Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-01 / 154. szám

1960. július 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ARATAS KÖZBEN MEGKEZDŐDÖTT a déli fekvésű járásainkban a bú­za aratása. Megyénkben az aratandó gabona zömé, mint­egy 12 ezer hold a búza. — Nagy többségét aratógéppel, és kombájnnal vágjuk, rájuk csak 8—10 napig számítha­tunk. Ez azt jelenti, hogy a búzaaratást két héten be­lül el kell végezni. Vagyis annyi kézi aratóról kell gon­doskodni a gépeken kívül, amennyivel ezidőszak alatt befejezhetjük az aratást. Huszonnégy nap alatt a tel­jes betakarítást; a tarlóhán­tást és a másodvetést is el kell végezni. Napjainkra esik a borsó-, len aratása, csép- lése, a vöröshere és lucerna második-harmadik kaszálása, ezt követően a csalamádé és silókukorica betakarítása. Ezért rendkívül nagy munkacsúcs ez a mostani, s egy-két napos késés belátha­tatlan károkat okozhat az aratásban is, a cséplésben, a tarlóhántásban, a másodve­tésben is. Csak a leggondo­sabb előkészítéssel, tökéletes szervezéssel tarthatjuk az iramot. Javasoljuk, minden termelőszövetkezetben készít­senek a vezetők, a szakembe­rek idénymunka-tervet, — amely nemcsak az aratást, cséplést, hanem a trágyahor­dást, az őszi vetőágyelőkészí­tést, sőt a vetést is tartal­mazza már. A jászberényi járás termelőszövetkezetei­ben — nagyon helyesen — ezt csinálták. A tiszaszent- irrirei Búzakalász mezőgaz­dásza fölényesen kijelenti: neki ilyen tervre nincs szüksége. Szakember-vezető ilyet nem mondhat, ha nem akar nevetségessé lenni. — Enélkül nagyüzemben dol­gozni nem lehet. Az idénymunka-terv készí­téshez az a tippünk: az idő­szakot tíznapos szakaszokra, dekádokra osszák fel terme­lőszövetkezeteink. E kam­pánymunka-tervben szerepel­jenek külön-külön az elvég­zendő munkaféleségek a hoz­zájuk szükséges és a való­ban meg is lévő gépek, fel­szereléseikkel együtt. A gép­hiányt a kézi munkaerő számszerű adatai egészítsék ki. A terv a mérleg. Ez mu­tatja: mikor, hol, mennyi munkaerő kell, vagy hogyan lehet némely munkát esetleg később elvégezni, ezzel a munkacsúcsot széthúzni. A SZÖVETKEZETI gaz­dák érdekeltségének fokozá­sára, a családtagok bevoná­sának ösztönzésére nagyon jó módszer a premizálás. Ne sajnálják termelőszövetkeze­teink a természetbeni jutal­mazást, mert az bőven meg­térül. Ahol szükséges a kí­vülálló munkaerő beszerve­zése, ott tegyék ezt is meg. A jászberényi Kossuth Terme­lőszövetkezet önerőből 36 nap alatt aratna le. Tudják ezt a szövetkezet vezetői, mégsem gondoskodtak még megfelelő külső munkaerők szerződte­tésére. A másik dolog a munkaidő kihasználása. Az aratás ide­jén a munkaidőt a lehetősé­gekhez mérten nyújtsuk meg. De csak annyira, ami még nem megerőltető. Természe­tes, hogy a határban dolgo­zókról, a szövetkezeti gaz­dákról és a kívülállókról egyaránt gondoskodjunk, — élelmezésükről, ivóvíz-ellátá­sukról, szállásukról, szállítá­sukról, s ellátatlan gyerme­keik gondviseléséről is. Az emberi munkaerő szer­vezéséhez tartozik a csopor­tosítás. Az aratópárokat sok­féleképpen kialakíthatjuk. Egy kaszáshoz adhatunk egy marokszedőt, vagy egy ma­rokszedő és egy kötöző. Még jobb két kaszáshoz két ma­rokszedő és egy kötöző. Cél, hogy minél termékenyebb le­gyen a munka. Leghelyesebb ha kisebb aratócsoportokat szervezünk, az aratópárok között kiosztjuk a területet. Az a fontos, a gépeket, az embereket is tervszerűen ál­lítsuk munkába. Előre hatá­rozzuk meg, s mutassuk is meg a gépkezelőknek, a ké­zi aratóknak: mikor, melyik helyen arassanak. A gépek pontos menetirány szerint dolgozzanak. Főleg a kombájnoktól akkor várha­tunk maximális teljesítést, ha kiszolgálásukról gondos- kodnuk. Minden kombájnhoz legalább 300 zsák, s folyama­tos üzemanyag legyen. Ügyel­jünk arra, hogy az arató­cséplőgépek szalmagyüjtő ko­csikkal járjanak, s a szalma ürítése egy vonalban történ­jék. Hasonlóan szervezzük a zsákok lerakását is. A kom­bájngabonát azonnal tisztíta­ni és szárítani kell, hogy a légszáraz állapotot mielőbb elérje. Az aratógéppel és a kézzel vágott gabonát az aratás napján rakjuk keresztbe. Túl nagy kévéket ne kössünk, s ne engedjük, hogy a kévéket dobálják, a kereszteket felü­letesen rakják össze. A ke­resztsorokat úgy rakjuk, hogy azok a tarlóhántást ne akadályozzák. Esetleges be­ázásnál óvatosan rakjuk szét, s a kévék beszáradása után újból össze, vagy asz- tagba. A SZÉRŰ HELYEKREúgy hordjunk és rakodjunk, hogy az a cséplés mielőbbi befeje­zését segítse elő. Ha a gyor­saság úgy kívánja, a tábla szélén is csépelhetünk. A csépléssel sietnünk kell. A szalmát már könnyebben oda­hordjuk utána, ahol felhasz­náljuk majd. Minden eset­ben ügyeljünk a tűzbiztonsá­gi intézkedések betartására. Az aratással párhuzamo­san Végezzük el a tarlóhán- táet. A korszerű gazdálko­dás kívánalma ez, a helyes talaj művelés alapja, s mégis gyakran elmulasztják. Pedig gép, tarlóhántási munkaesz­köz van elegendő. Legalább is ha a kétműszakos tarló­hántást megszervezzük, gép­hiány nem lesz. Az aratást (kombájn-aratást is) úgy vé­gezzük, hogy ezek ne akadá­lyozzák a tarlóhántást. Már most döntsük el, a nyári tar­lókba milyen növényeket ve­tünk. Ennek megfelelően a talaj tulajdonságait és álla­potát figyelembe véve végez­zük sekélyebben, vagy mé­lyebben a tarlóhántást. De minél gyorsabbban és minél alcsóbban dolgozó munkaesz­közökkel. A tarlóhántást szükség szerint fogasolás és mindenkor hengerezés kö­vesse. Csizmadia István, a megyei tanács mezőgaz­dásza. figyelő „Jól bevált az osztott ara­tás az öcsödi Szabadság Ter­melőszövetkezetben.” Teszkó Sándor a Szabad Föld leg­utóbbi számában publikálja az öcsödi szövetkezeti gaz­dák aratási módszerét. „Szolnok megyében az őszi árpa 30 százalékát már le­aratták.” A Népszabadság június 28-i számában jelent meg az aratásról szóló tudó­sítás. „Aratnak”. Egy oldalas ké­pes riportot közöl a Jöven­dőnk légii;'abb száma a Szol­noki Gépállomás aratásáról. „Jutalmazzák az aratókat Szolnok megyében”. Major Lajos a Népszabadság június Érdemes tarlóscsirkét nevelni a háztáji gazdaságban A földművesszövetkezet szerződést köt rá és maeas árat fizet érte A földművesszövetkezetek az állattenyésztés, valamint a húsellátás kiegészítésé ér­dekében foglalkoznak saját keltetésű tarlóscsirke nevel­tetésével és szerződtetésével. Szerződést köthet a föld­művesszövetkezettel tsz-tag és egyéni termelő. Az álla­mi gazdaságok és tsz-ek pe­dig a Törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalattal köthetnek szerződést tarlós csirkére. Érdemes a termelőknek ez­zel az akcióval foglalkozni. A saját keltetésű kotlós- csirke kevesebb takarmányt igényel, mert nem pénzen vett takarmányból kell etet­ni, ki lehet csapni a tarlóra és iskolás gyermek is el tud- ia látói az őrizetét, A szer­ződött tarlós csibét a föld­művesszövetkezet magas áron veszi át. Augusztus hónapban 21.—, szeptember hónapban 20.—, október 1-től december 12-ig 19.— Ft/kg-ként. Ugyanakkor a földműves­szövetkezet 7.— Ft kamat­mentes előleget fizet a ter­melőnek minden leszerző­dött kg után, melyet ősszel hoz levonásba az áru átadá­sa alkalmával. Keressék fel a termelők a földművesszö­vetkezet baromfi felvásárló­ját, ahol részletes felvilágo­sítást lehet kapni és a szer­ződést azonnal meg lehet kötni, MÉK Központ, Szolnok, 25-1 számában ismerteti Szolnok megye aratási pre­mizálási rendszerét. „Hírek Szolnok megyéből.” A Szabad Föld július 3-i szá­ma hírösszeállítást hoz a Szol­nok megyei termelőszövetke­zeti községek, termelőszövet­kezetek életéről. „Lengyel szövetkezeti veze­tők hazánkban.” A Jöven­dőnk június 26-i száma ké­pes tudósításban számol be a jászárokszállási és a jászbol- dogházi látogatásról. ,,Ki a címzett?" A Népsza­badság június 17-i számában Horváth József, a szolnoki Vízügyi Igazgatóság taggyű­léséhez fűz kommentárt. „Körültekintőbben, nagyobb felelősséggel kezeljék a me­zőgazdasági újításokat”, — írja a Szabad Föld július 3-i számában Szegő Lajos. Fog­lalkozik a Szabó-féle görgős eke és a Konti-féle talaj mű­velési kísérlet elfektetésével. A Szabó-féle görgős eke a kisújszállási öntözési kísérle­ti telep újítása. Az utóbbit Konti János, a Kunszentmár­toni Gépállomás igazgatója nyújtotta be. „Ötezeréves bonbonniére és kutyafejes fedő.” A Magyar Nemzet június 29-i száma foglalkozik a mezőgazdasági munkálatoknál felszínre ke­rült régészeti leletek sorsá­val. Megemlíti az öcsödi és a kisújszállási leleteket. Köz­li, hogy a Történeti Múzeum Szolnok-, Veszprém-, Borsod- és Heves megyében segítőtár­sakat keres a leletmentő fel­tárásokhoz Új mezőgazdasági S2 Nizsalovszky József: Trá­gyázás, talajerőgazdálkodás. A magyar mezőgazdaság fon­tos kötettel gazdagodott. Is­merteti a szakszerű trágyá­zás és talajjavítás eredmé­nyeit. Útbaigazít a helyi vi­szonyoknak legjobban meg­felelő trágyázási rendszerek­ben. Lammel Kálmán: Talaj­művelő gépek és alkalmazá­suk. A gyakorlati szakembe­reknek kíván útmutatást ad­ni a szerző a közelmúltban megjelent kis könyvében. A nagyüzemi növénytermesztés ma már a talajművelő mun­kagépek egész sorával dolgo­zik és évente újabb és újabb gépek kerülnek ki gépgyára­inkból. A nagy termés talaj­művelési alapjainak leraká­sát szolgálják ezek a munka­gépek, eszközök, amelyeknek helyes beállítását, üzemelte­tését ismerteti a könyv. Árat 02 új traktorista Befejeződött a kenderesi gépészképző szakiskolán a taní­tás. Vona Pál iskolai hallgató máris munkát kért. A két­éves iskolát kitűnő eredménnyel végezte, s az ott tanulta­kat most a gyakorlatban hasznosítja. Jelenleg kombájn­nal arat. r Erdemes-e hízó alapanyagot vásárolni? A torna j monostori Petőfi Tsz néhány évvel azelőtt még nem a legjobban gazdálko­dott, sőt gyakran rossz pél­daként emlegették. Ma már alaposan megváltozott a hely­zet, s a tsz gazdálkodása mind jövedelmezőbbé válik. A vezetőség alaposan meg­fontolja, hogy mire fordítsa a szövetkezeti gazdák pénzét. Mielőtt egy-egy nagyobb be­vásárlást eszközöl, számításo­kat végez arról; érdemes-e, kifizetődlk-e. íme egy példa. A tsz mint sok más, a hízó alapanyag egy részét felvá­sárlásból biztosítja. Legutóbb 32 süldőt vásároltak, 1.350 kg. összsúlyban, összesen 23 ezer forintért. Egy süldő át­lagsúlya 42.83 kg. volt, s így kilogrammonként 17.03 fo­rintba került. Egy süldőért összesen 729.39 forintot fi­zettek. Százhat kilogrammra való felhizlaláshoz 3.5 mázsa ab­raktakarmány szükséges, egy Rendehtismeitetés Törvényerejű rendelettel módosították a fel nem oszt­ható szövetkezeti alapra vo­natkozó hatályos rendelke­zéseket. A termelőszövetke­zetbe tagként belépők ugyan­is eddig minden esetben az általuk közös tulajdonba adott vagyontárgyak, gazda­sági felszerelés és állatok vé­telárának alapszabályiban meghatározott százalékával járultak az említett alaphoz. Az új rendelkezés értelmé­ben ezentúl arra is lehetőség lesz, hogy a beadott vagyon­tárgyak és állatok ellenérté­két teljes egészében, tehát levonás nélkül kifizessék és a belépők ehelyett az álta­luk közös használatba adott földterület arányában, pénzben teljesítenek befize­téseket a fél nem osztható szövetkezeti alap javára. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét a Magyar Köz­löny 51. száma közli. A Belkereskedelmi Mi­niszter 4/1960. (VI 7.) Bk. M. számú rendeletével sabályoz- ta a zöldség- és gyümölcs- félék felvásárlását. Az or­szág több körzetében csak a HUNGAROFRUCT Zöldség- Gyümölesszövetkezeti Export Vállalat, a konzervgyárak, az állami pincegazdaságok és a helyi földművesszövet­kezetek jogosultak bizonyos időszakokban a szamóca, cse­resznye, egres, meggy, mál­na, barack, szőlő, alma, szil­va felvásárlására. i mázsa takarmány ára 180 fo­rint, összesen tehát 630 forint kell a hizlalásra. A gondozó egy sertés hizlalása után 2.18 munkaegységet (á 30 forint), azaz 65.40 forintot kap. Ennek alapján a bevétel kilogrammonként 17 forint­jával számolva 106 kg-os súlyban 1.802.— ft. kiadás: 1.424.79 ft. bruttó bevétel: 377.21 ft. trágyaérték: -f- 10.— ft. egyéb költségek; 1.85 ft. nettó bevétel: 385.36 ft. A tomajmonostori Petőfi Tsz tehát a megvásárolt és meghizlalt süldőkkel dara­bonként 385.36 forint tiszta bevételt biztosít. A vásárlás tehát ezesetben előnyös. Helytelen az, ha a tsz ve­zetősége előzetes számítások nélkül minden áron való tervteljesítésre törekszik még akkor is, ha a megvásárolt hizó alapanyag magas ára már eleve kizárja a hizlalás j ö vedelmezőségét. Nagy Tibor üzemszervező Vásárnaptár Jilus 3-án, vasárnap Jász- ladányban, július 4-én, hét­főn Füzesabonyban (Heves megye) és Jászboldogházán tartanak országos állat- és kirakodóvásárt. Július 7-én, csütörtökön Orosházán (Békés megye) és július 8-án, pénteken Gyu­lán (Békés niegye) lesz havi kirakodóvásár. Július 9-én, szombaton Csépán és Kengyelen tarta­nak országos állat- és kira­kodóvásárt. milllMIIHIIIIIIIIIIUIHIIMIIIIIIIIIIItIMIIIIIir — 58 FÖLDMŰVESSZÖ­VETKEZETI szakember ér­kezett megyénkbe tegnap Hajdú-Bihar megyébőL A vendégek Szolnok, Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Tisza­füred, Kunszentmárton, Rá- kóczifalva, Tiszaföldvár, Jászárokszállás és Mezőtúr fmsz-eit látogatják meg, ahol kereskedelmi tapasztalat­cserén vesznek részt. A közösség erkölcse Az Olcsó Könyvtár jó szol­gálatot tett, amikor valóban nagyon olcsó árban megje­lentette Steinbeck amerikai író Érik a gyümölcs című könyvét. Ez az írás akár kö­telező tankönyv lehetne va­lamennyi parasztember szá­mára. A népszerű író meg­rázó erővel ecseteli a „kor­látlan lehetőségek hazája” Jcisfarmerjeinek nyomorúsá­gát és az uralkodó farkas­törvényeket. Az ember ott csak magával törődhet. Nem azért, mert alapvetően rossz, vagy kegyetlen, hanem azért, mert a körülmények kény­szerítik arra. Másra nem le­het gondja, hiszen elég a maga baja. Mindez most azért jutott eszembe, mert itt Szolnok megyében a kollektivizálás óta ezernyi megnyilvánulását találjuk a megváltozott kö­rülmények között élő dolgo­zó parasztság nemes ember­ségének. Legutóbb az ,egyik Tisza menti községben meg­szervezték az aratópárokat. Él a közösségben egy ember, aki szerencsétlenség követ­keztében megrokkant, elve­szítette fél lábát. A szövetke­zeti gazdák felsőbbrendű gondolkodására vall, hogy erre az emberre az aratás nehéz munkája során nem számítottak. Nem akadták őt terhelni kézikaszálással. Úgy vélekedtek, a közösség elég erős ahhoz, hogy egy embert nélkülözni tudjon, Valami­kor, vagy éppenséggel még tavaly ebben a községben külön-külön senkinek nem jutott volna eszébe az ilyen gesztus. Nem is juthatott volna eszükbe, hiszen a kis- parcellával volt éppen elég baj, s mindenki a maga ke­nyerére, a maga szorgalmára, a maga erejére, vagy éppen esetlenségére volt utalva. Most azonban veszendőben vannak a régi, kegyetlen tör­vények, mert hat a közösség erkölcse. Az a legmegkapőbb, hogy erre az emberre szin­tén hatott a kollektív em­berség. Elérzékenyülve vette tudomásul, hogy társai az aratás nehéz munkájától kí­mélni akarják. S nyomban bejelentette: éppen ezért részt kér és részt vállal az aratásból. Nyilván arra gon­dolt, ha vele így bánnak, kö­telessége viszonozni a jóindu­latot. Szép dolgok ezek, olya­nok, hogy feltétlenül látni, értékelni kell, mint a paraszt­ság felfogásának, gondolko­dásának újszerű megnyilvá­nulását. Mi már nem élünk a farkastörvények szabályai szerint, fe ier. —•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents