Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-03 / 156. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. Július 8. Borzák Lajosi A gazdátlan kasza /t damkó István úgy nézte az apját, mintha most látná először. Pedig éppen utoljára. A búzakereszt hűvösében, az árnyékos részen ott feküdt az apja, idős Adamkí István. A lábát a hasa alá húzta, jobb könyöke maga alá gyűrődve, balkezével meg az alsó kévét markolta görcsösen. Hom'okán kiszáradó izzadságcseppek gyöngyöztek. Valamennyire viaskodhatott az öreg a halállal. Két méterre elguruló kalapja tanúskodott erről. István állt fölötte. Apja fehér vászongatyáján egy hangya mászott fölfelé. Fent a korcon, mezítelen testen, a napsütés okozta vízhólyagok gödrei között. A hangya kicsike íiolt. ezer is kellett volna hozzá, hogy apját befedje. A hangya mozgott, az öreg meg meg se moccant. Egy perccel ezelőtt még höröghetett, akkor markolhatott balkezével a gabonába. István megborzadt a gondola íí. Nincs tovább. Az ő apja már nem kaszál több renc ?t. Pedig hogy gyűrte szegény, hogy rángatta a kaszát, milyen igyekezettel esi- gázta magát a fia után. 0 sak tegnap kezdték. T gnap reggel suhintották. az első kaszavágást. Kijött a gazda, megnézni, elég erett-e a búza. Azt mo. dta: ezt a részt csináljátok. a gazda tovább ment, mert az 6 dolga csak annyi: kiabáljon ha magas a tarló, kijelölje az aratnivalót, meg hogy: — Lefogom a béredből, hé! Ez a mostani gazdájuk is ilyen. Kikötötte, ha két héten belül le nem aratnak, nem adja ki a részt. Nem is vállalta volna István, ha lehet még aratást kapni valahol. De már n'ncsen, mert ’■ibapásztorfogadáskoT inkább olcsóbban adták a lányt a tanyát c többiek, csakhogy aratáshoz jussanak. István meg úgy szeretné, ha az ő .7. rekei nem kósto'nák meg Vyen korán a keserűséget. Tegnapelőtt is ezen vesztek össze. Zsófi akart jönni, hogy majd 6 szedi a markot. De István megmondta: — A gyengeborjas tehenet nem szokták jármolni. 02 sófi még egy hete, hogy gy^rekágyat fekszik a kis Bandival. Nem kellett volna már, elég a négy nagyobbat is eltartani, litván- ka. a legnagyobb 8 éves, Jani, az utána következő betöltötte a hatot. Azt már előre úgy gondolták, Istvánka markot szed a nyáron. De, hogy az anyja ne tudjon kijönni, arra nem számítottak. Zsófi bőgött, hogy miből lesz kenyér, meg hogy nem lesz abból semmi baj, ha ő dolgozik, erősnek érzi magát. Akkor jelentette ki idős Adamkó István. — Öh fiam, hát én is elbírom még a kaszát. — Nem atyámnak való mán ez. — Hát élősködjek itt a nyakatokon semmittevésből. István ellenkezett, de Zsófi még csak olajat tett a tűzre. — Ugyan mér? Az én apám öregebb, mégis arat. Idős Adamkó István ránézett a menyére. Szúrós szemmel nézett rá, ebből a fia megértette: nem is vesződhet apjával tovább. Mert igaz, az apósa még Öregebb, de nem is viselte meg annyira az élet, mint az ő szülőjét. Majd meglátjuk. Az csak jól jön, ha segítem tud, szegény. Tegnap megkezdték. István vágta az első rendet. Istvánka lesz az ő marokszedője. Az apjáé meg a másik unoka. Nyomorúságos sőrs ez így. Ilyen korán markot szedetni a gyerekkel. De ha marokszedő lányt fogad, mi marad a szűkös keresetből? A második kasza aljába beállt az apja. — Csak kicsit fogjon, atyám. — Ne taníts te engem, fiam. Szétvetette a lábát az öreg. A nadrágmadzagra kötött tokmánybái előhúzta a kaszakövet. Csivi-csivi-csivi... Fente a kaszáját István bácsi. — Nem jól vered az élit, István, — Csak meg ne vágja a kezét, atyám. — Abból lesz a jó kaszás, aki huszonkétszer megvágja magát. István azt hallotta, fiatal korán nem igen termett jobb kaszás az ő apjánál. De hát az a 76 esztendő, öt éve nem aratott már. A kaszát a fia élezte meg most is. Délre lerángatták a fél- dülőig. A gyerekek kifáradtak, apjáról is lekerült a foltos ing. Még István karját is meghúzta a kasza. Az öreg meg úgy kushadt le a kévére ebédkor, hogy rossz volt ránézni. István szerette volna lepihentetni a családot, ne kínozzák magukat. Keserűen lenyelte a szájában felgyülemlett nyálat. Kenyér kell. Nyolcadmagára kell. Ha gyorsan learatnak, még cséplőgéphez is elszegődhet esetleg. Az a kereset is de jó lenne. fittére kereszteztek. Nem ^ a legjobb a termés, 19 keresztet tudtak rakni. Még kettő se jut belőle nekik. Hát még mennyi mag jön ki abból. Kimorzsolt néhány kalászt a tenyerén. Jó lesz, ha a 30 kilót megadja csomója. István rakta a kereszteket. A gyerekek hordták egyesével. Apja előbb négyet fogott a hóna alá, aztán csak kettőt, most meg már egyet húzott a földön maga után. rrrmn Simon Lajos: JVyár Lángol a nyár, mint a puly- Alatta csücsülök Félig áléit kataréj, fejem térdemig kókad. a porcfű csupa rozsda, Haj, lányok ki szalad kútra s a kánikulában vatta-fehér vízért, habot izzad a bodza. ki itat, mint aratókat? Gyönyörű, áttetsző semmi az ég, rajta egy bárányka nyargal, a napba akasztja szarva hegyét , és viszi diadallal. Atil. iíüi’ — Igyekezzünk atyám. Tudta, szívtelenség, amit tesz. Azt is tudta, ha nem sietteti őket, nincs részelés, nincs kenyér Ott vackoltak meg két kereszt között. A rendről be- köttetlen gabonát hoztak aljnak, arra a pokrócot, az István, nagyapó, meg a felesége nagykabátját. Azzal takaróztak. A két gyereket rögtön elnyomta az álom, s Istvánt sem kellett elringatni. Pitymalatkor arra ébredt, hangosan nyögdécselve forgolódik apja. Magában szánakozott rajta, de szólni nem szólhatott neki. Kenyérre megy itt most minden. Felkelt, fogta a kaszát, indult vágni. Pár lépés után hallotta, apja is kászálódik. Mire egy 20 métert levágott, a rend elején nyomult utána az öreg. István hosszú rendet fogott. Látta, hogy apja egyre inkább lemarad utána. Az első rendeket még maguk szedték marokba, mégsem lehet ilyen gyenge gyerkőcöket ilyenkor felköl- tenL Délre már annyira lemaradt a keskeny renddel is István bácsi, hogy a fiának a következő kaszaaljjal is pihentetni kellett, mert kivágta volna apját. A kenyeres-zsákot kivitték a dűlő- végre. Odamentek ebédelni. Három akácfa hűvöset adott, mégse sütötte úgy a nap őket. Apja nem tartott velük. Jő lesz ez neki itt is — mondta —■, addig se fárassza magát. SM íg a két gyerek el- szunnyadt, István nekikezdett a kaszát kalapálni. Odalátszott a tarló. Észrevette, az öreg a talpon álló gabonához ballag. Be akarja hozni a lemaradást — jutott eszébe Istvánnak. Azt is látta, mikor az öreg elvágódott. Eldobta a kalapácsot, a kaszát is, szaladt az apjához. Mire oda ért, az már a kereszthez vonszolta magát. S akkorra nem is maradt benne élet. A kereszt tövén egymás tetejére rakva a fogolytojás, amit nagyapó talált unokáinak. István nézte az apját is, nézte a tojásokat is. 1 Szólni szeretett volna, de nem volt kinek. Annyit kellett már sírnia életében, hogy ekkorára még a könnye is elfogyott. Elindult a rendhez. A kis kasza hegyével a fődbe fúródottan várta. A koccsa még nyirkos volt apja izzadt tenyerétől. Kirán- T tóttá. Beleakadt a földbe, azzal erőlködött az apja. \ Apja kaszáját a kereszt tetejére akasztotta. Nem lesz rá szükség többet. Azt szerette vona, ha semmire se tud gondolni ebben a pillanatban, de éppen esőstől rohanták meg a gondok. A temetés, a gazdátlan kasza. Le tud-e aratni két hét alatt? Lesz-e kenyerük télire? — hetedmagára. Ladányi Mihály: HOLD Bérházak sűrű árnyai nem rejtették varázsod el. Megfelezzük az egy cigit. Éjjelre már nálam leszel. Jeonok közt feljött a hold, jcsoraszaggal száll a szél, vol az utca véginél gy fáradt verkli dbngicsél. Mi úgy találtunk egymásra, mint a házra, ki hazatér. Éhes 1?i>"r>kre süt a hold, ez az égi zsíroskenyér. Emberek jönnek Emberek jönnek szembe ve- [lem. Te mosolyogsz vissza sze- [mükből. Szellő suhogtatja a fákat: a Te ruhád zizzen az éjben. Pattog az ág, tetőre koppan: a Te cipődnek hangja halpik.. és minden versem végso[rában a Te szivednek vére lüktet. Antalt} István cA Ql&fdcifL GALÉRIÁJA imirfniWiXsiitiMMhuiy • v i Meggyes László: Lovak ...»ivrito xn> KÖNYVEKRŐL ISTVÁN MÁRIÁN: EMBERSÉGGEL István Márián új verseskötetében is — a klasszikusoktól tanult egyszerűséggel és bennsőséges líraisággal — a ma emberéhez szól. Amint e kötet tükrözi: a költő a szenvedés és magánosság állapotától kereste és találta meg az utat az emberi közösséghez. Jellegzetesen budapesti költőalkat, a nagyvárosi re- zignáció és képalkotásaiban a nagyváros képei ütnek át a sorokon, a „művelt táj”, a kőrengeteg konstruktív képei. Költészetének középpontjában az érzelem és a gondolat áll. A finom érzelmek ábrázolásaiban őszintén nőies, gondolataiban mélyen HiiimiimmiiiiiiiimiiiiiinniiimimiiiiiiiHi — AUTÓBUSZ kirándulásokat szervez a Szegedi Szabadtéri Játékok megtekintésére a TIT-tel közösen az Ady Endre Művelődési Ház. Augusztus 6-án a szovjet balettegyüttes előadásában, augusztus 20-án pedig Madách: Az ember tragédiája című drámájában gyönyörködhetnek a társas utazás résztvevői. emberi hangot képvisel István Marián mai költészetünk orchesterében. (Szépirodalmi Kiadó). A HÉT KÖNYVEI A Kossuth Kiadó közreadta Palmiro Togliattinak Az Olasz Kommunista Párt története című munkáját. Népszerű kiadásban jelent meg Mihail Solohov világháborús regénye, A hazáért harcoltak címmel. Az Európa Kiadó újdonsága Bunyin Nobel-díjas írónak A szerelem szentsége című regénye és egy indián mesegyűjtemény. A Magyar Helikon bibliofil formában adta ki a Sir Cawain és a zöld lovag című középkori lovagtörténetet. A Magyar Klasszikusok sorozat új kötete Jósika Miklós Abafi és Rákóczi Ferenc című regénye. Űj képzőművészeti könyvek: K. Czobor Ágnes képes albuma Caravaggióról és Mednyánszky László naplója Lukács Miklós: c HŰSZAK UTÁN A gyárkapun mikor kiléptek nagy pipacsmező volt az ég, homlokuk árka verítékek gyöngyházfényét őrizte még. Mint csillagporos tavaszéj, vaspor villogott vállukon, az égre fújta fel a szél, — mentek az alkonyi úton, bronzujjaik hegyén vitték haza a jó műhelyszagot, vitték a gépek énekét, győztes szívünkben visszhangzott. KARINTHY FRIGYES: NOTESZ (Karinthy ötleteit, melyekből később humoreszkjeit írta, először noteszébe jegyezte fel. Később kiadták ezt a noteszt. Mi most részleteket közlünk belőle.) Pech. Már megint nem ütöttem meg a főnyereményt! Ez is csak velem történhetik meg. Amerikai újságírás. (Minden öt percben új kiadás.) Mr. White leugrott az 526-ik utca 8-as számú házának hu- szonkilencedik emeletéről. Lapzártakor a hetedik emeletnél tart. Militarizmus. Önagysága politikai meggyőződését röviden vázolhatom — nem osztja Linder nézetét. Ö akar katonát látni. Gáztámadás. Elhozták a gázszámlát. Aki téged megdob kővel, dobd vissza kenyérrel. Kaviccsal dobált egy kisfiú egy dolgozó péket. A pék dühbejött és úgy hozzávágotrt egy frissen sült nyolckilós kenyeret, hogy a gyerek menten szörnyethalt. Siker. A költő őrült pénzeket keresett nyomoráról írt verseivel. Vagyon. Köztem és Rockefeller közt van egy közös vonás — neki van ?énze, nekem nincs. , Vegyes házasság. Egy férfi és egy nő elvette egymást. Ennél vegyesebb házasságot igazán nem tudok. Közmondás. Amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra. Ha még ma megteheted, hogy valamit holnapra halassz, el ne mulaszd elhalasztani. Villamos pontos definíciója. Jármű, mely a túlsó oldalon megy, ellenkező irányban. Pedagógia. Találtam egy nagyszerű zongoratanért a fiamhoz -r- kitűnő módszere van, ami a fület fejleszti. Ha a gyerek hibáz, mindig meghúzza a fülét. Vendéglői étlap. — Miért hívják ezt rablóhúsnak? — Nyilván az ára miatt. Női Descartes. A férjem gondolkodik — tehát vagyok. Kultúra százada. — Halálraítélt, mi az utolsó kívánsága? — A börtönben megtanultam a nyolcadik osztály anyagát. Szeretnék leérettségizni. Nők. Egyféle etika mégis érdekli őket — a kozmetika. Szemérem. Gólyafióka: Anya, hogy születik a kis gólya? Gólyamama (pirulva): Te kis csacsi,, hát nem tudod? Az ember hozza őket, embernéni... Csakugyan méltánytalan kívánság. Ugyan kérem — még ebéd közben is fogyókúrát tartsak? Etimológia. Ha igaz, hogy eredetileg minden szó hangutánzó szó volt, akkor a legvidámabb állat a világon a — jjuhü örök gyanú. — Ki volt az első férfi? — Nem tudom. — Micsoda? Hát Ádám? — Azt Éva mondja! Fotelágy. Rettenetes pech. Hibás darabot kaptam — most mit tegyek vele? Éjjel szék és nappal ágy. Férfiideál, önagysága halálosan tudna szeretni egy olyan gyönyörűszép, gazdag és zseniális férfit, aki reménytelenül szeretné őt. Házasság. Megállapodás férfi és nő közt, melyben kölcsönösen szerződnek, hogy nem mondják el egymásnak, hogy ki tetszik nekik. Házasságtörés. Dumas szerint meg kell ölni a csábítót. Nagyon helyes. Ha a kisfiú torkoskodik, azt mondja az anyja: „Ezzel az ujjaddal torkoskodtál — és megveri az ujját”. „Ezzel csaltál meg?” és lelövöm a csábítót. Smucig ember. En, ha valakinek Ígérek valamit, meg is tartom. Ha pénzt Ígérek, azt is megtartom. Megtartom magamnak. A pénzt. Nevetés. Az nevet legjobban, aki utoljára nevet. Vagyis, aki olyan buta, hogy mindig utolsónak érti meg a viccet. Marslakók a Földön! Óriási szenzáció!... A háziúr Ugyanis, „mars’ lakó!” kiáltással kidobta őket és most ott hálnak, kint, a földön.
