Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-29 / 178. szám

Ohdi dLíáfH>tmk&att‘ EMLÉKEZÉS EGY RÉGI ORVOSRA ▼ Olimpiai totó-pályázat ▼ Termelőszövetkezeti élet VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYE! TAN ÁCS LAPJA XI. évfolyam, 178. szám. Ára SO fillér I960, július 29. péntek. Lumumba csütörtökön folytatja gazdasági tárgya• lásait Washingtonban Egy-két hete még aratőgé- pek, kombájnok és kézika­szás brigádok népesítették be a határt. Naponta érkeztek hírek a nagyszerű munkatel­jesítményekről, majd arról, hogy egy-egy közös gazdaság­ban, városban, vagy járás­ban befejeződött az aratás. Sok helyen a vártnál koráb­ban került keresztbe a ga­bona. Ez a szövetkezeti gaz­dák, gépállomási és állami gazdasági dolgozók szorgal­mát, helytállását dicséri, s egy­ben szövetkezeti mozgalmunk győzelmét is tükrözi. Nem ti­tok az, hogy különösen az új termelőszövetkezetekben aggodalommal várták az első közös aratást, egyesek kicsi­nek tartották erejüket, ke­vésnek tapasztalatukat e nagy munka megszervezésé­hez. S most jóleső érzés az akkor kétkedő, bizonytalan­kodó emberek szájából azt hallani: nem hittük, hogy ennyi idő alatt learatunk. Az aratás sikere azonban nem teheti elbizakodottá a mezőgazdaság dolgozóit. — Amíg a termés keresztben, asztagban van, még félteni, óvni kell az időjárás vi­szontagságaitól, a tűztől, ele­mi károktól. Most már nem az aratóktól, hanem a hor­dásban, cséplésben résztve­vő emberek munkájától függ, hogy mikor kerül biz­tos helyre: zsákokba, mag­tárba a kenyérnekvaló. A hordás, a cséplés semmi­vel sem ad kevesebb mun­kát, mint az aratás. Ide kell most összpontosítani az erő­ket: szállítógépeket, . fogato­kat, kévehányókat, asztagra­könnyen előfordul, hogy ga­bona hiányában félórát is vá­rakozik a gép. De ennek a fordítottja is megesik, hogy a kévékkel megrakott kocsik sorakoznak egymás mögé, s az álldogálással sok időt veszítenek. Az asztagbahor- dás másik előnye, hogy eső után nem kell sokáig vára­kozni, csépelhet a gép. A tö­rökszentmiklósi járás szövet­kezeti gazdái, szakemberei Is úgy határoztak, hogy a 44 cséplőgép kiszolgálása mel­lett a gabona 25—30 száza­lékát asztagba rakják. A já­rásban a kétpói Zöldmező Tsz jár élen a hordásban. Jó ütemben halad ez a munka • fegyvernek! Vörös Csillag és a tiszapüspöki Haladás Tsz-ben is. Ez utóbbi közös gazdaságban 15 iga és saját Zetorjuk hordja a kévéket Kunhegyesen 130 iga, 14 Ze- tor és 6 teherautó tevékeny­kedik a hordás mielőbbi el­végzésért. A kunmadarasi kö­zös gazdaságok is minden iga és gépi erőt a hordáshoz és csépléshez irányítottak. ' A cséplés sikerének nagy lendítőereje lehet a verseny Megyénkben is hagyomány- nyá vált, hogy a cséplőcsapa­tok egymással versenyeznek. A Jászjákóhalmai termelő- szövetkezetekben most a fo- gatosok is résztvesznek e ne­mes vetélkedésben. A kisúj­szállási Búzakalász Tsz ifjú­sági cséplőcsapata is verseny­re szólította a cséplésben résztvevő fiatalokat, vállalva a maximális gépkihasználást, a jóminőségű munkát, vala­kókat, teljes létszámú munka- mint a szemveszteség mini­málisra csökkentését. csapatot a Cséplőgépekhez. A munkaerő biztosításán túl nagyon fontos a helyes mun­kaszervezés, hogy a gépek kora reggeltől késő estig fo­lyamatosan dolgozhassanak. Több közös gazdaságban, így a kunhegyesi Lenin Tsz-ben is azt tapasztaltuk, hogy kö­rültekintéssel, — gondosan Helyes, ha a hordás, esép- lés idején a párt, a KIS?, szervezetek, a szövetkezeti vezetők minden erőt e mun­kák végzésére összpontosíta­nak. Dicsérő, elismerő szóval, premizálással és jutalmazás­sal ösztönözzék a szövetkeze­ti gazdákat, a cséplőgépeknél szervezték meg ezt a munkát Egy időben asztagba és gép­be is hordanak. Bevált, hasz­nos formája ez a cséplésnek. Sokkal jobb, mintha csak ko­csiról csépelnek, amikor m dolgozókat napi teljesítmé­nyük növelésére; a gyors, jó minőségű munkára, hogy a csépléssel is hamarabb vé­gezzük, mint a korábbi években. (N. K.) ma WASHINGTON (MTI). Lu­mumba kongói miniszterel­nök szerdán majdnem két órán át tárgyalt Herter ame­rikai külügyminiszterrel. Ké­sőbb tájékoztatta a sajtó kép­viselőit a megbeszélésekről és kijelentette, Herter közölte vele, hogy az Egyesült Álla­mok készen áll megadni Kon­gónak minden szükséges se­gítséget az ENSZ-en keresz­tül. Ezután kifejtette, Kongó elfogadja a segítséget nem csupán az Egyesült Államok­tól, hanem minden országtól, amely hajlandó őszintén, mindenféle hátsó gondolattól és politikai feltételtől mentes segítséget nyújtani. * DUBLIN Az ENSZ kongói rendfenn­tartó erőinek felajánlott ír zászlóalj szerdán indult út­nak Dublinből a kongói Co- quilhatvillebe. ELISABETHVILLE A kongói Katanga tartomá­nyi gyűlésének szerdai ülé­sén az ellenzéki „kartel párt” tiltakozott Tshombenak, a tartományi tanács elnökének Katanga Kongótól való elsza­kadását bejelentő nyilatkoza­ta ellen, majd a pártnak az ülésen résztvevő 17 képvise­lője tiltakozásként elhagyta az üléstermet. Mwamba, a párt elnöke fel­szólalásában kijelentette: „Meglepetéssel értesültünk róla, hogy Katangát függet­lennek nyilvánították a tar­tományi gyűlésnek egy olyan ülésén, amelyen csak Tshom- be hívei vettek részt”. Ezért Mwamba kérte a tartományi gyűlést, vonja vissza a nyi­latkozatot. Hangoztatta, hogy a pártjához tartozó képvise­lők választókerületeiben a la­kosság nem kíván elszakadni Kongótól. Negyed év alatt kétmillió opera* és színházlátogató, több mint két és fél millió szépirodalmi könyv A Központi Statisztikai Hivatal összeállításában nem­régen figyelemreméltó adatok kerültek nyilvánosságra hazánk művelődésügyének fejlődéséről, a népművelés kü­lönböző területeinek helyzeté rőL A jelentés egyebek között pontos képet ad arról, milyen gyors ütemben nőtt könyvkiadásunk: az utolsó „békeévben” 1938-ban összesen 17.3 millió különböző mű látott napvilágot — alig 11 évvel később már negyven- nyolcmillió,. s az elmúlt évben 55.4 millió. Még roha­mosabb a fejlődés, ha csak a szépirodalmi művekről ké­szült statisztika' adatait hasonlítjuk össze: 1949-ben két millió 233.000, 1956-ban csaknem hétmillió. 1959-ben mint­egy tíz millió, ez év első negyedében pedig 2 millió 645.000 példányban került szépirodalmi alkotás a könyvesboltok­ba. Emelkedett az ifjúsági könyvek száma Is, s csupán Idén az első három hónapban több. mint egymillió pél­dányt adtak ki kalandregényekből és egyéb gyermek- olvasmányokból. A tíz év előttinek többszörösére emelkedett a rádió- előfizetők száma, s egyre nagyobb forgalmat bonyolíta­nak le az üzletek televíziós készülékekből is. Két évvel ezelőtt mindössze IB.ÖOO tv.-tulajdonost tartottak nyil­ván — ma már több, mint 62.000 előfizető szerepel a ki­mutatásokban. Evről-évre nagyobb közönség előtt játszanak színhá­zaink, egy évtizede kétmillió 961.000 nézője volt színhá­zainknak, s most az első negyedben kétmillió fölött volt a nézők száma. Hazánkban sohasem jártak annyian moziba, mint az elmúlt két-három évben. Itt a nézőszám a következőképpen alakult: 1949-ben 42.3 millió. 1952-ben hatvannyolc és télmillió, 1955-ben 115.8 millió, s 1959-ben 134.8 millió. Ér­demes megjegyezni, hogy az első negyedévben százezer híján 37 millió nézőié volt a vetítéseknek — tehát csak­nem annyi, mint 1949-ben egy év alatt. (MTI). Három újítás — több mint hat millió forint megtakarítás Ózdon Az ózdi kohászati mű­vekben az idén három olyan újítást vezettek be, amelynek Megérkeztek a tervrajzok A budapesti Műszaki Egyetem professzorai közül néhányan a karcagi pártbizottság és a tanács vb. felkérésére húszezer csibe felnevelésére alkalmas baromfi kombinátot terveztek. A kész terveket néhány nappal ezelőtt dr. Macskássy Árpád, dr. Reisehl An­tal, dr. Kiár János és dr. Holló János adta át Böjti János tanács vb. elnöknek, Bárt- fai Sándor, a Lenin Tsz Kossuth díjas elnökének és Mándoki Sándor elvtársnak, a Bé­ke Tsz elnökhelyettesének. haszna egyenként meghalad­ja az egymillió forintot. Grega Oszkár és Venczel Er­nő műszaki dolgozók a mész­kőbányánál keletkezett tör­melékanyag értékesítésével, Petrei Lajos mérnök és cso­portja az acél minőségének javításával ért el kiemelke­dő eredményt. A három újí­tás összesen több mint hat­millió forint megtakarítását teszi lehetővé. (MTI). UJJ I I i TIZENEGYFOS BANYA HA A TÖBBEM ELETES olajtartály sor, s a mögöttük „bólogató” olajkút nem vol- na itt, nyugodtan családi ház kertjének nézné a telepet az ember. Nem is sokkal na­gyobb annál. A takaros há­zikót szépén gondozott virág­ágyak, frissen. zöldelő kony­hakerti növények övezik. A ház mögött a Szolnoki Cu­korgyár gyümölcsöse díszlik. A déli részen vizenyős, lapályos rész húzódik. Kes­keny fahídra fektetett veze­ték fut át rajta a néhányszáz méterre levő másik kúthoz. Ha körülnézünk, két újabb kutat pillantunk meg a kö­zelben. Mint óriásira meg­vastagodott gémeskutak „bó­logatnak”, mozgatják a mélyszivattyúkat, melyek nyolcszázméteres, titokzato­san mélyről küldik felszínre az olajat, onnan csővezetéken át ide a telepre. Ez a munkahelye a Nagy­alföldi Kőolajtermelő Válla­lat egyik részlegének. Mind­össze tizenegyen vannak, s azok is különböző műsza­kokba. Így hát Fucskó Fe­renc olajtermelő mester, Patai Sándor kútkezelő, Sass Ferencné mintavevő,' Balogh Károly kazánfűtő mellett nem is találunk mást a te­lepen. A kazán kékesfényű gáz­lángja kivilágít az udvarra. MINEK IDE KAZÁN? — Az általunk bányászott olaj igen „fázékony”, már 41 fok melegnél is megdermed. Ezért gőzt fejlesztünk, s az­zal fűtjük az olajtartályok­ban elhelyezett radiátorokat — magyarázza Fucskó elv- társ. — S mig ideér a távollévő kúttól? — A szállító cső mellett egy másik, gőzzel telt csövet fektetünk le, =» együtt Tóvá bbfe jlesztik a KISZ oktatási A KISZ jelenlegi oktatási rendszerét 1958-ban vezették be. Az eltelt két év tapasz­talatait figyelembevéve a KISZ továbbfejleszti oktatá­si munkáját, s az 1961/62. év­től kezdődően a következő oktatási formákat vezetik be: A 14—16 éves korosztályok számára általánossá teszik a Kilián György próbát. Ezen résztvesznek majd a közép- iskolások első és második osztályos tanulói, az ipari ta­nulók, az ismétlő rendszerű iskolák növendékei, s ahol lehetséges, az üzemi, városi, falusi ifjúsági szervezetek e korosztályba tartozó tagjai és a KISZ-en kívüli fiatalok. A Kilián György próba célja, hogy elindítsa a 14—16 éves fiatalokat az ifjú kommunis­tává válás utján, elősegítse művelt, egészséges életszem­léletű ifjúság nevelését. A próba Időtartama két év lesz. A prőbázó csoportokat peda­gógusok, idősebb KISZ-ta- gok, egyetemisták vezetik majd. Az elméleti témáknál a foglalkozás fő módszere a • beszélgetés, a vita les2. Kétéves lesz a 16—18 éve­sek, elsősorban a középisko­lások számára előírt ifjú kommunista próba is, amely a politikai, erkölcsi, sport és kulturális ismeretek elsa­játításán kívül gyakorlati feladatokat is előír. Minden próbázó megbízatást kap. Ezek között szerepel évente egalább 20 társadalmi mun­kaóra teljesítése. A csopor- :ok tagjai védnökséget vál­lalnak rászoruló öregek, — vagy óvódák felett. A szerve­zett KISZ oktatás keretében tartoznak továbbra is a világ térképe előtt körök, a KISZ politikai körök, valamint az eddiginél szélesebb formá­ban az ifjúfsági pártszeminá­riumok. A KISZ függetlení­tett munkatársai és aktivistái részére a KISZ Központi bizottsága levelező tanfolya­mot indít, amelynek hallga­tói a tananyagot két év alatt végzik el, s a tanfolyam be­fejezésekor vizsgát tesznek. / Most a hordáson, a cséplésen a sor szigeteljük el őket. Így a kellő hőmérséklet biztosítva van. — A tartálykocsikban úgyis megdermed az olaj — agga- tódzom tovább. — A tartálykocsikban is vannak radiátorok, pillanat alatt fel lehet melegíteni bennük az olajat. ­— Mit produkál itt napon­ta ez a tizenegy ember? AZ OLAJTERMELŐ MES­TER elneveti magát. — Látszatra nem sokat. A mi munkánk nem nagyon mutatós, mégis jelentős. Na­ponként 30 tonna olajat bá­nyászunk, s amellett a Cu­korgyárnak 600, az állami gazdaságnak meg 250 köb­méter gázt szolgáltatunk. A közeljövőben a Tisza aljára fektetett vezetéken áthozzák a szandai gázt, azzal fűtik majd a Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat üzemét, s a Kőolajfúrási Üzem Körösi úti telephelyét. Az a gázve­zeték is hozzánk tartozik majd. — Nem csökken a kutak hozama? — Evek óta azonos szinten termelnek, így remény van arra, hogy hosszú évekig bányászkodunk még itt. A kutaknál — akárhogy is nézem — nem látok embert. — Nincs is szükség arra, hogy állandóan ott legyen valaki — magyarázzák. — Régebben, mikor még belső égésű motorokkal hajtották a szivattyúkat, akkor volt állandó kezelőszemélyzetünk. Most villanymotorral mű­ködnek. — A csöveket hogyan tisz­títják? Patai Sándor jó fél méte­res, csukló szerszámot mutat: — íme a csőgörény. A kútnál a csőbe tesszük, s az olaj nyomóereje végig viszi a veséken, s így tisztítja a csőfalra rakódott parafint. — Régebben csőtisztítás­kor szétszedték az egész ve­zetéket — jegyzi meg Fucskó elvtárs. így sokkal egyszerűbb. Sass Ferencné mintavevő jókora „fiola” benzint hoz. — Saját termés =* mutatja. — Az újításom eredménye — jegyzi meg Fucskó elv­társ. — Az olaj felmelegíté­se közben keletkezik. Ré­gebben a levegőbe ment, most megfogjuk. — Mit jelent ez? — Napi 50—60 liter ben­zint. Télen meg százat. AZ OLAJTARTÁLYOK MELLETT szép dinnyék gömbölyűdnek. — Melyikük a dinnye­csősz? A kazánfűtő elneveti ma­gát; — mindannyian. Értünk mi mindenhez, bejártuk már az országot, sokmindent megtanultunk. — Főzni is? Erre már bizonytalanabb az „igen”. Sassné enyhe gúnnyal megjegyzi: — Azért akart lábasban sütni palacsintát az öreg Deák. | Nevetnek, azzal a ld nem mondott mentegetődzéssel, hogy mit csináljon az em­ber, ha az asszony évről-év- re messze van. S. &

Next

/
Thumbnails
Contents