Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-29 / 178. szám
? ■ / ■ v f • I960, július 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Takarékosan ta k a rm á nyozz u n h — A megyei fődllattenyésztő szaktanácsai — — Minden évben fontos feladat, hogy a takarmányok betakarítása után számbavegyük a rendelkezésre álló és a remélhető takarmányokat és egybevessük az összes állattenyésztési ágak takarmány- szükségletével. Nem elég azonban a takarmánymérleget, a gondos takarmányozási terveket csak elkészíteni. Szükséges az is, hogy ezt az új takarmányok betakarításáig minden gazdaság lelki- ismeretesen be is tartsa. A szakemberek, különösen pedig az állatgondozók hajlamosak arra, hogy nyáron és ősszel pazarolva bőségesen etessenek. A tél végén egyik- másik takarmányból idő előtt elfogy a készlet és az új takarmányok betakarítása előtt az állatok néha valósággal koplalnak. Az ilyen szakszerűtlen takarmányozás, amelynek oka a rossz beosztás, természetesen az állatok erőállapotának leromlásával jár. Megyénk nagy részében a takarmánynövények tenyész- idejéből eddig eltelt jdőszak- ban az átlagosnál jóval kevesebb csapadék hullott. Emiatt a takarmánynövények hozama sok helyen a tervezett és a várt mennyiség alatt marad. Éppen ezért az idén fokozottabban szükséges, hogy a betakarított és az ezutáni betakarításra kerülő takarmányok felhasználásánál a legnagyobb gondossággal és takarékossággal járjunk el. Legfőbb feladat a télire szánt takarmánykészlet kímélése ameddig csak lehetséges. Igyekeznünk kell a zöld takarmányozás és a legeltetés idejét minél jobban megnyujtani. Az utóbbi napokban lehullott csapadék hatására várható a gyepeze- tek felújulása, úgyhogy a legeltetés lehetősége előreláthatóan meg lesz. Törekedni kell az alkalmi legelők minél jobb kihasználására is. Különösen vonatkozik ez a sertésekre, ahol igen sok abraktakarmányt takaríthatunk meg pillangósok és he- refüves legelők legeltetésével, majd később szedés után a burgonya, takarmány és cukorrépa földek, valamint kukorica tarlók jártatásával. A jó nyárvégi, őszi legelő mellett az abrak fele mennyisége is megtakarítható. A juhok részére feltétlenül vessünk téli legelőt, amivel sok szálastakarmányt takaríthatunk meg. Téli juhlegelő létesítésére mindazon növények alkalmasak, melyek nyár végén elvetve a szigorú ‘ tél beálltáig jelentékeny levéltömeget fejlesztenek és , áttelelnek. így a rozs, őszi árpa, repce, különböző őszi bükkönyfélék, illetve ezek keverék vetése. Tanyahelyek, árokpartok, szérűskertek fű- termésének hasznosítása, a tavalyi silókészletek feletetése is a téli takarmánykészletekkel való takarékosságot szolgálja. Különös gondot kell fordítani a megtermelt takarmányok veszteségmentes tárolására. A szénát úgy kell bekazlazni, hogy az időjárás abban kárt ne tehessen, ezért a kazlakat gondosan be kell tetőzni, a berakott szénát állandó figyelemmel kell kisémi és ha valami rendellenességet — bemelegedési, beázást — tapasztalunk, azt azonnal szüntessük meg, A takarmányszalmát — tavaszi árpa, zab, borsó — olyan gondosan tároljuk, mintha széna volna, mert a jó mi- ; nőségű takarmányszalma eevenlő értékű a másadosz- tályú rétiszénával. A gazdasági, ipari és állati eredetű abraktakarmányokat tiszta, fertőtlenített, száraz, szellős helyen raktározzuk. Nagyon fontos a silókukorica és egyéb silózásra alkalmas takarmányok idejében történő betakarítása és szakszerű besilózása. Nem szabad megvárni míg a silózandó növény elvénül, megrothad, vagy megfagy. Sok a kívánnivaló a szak- szerűség, takarékosság terén, a takarmányok felhasználásánál, feletetésénél is. Az egyes állatfajoknak, fajtáknak különböző a takarmány igénye. A takarmányokat ezeknek az igényeknek a figyelembevételével kell felhasználni. Sokszor találkozunk olyan jelenséggel, hogy a szakszerűtlenség nemcsak pazarlásra vezet, de az állatok egészségére is káros hatással van. Például a búza és egyéb szemes termények ocsúját több termelőszövetkezetben nagy mennyiségben etetik sertésekkel és szarvas- marhákkal. Az ocsú szemes állapotban baromfival, őröltén juhokkal kitűnően értékesíthető, mig sertésekkel etetve — különösen nagyobb mennyiségben — gyomor és bélgyúlladást idéz elő. Tapasztalható az is, hogy növendék, vagy tejtermelő állatokkal abrakként tiszta kukoricát, hízóállatokkal pedig árpát, zabot, korpát etetnek. Az ilyen, szakszerűtlen, sokszor természetellenes takarmányozás a feletetett tápanyag nem kívánt irányban történő értékesülésével, tehát végső soron pazarlással jár. Az abraktakarmányokat — kukorica, árpa, zab, borsó — csak őrölt állapotban etessük. A szemes állapotban etetett abrakot állataink 15—20 százalékkal gyengébben értékesítik, mint a darált takarmányt. Különös súlyt kell helyezni az abrak-keverék összeállításéra. Nem engedhető meg az, hogy egyszer csak egyik, másszor másik féle abraktakarmányt etessünk, aszerint, hogy miből van a legtöbb. Ez szakszerűtlen és káros módszer. Nagy gondossággal kell eljárni a szálastakarmányok feletetésével is. A takarmánymérleg, illetve előirányzat elkészítése után meg kell jelölni, hogy melyik kazal, illetve a kazalnak melyik része fogyhat el novemberben, decemberben, januárban. Ezt a beosztást feltétlenül úgy kell elkészíteni, hogy minden takarmányféleség addig tartson, amíg az 1961. évi újtermés abból a takarmányféleségből betakarításra nem kerül, illetve nem etethető. Az abraktakarmányoknál és a szálastakarmányoknál egyaránt alapelv legyen, hogy a meglévő takarmányoknak az egész takarmányozási időszakban ki kell tartani — ha szükséges, csökkentett normák mellett — és a takarmány készleteket az egyes állatfajok hasznosítási csoportok között érdem, fontosság szerint kell Szétosztani. ♦ Magas László megyei főállattenyésztő VÁSÁRNAPTÁR Országos állat- és kirakodó vásárt rendeznek! Július 31-én: Jászkiséren, Mezőtúron. Augusztus 1-én: Jászalsószentgyörgy, Augusztus 2-án: Jászárokszállás. Augusztus 4-én: Szolnok, Jászapáti. Augusztus 7-én: Kunszent- márton, Jászberény. Augusztus 9-én: Jászszentandrás. > Idejében készüljünk fel az őszi vetőmag, csávázására Már eséplés közben gondoljunk a jövő évi jó termés érdekében a vetőmag megválasztására, valamint az őszi vetőmagvak szakszerű tisztítására és csávázására. Búzavetéseinkben a gyomok mellett főleg a gombabetegségek okozhatnak igen súlyos károkat. A kalászosok legnagyobb károsítói közé tartozik a kőüszög és az újabban jelentkező törpe kőüszög, amelyék a gabonaszemeket tönkreteszik. A legtöbb üszögféleség spórái a gabonaszemekhez tapadva jutnak ki a szántóföldre és a gabonaszemek csira részén keresztül fertőznek. A vetőmag csávázá- sa előtt minden rendelkezésre álló tisztítóeszközzel arra nedves csávázáshoz leghatásosabb a higanytartalmú Hi- gosán és Ceresán vegyszer. A nagyüzemi gazdaságokban a leggyorsabb és legolcsóbb a P. C. elnevezésű csávázógép használata. Ennél a gépnél mázsánként 3 liter víz és 9 —11 dekagramm Higosán kerül felhasználásra. A nedves csávázás után a vetőmag csupán 1—2 százalékkal lesz nedvesebb, mint csávázás előtt volt. Tehát szárítani nem kell. Ez igen nagy előnye. Veszélyes fel- melegedés nélkül tárolható és így azonnal is vethető. A tiszta vetőmag csávázása a terméseredmény növelésében is kifejezésre jut, miután a gyakorlati megállapítás szerint i—1 i/2 mázsa termésA nyári trágyázás jelentősége Elmondta: LAJKÓ LÁSZLÓ, a szolnoki járási tanács főagronómusa A mezőgazdasági növények fejlődésük során nagy meny- nyiségű tápanyagot vonnak el a talajból. Ezt az évről- évre ismétlődő termelés biztosításához pótolni kell. Legfontosabb ’ módja az istállótrágyázás, mert az a tápanyagjuttatással egyidejűleg a talaj humusztartalmát is növeli. — Egyáltalán nem mindegy, hogy a trágyát mikor és hogyan juttatjuk a talajba. A nyárvégi időszak a legmegfelelőbb, mert legjobbak az útviszonyok, nagy területekről takarítjuk be a termést és az ilyenkor végzett trágyázás esetén a talajbaktériumoknak elegendő idejük van a trágya megbontására, a nitrogén kiválasztására, s ajjalajélet megindítására. Mindehhez a hőmérséklet is ilyenkor a legmegfelelőbb. Természetesen a talaj baktériumok intenzívmunkájához egyéb feltételek is Az aranka-vadász NEM SOKAT láttunk a határban. — Mi oka ennek? Az, hogy az aranka irtás fontosságát ismerjük ugyan, de a vele járó fáradalmaktól és költségektől húzódozunk. Pedig a legolcsóbb az első, legkisebb aranka- folt kiirtása. . Az aranka kérdés változatlanul megoldandó nagy feladata mezőgazdaságunknak. A lucerna és lóhere vetés területeink szántóföldi szemléjét most végezzük. A községi tanácsok szakbeosztottjai tegvenek szigorúak, mert csak ezzel segítik elő az arankafertőzés tényleges csökkentését, s a népgazdasági érdekkel azonos export lehetőség növelését Szolnok megye területén főleg a nagy aranka (Cuscu- ta Campestris) fertőzés az uralkodó, ez is hátrányos üzemeinkre, mert nehezen tisztítható. A könnyebben tisztítható apróbb magvú kis-aranka Cuscuta Tripholii jóval kevesebb fertőzést okoz. Ezért a tiszta mag érdekében fokozottan kényszerülünk az erőművi és vegyi védekezésekhez folyamodni. AZ ARANKA irtás módozatai az alábbiak. — Kikapálás, kiégetés, — lángszóró, benzin lámpával, vagy szalma-takaró meggyújtásával belefolytás — ez letakarással történik 25—30 cm vastag árpatoklász,' homok keverékkel, maró hatású folyadék locsolásával, vagy permetezéssel. Ez a vegyi védekezés a legfontosabb, amit nagyüzemekben költségei ellenére is alkalmazni kell, az első foltok ,,olcsó kivadászásának” rendszeres gyakorlata mellett.' A vegyszeres (maró hatású) fplya<iékok kőiül alkalmazhatók a 10 százalékos kusku- tános, a 18 százalékos vasgá- licos, 30—40 százalékos pétisós oldatok. Ezekből locso- lásszerűen 1 liter négyzetméterenkénti oldatot kell a foltokra juttatni. A legutóbb forgalomba hozott aranka irtószerünk a Krezonit E. Ebből a permetezőszerből 0.5 százalékos permetlevet kell készíteni, s ezzel háromszoros ismétléssel permetezzük az arankás területet, az előző folyadék mennyiségének kb. negyedrészével. Ezzel védekeztek a Surjáni Állami Gazdaságban is. Az ösz- szes védekezési módozat alkalmazása esetén a foltoknál legalább 1 méteres biztosító sávval nagyobb területet kell védekezésben részesíteni. AZ ARANKA vadásszal az abádszalóki „Aranykalász” termelőszövetkezet lucernásában találkoztunk. Kosárral a hóna alatt, kiskapával a kezében vizsgaszemmel rótta a tábla 5—6 méteres sávjait, végezte arankairtó munkáját. A kiirtott aranka mennyiséget gondosan kosárba szedte, s kivitte a tábláról. A Jászsági Állami Gazdaság arankajelző felderítőket alkalmaz. Ez évben az F. M. Növény- védelmi Szolgálata országo-. san bevonja az aranka megfigyelésbe az úttörő csapatokat. Az úttörők részére megyénként verseny díjakat tűztek ki. Vállvetett közös munka a védekezés, következetes végrehajtása eredményezi az „aranka mentes Szolnok megyét!” Dr. Váczy Mihály a Szolnok megyei Növényvédő Állomás főagronómusa Miért előnyösebb a saját nevelésű marhák hizlalása? A saját nevelésű szerződött szarvasmarha után — a 150 kilogrammos súlyt meg nem haladó vásárolt szarvas- marha is saját nevelésűnek számít — a teljes átadási súlyra megkapja a tsz a nagyüzemi felárat. Ugyancsak a teljes átadási súly után jár a nagyüzemi felár azokra a marhákra is, amelyeket a termelőszövetkezet tagjainak háztáji gazdaságából bármilyen -súlyban vásárolt és állított hízóba a tsz, ha ezek a szarvasmarhák legalább egy évig a tag tulajdonában voltak. Ha azonban a termelőszövetkezet az Állatforgalmi Vállalattól vagy a szabadpiacon 150 kilónál nagyobb súlyban vásárolt és így állított hízóba marhákat, a nagyüzemi felár csak a ráhizlalt súly után fizethető. Előnyösebb a saját nevelésű vagy a borjukorban vásárolt marhák hízóba állítása azért is, mert az Állatforgalmi Vállalat, a termelőszövetkezetek igényét a felvásárlásból csak részben tudja kielégítsni. szükségesek. Például az, hogy a trágyát lehetőleg még nedves állapotban leforgassuk (22—25 cm mélység a legmegfelelőbb) utána pedig a további nedvességcsökkenés megakadályozására a talajt gyűrűshengerrel lezárjuk. A TRÁGYAKIHORDÁS SZERVEZÉSE A trágyázás sikere nem kis mértékben a szervezésen múlik. Amennyiben a termelő- szövetkezetnek elegendő gép áll rendelkezésére, egy vontatógéphez két trágyaszóró kocáit kell alkalmazni. Amíg az egyik ürítődik, a másikat megrakhatják. A rakodáshoz legalább 6 ember szükséges. Két trágyaszóró gép körülbelül olyan területet tud megszórni, amennyit egy Szántó- traktor 24 órán belül leforgat. A szétterített trágya egy napnál tovább ne álljon le- szántatlanul, mert nedvességét és tápanyagtartalmának jórészét elveszíti. Fogatos trágyakihordás esetén egy G —35-ös szántótraktor folyamatos üzemelését 10 fogat, tudja biztosítani. Ha a termelőszövetkezetben kevés az igaerő, tanácsos k«mpolást alkalmazni, azaz egymástól négy méterre csomókba kihordani a trágyát, amelyet aztán kézi munkaerővel közvetlen a szántás előtt szétszóratunk. Az istállótrágyázást mindenkor előzze meg műtrágyaszórás. Még jobb, ha a trágyát már előbb nyersfoszfáttal erjesztik, mert ez a műtrágyázást feleslegessé teszi, ráadásul a közös erjesztés révén a műtrágyából több tápanyag lekötődik. Mindezt, amit itt elmondottunk, a legtöbb termelőszövetkezeti agronómus tudja, vagy tudnia kellene. — Azonban ha megnézzük a járásunk tsz-einek e téren végzett munkáját, kevés jót tapasztalhatunk. HATEZER HOLDAS TRÁGYÁZÁSI TERVÜNKBŐL eddig mindössze 950 holdat teljesítettünk. Ebből 700 holdat a mezőhéki Táncsics, 110 holdat pedig a szajoli Vörös Csepel Tsz végzett el. E két tsz-ben tudják, milyen előnyökkel jár a nyári trágyázás és igyekeznek is azokat fehasználni. Azonban a többi termelőszövetkezetünkben, s különösen a zagyvarékasi két tsz-ben, valamint a tószegi Dózsa és a tiszavárkonyi termelőszövetkezetekben hozzá sem fogtak a trágyázáshoz. Megjegyzendő még, hogy az idejében végzett trágyázással a gépállomások munkáját is elősegítjük. Mindig éles szecskavágókések A Nagykunsági Állami Gazdaságban és az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezetben újtípusú szecskavágót próbálnak ki, melyet a,Mezőgépfejlesztési Intézet mérnökei terveztek. Megváltoztatták a kés állásának szögét, így az éleket munkaközben lehet köszörülni. Az újtípusú szecskavágó főleg a nagyüzemekben könnyíti meg a munkát, ahol eddig a nagy- mennyiségű szecska készítése miatt gyakran kellett bajlódni a kés-élezéssel. RENDELETISMERTETÉS A mezőgazdasági szakemberek KÖTELEZŐ GYAKORLATA A Magyar Közlönyben kormányhatározat jelent meg az egyetemet, főiskolát, vagy mezőgazdasági akadémiát végző szakemberek nagyüzemi gyakorlatáról. A határozat szerint az Agrár- tudományi Egyetem, a Kertészeti, Szőlészeti Főiskola, valamint a mezőgazdasági akadémiák nappali tagozatát végző mezőgazdasági szakembert vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek és állami költségvetési szervek, valamint szövetkezeti vállalatok és szervek csak akkor alkalmazhatnak, ha a szakember állami, kísérleti tan-, illetőleg célgazdaságban, gépállomáson, vagy mezőgazdasági termelőszövetkezetben legalább kétévi nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlatot szerzett. A SZERZŐDÉSES ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSFÉLÉK ARAINAK szabályozásáról Időszakosan differenciált, fix átvételi árakat állapítanak meg egyes zöldségfélék tekintetében a szerződést kötő termelőszövetkezetek számára. Az árut minden esetben minőségi osztályok szerint veszik át a szövetkezetektől, a minőségnek megfele-, lően differenciált felvásárlási árakon. A szerződéses zöldségfélékért a termelőszövetkezet a MÉK és a konzervgyárak áltat kialakított szabadfelvásárlásl ár 10 százalékkal növelt összegét kapja. Az egyes cikkekre (paradicsom, zöldpaprika, zöldborsó, zöldbab, uborka, petrezselyemgyökér, kései fejeskáposzta és görögdinnye)" időnként megállapított fix védőárat abban az esetben alkalmaznak, ha az illető területen kialakított napi szerződéses felvásárlási ár ennél alacsonyabb lenne. A termeltetési szerződés alapján átadott burgonya után a MÉK a termelőszövetkezet telephelyén érvényes felvásárlási árat fizeti, továbbá felárként annak 5 százalékát. Üjburgonya után 10 százalékos felárra tarthat igényt a termelőszövetkezet. — Az értékesítési szerződésre átadott gyümölcsfélékért a mindenkori szabadfelvásárlási ár 15 százalékkal növelt összegét fizetik. Ez a 15 százalékos felár magában foglalja a nagyüzemi fel- árat Is, kivéve a szőlőt, mely után további 5 százalék nagyüzemi felárat fizetnek. A burgonya-, a zöldség- és a gyümölcs- félék 1960—61. évi árkialakítási rendiéről szótő belkereskedelmi miniszteri utasítás a Kereskedelmi Értesítő SS. számában jelent meg. ^nr,uj>//kí&mern kell törekedni, hogy az őszi vetőmagból minden gyomot J eltávolítsunk. Közismert, aki gyomot vet, az gazt arat. AI többlet szármázik holdanként a vetőmag rendszeres csávázása nyomán. Borssányi László
