Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-13 / 164. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. Július 13. Fellendült az újítómozgalom a szolnoki vendéglátónál A vendéglátőipari vállalat­nál komoly gondot okozott az elmúlt években az újító­mozgalom fellendítése. 1954 januártól 1959 szeptemberig mindössze 35 újítást adtak be a dolgozók, ebből a bizctt­ság csupán nyolcat fogadott el. A nagy lemaradásért a vállalat újítási megbízottját is felelősség terheli; 1960-ban megváltozott a helyzet. Feladattervet készí­tettek az első félévre, tapasz­talatcserét szerveztek az újí­tás fellendítésére. Az ered­mény nem maradt el. Alig öt hónap alatt 39 újítási javas­latot tettek a dolgozók. Eb­ből tizenhárom javaslat már megvalósításra került, s ösz- szesen 76 ezer forint megta­karítást Jelentett a vállalat­nak. Az újító-mozgalom fellen­Igy egy motorral két munkát is elvégez. Mikor az üzem fagylalt­hűtő berendezése elromlott, Szűcs Péter nem esett kétség­be, hanem „fondant” géppel oldotta meg a hűtést így a vállalatnak 1200 forintot ta­karított meg és a vásárik­nak biztosította a fagylaltot azidőre, mig a berendezés ja­vítása tartott Igen jelentős energiameg­takarítást ért el azzal, hogy három munkagép két moto­ros meghajtása helyett egy motorral végezteti a munkát. Szűcs Péter, a fiatal szak­munkás bátran nyúlt az új eljárásokhoz. Remélhető, hogy Szűcs Péter és példáján mások is' újabb javaslatokkal segítik a vállalatot abban, hogy még jobbon megoldják a fogyasztók igényeit *— ah — létére három javaslatot tett. Egyszerű technológiai eljá­rás alkalmazásával a habve­rő gépre darálót is szerelt Árokszállási álmok Jászár okszálláson jártam minap s kora délután felhaj­tottam a földművesszövetke­zet 2. számú Italboltjában egy langymeleg málnát. Megfi­gyeltem, hogy a pénztáros feje fölött gúlákban áll a marhapörkölt-konzerv s már előre, ébren álmodtam arról, milyen jóízűen megvacsorá- zom azok egyikét. Sem a vacsorából, sem az álomból nem lett semmi: este meg­tudtam, hogy „spórhelt-ka- pacitás” hiányában legfeljebb hidegen ehetnék marhagu­lyást. Ekkora — bocsánatl — marha mégsem vagyok... Azt már csak magamban furcsál- tam, hogy a földművesszövet- kezet sajnál avgy ötven fo­rintot egy villanymelegítö vásárlására. Másnap — az autóbusz csúcsforgalom idején — a társas gépjárműre várakoz­tam... esőben. Eleinte — s végzetszerűen ismét ébren — orról álmodoztam, hogy va­laki majdcsak megnyitja az autóbusz-váróterem ajtaját. Mindhiába — álmom az eső­ben elázott. Fel nem foghatom, ki és miért — és mennyiért miért — és mennyiért — engedte át azt a földműves* szövetkezetnek „zömmel” szeszesital-árusításra. Vajon a tőszomszédságban álló ta­nácsházán tudja valaki?... Alomffy Almos Alomvára Ócskavas-vitából emberim] ál Szolnokon a Zrínyi utca 15. számú portán több család lakott együtt. Pélyi János mellett az udvarban bérelt lakást Nagyhajú Jánosné is két lányával. A közelmúlt­ban új lakásba költözött egy lakó, aki hasonlóan Pélyi Jánoshoz, szenvedélyes gyűj­tő volt Amikor elpakolt, a hasznavehető dolgokat magá­val vitte, a haszontalanokat pedig régi lakhelyén hagyta. A Nagyhajú lányoknak adta, hogy értékesítsék a MÉH Vállalatnál. A két lány annak rendje- módja szerint fel is pakolta a vashalmazt s szállítani akarta. Meghallotta ezt Pélyi János, s mivel azt hitte, hogy az ő gyűjteményét szállítják, veszekedni kezdett a két lánnyal. A veszekedés vere­kedéssé fajult, s ennek során Pélyi János egy vasdarabbal fejbeütötte Nagyhajúné ki­sebbik lányát. A vér láttán Nagyhajúné feldühödött. Kicsavarta az idős ember kezéből a vasda­rabot, s Pélyi Jánost többször fejbesújtotta. Az eset meg­történte után vérző fejjel az SZTK-ba indult Pélyi János látleletet csináltatni. Innen pedig a rendőrségre ment volna, azonban amikor a Sü­tő utcához ért, összeesett és meghalt A boncolás során megálla­pították, hogy az ütés követ­keztében Pélyi János agyráz­kódást kapott Ebből daga­nat keletkezett Ez hatott az érkoszorú elmeszesedésben szenvedő idős ember srívére s ez okozta halálát. Nagyhajó Jánosné ügyét a rendőrség a nyomozás befe­jezése után hamarosan átadja az ügyészségnek. Emlékezés RÓBERT KOCH-ról a Járműjavítóban A TBC elleni küzdelem ta­lán legnagyobb orvos-bajno­káról, Róbert Koch-ról em­lékeznek meg ma, július 13- án a Járműjavítóban. Az ün­nepségre az üzem mozi ter­mében kerül sor, ahol dr. Szebeni József üzemorvos is­merteti Koch munkásságát. A résztvevők előtt levetítik a „Derült égből” című TBC- tárgyú magyar filmet Az üzem egészségügyi dol­gozói ezenkívül hangoshír­adón, plakáton, valamint fa­liújság cikkekben hirdetik: a TBC megelőzhető és gyógyít­ható. MHMiinmiimmimiminmmmiiiNiiiiiiuiii Egy olasz könyvelő pert indít Eisenhower ellen Michele Giorgi pisai köny­vedé megtette a törvényes lé­péseket annak érdekében, hogy a pisai törvényszék egy 23 450 dolláros kártérítési ke­resetben beidézze Dwight Eisenhowert, az Egyesült Ál­lamok elnökét Giorgi azért követel kár­térítést, mivel egy amerikai katonai támaszponton balese­tet szenvedett, amelynek kö­vetkeztében megbénult Gior­gi ügyvédei kijelentették, hogy a kártérítési perben a törvényszéknek fel kell szó­lítania Eisenhower elnököt, hogy az amerikai állam kép­viseletében jelenjék meg a december 22-re kitűzött pisai tárgyaláson. Az Idézést ajánlott levél­ben már meg is küldték Eisenhowemak. Annak má­sodpéldányát a pisai ügyész­ség eljuttatta az Egyesült Ál­lamok római nagykövetségé­hez. (Reuter). HiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiimiitiniiiiiiiiiiiiiHiiiiimiiiiiiiiiimnmiiiiiiiiiiiiiiii Tüzet okozott a mozdonyból kipattanó szikra Tegnap délelőtt, röviddel 10 óra után a Szolnoki Álla­mi Gazdaság Piroskai üzem­egységében tűz ütött ki. Lángralobbant a kipattanó mozdonyszikrától a gazdaság vasút melletti búzatarlója. A gyorsan legelő tűz felgyújtott több csomó kombájnszalmát. Könnyen végzetessé válha­tó és katasztrofális károkat okozó tűz kerekedett volna, ha a közelben dolgozók, a tó­szegi Dózsa Termelőszövetke­zet gazdái nem sietnek a helyszínre. Kapával, ásóval, ekével igyekeztek elejét venni a tűz tovaterjedésé­nek. A hamarosan megérkező tűzoltókkal együtt eloltották a tüzet. Tanulságképpen a nem je­lentős kár ellenére is érde­mes elmondani, hogy a tüzet elkerülhették volna, ha az aratás után, ahogy arra ren­delkezés is van, néhány ba­rázdát húztak volna a vasút mellett. Mivel ezt elmulasz­tották, a felelős vagy a fele­lősök ellen szabálysértési el­járás indul. A Nap kél: 4.00 h-kor, nyugszik: 19.39 h-kor. A Hold kél: 22.24 h-kor, nyugszik: 9 38 h-kor. . Időjárásjeleníés Várható időjárás: a Dunán­túlon és a Duna—Tisza közén a meleg átmeneti csökkenése felhőátvonulással, néhány he­lyen záporesővel,' zivatarral. A Tiszántúlon és az északke­leti megyékben nappali fel­hőképződés, egy-két helyen délutáni zápor. ' Mérsékelt, időnként megélénkülő szél. Várható legmagasabb nappa­li hőmérséklet a Tisza vona­lától keletre 27—30, a Tiszá­tól nyugatra 23^-26 fok kö­zött, — E HO MÁSODIK felé­ben készül el Mezőtúron a fürdő oldalainak betonozása. Augusztusban az új létesít­mény víztárolójának vakolá­sára kerül sor. — HÉTEZERÖTSZÁZ kh gépi aratást vállaltak július második felére állami gazda­ságaink. A betakarításban a szomszédos Nógrád, Békés és Csongrád megyék is segí­tenek. Az északi Nógrád me­gye saját aratásának meg­kezdése előtt, a déliek a be­takarítási munkák befejezé­se után adják kölcsön gé­peiket. — 112,1 SZÁZALÉKRA tel­jesítették második negyedévi tervüket a Szolnoki Vendég­látóipari Vállalathoz tartozó szolnoki, jászberényi, berek­fürdői, martfűi, mezőtúri és kisújszállási egységek. — NAPONTA 200—220 mázsa gyökér, sárgarépa, kel­káposzta, karfiol, karalábé, uborka és zöldbab érkezik a vidéki MÉH-telepekről Szol­nokra. Burgonyából 80—100 mázsát szállítanak be min­dennap termelőszövetkeze­teink. — ÖT DEKÁS HAL ötven forintért. Méreten aluli ha­lat fogott a Tiszában Fás! Lajos szajoli lakos. A tilos halászatért Fásit 50 forint pénzbírság fizetésére kötelez­te a szabálysértési előadó. — 237 TERMELŐSZÖVET­KEZET közül eddig 195 ren­delte meg megyénkben a má­sodik félévre szükséges mű­trágyát. — TRAKTORSZIKRÄ- TÖL meggyulladt a kereszt­be rakott árpa a mezőtúri C j Élet Tsz-ben. A tüzet a me­zőtúri tűzoltó alosztálypa­rancsnokság oltotta el. — SZOLNOK MEGYE hét MÉK-telepén eddig 3800 má­zsa zöldbabot, 7500 mázsa üvegmeggyet, 2100 mázsa fő­zőtököt, 3800 mázsa fejeská­posztát és 1800 mázsa ubor­kát gyűjtöttek be. Ez a gyü­mölcs és zöldségféle meny- nyiség részint megyénkben, részint Budapesten és az Iparvidékeken keiül árusítás­ra. — A KÖZSÉG TAKARÉK- BETÉT-A LLOM ANYÁNAK 760 ezerről egymillió forintra való eTnelését tűzte ld célul ebben az évben Németh Jó­zsef, a kenderest postahivatal vezetője. A hivatalvezető már az első félévben teljesítette kitűzött tervét. JÚLIUS 13 Szerda Jenő A lucerna és vöröshere porzásáról A lucerna és vöröshere zöld kártevői nagy kárt okoznak az­zal, hogy már előzőleg, a mag- fogásra meghagyott lucerna és vöröshere területeket megfertő­zik s ezzel fejlődésükben visz- szavetik. Ez ellen, a kaszálás után végzett HCH tarlóporozás­sal szoktunk védekezni, amelyet azonban sok leszerződött ter­melőszövetkezetünk elmulasztott. Mostmár a lucernára és vörös- here zöldbtrnBós állapotban — esetleg virágzásban van és hogy a magkártevők ellen hatásosan védekezhessünk s ezzel a megfe­lelő termést biztosítsuk, szüksé­ges a második porozás elvégzé­se. Amennyiben még zöldblm- bós a lucerna, vagy vöröshere, úgy HCH-val permetezzünk, ha azonban már virágzik Melipaxot használjunk a méhek védelmé­ben. A felhasználandó mennyi­ség: 1 kh-on 16 kiló. Tekintettel arra, hogy a lucer­na és vöröshere magfogás orszá­gos érdek, ezért minél szélesebb körben, minden lucerna, vagy vöröshere táblán feltétlenül el kell végezni a porozást. Ez kü­lönösen fontos a leszerződött területeken, ahol a porozás el­maradása miatt kiesett termésért a szerződő vállalat kötbérezés­sel élhet. KÁLVÁRIA avagy Amerika közelről « A zon a novemberi napon esett az eső. A határ felé áramlók csodálkozására, közel Ausztria mezsgyéi­hez egy fiatalember ült a földön. Előtte hasonló korú társa, megdöbbenve hallgatta a szavakat. — Nem megyek tovább — makacskodott az előbbi, átölelve térdét, mintha abban akarna megkapaszkodni. — Minek is mennék, nem vár ott engem senki... Itthon meg... . — Meg vagy te bolondulva — replikázorí közbe aro* gánsan, gúnyosan az útitársa. — Ott kint megtanulhatsz egy nyelvet, meg aztán ezerszer jobb... Szóval gyere — rántotta fel vállánál fogva a magába roskadt fiatalem­bert, s szinte vitte magával. így kezdődött több mint három éve Lőrincz Tibor kálváriája. Megjárta Amerikát, majd hazajött. Most hármasban ülünk a szülői ház szobájában. Az asztal túlsó oldalán felesége: Judit Wasbaum New Yorkból, ki kö­vette férjét haza, Magyarországra. Figyel, nem nagyon érti mit beszélünk, csak egy-egy már ismert szónál bó­lint. Férje pedig emlékezik. Nem leleplez, csak sorolja kálváriája néhány állomását. Az első tábort Ausztriában még úgy említi, mint ahol ezernyi Ígérettel, reményt keltő kecsegtetéssel fogadták válogatás nélkül a hazából elszakadottakat. A másodikat, az elosztót így: _ ott már fűszeres vizet kaptunk. Levesnek nevez* ték, de csak annyira hasonlított hozzá, hogy megmelegí­tették. Majd az út, a megérkezés, az első ismerkedés az „ígéret földjével”. Kiábrándítóan hathatott az itthon Ide­gen Nyelvek Főiskoláját végző fiatalemberre, aki már megismerte a mi társadalmunk szellemét. _ Ridegség, rohanás, zsúfoltság, üzlet és üzlet, a gyengé k iránti megvetés — ezek voltok az első benyo­mások, melyek hatásuk alá kerítették Detroitban. — A többi akkor szakadt rám, amikor munka után néztem. P gy fűrészüzembe került. Olyan munkás helyére, “ kinek ujjait elvitte a gép, s kegyelemből alkal­mazta a főnök — kifutófiúnak. — Ennyit kell elvégezni — mondta az üzletember ridegségével a boss. — Ha nem megy, mehet. S mit lehet tenni, amikor kell a dollár, kell a kenyér, kell az erő a küzdelemhez, hogy valamiként tanulhas­son. Félretenni a biztonsági berendezést, —- amit ugyan bölcsen felszereltek, de használatát a kutya sem ellen­őrzi és gyerünk. Hogy a gép az előbbi munkásnak így vágta le az ujjait? Ugyan kérem, nem vigyázott eléggé. Mint ahogy ő sem vigyázott, amikor a villanyfúró az újjába szaladt. — Ha véletlenül a karomb megy, végem. Képtelen lettem volna megfizetni a kezelési költséget. Biztosítás? Van, van, ott a „Kék kereszt”, az azonban kevés. A kór­házi ágy? Majdnem megfizethetetlen, amikor már lejár a biztosítás. Fogát mutatja. — Ez amikor kimentem elromlott. Megcsináltatására gondolni sem mertem, hiszen a tizedrangú fogorvosnál is legalább 36 dollár. S honnan lett volna nekem annyi pénzem? Cjabb állomás következett. Nehezen, de bekerült egy intézetbe, tanulni. Itt ismerkedett meg egy furcsa tör­vénnyel. Azzal, hogy a bevándorolt egyenlő a páriával. Legfelül a tőzsgyökeres amerikaiak, utánuk a korábban bevándoroltak második nemzedéke, a déliek, a négerek s végül, legalul a bevándoroltak. Ebben a sorrendben Jut New Yorkba a munka, a megbecsülés az embereknek. Nagyon sötét így ez. Am a teljes kép az államváros­ból még ennél is szomorúbb. Ehhez már az asszonyka is hozzászól. — Hatan — mutat körül a szobában — körülbelül ekkora lakásban éltünk. S apám, boldog volt. mert hét­főtől szerdáig úton lehetett a kocsival, amelyet vezet, hi­szen a túlórázás sem mindenkinek adatik meg. H ogy a megfeszített munka előbb-utőbb tönkreteszi a szervezetet’ A szenzációk, a nagy üzletek, a korlátlan lehetőségek hazájában ez alig számít valamit. Kell a dollár, hiszen csak a lakbér 140—150 dollár gázzal, világítással. S hol van még a megélhetés? Ez a szó, hogy „megélhetés”, szinte minden mon­datban ott bújkál. S Lőrincz Tibor szavaiban különösen érdekes megvilágításba kerül. — Mindent elkövettem, hogy valahogyan a felszínen maradhassak. Reggel 9-től délután 4-ig az iskolában, dél­után üzemben, éjfélig, majd holtfáradtan haza. a min­den lyukas órámat — de kevés volt ilyen! — a tanu­lásra fordítottam. Az ösztöndíj ugyanis ott kint nagyon furcsa valami. Kaphat az ember, de vissza kell fizetni. Magyarul úgy lehetne ezt lefordítani, hogy ösztöndíj— kölcsön. Ám, hogy ezt megkapja valaki, előbb be kell jutni az iskolába, s ez korántsem egyszerű. Peregtek, teltek a hónapok. Egy könyvkereskedéssel foglalkozó vállalathoz került. Egyszerű munkát végzett: ládákat bontogatott, amelyek a tengeren érkeztek. Itt érte a tragédia, melynek nyomát talán élete végéig viseli. Több száz fontos ládákat forgatott, emelgetett, s megsé­rült a hátgerince. Mi követhette ezt? Alkalmazói kiszá­molták; csak fél ember munkáját végzi el. Leparancsol­ták a létráról, minden különösebb nélkül elküldték. ■— Ez volt talán kinti életem legszomorúbb szakasza. Valósággal az éhhalál szélére kerültem, s ha nincs a fe­leségem — simogatja meleg tekintettel a magyar koszt­tól kicsit gyengélkedő asszonykát — talán haza sem ke­rülök többet, ö táplált, így kaptam erőre. Ekkor már fellángolt a sokáig visszaszorított vágy: haza, haza, még egyszer magyar földre, s rossz emlék­ként elmesélni itthon, mit élt át közel négy év alatt. C teljesült a kívánság. Kormányunk emberséges ^ politikája, megértése lehetővé tette a visszatérést Lőrincz Tibornak. Most Törökszemtmiklóson él Ifjú fele­ségével. C j életet kezd. — Igen, igen — bólogat nem kis meghatódottsággal hangjában — új életet kezdtek. Már biztatást. ígéretet is kaptam, ott ahol állásügyben jártam. S ez, tudom nem marad csak szó ... A kálvária tehát véget ért. Lőrincz Tibor hazatért, a ha majd elmondja élményeit, talán még évek is hozzáfűzi: — íme villanófényben, egészen közelről Amerika.,: Nagy István dítésében szép eredményt értek el a vállalat fiatal szakmunkásai. Különösen Szűcs Péter a mezőtúri üzem cukrásza, aki elsőéves segéd

Next

/
Thumbnails
Contents