő nyáron Moszk­vában tartják a világ fiatal­jainak fórumát. A hazánkban tartózkodó V. Sevcsenko* a fórum szovjet előkészítő bi­zottságának tagja elmondotta, hogy a szovjet fiataloknak a fórum megrendezésével az a céljuk, hogy lehetőséget ad­janak a világ ifjúságának véleményük kicserélésére a különböző nemzeti és nemzet- ■* közi kérdésekrőL A szovjet 5 fiatalok a világ minden tájára I nyolcszázötven ifjúsági szer-! vezetnek küldtek meghívót, azzal a*kéréssel, hogy vegye-« nek részt a találkozóin. A résztvevő országok képviselői; szeptember 15-én találkoznak Moszkvában, hogy létrehozzák a fórum nemzetközi előkészítő bizottságát. Már kidolgozták a fórum programtervezetét, amelyet megvitatás, kiegészítés és el­fogadás végett a megalakuló nemzetközi bizottság elé ter­jesztenek. A programtervezetben sze­repel: az ifjúság és a népek közötti békés egymás mellett élés, az ifjúság és a nemzeti függetlenségért folytatott harc az ifjúság jogai a társadalom­ban* valamint az ifjúság, a tudomány és a technikai hala­dás kérdései. A szovjet fiata­lok javasolják, hogy két kon­ferencián vitassák meg a kö­vetkező két problémakört: az ifjúság és a leszerelés, vala­mint az ifjúságnak a nemzeti önállóságért és függetlensé­gért vívott harca. Az egyes napirendek előadására nem­zetközileg ismert kiemelkedő személyiséget kérnek fel. A találkozás idejére „fó­rum-klubot” is alakítanak, ahol a napirenden nem sze­replő, de az ifjúságot érintő kérdéseket szabadon megbe­szélhetik. A világ minden tájáról ér­kező fiatalokat gazdag, színes tanulmányutak várják a Szov­jetunióban. Ki-ki érdeklődése szerint tanulmányozhatja majd a Szovjetunió hatalmas építkezéseit, a fiatalok nyarai- tatását, a szovjet emberek éle­tét. Ezenkívül számos kirán­dulást terveznek Moszkva környékére. (MTI). nátorok* valamint Stevenson, a párt kétszeres elnökjelöltje került. Kennedy szenátor* a leg­esélyesebb jelölt, már a sza­vazás kezdetétől fogva veze­tett és előnyét kisebb-na- gyobb visszaélésektől elte­kintve, állandóan növelte. Missouri állam kormányzó­ja bejelentette, hogy az állam küldöttei, akik előzőleg Sy- mingtont támogatták, egyön­tetűen Kennedyre adják sza­vazataikat. Javasolta to­vábbá, hogy a kongresszus közfelkiáltással válassza el­nökjelöltté Kennedyt. Ez meg is történt és a küldöttek lel­kes éljenzése közepette rövi­desen a terembe lépett Ken­nedy — aki a választási sza­bályoknak megfelelően egy szomszédos lakóházban várta meg a szavazás eredményét. A leadott szavazatok közül Kennedy szenátor végered­ményben 785 szavazatot ka­pott, vagyis huszonnéggyel többet, mint a szükséges mi­nimum. Utána Jphnson kö­vetkezett 409 szavazattal. Az első szavazási menet tehát közfelkiáltással meg­hozta Kennedy győzelrhét * John Fitzgerald Kennedy 1917. május 29-én született a Massachusetts állambeli Brookline-ban. Jómódú, ró­mai katolikus ír családból származik. Nyolc testvére van, korszerint ő a második. Apja, a néhai Roosévelt el­nök politikai barátja, a har­mincas években az Egyesült Államok londoni nagykövete volt. Kennedy politikai pályafu­tásának kezdetekor ^alaptő­keként” egymillió dollárt ka­pott apjátóL 1940-ben elvégezte az egye­temet A második világháború alatt Kennedy a Csendes- óceánon teljesített szolgála­tot az amerikai haditengeré- szetnéL í1!!1B»U“»“»iiiiiiiihiiiiiiiuuiuiii n ...... TAT***“* Az atomreaktor jövendő versenytársa a napelem Az űrrakétákról szóló hírekben egyre több szó esik a napelemekről. Dr. Neuge- bauer Tibor Kossuth-díjas egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora a követke­zőket mondotta el a tudománynak erről az érdekes, új eredményéről. A napelem, vagy fényelem az 1930- ban felfedezett, úgynevezett záró'emezes fotocellából fejlődött ki, amely egy oxi­dált rézlapból és a reá helyezett vékony, átlátszó rézhártyából áll. A rézhártyából a ráeső fénysugarak elektronokat válasz­tanak le és visznek át a rézlapra. A cellá­ban az elektronok a fénnyel szemben haladni nem tudnak — ezért nevezik zá- rólemezesnek ezt a fotocellát “ de egy vékony drótszálon vissza lehet vezetni őket a rézhártyára, s ez már egy kis áramforrás. Ezt a fotocellát még csak a mérőtech­nika tudta felhasználni. A tranzisztor- anyagokat ugyanis kismennyiségű idegen — szennyező — anyagok hozzákeverése különböző tulajdonságú félvezetőkké ala­kítja át és ezek megfelelő rétegezésben egymás fölé helyezve fotocellát alkotnak. Ezek a fotocellák már napelemek. Eddig a legjobban a szilíciumos napelem vált be és a szilícium szerencsére mindenütt bőségesen található, hiszen a közönséges homok is sziliciumdioxid. Ez a napelem már műszakilag valóban felhasználható áramforrás. A szputnyikokat is felszerel­ték ilyen napelemekkel és nem egy tele­fon reléállomást működtetnek vele ma már olyan vidéken, ahol az energiát nem lehet hálózati áramból merítem. A napelemekben azonban ennél jóval több lehetőség rejlik még. Ha a további fejlődés megteremti a feltételeket nagy­arányú felhasználásához, bizonyos érte­lemben előnyösebb lehet az atomreaktor­nál is, mert teljesen veszélytelen és f,üzemanyagátP a Nap ingyen adja. Hát­ránya, hogy igazán jól kihasználni csak az Egyenlítő körüli két nagy sivatagövben lehet, ahol a napsütés gyakorlatilag ál­landó. Itt azonban egészen tekintélyes árammennyiséget tudná termelni. Merőle­ges napállás esetén ugyanis egy négyzet­kilométerre másodpercenként 1500 millió Watt értékű sugárzási energia érkezik a Napból, a napelemek ennek ma már 10 százalékát tudják értékesíteni, vagyis ek­kora területen napelemekkel már ma is 150 millió Watt elektromos energiát le­hetne termelni. Ez pedig éppen háromne- gyedrésze például a tiszapalkonyai erőmű kapacitásának. Ebben a két sivatagövben könnyedén elő lehetne állítani az egész emberiség számára szükséges elektromos energiát. Ez az óriási teljesítmény nem is meglepő, hiszen a napelemmel tulajdon­képpen a legnagyobb atomreaktor, a Nap energiáját hasznosíthatjuk, még pedig úgy, hogy a veszélyes radioaktív hulladékok a Napban maradnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents