Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-29 / 178. szám

? ■ / ■ v f • I960, július 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Takarékosan ta k a rm á nyozz u n h — A megyei fődllattenyésztő szaktanácsai — — Minden évben fontos feladat, hogy a ta­karmányok betakarítása után számbavegyük a ren­delkezésre álló és a remél­hető takarmányokat és egy­bevessük az összes állatte­nyésztési ágak takarmány- szükségletével. Nem elég azonban a takarmánymérle­get, a gondos takarmányozá­si terveket csak elkészíteni. Szükséges az is, hogy ezt az új takarmányok betakarítá­sáig minden gazdaság lelki- ismeretesen be is tartsa. A szakemberek, különösen pe­dig az állatgondozók hajla­mosak arra, hogy nyáron és ősszel pazarolva bőségesen etessenek. A tél végén egyik- másik takarmányból idő előtt elfogy a készlet és az új ta­karmányok betakarítása előtt az állatok néha valósággal koplalnak. Az ilyen szaksze­rűtlen takarmányozás, amelynek oka a rossz be­osztás, természetesen az ál­latok erőállapotának lerom­lásával jár. Megyénk nagy részében a takarmánynövények tenyész- idejéből eddig eltelt jdőszak- ban az átlagosnál jóval ke­vesebb csapadék hullott. Emiatt a takarmánynövé­nyek hozama sok helyen a tervezett és a várt mennyi­ség alatt marad. Éppen ezért az idén fokozottabban szük­séges, hogy a betakarított és az ezutáni betakarításra ke­rülő takarmányok felhaszná­lásánál a legnagyobb gondos­sággal és takarékossággal járjunk el. Legfőbb feladat a télire szánt takarmánykészlet kí­mélése ameddig csak lehet­séges. Igyekeznünk kell a zöld takarmányozás és a legeltetés idejét minél job­ban megnyujtani. Az utóbbi napokban lehullott csapadék hatására várható a gyepeze- tek felújulása, úgyhogy a legeltetés lehetősége előre­láthatóan meg lesz. Töreked­ni kell az alkalmi legelők minél jobb kihasználására is. Különösen vonatkozik ez a sertésekre, ahol igen sok abraktakarmányt takarítha­tunk meg pillangósok és he- refüves legelők legeltetésével, majd később szedés után a burgonya, takarmány és cu­korrépa földek, valamint ku­korica tarlók jártatásával. A jó nyárvégi, őszi legelő mel­lett az abrak fele mennyisé­ge is megtakarítható. A ju­hok részére feltétlenül ves­sünk téli legelőt, amivel sok szálastakarmányt takarítha­tunk meg. Téli juhlegelő lé­tesítésére mindazon növé­nyek alkalmasak, melyek nyár végén elvetve a szigorú ‘ tél beálltáig jelentékeny le­véltömeget fejlesztenek és , áttelelnek. így a rozs, őszi árpa, repce, különböző őszi bükkönyfélék, illetve ezek keverék vetése. Tanyahelyek, árokpartok, szérűskertek fű- termésének hasznosítása, a tavalyi silókészletek feleteté­se is a téli takarmánykész­letekkel való takarékosságot szolgálja. Különös gondot kell for­dítani a megtermelt takar­mányok veszteségmentes tá­rolására. A szénát úgy kell bekazlazni, hogy az időjárás abban kárt ne tehessen, ezért a kazlakat gondosan be kell tetőzni, a berakott szénát állandó figyelemmel kell kisémi és ha valami rend­ellenességet — bemelegedési, beázást — tapasztalunk, azt azonnal szüntessük meg, A takarmányszalmát — tavaszi árpa, zab, borsó — olyan gondosan tároljuk, mintha széna volna, mert a jó mi- ; nőségű takarmányszalma eevenlő értékű a másadosz- tályú rétiszénával. A gazdasági, ipari és állati eredetű abraktakarmányokat tiszta, fertőtlenített, száraz, szellős helyen raktározzuk. Nagyon fontos a silókuko­rica és egyéb silózásra al­kalmas takarmányok idejé­ben történő betakarítása és szakszerű besilózása. Nem szabad megvárni míg a si­lózandó növény elvénül, megrothad, vagy megfagy. Sok a kívánnivaló a szak- szerűség, takarékosság terén, a takarmányok felhasználá­sánál, feletetésénél is. Az egyes állatfajoknak, fajták­nak különböző a takarmány igénye. A takarmányokat ezeknek az igényeknek a figyelembevételével kell fel­használni. Sokszor találko­zunk olyan jelenséggel, hogy a szakszerűtlenség nemcsak pazarlásra vezet, de az álla­tok egészségére is káros ha­tással van. Például a búza és egyéb szemes termények ocsúját több termelőszövet­kezetben nagy mennyiségben etetik sertésekkel és szarvas- marhákkal. Az ocsú szemes állapotban baromfival, őröl­tén juhokkal kitűnően érté­kesíthető, mig sertésekkel etetve — különösen nagyobb mennyiségben — gyomor és bélgyúlladást idéz elő. Ta­pasztalható az is, hogy nö­vendék, vagy tejtermelő ál­latokkal abrakként tiszta kukoricát, hízóállatokkal pe­dig árpát, zabot, korpát etetnek. Az ilyen, szakszerűt­len, sokszor természetellenes takarmányozás a feletetett tápanyag nem kívánt irány­ban történő értékesülésével, tehát végső soron pazarlással jár. Az abraktakarmányokat — kukorica, árpa, zab, borsó — csak őrölt állapotban etessük. A szemes állapotban etetett abrakot állataink 15—20 szá­zalékkal gyengébben értéke­sítik, mint a darált takar­mányt. Különös súlyt kell helyezni az abrak-keverék összeállításéra. Nem enged­hető meg az, hogy egyszer csak egyik, másszor másik féle abraktakarmányt etes­sünk, aszerint, hogy miből van a legtöbb. Ez szaksze­rűtlen és káros módszer. Nagy gondossággal kell eljárni a szálastakarmányok feletetésével is. A takar­mánymérleg, illetve előirány­zat elkészítése után meg kell jelölni, hogy melyik kazal, illetve a kazalnak melyik része fogyhat el november­ben, decemberben, január­ban. Ezt a beosztást feltétle­nül úgy kell elkészíteni, hogy minden takarmányféle­ség addig tartson, amíg az 1961. évi újtermés abból a takarmányféleségből betaka­rításra nem kerül, illetve nem etethető. Az abrakta­karmányoknál és a szálasta­karmányoknál egyaránt alap­elv legyen, hogy a meglévő takarmányoknak az egész takarmányozási időszakban ki kell tartani — ha szüksé­ges, csökkentett normák mel­lett — és a takarmány kész­leteket az egyes állatfajok hasznosítási csoportok között érdem, fontosság szerint kell Szétosztani. ♦ Magas László megyei főállattenyésztő VÁSÁRNAPTÁR Országos állat- és kirakodó vásárt rendeznek! Július 31-én: Jászkiséren, Mezőtúron. Augusztus 1-én: Jászalsó­szentgyörgy, Augusztus 2-án: Jászárok­szállás. Augusztus 4-én: Szolnok, Jászapáti. Augusztus 7-én: Kunszent- márton, Jászberény. Augusztus 9-én: Jászszent­andrás. > Idejében készüljünk fel az őszi vetőmag, csávázására Már eséplés közben gondol­junk a jövő évi jó termés érdekében a vetőmag meg­választására, valamint az őszi vetőmagvak szakszerű tisztítására és csávázására. Búzavetéseinkben a gyomok mellett főleg a gombabeteg­ségek okozhatnak igen súlyos károkat. A kalászosok leg­nagyobb károsítói közé tar­tozik a kőüszög és az újab­ban jelentkező törpe kőüszög, amelyék a gabonaszemeket tönkreteszik. A legtöbb üszögféleség spórái a gabonaszemekhez tapadva jutnak ki a szántó­földre és a gabonaszemek csira részén keresztül fer­tőznek. A vetőmag csávázá- sa előtt minden rendelkezés­re álló tisztítóeszközzel arra nedves csávázáshoz leghatá­sosabb a higanytartalmú Hi- gosán és Ceresán vegyszer. A nagyüzemi gazdaságokban a leggyorsabb és legolcsóbb a P. C. elnevezésű csávázógép használata. Ennél a gépnél mázsánként 3 liter víz és 9 —11 dekagramm Higosán ke­rül felhasználásra. A nedves csávázás után a vetőmag csupán 1—2 száza­lékkal lesz nedvesebb, mint csávázás előtt volt. Tehát szárítani nem kell. Ez igen nagy előnye. Veszélyes fel- melegedés nélkül tárolható és így azonnal is vethető. A tiszta vetőmag csávázása a terméseredmény növelésében is kifejezésre jut, miután a gyakorlati megállapítás sze­rint i—1 i/2 mázsa termés­A nyári trágyázás jelentősége Elmondta: LAJKÓ LÁSZLÓ, a szolnoki járási tanács főagronómusa A mezőgazdasági növények fejlődésük során nagy meny- nyiségű tápanyagot vonnak el a talajból. Ezt az évről- évre ismétlődő termelés biz­tosításához pótolni kell. Leg­fontosabb ’ módja az istálló­trágyázás, mert az a táp­anyagjuttatással egyidejűleg a talaj humusztartalmát is növeli. — Egyáltalán nem mind­egy, hogy a trágyát mikor és hogyan juttatjuk a talaj­ba. A nyárvégi időszak a legmegfelelőbb, mert legjob­bak az útviszonyok, nagy te­rületekről takarítjuk be a termést és az ilyenkor vég­zett trágyázás esetén a talaj­baktériumoknak elegendő idejük van a trágya megbon­tására, a nitrogén kiválasz­tására, s ajjalajélet megindí­tására. Mindehhez a hőmér­séklet is ilyenkor a legmeg­felelőbb. Természetesen a ta­laj baktériumok intenzívmun­kájához egyéb feltételek is Az aranka-vadász NEM SOKAT láttunk a ha­tárban. — Mi oka ennek? Az, hogy az aranka irtás fon­tosságát ismerjük ugyan, de a vele járó fáradalmaktól és költségektől húzódozunk. Pe­dig a legolcsóbb az első, leg­kisebb aranka- folt kiirtása. . Az aranka kérdés változat­lanul megoldandó nagy fel­adata mezőgazdaságunknak. A lucerna és lóhere vetés te­rületeink szántóföldi szem­léjét most végezzük. A köz­ségi tanácsok szakbeosztottjai tegvenek szigorúak, mert csak ezzel segítik elő az arankafertőzés tényleges csökkentését, s a népgazdasá­gi érdekkel azonos export lehetőség növelését Szolnok megye területén főleg a nagy aranka (Cuscu- ta Campestris) fertőzés az uralkodó, ez is hátrányos üzemeinkre, mert nehezen tisztítható. A könnyebben tisztítható apróbb magvú kis-aranka Cuscuta Tripholii jóval kevesebb fertőzést okoz. Ezért a tiszta mag ér­dekében fokozottan kénysze­rülünk az erőművi és vegyi védekezésekhez folyamodni. AZ ARANKA irtás módo­zatai az alábbiak. — Kika­pálás, kiégetés, — lángszóró, benzin lámpával, vagy szal­ma-takaró meggyújtásával belefolytás — ez letakarással történik 25—30 cm vastag ár­patoklász,' homok keverékkel, maró hatású folyadék locso­lásával, vagy permetezéssel. Ez a vegyi védekezés a legfontosabb, amit nagyüze­mekben költségei ellenére is alkalmazni kell, az első fol­tok ,,olcsó kivadászásának” rendszeres gyakorlata mel­lett.' A vegyszeres (maró hatású) fplya<iékok kőiül alkalmaz­hatók a 10 százalékos kusku- tános, a 18 százalékos vasgá- licos, 30—40 százalékos péti­sós oldatok. Ezekből locso- lásszerűen 1 liter négyzetmé­terenkénti oldatot kell a fol­tokra juttatni. A legutóbb forgalomba hozott aranka irtószerünk a Krezonit E. Ebből a permetezőszerből 0.5 százalékos permetlevet kell készíteni, s ezzel három­szoros ismétléssel permetez­zük az arankás területet, az előző folyadék mennyiségé­nek kb. negyedrészével. Ez­zel védekeztek a Surjáni Ál­lami Gazdaságban is. Az ösz- szes védekezési módozat al­kalmazása esetén a foltok­nál legalább 1 méteres bizto­sító sávval nagyobb területet kell védekezésben részesíte­ni. AZ ARANKA vadásszal az abádszalóki „Aranykalász” termelőszövetkezet lucerná­sában találkoztunk. Kosárral a hóna alatt, kiskapával a kezében vizsgaszemmel rótta a tábla 5—6 méteres sávjait, végezte arankairtó munkáját. A kiirtott aranka mennyisé­get gondosan kosárba szedte, s kivitte a tábláról. A Jász­sági Állami Gazdaság aran­kajelző felderítőket alkalmaz. Ez évben az F. M. Növény- védelmi Szolgálata országo-. san bevonja az aranka meg­figyelésbe az úttörő csapato­kat. Az úttörők részére me­gyénként verseny díjakat tűz­tek ki. Vállvetett közös mun­ka a védekezés, következetes végrehajtása eredményezi az „aranka mentes Szolnok me­gyét!” Dr. Váczy Mihály a Szolnok megyei Növényvé­dő Állomás főagronómusa Miért előnyösebb a saját nevelésű marhák hizlalása? A saját nevelésű szerző­dött szarvasmarha után — a 150 kilogrammos súlyt meg nem haladó vásárolt szarvas- marha is saját nevelésűnek számít — a teljes átadási súlyra megkapja a tsz a nagyüzemi felárat. Ugyan­csak a teljes átadási súly után jár a nagyüzemi felár azokra a marhákra is, ame­lyeket a termelőszövetkezet tagjainak háztáji gazdaságá­ból bármilyen -súlyban vásá­rolt és állított hízóba a tsz, ha ezek a szarvasmarhák legalább egy évig a tag tu­lajdonában voltak. Ha azonban a termelőszö­vetkezet az Állatforgalmi Vállalattól vagy a szabadpi­acon 150 kilónál nagyobb súlyban vásárolt és így állí­tott hízóba marhákat, a nagyüzemi felár csak a rá­hizlalt súly után fizethető. Előnyösebb a saját nevelésű vagy a borjukorban vásárolt marhák hízóba állítása azért is, mert az Állatforgalmi Vál­lalat, a termelőszövetkezetek igényét a felvásárlásból csak részben tudja kielégítsni. szükségesek. Például az, hogy a trágyát lehetőleg még ned­ves állapotban leforgassuk (22—25 cm mélység a leg­megfelelőbb) utána pedig a további nedvességcsökkenés megakadályozására a talajt gyűrűshengerrel lezárjuk. A TRÁGYAKIHORDÁS SZERVEZÉSE A trágyázás sikere nem kis mértékben a szervezésen mú­lik. Amennyiben a termelő- szövetkezetnek elegendő gép áll rendelkezésére, egy von­tatógéphez két trágyaszóró kocáit kell alkalmazni. Amíg az egyik ürítődik, a másikat megrakhatják. A rakodáshoz legalább 6 ember szükséges. Két trágyaszóró gép körül­belül olyan területet tud meg­szórni, amennyit egy Szántó- traktor 24 órán belül lefor­gat. A szétterített trágya egy napnál tovább ne álljon le- szántatlanul, mert nedvessé­gét és tápanyagtartalmának jórészét elveszíti. Fogatos trágyakihordás esetén egy G —35-ös szántótraktor folya­matos üzemelését 10 fogat, tudja biztosítani. Ha a termelőszövetkezet­ben kevés az igaerő, taná­csos k«mpolást alkalmazni, azaz egymástól négy méterre csomókba kihordani a trá­gyát, amelyet aztán kézi munkaerővel közvetlen a szántás előtt szétszóratunk. Az istállótrágyázást min­denkor előzze meg műtrágya­szórás. Még jobb, ha a trá­gyát már előbb nyersfoszfát­tal erjesztik, mert ez a mű­trágyázást feleslegessé teszi, ráadásul a közös erjesztés révén a műtrágyából több tápanyag lekötődik. Mindezt, amit itt elmon­dottunk, a legtöbb termelő­szövetkezeti agronómus tud­ja, vagy tudnia kellene. — Azonban ha megnézzük a já­rásunk tsz-einek e téren vég­zett munkáját, kevés jót ta­pasztalhatunk. HATEZER HOLDAS TRÁ­GYÁZÁSI TERVÜNKBŐL eddig mindössze 950 holdat teljesítettünk. Ebből 700 hol­dat a mezőhéki Táncsics, 110 holdat pedig a szajoli Vörös Csepel Tsz végzett el. E két tsz-ben tudják, milyen elő­nyökkel jár a nyári trágyá­zás és igyekeznek is azokat fehasználni. Azonban a többi termelőszövetkezetünkben, s különösen a zagyvarékasi két tsz-ben, valamint a tószegi Dózsa és a tiszavárkonyi ter­melőszövetkezetekben hozzá sem fogtak a trágyázáshoz. Megjegyzendő még, hogy az idejében végzett trágyá­zással a gépállomások mun­káját is elősegítjük. Mindig éles szecskavágókések A Nagykunsági Állami Gaz­daságban és az albertirsai Sza­badság Termelőszövetkezet­ben újtípusú szecskavágót próbálnak ki, melyet a,Me­zőgépfejlesztési Intézet mér­nökei terveztek. Megváltoz­tatták a kés állásának szögét, így az éleket munkaközben lehet köszörülni. Az újtípusú szecskavágó főleg a nagy­üzemekben könnyíti meg a munkát, ahol eddig a nagy- mennyiségű szecska készí­tése miatt gyakran kellett bajlódni a kés-élezéssel. RENDELETISMERTETÉS A mezőgazdasági szak­emberek KÖTELEZŐ GYAKORLATA A Magyar Közlönyben kor­mányhatározat jelent meg az egyetemet, főiskolát, vagy me­zőgazdasági akadémiát végző szakemberek nagyüzemi gya­korlatáról. A határozat szerint az Agrár- tudományi Egyetem, a Kerté­szeti, Szőlészeti Főiskola, vala­mint a mezőgazdasági akadé­miák nappali tagozatát végző mezőgazdasági szakembert vál­lalatok, egyéb állami gazdálko­dó szervek és állami költségve­tési szervek, valamint szövet­kezeti vállalatok és szervek csak akkor alkalmazhatnak, ha a szakember állami, kísérleti tan-, illetőleg célgazdaságban, gépál­lomáson, vagy mezőgazdasági termelőszövetkezetben legalább kétévi nagyüzemi mezőgazdasá­gi gyakorlatot szerzett. A SZERZŐDÉSES ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSFÉLÉK ARAINAK szabályozásáról Időszakosan differenciált, fix átvételi árakat állapítanak meg egyes zöldségfélék tekintetében a szerződést kötő termelőszövet­kezetek számára. Az árut min­den esetben minőségi osztályok szerint veszik át a szövetkeze­tektől, a minőségnek megfele-, lően differenciált felvásárlási árakon. A szerződéses zöldség­félékért a termelőszövetkezet a MÉK és a konzervgyárak áltat kialakított szabadfelvásárlásl ár 10 százalékkal növelt összegét kapja. Az egyes cikkekre (para­dicsom, zöldpaprika, zöldborsó, zöldbab, uborka, petrezselyem­gyökér, kései fejeskáposzta és görögdinnye)" időnként megálla­pított fix védőárat abban az esetben alkalmaznak, ha az il­lető területen kialakított napi szerződéses felvásárlási ár en­nél alacsonyabb lenne. A termel­tetési szerződés alapján átadott burgonya után a MÉK a terme­lőszövetkezet telephelyén érvé­nyes felvásárlási árat fizeti, továbbá felárként annak 5 szá­zalékát. Üjburgonya után 10 szá­zalékos felárra tarthat igényt a termelőszövetkezet. — Az érté­kesítési szerződésre átadott gyü­mölcsfélékért a mindenkori szabadfelvásárlási ár 15 száza­lékkal növelt összegét fizetik. Ez a 15 százalékos felár magá­ban foglalja a nagyüzemi fel- árat Is, kivéve a szőlőt, mely után további 5 százalék nagy­üzemi felárat fizetnek. A burgo­nya-, a zöldség- és a gyümölcs- félék 1960—61. évi árkialakítási rendiéről szótő belkereskedelmi miniszteri utasítás a Kereskedel­mi Értesítő SS. számában jelent meg. ^nr,uj>//kí&mern kell törekedni, hogy az őszi vetőmagból minden gyomot J eltávolítsunk. Közismert, aki gyomot vet, az gazt arat. AI többlet szármázik holdan­ként a vetőmag rendszeres csávázása nyomán. Borssányi László

Next

/
Thumbnails
Contents