Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-28 / 177. szám

1960, július 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tájékoztató és gondolatok a es ép lésről, tarlóhániásról, nyári mélyszántásról Nagyobb gondot építőanyagiparunk korszerűsítésére! Kanalovits Dezső, a Mező­túri Gépállomás igazgatója szoros és hasznos kapcsola­tot tart városunk veztői- vél s a tsz-ekkel. Kedden a városi pártbizottságon talál­koztunk vele s megkértük, szóljon néhány szót a soron- levő legfontosabb munkák állásáról. «SOK A MI KERESZTÜNK" (VAJON, KIK MIATT?) — Ha valakit gond emészt, arról azt szokták mondani: Nagy a keresztje. Nos, a mi „keresztünk” éppen a keresz­tekkel kapcsolatos: még 185 ezer vár ✓ elcsépelésre, — mondotta Kanalovits elvtárs. — ez a feladat még jó idő estén is tizenhárom napot igényel. (...Persze, kedvezőbb len­ne a helyzet, ha a Béke Tsz ben Patkó Sándor elnök szávai-tartás helyett a kézi- kaszások és aratógépek mel­lett aratni küldte volna a rendelkezésre bocsátott két kombájnt is. Az értékes gé­pek álltak, az árpatábla bú­san lengedezett. Persze, hogy kedvezőbb lenne a helyzet az Alkotmány Tsz-ben is, ha Vájná Imre vezető mező­gazdász idejében utánané­zett volna, kombájnérettek-e a táblák. Most bezzeg nem kellemes a gazdáknak 18 ezer keresztet számolniok s feszített tempóban a port nyelniük...) — Föl nem foghatom, mi­ért idegenkedtek a Petőfi és az Alkotmány Tsz-ben a kombájntól, — folytatta a gépállomás igazgatója. — Egy kát. hold kombájnnal aratása-eséplése 240 forintba kerül. Ha aratógéppel dolgo­zunk, annak munkadíjához járul a kévebehordás, ke­resztelés, cséplés költsége. Kát. holdanként 10 mázsa termést számítva: a többlet- költség minden holdnál 84 forint. (...Bizony nehéz megérteni az ilyesmit; különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezekről az igazságokról több­ször s érthetően szólották az érdekeltek előtt a város ve? zetői..J ELTÖRÖTT A DISZKTILLER (de a gépállomásé üzemképes) — Össze sem tudom olvas­ni, hányszor elmondottuk, miért szükséges a tarlóhán­tás. Az okos szó némelyik közös gazdaság vezetői szá­mára annyi, mint a falra borsó. Mintha sosem hallot­tak volna talajnedvesség megóvásának fontosságáról... — így Kanalovics Dezső. (...Mivel a tagság leg­személyesebb érdeke a tar­lóhántás elvégzése, köteles­ségünk megmondani, melyik tsz-ben s ki fumigálja ezt a fontos munkát. Az Dj Re­ménység Tsz 750 holdra kö­tött a gépállomással tarlá- hántási szerződést. Idő köz­ben vásárolt egy saját diszk- tillert, melynek egy lényeges alkatrésze 200 hold megmun­kálása után eltörött. Koráb­ban a gépállomás 110 holdon már tarlóhántott — a mun­ka folytatását a tsz lemond­ta. Talán a mindentudónak mondott Űristen tudja, mi­kor kerül pótalkatrész — a föld addig természetesen szárad... Vajon mit monda­na hasonló esetben más gazda­ságról hallván a tsz elnöke, Hegyi István?) „FÖLÖSLEGES KIADÁS" (VALÓBAN AZ, DE MI?) — Számos traktoristánk agitál fáradhatatlanul a tar­lóhántásért, — említette az igazgató elvtárs. — így Papp József is, kinek brigádjára 210 holdon várt ez a munka. Az egyik vezető 130 hold után kijelentette, hogy a tarlóhántásra fordított ösz- szeg fölösleges kiadás, nem engedte folytatni a munkát. (...Ez a korántsem épületes eset a Vörös Október Tsz peresi üzemegységében tör­tént. Kiderítettük, hogy tap­sot nem érdemlő főszereplő­je: V. Tóth István üzemegy­ségvezető. A „felesleges ki­adás” hallatán kénytelenek vagyunk úgy vélekedni, hogy nem a tarlóhántásért fize­tett összeg a kidobott pénz — inkább az efféle nézete­ket hangoztató, a munka haladását gátló vezetők mun- kaegységrészesedése...) — Dicséretes dolog a tar­lóhántás érdekében kifejtett agitáció, — hangsúlyozta partnerünk , különösen, ha a saját portán tett is követi. Sajnos, ennek ellenkezőjére is tudnék példát mondani. (...Ne veszélyeztessük a gépállomás és a tsz-ek jó­békéjét — mondunk mi ká- denciát. Cziff Ernő, az Űj Élet Tsz elnöke hitegeti szép szóval a városi vezetőket, a gépállomásiakat; a trakto- ristáknak azonban nem ad utasítást a tarlóhántás meg­kezdésére — jóllehet meg­kezdődhet a munka...) HÁLÁL A GYOMOKRA! (JÖ FÖLDÖN JŐ GAZDAK) — Az MSZMP megyei bi­zottságának és a megyei ta­nács VB-nak közös állásfog­lalása: augusztus 31-ig tűn­jenek el megyeszerte a tar­lók, — emlékeztetett Kana­lovits elvtárs. — Amilyen gyengén halad a tarlóhántás, oly szépen a nyári mélyszán­tás. A tervezett 8 ezer 200 hold tarlóhántásból a mon­dott okok miatt eddig csak 4 ezer 400 holdat tudtunk elvégezni... A Petőfi, a ( Az Alföld legnagyobb gyöngyösállománya Megyénkben az idén nagy gondot fordítottak az aprójó­szág tenyésztésére. Az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek a törzsállomány jelentős szaporítása mellett több mint hárommillió áru- csirkét nevelnek és értékesí­tenek. A gazdaságok zömé­ben megalapozzák a vízi­szárnyas, valamint pulyka- és a gyöngyös tenyésztést is. A gyöngyösállomány kiala­kításával legsikeresebben a Tiszaszentimrei Állami Gaz­daságban foglalkoznak. Gon­dos munkával az Alföld leg­nagyobb gyöngyöstenyészetét hozták létre. Ebből az ízletes húsú állat­ból, jelenleg mintegy 40 ezer darabot tenyésztenek és még további tízezret keltetnek az idén. A gyöngyösnevelő há­rom üzemegységben decem­ber végéig hatezer darabos törzsállományt alakítanak ki. Segítséget nyújtanak a szom­szédos állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek is olyképpen, hogy 15 ezer da­rabot átadnak a tenyészállo- mány felfrissítésére. A gyöngyösnevelés rendkí­vül kifizetődő üzemág. Úgy­szólván takarmány nélkül nevelik az állatokat — fűfé­léken, rovarokon és bogara­kon nőnek fel. A hazai piaco­kon ritkaszámba menő gyön­gyös külfödön keresett cikk és vágott állapotban magas árat fizetnek érte. A gazda­ság vezetői úgy határoztak, hogy a piacra szánt 29 ezer darab egy részét a török­szentmiklósi Baromfifeldol­gozó Vállalat útján külföldön értékesítik. Bercsényi, a Sallai Tsz-ben derekasan halad a nyári mélyszántás, mely köztudo­másúlag a gyomirtás egyik leghatásosabb módja. Jó földön különösképpen az; s a jó gazdák élnek is vele. {...A valóban jó gazdák más módon is együttműköd­nek a gépálomással. így a Petőfi Tsz parasztjai megér­tették: a gépállomásiak csak úgy állhatnak helyt, ha mun­kaerőben segítséget kapnak a tsz-ektől. Ezért hat trakto­rost küldtek a gépállomás támogatására. Más tsz-ek ellenben önző módon inkább gyalogmunkára fogjájt a géphez értő, szakképzett ta­got, mintsem a gépállomást megsegítenék.) . — borvárő — Építőanyagiparunknak lé­nyegében kettős feladatot kell most megoldania: Egy-' részt — elsősorban a terme­lékenység fokozásával — nö­velni a termelést, másrészt a modern építészeti elveknek megfelelő anyagok gyártásá­ra való átállást. Hogy is áll ezekkel a mun­kákkal megyénk két építő­anyagipari vállalata, a Tégla­gyári Egyesülés és a Tégla­gyári Vállalat? Megyei szinten vizsgálva a termelés mennyiségével nincs baj, — téglából, cse­répből egyaránt a tervezett mennyiség felett gyártot­tak. Ez elsősorban annak köszön­hető. hogy a Téglagyári Egye­sülés nagyon „megugrott”, s a Téglagyári Vállalat adóssá­gát is pótolta. Csak az a baj, hogy nem a kívánt mó­don. Létszámtervét ugyanis közel 7 százalékkal túllépte. Megengedhetetlen ez, még akkor is, ha azzal indokol­ják: „jók a prések^ annyi nyerstéglát termelünk, hogy kazlazni kell, s így télire is biztosítjuk a kemencék üze­meltetését”. A Téglagyári Vállalatnál a tervteljesítéssel is baj van. Részben indokolt, részben vélt nehézségekre hivatkoz­nak. A törökszentmiklósi tele­pen például azt mondják: lassú a száradás, mert la- pályos helyen van a színek jórészét Ebben van ífe Igazság Áz is igaz viszont, hogy a jó he­lyen lévő szín kapacitását meg nem használják ki kel­lően. Ilyen példák bizonyít­ják, hogy a vállalat telepein még nem élnek minden lehe­tőséggel. JÓ KERÍTÉSFONAT... S ml a helyzet a korszerű építőanyagokkal? Elöljáróban annyit; nagy szükség van rájuk. A kismé­retű téglafelhasználással ter­vezett épületek tervrajzainak jórészét nem hagyták jóvá, visszaadták a tervező irodá­nak azzal; korszerű anyagfel­használást tervezzen. Az épí­tők is erre készülnek. Az építőanyagipar viszont — mondjuk meg őszintén =— eléggé gyermekcipőben jár még, s tervei sem elég meré­szek. A Téglagyári Egyesülés például az ötéves terv végére termékeinek mindössze 20 százalékát kívánja üreges­áruból előállítani. Az orszá­gos átlag ugyanakkor 60 szá­zalék! Az ezzel kapcsolatos kísér­tetek pedig eredménnyel biz­tatnak. A hatos válaszfaltégla mi­nősége például jó, selejt­százaléka mindössze 4—5 százalék. Mezőtúron bizta­tó Ígéret a közelmúltban gyártott B—30-as magasí­tott blokktégla. ... készült — a kisújszállási Kocsigyártó KTSZ műhelyé­ben. A fontos cikkből nagy mennyiségben adnak át a kér esk edelemnek. Magyarországon épült fel Európa leghosszabb gátrendszere Fellendült az építőipar ' Az első negyedévi bizo­nyos fokú pangás után a II. negyedévben fellendült az építőipari vállalat munkája. Hozzájárult ehhez az is, hogy az éveleji hideg miatt jelentős anyagmennyiség sza­porodott fel. A fizikai és műszaki dol­gozók is megtettek minden tőlük telhetőt. Ebinek kö­szönhető, hogy a tervezett 65 millió forint értékű ne­gyedévi munka helyett (ilyen magas terve még nem volt a vállalatnak) több mint 74 millió forint értékűt végez­tek el. A vállalaton belül a 2. sz, főépítésvezetőség érte el a legmagasabb százalékot. A magyarországi folyósza­kaszokon mintegy 3500 kilo­méter hosszú töltés védi a lakott területeket. Hollandia, sőt egyetlen más európai nemzet sem épített ennyi gá­tat. Az országok területéhez arányosítva pedig világvi­szonylatban is a magyar ár­vízvédelmi rendszer a legna­gyobb. Az 1954. évi nyári ár­víz- és az 1956. évi jeges ár­víz tapasztalatai alapján a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkatársai befejezték az, árvízvédelem korszerűsítésének hároméves tudományos kutatási prog­ramját. Az intézet munkatársai olyan hozzávetőleges számí­tási módszert dolgoztak ki, amellyel most már az auszt­riai meteorológiai viszonyok alapján meg tudják becsülni, hogy várható-e jégtorlasz-ke- ietkezés, vagy lehet-e számí­tani jeges árvízre, s így ide­jében fel tudnak készülni a védekezésre. Világviszonylat­ban egyedülálló eredményt értek el a vízállások előrejel­zésében. Pontosabban és a korábbi jelzésekhez képest kétszer olyan gyorsan tudják megmondani a várható leg­magasabb vízállást. A Duna mohácsi vízállását pedig 8— 10 nappal hamarabb jelzik a szokásos 2—3 nap helyett. A kutatók mérések alapján összeállították a gáthálózat altalajtérképét. Ez szinte fel­becsülhetetlen értékű segít­séget ad az árvédelmi mér­nöknek az előrelátó intézke­dések kiadásához, a várható veszély tervszerű elhárításá­hoz. (MTI) Gyújtsd a mákgubót, fontos gyógyszer ké­szül belőle”, — kilo­grammonként 1.10 Ft-ot fizet érte a földmű vessző vetkezet. Szolnoki Tisza-part Égetését kísérletképpen a napokban kezdik. Nagyobb tömegű gyártására valószínű­leg Tiszaföldváron kerül sor. Az üreges áru gyártását, s általában a többtermelést a szükséges kemencetér hiánya okozza. Tervbevették, hogy a következő évek során — többek között — Abonyban, Kunszehtmártonban bővítik a kemencéket. Helyesebb len­ne, ha az üreges áru gyártá­sára kiszemelt telepen új ke­mencét építenének a bővíté­sek helyett. Szükséges, hogy az építő­anyagiparral is foglalkozó, június 29-1 párthatározat szerint kutassanak fel min­den lehetőséget gyártmá­nyaik korszerűsítésére, s ha az országos átlagot sa­játságos helyzetük miatt nem is tudják elérni, gyártmá­nyaik között legalább 40 szá­zalékra emeljék az üreges áruk arányát. A Téglagyári Vállalatnál is van tennivaló. — Üreges áru gyártási kísérleteik nem sok eredményt hoztak eddig, — termékeik száradás közben megrepedeztek. Különösebb gondot nem kell, hogy okoz­zon ez, hiszen ilyen problé­mákat a Téglagyári Egyesü­lésnél megoldottak már, töb­bek között úgy, hogy fűrész­port kevernek az agyagba. Hozzájuk menni tapasztalat­cserére, — egyáltalán nem lenne haszontalan dolog. — Nem is körülményes, hiszen mindkét vállalat megyénkben dolgozik. S a korszerűbb gyártmányokért még áldoza­tokat is érdemes hozni. — sb — Érdekes külföldi utazások az IBUSZ őszi programjában Megyénkből egyre több ember indul el világot látni, megismerkedni a környező országok népeivel. Sokan veszik igénybe az IBUSZ társasutazásokat. A nyárra hirdetett ilyen utazások lét­száma már betelt, s az IBUSZ a nagy érdeklődésre való tekintettel őszre is gaz­dag programot állít össze. Az őszi programban cseh­szlovákiai, lengyelországi és NDK-beli utazások szerepel­nek. Szeptember 21-én kü­lönvonat indul a lengyelor­szági^ Krakowba. Az 5 napos utazás során a résztvevők kirándulnak Zakopane-ba, hazafelé pedig megtekintik Auschwitzet. Október 2-án 8 napos autóbusz-túra indul Csehszlovákiába és Lengyel- országba. Útvonal: Zakopane —Krakow—Auschwitz—Ka­towice és Varsó. Október 11- én a Tátrába indít különvo- natot az IBUSZ. Az 5 napos utazásban résztvevők hazafe­lé megtekintik Pozsonyt is. Novemberben két utazás is szerepel a programmban. November 9-én 5 napos út során Drezdát és Lipcsét te­kintik meg az érdeklődők. 23-án Prágába indul egy ' kiilönvonat. Az olcsó utazás résztvevői kirándulnak Kar- lovy-Vary-ba és Marienské Laznéba is. Az érdeklődők a megyéből az IBUSZ szolnoki irodájá­nál jelentkezhetnek, ahol részletes felvilágosítással is szolgálnak. iimiimiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiitiiiimimimiiiifi A TÖRÖKSZENTMIKLÓ­SI MEZÖGAZDASÄGI GÉPGYÁR , esztergályos szakmun­kásokat keres felvé­telre, valamint gép­gyártó mérnököt és technikust technoló­gus munkakörbe leg­alább 5 éves gyakor­lattal. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. iiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiisiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiia

Next

/
Thumbnails
Contents