Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-08 / 160. szám

1960. Július 8.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

s

_. a fegyvernek! Búzakalász elnöke, mezőgazdásza, vezetői. —» A műszaki munkák elvégzése után azonnal megkezdték az ideiglenes csatornák és barázdák kihúzását, A tsz vezetői

zatukat rájuk a szövetkezet gazdái. Végrehajtják a szövetkezet határozatát, a legnagyobb lelkesedéssel csinálják az öntözést, pedig munkaerejük is eléggé szűkös.

A Jászfényszarui Leltei

Forró Ferenc, a termelőszövetkezet mezőgazdásza üzente telefo .on a megye termelőszövetkezeteinek:

— A mi termelőszövetkezetünk is új közös gazdaság. Nem is olyan nagy területen, 1700 holdon vágtunk neki háromszázötven szövetkezeti gazda biztos jövőjének megalapozásához. Nagyobb jövedelmet akarunk biztosítani, mint amilyet az egyéni gazdálkodás adott. Már az első évben 50 forintot osztunk munkaegységenként.

Hogyan?

Öntözéssel. A mi adottságaink sokkal rosszabbak, mint bármelyik folyó-, csatorna-menti szövetkezeté. De

ÜZENETE

két. Abban már kezdetben egyetértettünk, hogy a nagyüzemi termeléshez víz is kell, öntözés is kell. Nekiláttunk kutakat ásni. Huszonöt új csőkutat fúrtunk meg az idén, s így összesen harmincöt öntözőkutunk van.

Egy-egy kútra öt hold ve- teményt számolunk. Az ösz- szesen 175 hold. Ezideig 30 hold paprikát, 15 hold káposztafélét öntöttünk nyakon. A jövő héten negyven hold burgonyának segítünk többet teremni. Szántóföldi paprikánk holdanként 50 mázsát megad. A 3600 mázsáért minimum 900 ezer forintot kapunk.

Kürtje Tsz

Tessék számolni: egy kút elkészítése belekerült a szövetkezetnek 8 munkaegységébe. Anyaggal, mindennel együtt nincs többe 1200—1500 forintnál. Ennyit, illetve ennél sokkal többet már az első évben leveszünk belőle. Az öntözési mód nagyon egyszerű. A szivattyúmotort egyik kúttól a másikig visszük és tűzoltóslaggal permetezzük a vizet.

Nem ördöngösség, Minden termelőszövetkezet megcsinálhatja rövid idő alatt még most, az utolsó pillanatokban is. Ezt üzenik a jászfénysza- rui Lehel Kürtje Termelőszövetkezet gazdák

Vásárnaptár

Július M, vasárnap? Kar- eag, Erdőtelek (Efeves Megye).

Július 11, hétfő: Eget.

Július 13, kedd: Jászdózsa, Pétervására (Heves megye).

Július 15, péntek: Mezőbe- rény (Békés megye).

Július 16, szombat: Kondoros (Békés megye).

megértik: a szövetkezet

azért vau, hogy több teremjen, hogy több jövedelem jusson a gazdáknak. — Váljék becsületükre, elősegítik gazdatársaik boldogulását.

*,. a tlszapüspöki Győzelem Termelőszövetkezet vezetői. Méltán adták szava_ a kőtelki Ezüstkalász Termelőszövetkezet gazdái, vezetői. Minden lehetőséget kihasználnak, hogy kukoricájukat megöntözzék és a lehető legtöbbet termeljék belőle. Az ideiglenes csatornákat kihúzták, sőt a vörösherét saját erőből öntözik.

Milyen jogon csökkentik a szövetkezeti gazdák jövedelmét?

Nem halad kielégítően az öntözési tervek teljesítése, azaz maga az öntözés. Elkészültek a tervek, megépültek a telepek, gép is van, víz is —* a növények tövére mégsem jut mindig. A lemaradásban tekintélyes helyet foglal el a szolnoki járás. A járás vezetői megkérdezték a legjobban elmaradt tsz-ek vezetőit: miért nem öntöznek íme a válaszok;

gazdálkodás lehetőségeit kihasználva többet termeljenek, s ezen keresztül biztosítsanak jobb életet tagjaiknak, magasabb életszínvonalat az ország népének. A nagyüzemi mezőEsőszerű öntözés a cukorrépatáblán

A kunhegy esi Lenin Tsz élen jár az öntözésben

ez sem riasztott el bennün- MmimimiimmmmmiiimmimmiiHiiMiir

Hatszáz mázsa cukorrépa holdanként

Elképzelhetetlen termésátlagot érhetnek el a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok öntözéssel. A kisújszállási Búzakalászban a múlt évben 380 mázsát adott holdanként a silókukorica. A szemtermésű kukorica öntözéssel 50 mázsát könnyen megad. Még jobban meghálálja talán a cukorrépa a vizet. Nem világraszóló eredmény cukorrépából 600 mázsát termelni vízzel.

A takarmánynövények kétszeresét, háromszorosát adják öntözés után. Lucernánál 50, vörösherénél 60 mázsa szénára is számíthatunk^ ha öntözzük.

IHlillliHlllllilllllUHIIIIIlHIIIIIIIIHHIIIItlHlt)

Túrkevén II, Szolnokon 62 mm eső hullt júniusban

Az öntözéstől irtózok szalmaszálként kapaszkodnak a „majd esik az eső” hamis ellenérvbe. Érdemes vizsgálódni a júniusi csapadékadatokon! Mezőtúron 58 mm, Szolnokon 62,9 mm eső hullt a város területén. Viszont a túrkeveiek már csak 11,4 milliméter esőt kaptak. Mester- szálláson 32,9 milliméter esőt mértek június hónapban.

Vagyishát sehol sem hullt elég. Nem beszélve Túrkevé- ről. Mégis a túrkeveiek lemaradtak az öntözési terv teljesítésében.

A kunhegyesi Lenin egyike az öntözésben legjobb eredményt elérőknek. A termelő- szövetkezet közös területe a 700 holdat is meghaladja. A termelőszövetkezet termelési sikerei éppen az öntözésnek tudható be. A szövetkezeti gazdák előtt van is becsülete a víznek. Bernáth Lajos elvtárs, a szövetkezet elnöke maga is nagy barátja az öntözéses gazdálkodásnak.

Már az ez évi árasztásnak is kézzelfogható többletei vannak. Az első kaszálás után 120 holdon árasztották

I

Megkérdezzük . ..

... a tiszaszentimrei Aranykalász Termelőszövetkezet mezőgazdászát, mit ad a szövetkezeti gazdáknak viszonzásul, amiért azoktól jó fizetést kap? Nem gondolja, hogy olyasmi is lehet a dologban: azért kapja, hogy elősegítse, dolgozzon az Aranykalász gazdáinak nagyobb jövedelméért is. Erre módja lett volna. Száz holdon egy nvaras öntözést terveztek. Miért nem csinálják? Ezért a mezőgazdász elvtárs legfőbb felelős az elnök után.

...a tiszasülyi Vörös Csillag

vezetőit. Megmondták-e a gazdáknak: kevesebb jut

munkaegységre, s mennyivel jut kevesebb munkaegységenként, mert nem valósítják meg a szántóföldi öntözést, amire nagy lehetőségük lett volna. Vajon elégedettek íesznek-e majd a gazdák a munkaegységértékével év végén? S tudják-e, hogy veze- 'őik előrelátásával sokkal öbb pénzhez is juthattak vol- aaJL.

... a jászladányi Táncsics

termelőszövetkezet mezőgazdászát, megmérte-e menyi csapadék esett júniusban. S honnan tudja, mennyi csapadék fog esni júliusban, augusztusban? Nyilván tudnia kell, mert termelőszövetkezetének vezetői a sok esőre hivatkozva nem akarnak öntözni

... a besenyszögi Lenin Termelőszövetkezet vezetőit. Vajon a zárszámadást is úgy tudják húzni-halasztani, mint az öntözést? A szárazföldi öntöző telep tervezését lemondták, hogy egy nyaras öntözést végeznek. Ennek az ideje is eljött, ezt sem csinálják. Terméskiesésük lesz. De eljön majd a zárszámadás. S mire hivatkozva halogatják majd azt is, ha nem merik megmondani a gazdáknak, hogy ennyi jut, de ez a vezetők felelőssége.

B. L.

a lucernát, május 13 és 17 között. 80—120 milliméter esőnek megfelelő vizet juttattak a talajba. Eredmény: a második kaszálás 25 mázsás szénatermése. Az a területük, amelyet nem árasztottak, hat mázsát sem adott egészen másodszori kaszálásra.

A napokban már a második kaszálás utáni öntözést is befejezték. A talajba juttatott csapadékmennyiség 50— 60 milliméter esőnek megfelelő víz .A kunhegyesi Leninben még a lent is megöntözték. Negyven holdas lenvetésük április 20 és 28 között 50 milliméteres öntözővizet kapott. A len magas sága manapság 116 centiméterig felmegy. Természetesen az öntözött részen. Ahol nem öntöztek, ott a len is csak 38—42 centi magasra nőtt.

Legelőjük, cukorrépájuk — mind-mind zöldülő bizonyság arra: érdemes a vízzel gazdálkodói. érdemes öntözni.

HŰN VADFALVI HUNYADI:

— Tervünk 265 hold. Vízhasznosítási szerződést kötöttünk 90 holdra, öntöztünk 50 holdat. Még nem jutottunk többre. Egy napra a szórófejes berendezést is leállítottuk az aratás miatt, meg aztán ...

S itt elakadt a válasz. Amikor jobban megvizsgálták a lehetőségeket, kiderült: kis akarattal 300 hold öntözhető.

SZAJOL, VÖRÖS CSEPEL:

— Mi úgy vetettünk, hogy öntözni lehessen. Háromszáz- kilencven hold a tervünk, de csak most tudtunk összeszerelni egy szórófejes berendezést. Ha másikat is kapnánk, akkor...

— A barázdás öntözést nem

ismerik?

— De igen, csakhogy homokos a területünk.

— Nem mind, va® ahol lehetné.

1— Dehát szivattyúnk nincs...

— Mi tudunk adni egyet — jelenti az újszászi Szabadság képviselője.

— Örömmel vessEük. Akkor meglesz a terv.

CSATASZÖGI SZEBB ÉLET:

— A tervünket ismerem, de hogy le van-e szerződve, vagy nincs, nem tudom.

TISZAVÄRKONYI PETŐFI:

Kétszázharminc holdra szerződtünk, de nincs egyetlen gépünk sem. Pedig ott a víz, csak éppen át kellene emelni.

— Lesz gép.

SZÁSZBEREKI BÉKE:

— Két motorunk is van, dehát nem kaptunk vizet. — Ügy hetven holdat megöntöznénk pedig.

— Miért nem szóltak előbb? Egyszeri öntözésre lesz víz — jelenti a Vízügyi Igazgatóság képviselője.

— Akkor rendben van. így sorban a többiek is. A szandaszöllősi Aranykalász, a zagyvarékasi Haladás, meg az újszászi Szabadság képviselői.

Végül is kiderült: csak ebben a nyolc tsz-ben 1160 holddal lehetne többet öntözni, csupán akarni kell. Ez az 1160 hold ..bejött” ugyan, de a tsz vezetők ilyen „hozzáállása” érthetetlen. Egyikük megjegyezte: „Ha három jó eső lenne, nem kéne öntözni”. Érthetetlen ez az esőváró hangulat is. Miért várnak az esőre, amikor tapasztalatból tudják, hogy ez többnyire hiábavaló?

A tsz vezetőket százak bizalma emelte vezetővé, — ezerholdak gondját bízták rájuk, hogy a nagyüzemi

gazdaságban nincs plafon, s a termésfokozás egyik módja az öntözés. Ha ezt elhanyagolják, csökkentik a tagság jövedelmét. Milyen jogon teszik ezt?

A tsz tagság és az ország népének érdeke azt követeli a vezetőktől, hogy cselekvő módon avatkozzanak be a természet munkájába, s amit az nem ad magától, el kell venni tőle.

Hogy nehézségek vannak? Hiányzik a eső, vagy a szivattyú? Messze van a víz? Nincs csatorna? Lehetséges. De alhat-e egy tsz vezető nyugodtan akkor, ha tudja: nem tettem meg minden tőlem telhetőt. Emberfelettit nem kívánnak senkitőL De a tisztség, az emberek bizalma kötelez.

Patkós Mihály

Könyy jelenik meg az öntözésről

Alcser és társai:

Az esőztető öntöző-berendezések és üzemük

A könyv az esőszerű öntözés helyzetének rövid ismertetése után a legfontosabb, a műszaki és gazdaságossági kérdéseket foglalja össze. — Leírja az öntözőberendezések létesítésének előfeltételeit, gépeit és felszereléseit. Taglalja az esőszerű öntözés gépészeti és hidraulikai problémáit, a hordozható és a felszín alatti nyomócsővezetékes esőztető öntöző-berendezéseket.

Külön fejezetet szentel a berendezések tervezésének, majd az üzemtanl és az agronómiái, továbbá a gazdaságossági kérdésekkel foglalkozik. Utolsó részében az esőszerű öntözés fejlesztési irányáról fejt ki érdekes gondolatokat. A könyv ábraanyaga pontos, szakszerű tájékoztatást nyújt az olvasónak. A mű a vízügyi és az öntözés műszaki kérdéseivel foglalkozó szakembereknek szól, de nem kevésbé tarthat számot a mezőgazdák érdeklődésére is.

U £ FF •• " ^ jy

Rászolgálnak a bizalomra..»