Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-26 / 175. szám

I960, július 26­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S Hódítanak a tudományból, saját maguk hasznára A KAPITALIZMUS ide­jén a parasztság nagy több­sége osztályhely2ete és mun­kakörülményei folytán alig- aüg részesült az élet olyan fontos eleméből, mint a mű­velődés, tanulás. Néha még a legszükségesebb négy-hat elemi elvégzése előtt meg­kezdődött a szüntelen robot. Másfél évtizede azonban megváltoztak a lehetőségek. Ezekkel a gondolatokkal nyi­tottam be a napokban a jászjákóhalmi pártbizottság­ra. Nézzük hogyan éltek ez­zel a lehetőséggel, milyen eredményeket értek el, — főleg a politika oktatásban. A tömör, egyértelmű vá­lasz: — nem jól — lehango­ló. — Sürgősen előbbre kell lépnünk — állapítja meg Kerékgyártó Mihályné elv­társnő, a községi párttitkár Számokat összesítünk: a ta­valyi oktatási évben negy­venhaton tanultak. Köztük tizenkét pártonkívüli. A SÜRGETÉS mindjárt érthető, ha hozzávesszük azt is, hogy a község hat alap­szervezetének négyszer annyi tagja van* mint ahányan részt vettek a szemináriumo­kon. Különösen sürgős a je­lenlegi helyzetből való ki­mozdulás, ha azt is figyelem­be vesszük, hogy a Béke tsz negyven kommunistája közül mindössze hatan vettek részt az elmúlt évi pártoktatásban. A korábbi idők mérlege sem kedvezőbb. Sóspataki elvtárs, a tsz párttitkára azt mondjaa — Nem elég; ba mindig ugyanazt tanuljuk, ha előbb lépni sohse bátorkodunk. Ezzel arra utalt, hogy a hall­gatók közül sokan kétszer- háromszor végzik mindig ugyanazt a tanfolyamot. S ez így van- más tsz-ekben is. A Március 15 Tsz-ben például Hegedűs István, aki közel egy évtizede párttag, az idén járt a marxizmus-leninizmus alapjai tanfolyam első évfo­lyamára. Évekkel ezelőtt is ugyanezt tanulta, amit most SZÖLÖSI VERŐNK A, ‘ a Béke tsz tagja így mondja: —• Eddigi legmagasabb po­litikai iskolám a marxizmus- leninizmus alapja első évfo­lyama. De most szakmát ta­nulok, s ott politikai gazda­ságtannal is ismerkedem. Jó dolog a tudományból mindig egy-egy parányit elhódítani A teljes képhez hozzátarto­zik az is, hogy tavaly télen szabad egyetemet rendeztek a községben. Harminc és százharminc között ingado­zott a hallgatók létszáma. A hetven KISZ tag közül negy­venen eljártak a kérdezz- felelek estekre. Ezeket az idén ismét megszervezik, ha lehet, több hallgatóval Az idő múlása, a növekvő követelmények felismerése megérlelte a jákóhalmi elv­társakban, főleg a községi pártvezetőségben az elhatá­rozást: ez évben előbbrelép­nek, s magasabb színvonalú politikai iskolákat is szer­veznek. Az eddigi tapaszta­latok szerint a politikai gaz­daságtan iránt lesz nagyobb az érdeklődés. Indítanak alapfokú tanfolyamokat Is, de azokra lehetőleg olyan embereket szerveznek, akik még nem jártak szeminári­umokra. A JELENLEGI elgondolá­sok alapján mondhatni, hogy a jászjákóhalmi elvtársak pótolni akarják azt a mu­lasztást, ami éveken át elég­gé megnövekedett, s manap­ság már bizony érezteti ha­tását. Pótolják, hogy ne csak a gazdálkodásban, hanem gondolkodásmódjukban is példát adhassanak a jászbe­rényi járás szövetkezeti köz­ségeinek. Nem egyedül csak Jászjá- kóhalmán van erre szükség. Sok községben, sok alapszer­vezetben már most lehetne tanakodni azon, hogyan te­hetnének egy-egy lépést előbbre azok is, akik eddig jobbára mindig egyazon pon­ton maradtak. Azon, hogyan hódítsanak meg a tudásból ők is újabb és újabb terüle­teket. B. E. Megjutalmazták a legjobb ezüstkalászos tanfolyam vezetőket Vasárnap délelőtt a megyei tanács vb. termében Csótó István elvtárs, a megyei ta­nács vb. elnökhelyettese át­adta a legjobb ezüstkalászos tanfolyam vezetőknek a Föld­művelésügyi Minisztérium pénzjutalmait és dicséretét. Az ünnepségen a megyei ta­nács vb. mezőgazdasági osz­tályvezetője és több munka­társa is résztvett. Jutalmat kaptak: Műé Sán­dor, aki a mezőtúri Szebb Életben vezetett tanfolyamot, Végh József, a mezőtúri honvédségi ezüstkalászos tan­folyam vezetője, Szegő Lász­ló, aki Túrkevén vezetett ba­romfitenyésztési tanfolyamot, továbbá Karádi Gyula karca­gi, Bíró István, jászberényi tanfolyamvezetők és K. Tóth Ferenc tanfolyam ellen黫 Halgazdasági szakosító iskola működik Szarvason Megyénkben a haltenyész­tés komoly fejlődésnek in­dult« A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és halá­szati termelőszövetkezetek to­vábbi jó eredményeket csak akkor tudnak elérni, ha olyan szakemberekkel ren­delkeznek, akik szakszerűen tudják irányítani a halte­A nagyüzemi kísérletek bebizonyították i lás nélkül is lehet kukoricát termeszteni kapák A KENDERESI NÖVÉNY­VÉDŐ ÁLLOMÁS, —i mint neve is mutatja, növényvéde­lemmel foglalkozik. Munká­jának túlnyomó részét a vegyszeres gyomirtás képezi. Idén mintegy 60 ezer holdon alkalmazták ezt a korszerű agrótechnikai módszert. Nem kis feladattal kellett megbir- kózniok. A fizikai munkák végzése mellett igen jelentős felvilágosító munkát is vé­geznek, napről-napra küzde­nek a maradisággal. Ez ért­hető, hiszen a paraszt ember csak nagyon lassan szokik hozzá az új gazdálkodási módszerekhez, s a növényvé­dő állomás olyan munkát vé­gez, amiről pár évvel ezelőtt még nem is hallottak me­gyénk szövetkezeti gazdák Tavaly és azelőtt a vegy­szeres gyomirtást csaknem kizárólagosan kalászos nö­vényeknél alkalmazták, idén azonban már egyre több ka­pás növénynél, főleg kukori­cánál is elvégezték; Régóta vitatkoznak azon a szakem­berek, vajon a kapálás pótol- hatő-e talajlazítás nélküli gyomirtással. Egyre inkább tért hódít az a nézet, hogy a kapálásnak, szinte kizáróla­gosan csak gyomirtó hatása bizonyítható. Ebből követke­zik, hogy kapás növényeket, kapálás nélkül is lehet ter­meszteni, amennyiben a gynmmentességet sikerül más módon biztosítani. Ez eset­ben a kapálás elhagyása nem okoz terméscsökkenést* NEMCSAK AZ ELMÉLETI SZÁMÍTÁSOK, hanem me­gyénkben végrehajtott gya­korlati kísérletek is bizonyí­tották, a vegyszeres gyom­irtás eredményességét. A túrkevel Vörös Csillag Tsz- nél próbálták ki először, mi történik, ha a kukoricát nem kapálják, hanem Dikonirttal permetezik. Az eredmény ki­elégítő volt. Ebben az évben már több termelőszövetkezet és állami gazdaság közel 3000 höld kukoricán végzett diko- nirtos védekezést. A terüle­ten egyszer végeztek sorkö­zi kapálást, a kukorica mégis ' olyan, mintha legalább négy­szer kapálták volna. Egy hold Dikonirttal való gyom­talanítása mindössze 53 fo­rintba kerül. Ez a vegyszer tehát bcfe&Kfttett» IfetíOgO' sultságát. Á növényvédő ál­lomás jövőre mintegy 8—10 ezer holdon alkalmazza. A DIKONIRT-OS PERME­TEZÉS elsősorban a széles­levelű, u. n. kétszikű gyomok ellen nyújt védelmet Az egyszikű, (pázsitfűféle) gyo­mok irtására alkalmas vegy­szeres kutatását öt évvel ez­előtt kezdték el a svájci Ge- igy cégnél, s ennek nyomán került forgalomba a Simazin és az Atrazin. Ezekkel a vegy­szerekkel is kísérleteztek me­gyénkben. A Tiszaszentimrei Állami Gazdaság 228 holdon, a csorbái Állami Gazdaság 280 holdon alkalmazza a Si- mazint és Atrazint. A szent- imrei gazdaságban egyszer kápáltak és öntözték a kuko­ricát* Tőállománya 26 ezer körüli, és 35—40 mázsás ter­mést (májusi morzsolt) Ígér. A többi nagyüzemi kísérlet eredménye is azt mutatja: nagy jövője van a kapások­nál alkalmazott vegyszeres gyomirtásnak; Vigyázni kell azonban a vetésforgóra. Az olyan kukorica után, mely­ben Simazint, vagy Atrazint használtak, nem lehet őszi gabonaféléket, továbbá zabot, lucernát, repcét stb. vetni. — Legbiztosabb új kapást (bur­gonya, dohány) esetleg tava­szi kalászosokat vetni. Az eddigi tapasztalatok alapján bátran állítják a szakemberek: ez a jövő ku­koricatermesztésének útja. A vegyszeres gyomirtást bátran kell tehát alkalmazni, nem­csak kísérletként, hanem nagyüzemi termesztésben is. Vágási Öntözéssel védekezünk az aszály ellen Az idei rendkívüli száraz tavasz és nyár, nagy próbá­ra teszi a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz növényeit. A szárazság következtében a föld vízbefogadó képessége nagyban megnövekedett; A cukorrépát már egyszer meg­öntöztük, azonban a kukori­cákhoz még csak most jutot­tunk először. A 25 holdas multévi veté­sű füves herénket háromszor öntöztük, de már háromszor kaszáltuk is. Jelenlegi terüle­tünkből 100 holdat tudunk öntözni, bizony nagy nehéz­ségekkel, mert ilyen száraz időben a csatornák vízszállí­tóképessége is csökken. Ez évben szövetkezetünk DT-re szerelt vízágyút vásá­rolt' Ezzel újabb 100 hold te­rületet tudunk öntözni. Egy menetben 60 millimétemyi csapadékot adunk az öntö- zetlen területre. Szövetkeze­tünkben nagyon megkedvel­ték ezt az öntözési fomát. mert gazdaságos is. Kevesebb vízzel, nagyobb területet tu­dunk öntözni, s nem áll fenn az a veszély sem, hogy a gyengébb növényeket, a la- pályosabb részeken kiöli víz, Ilyen száraz Időben ez öntözés hasznosságát ki sem tudnánk forint értékben fe­jezni. Tíz hold uborkánk, amíg ném kapott vizet, alig fejlő­dött. Most az öntözés után egy hét leforgása alatt 50 má­zsa uborkát tudtunk szedni róla. Még az ártézi kutjaink csurgásvizét is fel­használjuk az öntözésre. Az egyes brigád ez évben ve­tett herefüvet és a hármas, a silókukoricát öntözi vele. Most látjúk annak a ká­rát, hogy a tavasszal nem készültünk fel kellően az öntözésre. Ki lehetett volna használni a többi ártézi kút- jainkat is, ha a közelébe olyan növényeket vetünk, amelyeknél hasznosíthattuk volna a meglévő vizet Ter­vünk az, hogy 1961-ben ezen területeket jól letrágyázva takarmányféleségekkel vet­jük be és a tél folyamán ma­radandóan, a vízlevezető ár­kokat is kiépítjük. Az ötéves távlati tervünkbe azt tűztük célul, hogy 800 hóira emel­jük az öntözött területün­ket Kardos Balázs Kunszentmárton nyésztést. Országosan is nagy fontosságú a haltenyésztés, ezért Szarvason létrehoztak egy éves időtartammal mű­ködő szakosított iskolát. Felvételt nyerhetnek: me- ’ zőgazdasági technikumi, vagy szakiskolai végzettség­gel rendelkezők. Előnyben részenülnek a szakmai gya- gyorlattal • rendelkezők. Fel­vételüket kérhetik gimnáziu­mi érettségizettek, ha egy éves gyakorlatuk van, to­vábbá azok a VIII. általános iskolai végzettségűek, akik jó eredménnyel fejezték be a szarvasi halászati tanfolya­mot és legalább két éves gya­korlattal rendelkeznek. A felvételi korhatár 17— 40 év. A hallgatókra a szak­iskolai rendtartás vonatko­zik, mely szerint az oktatás és a kollégiumi elhelyezés, ellátás díjtalan. Azok, akik már állásban vannak és munkaadójuk küldi az isko­lára, keresettérítést kapnak. A többi hallgató tanulmányi eredményétől függően, ha­vonta 30—50 forint zsebpénzt kap. A Jelentkezés határideje 1960. ugusztus 1. A felvételi kérelemhez csatolni kell a születési anyakönyvi kivona­tot, iskolai bizonyítványt, a munkaadó javaslatát, orvosi bizonyítványt A kérvényt a szakiskola igazgatójának kell megküldeni Szarvasra. Halászati termelőszövetke­zeteink és haltenyésztéssel foglalkozó termelőszövetke­zeteink használják ki ezt a lehetőséget és küldjenek megfelelő, rátermett dolgozó­kat erre az iskolára. Szépen fejlődnek az Ukrajnából kapott kacsák Á fegyverneki Vörös Csil­lag és Béke termelőszövetke­zetben nevelik azokat a ka­csákat, amelyeket még mint tojásokat, a Szovjetunióból kaptunk. A lelkiismeretes gondozás eredményeként ed­dig egyetlen sem hullott el. Bár nem hizlaló takarmányt kapnak, még is 9 hetes ko­rukra elérték a 270 deka át- lagsulyt. Ez is azt bizonyít­ja, hogy a szovjet kacsafajta kiváló tulajdonságokkal ren­delkezik. niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiir A TÖRÖKSZENTMIKLÓ­SI MEZÖGAZDASAGI GÉPGYÁR esztergályos szakmun­kásokat keres felvé­telre, valamint gép­gyártó mérnököt és technikust technoló­gus munkakörbe leg­alább 5 éves gyakor­lattal Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. iuüiiuuuHumiutuiuimmuiuauuiuuui» 0 J'Ct'iAÜ'&ßtOiw • * Mint újságíró naponta találkozom a szolnokiak« kai, a város különböző be« osztású dolgozóival. Be­szélgetésünk alkalmával gyakorta a közös problé­mákra, városunkra tere­lődik a szó. Sokszor el« hangzik egy-egy ügyes ja­vaslat, okos elképzelés, — vagy éppen aggódás. — Épül, szépül ez a Tisza« parti város. Nemcsak az erre utazó idegeneknek, hanem még a lakóinak is napról napra tartogat meg« lepetést- Tegnap ízléses ki­vitelű szemétládákat sze­reltek fel, ma az utak gya­logos átkelőhelyeit kövezik — egyszóval felszerelik mindazokkal az eszközök­kel, amelyekre egy fejlődő modem városnak szüksé­ge van. — Mondhatnánk sokan, igény mindig van. A mai kor emberének kedvére tenni nagyon nehéz. Or­szágjáró körutak, hivatalos látogatások alkalmával a városokban és községekben majdnem mindenütt lehet valami újat találni, és ezek a felfedezők’ azt szeret­nék, ha rip-rop megvaló­sulnak saját lakhelyükön is. Viszont van egy olyan titkos vágya a szolnokiak­nak is, ami egyre több vá­rosban megvalósul- Ez pe­dig nem más, mint a vi­dámpark. — Legyünk őszinték — ez a közkedvelt szórakozási intézmény ki­nőtte a gyermekcipőt és nagyobbra vágyik. Na­gyobbra, szebbre és korsze­rűbbre. S most, hogy la­punk hasábjain nyíltan is felvetődik a szó egy úttörő város építéséről, engedjék meg, hogy néhány szerény javaslattal éljek. Mint a cikk írója megjegyzi a vá­rosi tanács erre a célra ko­moly összeget, mintegy 750 ezer forintot fordít. — Ez nagy összeg és mégis na­gyon kevés egy korszerű vidámpark építésére, ahol gyermekeink igazán otthon érezhetik magukat Építettek vidámparkot a debreceniek, pécsiek, szé­kesfehérváriak és még több nagy vidéki város. — Igaz, hogy Debrecen, Pécs sokkal nagyobb és iparilag fejlettebb város, mint Szol­nok, talán még történelmi« leg is híresebb, de viszont a város szeretetébea mi sem maradunk el a fent említett városok lakói mö­gött. Mi is szeretjük a szé­pet — s lám itt az újabb alkalom a társadalmi ösz- szefogásra egy közös cél ér­dekében. Ezt csinálták a debreceniek is. a közös ösz- szefogás nagyszerű példáját adták az állatkert építésé­nél- Nemcsak a dolgozók, hanem az üzemek is fel­ajánlották segítségüket. Itt van nálunk a Járműjavító, a Mezőgazdasági Gépjaví­tó, a Vasipari Vállalat és még több ipari üzem, ahol ócska anyagokból úgyszól­ván fillérekbe kerül egy- egy madárház, vagy éppen egy vadállat kifutó vaske­rítésének. az elkészítése. Ha ezt a debreceni Gördü­lőcsapágy Gyárban meg tudták csinálni és madár­házat épített a Tejipari Vállalat, a Hajdúsági Ipar­művek, akkor itt is meg­valósítható. Érdekes és szép a debreceni állatkert. Ahány vállalat, annyi el­képzelés, annyi fajta meg­oldás — egy-egy munkás kollektívának áldozatkész­ségét dicséri. Helyünk van. Ideális környezetben, a Ti­sza túlsó partján ezt mind meg lehet valósítani. Ami pedig a gátat, vagy a töltést illeti, én azt hi­szem a szolnoki ifjúság ezt is megépítené — mert hi­szen egy állatkert elsősor­ban az ő tanulásukat, szó­rakozásukat segítené. — Ugyancsak társadalmi összefogással épült az ál« latkert Pécsett is. Székes­fehérvárott a vidámpark építésénél vették igénybe a lakosság munkáját A Fe­jér megyei Erdőgazdaság szolgáltatta a szükséges faanyagot a hullámvasút építéséhez, a síneket és a kocsikat pedig a város üze­mei készítették el. Az ala­pozási munkák felett a vá­rosi KISZ szervezet vállalt védnökséget — úgyszólván fillérekből felépítették ezt a nagyszerű szórakozási al­kalmatosságot. Ha Pécsett és Debrecenben társadalmi összefogással mindezt lét­rehozták, akkor úgy gon­dolom, hogy nálunk sem lesz lehetetlen, X-es. m m nm mrim, n iim.m «111 »1-> w«» » Hagymából — rekordtermés A Bánhalmi Állami Gazdaságban negyedik éve termel­nek rendszeresen vöröshagymát. Eddig évenként holdan­ként 110 mázsás átlagtermést értek el. Ez évben is 50 hol­don termelnek belőle a gazdaság dolgozói. S mint Sel- meczi Zoltán agronómus nyilatkozott, a szép hagymákból is erre lebet következtetni, — ez évben is meghaladja holdanként a 100 mázsát a termés. Érdemes megjegyez­ni, hogy vöröshagymából a 70 mázsa is jó termésnek számig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents