Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-06 / 158. szám

I960, július 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Á jó tanácsot elfogadjuk Ittasát itatót alkalmazni szabad! Kérdésekre válaszolunk Debreczeny András Szol­nok. Ha ön a háztulajdonos, mint a leveléből is kitűnik, — akkor bérlőjére a korábbi években biztosított udvarjog vonatkozik. Ha azonban a bér­lő udvarfelhasználása egész­ségügyileg veszélyezteti a la­kótársakat és a szomszédo­kat, forduljon a városi tanács egészségügyi osztályához. A megállapított tények alapján alkotott hivatalos döntéshez tartsa magát a későbbi idő­szakban. Papp János Törökszent- miklós. Mivel ügyében a bí­róság járt el, így nekünk nem áll módunkban az ítéle­tet megváltoztatni. Javasol­juk forduljon bizalommal a törökszentmiklósi íárásbíró- sághoz kérelmével. Sípos Imre Tiszaigar. A raktárhelyiség bérletdíjának folyósítása ügyében az a helyzet, hogy 1959. október 15 után azért nem kapta a pénzt, mert Kerekes Sándor körzeti felügyelő a bérleti szerződést nem hosszabbítot­ta meg. Ha Kerekes Sándor igazolja a raktárhelyiség fent jelzett időn túli haszná­latát, úgy a bérletdíj-követe- lését a Mezőgazdasági Mag­termeltető és Ellátó Vállalat folyósítja az Ön részére. A Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat 1960. július 1- től munkavédelmi évet indí­tott. Ez nem új a vállalat éle­tében, mert 1958—59-ben is volt hasonló mozgalom. Ek­kor több olyan területet tet­tek biztonságossá, mely az­előtt veszélyeztette a dolgo­zók testi épségét. A munka- védelmi év segítségével 1959- ben 14 baleset, 255 kiesett munkanap volt a korábbi év húsz balesetével szemben. A mostani munkavédelmi intézkedések az áramszolgál­tatásban résztvevő dolgozók, de a fogyasztók érdekeit is szolgálják. A vállalat 80 ezer lakásba ad villanyt. Állan­dóan nőnek az igények, — ugyanakkor nőnek a baleseti források is. Közös célt szol­A közelmúltban katonák látogatták meg az É. M. Szol­nok megyei Építőipari Válla­lat munkásszállodáját. Ez a szálloda palotaként emelke­dik ki a mellette épülő házak Közül. A magas földszinti lép­csősor után a szépen beren­dezett előtérbe értünk. Itt fogadott bennünket Lé­vai Pálmé, az É. M. munkás­ellátási osztály vezetője, Göb- !yös István, a szálloda KISZ titkára. Az előtér mellett van a klubszoba, szépen feldíszített üvegtetejű asztalokkal, ké­nyelmes székekkel. A terem közepén biliárd-asztal, televí­ziós készülék. Könyvtár, ol­vasóterem is áll a dolgozók rendelkezésére. Az étterem és a konyha a a legmodernebb felszerelésű. A dolgozók kedvezményesen étkezhetnek. Külön betegszo­A Csepesz Imre elvtárs vá­laszát megértjük. Közülünk egy sem mondja, hogy nincs megelégedve a munkaegység után járó prémiummal, de azt sem, hogy rossz munka- területen dolgozunk. A mi munkacsapatunk neon kíván­kozik el erről a területről. Mégis van problémánk, amit csak a vezetőség segítségével tudunk megoldani. Van sportfelszerelésünk, de nincs aki foglalkozzon ve­lünk, bár ilyen van választ­va. Ugyanez a helyzet a kul- túrmunkában is. A fiatalok szívvel-lélekkel vennének részt benne, de nincs olyan kultúrfelelős, aki törődne ve­lünk. Itt az idősebbek segít­ségére gondolunk. A KISZ tagság között is van ellentét, de a vezetőség tudna ezen javítani. A gyűléseken meg is van a barátságos mosoly, de a gyűlés után nem ismer­jük egymást. Valami hiány­zik. Lehet, hogy az összetar­tó erő, a kedves, barátságos, elvtársias megértés. Többet látogassanak ki a munkacsa­patokba, hogy alkalmuk le­gyen a jó tanácsot elfogadni. Mi szertnénk problémáink­kal a tsz vezetőséghez biza­lommal fordulni. Kiss Manyi Cserkeszöllő * Három hete folyik a vita a Néplap hasábjain a Magyar—Ro­mán Barátság Tsz I-es sz. mun­kacsapata és a tsz vezetősége között. TJgy véljük, nem volt ér­demtelen helyet adni ennek a tatának. A tsz vezetősége láthat­ja, hogy a fiatalok munkacsapa­ta nem rosszindulatból veti fel a hiányosságot, inkább segítséget gálunk azzal, ha munkavé­delmi verseny keretében megteszünk minden óvintéz­kedést a balesetek megelőzé­sére mind a vállalat munka­helyein, mind fogyasztóink­nál. A TITÁSZ-nál több mint 15 szocialista munkabrigád dolgozik azon, hogy a munka- védelmi célkitűzéseket meg­valósítsa. Ezt a célt szolgálja a vállalat által korábban is megrendezett és megrende­zésre kerülő munkavédelmi kiállítás. A baleset megelőzé­se a munkavédelmi év kere­tében legyen közös ügye az áramszolgáltatóknak és a fo­gyasztóknak egyaránt. Szlama Ferenc Szolnok ba is van részükre. Egy szo­bában öten találnak otthonra. Beépített szekrények, szőnye­gek. mindenfelé az ablakokon ízléses függönyök. A szálloda gondnoka, Rácz elvtárs, aki szintén építőipari dolgozó volt, elmondotta ne­künk, hogy a múltban mi­lyen nehéz körülmények kö­zött tudtak a fiatalok elhe­lyezkedni. „... és ma csak ezt a szállodát kell megnézni. Ebből világosan látszik a két korszak közötti különb­ség, — mondotta Rácz elv­társ. Megtudtuk, hogy a szálloda eddig 10 millió forintba ke­rült, de még a csinosítására jócskán áldoznak. Egy hó­napban kb. 8—10 ezer forint­ba kerül a szállodában lakó dolgozók ellátása. Héra Ottó. Szőke János hallgatók kér a problémák megoldásához. Igényli a baráti, elvtársi hangot és egítséget. Igénylik az időseb­bek tapasztalatainak átadását és mindazt, ami szükséges a jó munka végzéséhez. Lehet, hogy a fiatalok türelmetlenek, de ez a türelmetlenség korántsem rossz­indulatú. ügy véljük, hasznos vita folyt Lapunkban és más szövetkezetek is tanultak a eserkeszöllői pél­dán. Ml azt kérjük az I. sz. munkacsapat tagjaitól, hogy to­vábbra is munkájukkal bizonyít sák be a közösbe vetett bizalmu­kat és azt, hogy leküzdik azokat az ellentéteket, amelyek még a megnemértésből adódnak, ee (A szerk.) , A Szolnok megyei Néplap június 29-i számában meg­jelent „Bizottságok helyett villanyt kérünk” című mart­fűi panaszosok cikkére a TITÁSZ az alábbi választ adta: Mivel a község villanyve­zeték nyomvonala nem az el­fogadott terv szerint készült el, így bekapcsolásra a vál­lalat nem tudja átvenni. — Ugyanakkor a helytelenül ki­alakított utca nyomvonalak miatt szekunder támoszlopok szintén több helyen az út­testbe esnek. Ilyen körülmé­nyek között a vállalat nem vállalhatja egészségügyi és közlekedési veszélyekért a felelősséget. Javasolja a vállalat, hogy Van tejboltunk, mégsincs A tények alapján jogosan panaszkodnak a jászapáti la­kosok. Hiszen nagy örömet váltott ki, mikor június 15 körül új tejboltot nyitott az fmsz a községben. Kellemes volt a meleg kávé, tej stb., az árral is meg voltak elégedve a fogyasztók. Azonban közbejött az el­lenőr és június 24-én Ko­vács elvtárs megállapította, hogy a tejeskávé ára nem jó. ígéretet tett, hogy postafor­dultával leküldi a megfelelő árjegyzéket, de addig kiszol­gálni tilos. Azóta a posta nem fordult a szolnoki MESZÖV-től Jászapátira. Persze, a járási FJK veze­tője sincs tisztában azzal, hogy a személyzet nem volt egészségügyi vizsgálaton, — hogy az Élelmezésügyi Mi­nisztérium hivatalos árjegy­zéke alapján lehet kiszolgál­ni és erről nem gondoskod­tak. Várja a lakosság, hogy ismételten rendes körülmé­nyek között nyíljon meg a tej bolt. Ménes László Jászapáti Orvosolnánk a panaszt, de nem tudjuk kinek A Szolnok megyei Néplap „Hasaljanak a Zagyvára és igyanak” című cikk írója, Boros Ernő jászberényi lakos címét nem tüntette fel, így panaszát orvosolni nem tud­juk. Helyes volna — mivel egyes kitételével nem értünk egyet — ha pontos címét kö­zölné, esetleg felkeresné a jászberényi fmsz igazgatóság elnökét. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár azonnali belépéssel belső ellenőri teendők elvégzésére számvitelben jártas alkalmazottat keres havi 48 órás munka- időveL Jelenetkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. Segítenek a patronálok Szövetkezetünkben is meg­kezdődött az aratás. A tagság lelkesen végzi munkáját. A kertészeti dolgozók közül többen a tarlón dolgoznak. Az asszonyok, főként a szőlő­ben tevékenykednek. A 80 hold szőlőre bizony most alig jut tizenöt ember. Jól jött a jászberényi Fémnyomó dolgozóinak se­gítsége. A Fémnyomó ^ lá­nyokat dicséret illeti azért a segítségért, amit a szőlőben a kötözésnél és a borsósze­désnél nyújtottak. Szaszkó Józsefné Jászberény, Ujerdő hívjanak össze egy műszaki átadás — átvételi bizottsá­got, melyben résztvesz a ki­vitelező, tervező, áramszol­gáltató vállalat és a BM köz­lekedési osztálya. Amennyi­ben ez a bizottság úgy dönt, hogy a létesítményeket fe­szültség alá lehet helyezni, úgy a TITÁSZ elvégzi a be­kapcsolást. Akkor is, ha a martfűi köz­ségi tanács VB nyilatkozat­ban vállalja a helytelen nyomvonalból származó kö­vetkezményeket. Ki kell je­lentenünk, hogy a jelenleg megépített formában a léte­sítmények életveszélyt okoz­hatnak. Helyes volna, ha a tanács eljárna, hogy ezeket a hiányosságokat a kivitele­ző vállalat megszüntesse. Helyesléssel olvastam a Néplap „Ittas embert ki­szolgálni tilos!” című cik­két. Magam, mint háziasz- szony és családanya sze­mélyesen is tapasztalom, milyen bajok származnak az ittas ember további ita­tásából. Férjem, mígj egy­két fröccsnél többet nem ivott, a világ legjobb em­bere; de a harmadik után már kötekedik és költeke­A Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet választmányának ülésén az elmúlt évben végzett munká­ról történt számvetés. Meg­állapították, hogy 1959-ben félszázalékkal csökkent a táppénzesek száma a kisipari szövetkezeteknél, ugyanakkor a szövetkezeti dolgozók csa­ládi pótléka egy év alatt 18.56 forintról 28.13 forintra emel­kedett. Helyeselte a választmány, hogy a szövetkezeti dolgozók munkakörülményednek meg­javítása érdekében új üzem­házakat építenek és vásárol­Bizonyos, hogy Jászberény kultúrált város. Egy-egy je­lenség mégis szemetszúr helybelinek, vendégnek egy­aránt. így például nehéz megérteni, miért nem tata­rozták évek óta a Déryné Művelődési Ház ütött-kopott tánctermét. Ügy gondolom, jutna neve­lő munkára mód a pénzügyi dolgozók szakszervezetének kezelésében álló Petőfi-kert- ben. A táncos összejövetelek­zák. Ennek mi: két gyerme­kem s magam látjuk ká­rát. — Szívesen olvasnék olyan írást a Néplapban, mely arról szólna: milyen intézkedést foganatosítot­tak — már korábban is — a vendéglátóipari vállala­tok vezetői az ittas vendé­geket itallal kiszolgáló al­kalmazottaikkal szemben. Egy családanya Szolnok-kertvárosból nak. A tapasztalat azt mutat­ja, hogy lemaradás van a balesetek megelőzésénél. Ezért a választmány határo­zatot hozott arra, hogy a szö­vetkezeti vezetők a VII. párt- kongresszus határozatainak megfelelően fokozottabb mén tékben törődjenek a dolgo­zók munkakörülményeinek megjavításával- Ennek érde­kében feladatul tűzték ki a balesetvédelmi oktatást, a biztonsági szemlék megtartá­sát és a dolgozók kioktatását a balesetmentes munkavég­zésre. re bárki elmehet, aki a be­lépődíjat megfizeti. Szomorú látni, hogy nem egy fiatal leány Jcihívóan kacérkodik a fiúkkal — túl a jóízlés hatá­rán. Félő, ha a Petőfi-kert gazdái nem teremtenek ren­det portájukon — előbb- utóbb éppen a szocialista em­berhez illő viselkedésű kö­zönség marad el. _ D. A. Jászberény 25 éy után C az életből vizsgáztak 1/ asárnap délután 3 órakor még a “ nap is kibújt a felhő mögül, hogy betekintsen a Költői Anna úti iskola (a régi polgári leányiskola) IV. a) osztá­lyának ablakain. Vagy a zsibongás odabenn• A 25 év­vel ezelőtt végzett osztálytársak jöttek össze találkozóra. — Emlékszel rám? Na, ki vagyok? — Csókkal és kérdésekkel fogadják az érke­zőt. Van, aki rögtön eltalálja, s olyan is, aki keresgél emlékei között. De jön a se­gítség. — Előtted ültem, te súgtál! — és las­san kibontakozik a 25 év előtti leányarc. Az rkkori 15 éves bajcflsok ma család­anyák. Különösen nagy a jókeiv, ami­kor egy-egy hatalmas, erős asszonyban a cingár osztálytársat kutatják, de már csak a pajkos szemvillanás a régi. A férjek, gyermekek is itt vannak szép számmal. Megszólal a csengő, elnémul a zsivaj. Az éltes asszonyok megilletődve mennek régi helyükre. Szorongva, de szeretettől sugározva néma felállással köszöntjük a belépő volt osztályfőnökünket, Annus nénit és fizika­tanárunkat: Évi nénit. Annus néni négy évig tanított ben­nünket. Nem ragaszkodott a tanári meg­szólításhoz. A pontos céltudatosság jelle­mezte munkáját. Nem volt könnyű dolga, hiszen akkor minden vallás és osztály képviselve volt. Mégis igazságos mércével mért• A tényező a tudás volt. Akkor más volt az élet az osztályban és falain túl is. r szembe villant az utolsó osztály- főnöki óra. — Ki tanul tovább? — Ketten jelent­keztek. — Hová mentek dolgozni, mi lesz veletek? Nem tudtuk. Dolgozni, tovább ta­nulni sokunknak álma volt. Ekkor felállí­totta a kitűnő tanulókat és szomorúan mondta: — Nagyon szerettem volna, ha ti to­vább viszitek a mi munkánkat. — Csak sírtunk akkor. Most itt van előttünk újra kedves ki­csiny alakjával. Szemeiből árad a szomo­rúság. Fekete ruhája mély gyászt takar. Hat hete temette el élettársát, mégis el­jött közénk. A mellette lépkedő örökké fiatal és mosolygós Évi néni Pestről jött el a találkozóra. A teremben — mint ré­gen a 15 éves bakfisok — úgy vesszük M most körül meglett asszonylétünkre a két nevelőt. Aztán elfoglaljuk helyünket. A megható köszöntő után megkezdődik az osztályfőnöki óra• A szokott névsorolvasás alatt huszon­nyolcszor hangzik el a jelen. Ebből tizen­nyolcán 100—300 kilométer távolról jöt­tek. A találkozó sok örömébe bánat is ve­gyül. Öt társunkat a fasiszta őrület, a ha­lálgyárak kapui nyelték el. Neveik olva­sásakor felvillant előttünk ártatlan gyer- mekarcuk. Néma kegyelettel áldoztunk emléküknek, s egy pillanatra végigsüví­tett a háború borzalmas szele, megsajog- tatván a 15 év óta behegedt sebejtet, 1 egkezdődik a felelés. Most nem kell tartani a szekundától. Em­bersorsok tárulnak fel, nehéz és küzdel­mes évek. A háború vihara nem kímélt senkit. Van, aki többszörös bombakáro­sult, de újra kezdte. Van, akinek férjét, gyermekét rabolta el a háború. De mint a virágok — ha elmúlik a vihar, úgy egye­nesedtek ki ezek az asszonyok is, hogy megtalálják helyüket az új társadalom­ban. Legtöbbnek sikerült is. Kettő kivéte­lével boldog feleségek, boldog család­anyák- A huszonnyolc jelenlevőnek negy­ven gyermeke, egy unokája van. Tizen­nyolcán termelő munkában dolgoznak, él­nek a lehetőségekkel és maguk is új em­berré alakulnak. Szaporodnak a feleletek. Statisztiku­sok, háziasszonyok, pedagógusok, könyve­lők dolgos életének egy-egy mozzanata elevenedik meg előttünk. Az eredmények, kívánságok, az örömök gyermekeik köré fogódnak. Érthető, hisz ők a legdrágább kincseink. S ezejt a gyermekek most hogy néznek a jövőbe? >— Most érettségizett — tovább tanul — már dolgozik. — Derűlátás és bizako­dás árad a hangokból. Lassan véget ér a nagy számadás. Boldogan, megelégedetten húzzuk ki ma­gunkat és megilletődve várjuk az osztály­zatot. Mint a szomjas föld az esőt, úgy ittuk osztályfőnökünk búcsúszavait. Kicsiny alakja szinte megnőtt és arra tanít, hogy a harcot nem szabad feladni, mert csak az boldogul, aki becsületesen küzd és dolgo­zik az igazságért. Ügy lesz, Annus néni! Dikó Balá z sné Szolnok Munks :'mi év a TITÁSZ-nál Katonák az építők szállásán Válasz Martfűre A dolgozók szociális körülményeinek megjavításáért Hegedűs István Szolnok Kopott falak — neveletlen lányok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents