Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-22 / 172. szám
1980. Július 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s ~m&■ Termeljünk öntözéssel másodterményeket A NAGY TERMÉSEREDMÉNYEK elérésének egyik eszköze az öntözés. Szolnok megye, országunk legaszályosabb területe, a megyénk egy- részén fokozza a csapadék- hiány okozta aszálykárt a talaj sekély termőrétege, mert ez kevés vizet tud tárolni. Továbbá, egyes talajok rossz szerkezete, tömődöttsége, i rossz vízgazdálkodása. Tarlóvetéseink terméséredmé- nye nagyrészt az időjárás függvénye. Öntözés bevezetésével azonban bátran hozzáfoghatunk a másodnövények vetéséhez és bízhatunk annak sikerében. Az öntözés társadalmi, műszaki és ag- rótechnikai feltételei megvannak megyénkben csupán élni kell velük. Szövetkezeti vezetőinknek a most következő napokban az aratás, cséplés munkálatai mellett erre kell figyelmüket összpontosítaniok. Másodvetési növények öntözéses termelése biztosítja egyrészt termelőszövetkezeti gazdaságaink fejlődő állatállományának takarmánybázisát, másrészt öntözéssel a zöld- trágya növények nagy tömegét tudjuk előállítani; ami a talajtermékenység fokozásának legolcsóbb módja. Másodnövények vízpótlő öntözéssel száraz időjárásban is sikerrel vethetők, s a zöldtakarmányozást folyamatosan biztosítják. KALÁSZOSOK ÜTÄN vethető másodnövények közül jelentős a silókukorica; kukorica csalamádé,- esetleg édes szirot és zöldtrágyázás céljára a napraforgó. Vetésükre azokat a táblákat kell kijelölni; ahol a fő növény letakarításától a következő növény vetéséig leghosszabb idő áll rendelkezésre. Siló- kukorica vetését ikersorba 20—24 cm. sortávolságra és 70 cm. barázda sortávolságra, 40—50 kilogramm holdanként! vetőmag felhasználásával végezzük. A csalamádét 12—24 cm. sortávolságra 70 —120 kg vetőmaggal számolva vessük, s sávos csörgedez- tetéssel vagy barázdásan öntözzük. IdejébeS vetett, -Öntözött és műtrágyázott csalamádé- ból 300 mázsás termés várható. Silókukoricánál, ha lehetséges kerüljük Mv. 5-ös hibrid alkalmazását, mert ennek szárszilárdsága gyenge. Ha öntözik megdülésre hajlamos és a silókombájn nem végez megfelelő minőségű munkát. Sikerrel termelhetünk búza és árpa után dugványrépát; ugyanis öntözéssel még az augusztus elejei vetésből is 10 dekagrammos dugványok fejlődnek. Ha száraz talajba Vetettünk, kelesztő öntözéskor 8— 10 centiméternél mélyebben ne áztassuk be a talajt, mert a fiatal csiranövények a túl- öntözéssel szemben érzékenyebbek. Aprőmagvú nővé-; nyék (mustár) vetése gyakran sikertelen, mert az apró csiranövény a tömődött, cserepes talajt nehezen tudja áttörni. ZÖLDTRÁGYÁZÁS céljára megyénkben legalkalmasabb a napraforgó. Tarlóba vetve öntözéssel 130—270 mázsa zöldtömeget nyerhetünk holdanként. Alászántáskor a pentozán hatás elkerülése céljából 100 mázsánként 100 kgpétisőt szórjunk ki. Alá- szántás előtt lehengereljük, azonban ügyeljünk arra, hogy a henger fogásainak szélesség« és iránya a szántás fogásaival megegyezzék, különben a leforgatás kifogásolható lesz. Általános elvként fogadjuk el, hogy öntözéses termelésnél a vetéssel egyidőben adott pétisó alaptrágyázást sohase mulasszuk el. Tarlóvetések általában 2— 3 öntözést igényelnek, előön- tözéssel együtt, de előfordulhat, hogy egyetlen öntözés elegendő a termés biztosításához. VÉGEZHETJÜK A VETÉST előöntözés alkalmazásával is. Ebben az esetben a magasabb vonulatokon vezetett ideiglenes csatornanyitó ekével csatornákat húzunk, ebből mindkét irányban vezetve a vizet a tarlót elárasztjuk. Mihelyt annyira megszikkadt; hogy művelésre alkalmassá válik, a szükséges talaj előkészítés és műtrágyázás után a vetés megtörténhet. Kelés után fogasolunk, majd töltögető ekével a 70 cm-es sorközökben a víz szétosztás és vezetést szolgáló barázdákat meghúzzuk. Kelés után egy-két öntözés elegendő, az előbb említett módon készített ideiglenes csatornák és barázdák segítségével. Ha permetező berendezésünk van és annak kapacitása lehetővé teszi, akár az előöntözést, akár a későbbi öntözéseket azzal végezzük el. Ideiglenes csatornás, — vagy esőszerű módon nemcsak az öntözésre berendezett területeken, hanem Vízfolyások, belvíz csatornák mentén elterülő táblák is egyszerűen és olcsón köny- nyű szerrel berendezhetők. Tamás Ödön öntözési mezőgazdász Tarlóhántók dicsérete A józan ész azt diktálja, megyénk aszályos éghajlata halaszthatatlanul követeli: aratás után azonnal a tarlóhántás következzék. S ezt egyre több termelőszövetkezet meg is érti, csinálja is. A jók között is legjobbak a túrkevei Vörös Csillag, a jászapáti Alkotmány és Ve- lemi Endre, a tiszaföldvári Lenin, a jászjákóhalmai Béke termelőszövetkezetek. Nem töltik az időt az eső- leséssel, álelméletek kiokoskodásával; hanem megtrágyázzák a talajt s utána azonnal megy a szántótraktor, így láttuk ezt a túrkevei Vörös Csillagban, a két jászapáti termelőszövetkezetben, s erről érkeztek hírek az utóbbi szövetkezetekből is Ez önmagában véve is szép dolog. Még szebb lenne, ha a megye minden termelőszövetkezete haladéktalanul követné példájukat. Szakiskolái végzett mezőgazdák Nem gyerkek már. Többségüket a termelőszövetkezet küldte a jászberényi szakiskolába azzal a céllal, hogy két év után visszakerülnek a közös gazdaságba brigád- vezetőnek. A szakiskolát végzettekről általában jó véleménnyel vannak a szövetkezeti gazdák. Tudják, hogy növénytermesztésből, állattenyésztésből, üzemszervezésből és gazdasági gyakorlatból ugyanazt tanulják, amit a mezőgazdasági technikumok-' ban. Különösen nagy gondot fordítanak minden szakiskolán — így Jászberényben is — a gyakorlati foglalkozásokra. Itt a hallgatók, az elmélet mellett megismerik a nagyüzemi gazdálkodás vezetését, szervezését, a legújabb gépeket, azok vezetését és munkáját. A közelmúltban tartott képesítő vizsgán 5 tárgyból vizsgáztak és történelemből számoltak be a hallgatók. Jó felkészültségüket bizonyítja, hogy senkit nem kellet elmarasztalni. A tizenkilenc hallgató közül senki nem kapott elégséges bizonyítványt. — Azok a 18—22 éves fiatalok, akiket szövetkezeti gazdaság küldött iskolára, két éven keVásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásárt rendenzek: — Július 23-án, szombaton: Törökszentirdklóson, Július 24-én, vasárnap: Hatvanban, (Heves megye), július 26-án kedden: Jászfény szarun, Július 31-én, vasárnap: Mezőtúron. Figyelő Figyelemre méltó cikket közölt a Szabad Föld július 17-i száma „Hol találhatja meg boldogulását a parasztfiatal?” címmel. A cikk a tiszaföldvári fiatalok problémáiról, tanulási, elhelyezkedési lehetőségeiről szól. „Ráfizetéses?’’ Ez a címe a Jövendőnk legutóbbi száma egyik cikkéneik. A tárgyalt kérdés: érdemes-e bővíteni a kertészetet, nemcsak a mezőtúri Petőfi, hanem megyénk több termelőszövetkezeteiben felvetődik. „Aranyló búzával fizet a határ” címmel ismét megyénkkel foglalkozó jól sikerült képriportot közöl a Szabad Föld július 24-i száma. A fotóriporter a nagyrévi Uj Élet, cibakházi Vörös Csillag és a tiszaföldvári Aranykalász Tsz-ben örökítette meg az aratás, cséplés, tarlóhántás egy-egy mozgalmas pillanatát. Helyesbítés Lapunk tegnapi számában tévesen közöltük hogy Jászberényben még párszáz hold arat- nívaló van. A Jászberényiek befejezték az aratást. Mit jelent a speciális gazdálkodás? Hírül adtuk a megyei üzemszervezési szakbizottság elhatározását. Szolnok megye több termelőszövetkezetét speciális gazdálkodásra jelölik ki. Mit is jelent a speciális gazdálkodás? Elöljáróban megemlítjük, hogy a túrkevei Vörös Csillag, a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet máris ebbe a kategóriába tartozik. A túrkeveiek ez évben is 8 növényt termesztettek már csupán, Mezőhéken E>edig a vetőmag termesztés, a szarvasmarha és sertéstenyésztés a fő üzemág. A SE>ecializálás tulajdon- képE>en a tájadottság figyelembevétele, a népgazdasági érdekkel párosítva, a termelékenység emelésének legfőbb eszköze. Ugyanis arról van szó, egy termelőszövetkezet ne foglalkozzon mindenféle növény termesztésével hanem a talajadottságainak legmegfelelőbbet válassza ki, s annak legmagasabb szintű termesztését sajátítsa eb A megyei Üzemszervezési Szakbizottság e célt szeretné érvényesíteni, már az 1961-es termelési tervek készítésénél Mégpedig l A 3—4 holdnál nagyobb termelőszövetkezetekben üzemen belüli, üzemegységenkénti specializálásra törekszenek. Vagyis az állatállomány koncentrálásáról, az épület beruházások ilyeténképpen való elosztásáról van szó. Az, hogy a termelőszövetkezetek kerüljék a hagyományos vegyes majorok épí Rendeletismertetés Az építésügyi miniszter 6/1960. (VII. 1.) É. M. számú rendelete a mezőgazdasági szocialista nagyüzemek lakótelepeinek telepítéséről. Állandó jellegű lakás, valamint közintézmény céljára szolgáló épületet létesíteni és ilyenek céljára építési telket (házhelyet) alakítani. — Szolnok megyében a községek (városok) külterületén 14/1955. (III. 3.) M. T. számú rendelet 2. §-ában foglalt feltételektől eltérően — csak mezőgazdasági szocialista nagyüzemek lakótelepe céljára meghatározott helyen szabad. A rendelet alkalmazása szempontjából mezőgazdasági szocialista nagyüzem: az állami-, tan-, kísérlett- és célgazdaság, a mezőgazdasági termelőszövetkezet, valamint a növénytermesztéssel, továbbá az állattenyésztéssel foglalkozó állami vállalat jön számításba. Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem terjed ki a munkahelyen létesített szolgálati jellegű egyes lakóépületekre (pl. állatgondozói lakás, csőszház, erdészlak, pásztorház, útőrház, gátőrház, temetőőrház), valamint a mezőgazdasági szocialista nagyüzemek központjaiban a vezető állású dolgozók elhelyezésére szükséges legfeljebb 5 új szolgálati lakásra. Mezőgazdasági szocialista nagyüzem lakótelepének helyét csak regionális vagy általános rendelkezési terv. ezek hiányában mezőgazdaságfejlesztési terv alapján szabad meghatározni. tését és helyette az üzemegységenként meghatározott ál- latenyésztési iránynak megfelelően építkezzenek. Kisebb termelőszövetkezetekben az üzemágak számát csökkentsék; a megmaradó üzemágak termelését pedig bővítsék. Kenyérgabonára ez nem vonatkozik, mert az ország kenyérellátása érdekében, a kenyérgabona vetésterületét csökkenteni nem lehet. Ugyanígy az állattenyésztés: sertésszaporításra és hizlalásra az az irányelv, kevesebb állat sehol sem lehet, mint amennyi az ellető istállók, a sertéshizlaldák kihasználásához szükséges. Az öntözésre berendezett területek szakszerű használatát a talajjavítással és az olcsó új telepek beépítésével kell összekapcsolni. És most jön a tulajdonképE>eni speciá- lizálás. A növénytermesztési szerződések kötését úgy irányítják; hogy elejét vegyék a területek elaprózásának. A dohánytermesztés szántén kivétel, mert a pajtatéf kihasználása fontos népgazdasági érdek. Ellenben ki kell terjeszteni a dohánytermesztést nagyobb területekre, de csak biztos előfeltételek esetén. Kerülni kell a munkaigényes szántóföldi növények termesztését. Elsősorban jól gépesíthető szántóföldi kultú Megteremnie tízezer hold rizs nagyüzemi termesztésének feltételeit Az állami gazdaságokban az idén 2,5 ezer holdnyi rizsterületen korszerűsítik a csatornahálózatot, végeznek tereprendezést és építenek utakat. Ezzel lehetőség nyílik a gépek mozgatására és a gyorsabb árasztás, valamint a tökéletesebb Jecsapolás lehetővé teszi, hogy a gépek a termő területre is rámenjenek. Az erre az esztendőre kitűzött feladatok elvégzése után tízezer holdon fejeződik be a rizstelepek korszerűsítése. A nagy munkára a Szarvasi Állami Gazdaságban külön gépcsoport alakult. A munkálatokat műszaki tervező- csoport készíti elő. Elsősorban Szolnok és Békés megyében, valamint a Hortobágyon végeztek már nagyobb arányú munkákat. Az ötéves terv időszakában újabb 20 000 hold rizstelep tereprendezésére kerül sor. (MTI). rával foglalkozzanak a termelőszövetkezetek. A baromfitenyésztéssel minden termelőszövetkezet foglalkozzék, de csak egy-két ágával. Ne törekedjenek arra a termelőszövetkezetek, hogy liba, kacsa, gyöngyös, pulyka, tyúk; minden megtalálható legyen náluk. Válasszák ki a számukra legcélszerűbb baromfitenyésztési ágat, s abból aztán a lehető legtöbbet tenyésszék. Nagy vonalakban ezt jelenti a specializálás. A jövő évi termelőszövetkezeti verseny értékelésénél e teljesítményeket már figyelembe veszik. resztül havonként 10—15 munkaegységet kaptak, mint ösztöndíjat Ezt a segítséget szorgalmas tanulással; jó eredményekkel viszonozták. Korábbi években probléma volt, hogy hová kerülnek a szakiskolát végzett hallgatók, most a termelőszövetkezetek már várják őket. A jászberényi Március 15. Tsz három fiatallal kötött szerződést, akik brigádvezetők lesznek. Germán Jánost a csataszögi Szebb Élet Tsz küldte iskolára. Ö is ösztöndíjas volt A termelőszövetkezet büszke lehet fiára, aki a hallgatók között a legjobb: kitűnő eredménnyel végzett. Nagy Frigyes, a mezőhéld Táncsics Tsz-ből került az iskolára, amit íó eredménnyel végzett. Különösen kitűnt állattenyésztésből, melvből jeles osztályzatot kapott Ä gyakorlati munkában is a legjobbak közé tartozik. így sorolhatnánk a többiek nevét is, akik jó eredményt értek eL Ä szakiskolát végzett mezőgazdák mindannyian folytatják tanulmányukat; beiratkoztak a technikum második évének levelező tagozatára. Többen azt a célt tűzték maguk elé, hogy a technikum elvégzése után megszerzik a mérnöki diplomát. Totózók! Lottózók! Fi gyelem 1 Kirendeltségünket Szolnok, Kossuth tér alól ideiglenesen áthelyezzük a Ságvári Endre út 4—6 sz. alá. — Szelvényeladás, nyereménykifizetés minden nap reggel fél 8 órától este 19 óráig. Hozzászólás a tarlóhántáshoz Olvastam a Szolnok megyei Néplap 1960. július 14-1 számában a jászsági termelő- szövetkezetekről szóló írást. Meglepett, hogy húzódoznak a tarlóhántástól. Ezért a párt- szervezet is felelős, hiszen amilyen a kommunisták aktivitása, többnyire olyan a termelőszövetkezet gazdasági és belső élete. Tízéves termelőszövetkezeti gazda vagyok, eddigi tapasztalataimra alapozva mondom ezt A mi termelőszövetkezetünk IV-es üzemágában is sok tarlú marad szántatlanuL Ebben hibás a gépállomás Is. A lemaradás az üzemvezetés gyengeségét is bizonyítja. Az aratógépek levonulását nem követte a szántótraktorok felvonulása. Mire megjöttek, kiszáradt a talaj, népiesen szólva: nem vette be az ekét a föld. Lám, Ilyen kárt okoz a li- balegelő-elmélet S ennek a termelőszövetkezeti gazdák isszák meg a levét Seller István Szolnok. Lenin Tsz. A közösség erkölcse Érthetetlen, ugyanakkor kissé megdöbbentő esetnek lehettek szemtanúi a tiszaszentimrei öntözési tapasztalatcsere résztvevői. Tehergépkocsived járták körül az állami gazdaság területét a tiszafüredi járás termelőszövetkezeteiből meghívott agronómusok, párttitkárok, hogy megismerjék és otthon alkalmazzák az itt jól bevált öntözési módszereket. Ha az ember látni és tanulni akar, közé keU menni a kukoricának, vagy répának, hogy valóban megismerhessék az árasztás technikáját. Nos, néhány agronómus nagy flegmán le sem szállt a gépkocsiról vagy ha leszállt, leült az átmenti fájt hűvösébe. Ugyanezek, vagy mások a tapasztaltakat összesítő és elmélyítő — szakmailag igen hasznos — megbeszélésen békésen szunyókáltak, vagy meg sem jelentek. Hogyan? — vetődik fed a kérdés. Létezik olyan agronómus, akit az öntözés nem érdekel? Vagy mindaz, amit ott láthattak, hallhattak volna, már régen a kis- ujjukban van? Akkor pedig miért nem hasznosítják tudásukat a termelőszövetkezetben? Mert ennek nem túl sok nyomát tapasztalhatjuk. Az évvégi zárszámadáskor érdemes lenne azt is mérlegelni, mit tett a termelőszövetkezet agronómusa a terméseredmények növeléséért, és aszerint adni ki munkaegységrészesedését. Érdekes lenne megtudni, vajon a nagyiváni Béke, a tiszafüredi Hámán Kató, vagy a tiszaszentimrei Aranykalász Tsz gazdái hogyan vélekednek 1—2 forintos munkaegységérték csökkenésről, ami az öntözés elhanyagolásából származik. - — - - m ká* wt- y // w
