Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-21 / 171. szám

1960. július 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 c Mérlegen: A SZÍNHÁZI ÉVAD E ho e/e/enévadzáró társu­lati ülésre ült össze a színház minden dolgozója. Az ülésen nem vonták meg az évad mű vészi mérlegét, mert röviddel azelőtt erről már esett szó, Annyit állapítottak meg — joggal, — hogy a színészek megérdemlik a nyári pihenőt, általában teljesítették azt, amit a megye közönsége el­várt tőlük és kevés számuk­hoz mérten néha emberfelet­ti erővel dolgoztak, hogy í megfelelő számú tájelőadást nívósán, a közönség nevelé­sének, ízlésnemesítésének szolgálatában tarthassák meg. És most, hogy a színház egy év alatt megtett útját mérlegeljük, első szavunk az elismerés. A színház majd­nem teljesen beváltotta ígé­retét a műsorra, és teljes egészében a színvonalra vo­natkozóan. Nézzük meg elő­ször a színvonal kérdését. _ A színház Igazgatója az évad elején ígéretet tett arra, hogy a legmagasabb művészi szinten tartják meg mind a székhelyi, mind a tájelőadá­sokat. Ä színház kollektívája ennek az ígéretnek eleget tett. Mind az operett, mind a prózai előadásokat igényes­ség, a közönség megbecsülése jellemezte. Kiemelkedett a bemutatott művek sorából Shakespeare Othelloja. Eb­ben a darabban színész, ren­dező. díszlet- és jelmezterve­ző mind átlagon felülit nyúj­tott. Megérdemelten kapták a népművelési minisztérium 10.000 forintos nivójutalmát. Sajnos & közönség nem mél­tányolta éléivé a nagy telje­sítményt. mert az előadásnak nem volt olyan nézőszáma mint amilyent megérdemelt volna. Az operettek zenéi ré­szének igényessége is kelle­mesen lepte meg a közönsé­get. A Viktória, az Ártatlan Zsuzsi és a többi zenés da­rab előadásán igen sokszor lehetett hallani a megjegy­zést: szénen kidolgozottak a zeneszámok, jók az énekesek Külön dicséretet érdemel­nek a színészek a tájelőadá­sok gondos lebonyolításáért. Szinte naponta indult a szín­ház autóbusza Szolnokról hogy a legkisebb községbe is elvigye a kultúrát, a nivós szórakozást. Volt olyan idő­szak, amikor két csoport is ment egy-egy nap vidékre. A színház jó munkájának, a színészek lelkesedésének kö­szönhető. hogy — néhány esettől eltekintve — a közön­ség teljes megelégedését ér­demelték ki, sőt olyan hely is akadt, ahol egy nap két elő­adást kellett tartaniuk a na“" érdeklődés miatt Cigányprímás című operett­jét, amely a színfalhasogató, érzelgős giccs prototípusa. Ez a választás helytelen volt, mert a vidéki közönség még kialakulatlan ízlését, az ilyen darabok károsan befolyásol­ják. ügy érezzük helytelen volt a Tévedni isteni dolog című komédia bemutatása is. Ez a darab a maga erősza­kolt mondanivalójával gyen­ge kivitelével nem is aratott sikert. Az a két zenés darab, amely zeneileg is, szöveg szempontjából is adott vala mit: az Ártatlan Zsuzsi és a Viktória. A Nebántsvirág Hervé operett zenéje nagyon igényes, de a szövegkönyvé­ről hiába igyekeztek letöröl getni a port Igen sokat tett a színház a nevelésért, a nemes értelem­ben vett szórakoztatásért, ak­kor amikor mai életünket tükröző darabokat tűzött mű­sorára. Itt elsősorban a Kor­mos ég és a Menyasszonytánc bemutatóira gondolunk. He­lyes törekvés volt az Érdek- házasság bemutatása is. A darab nagy igényű, viszont egy igen jellegzetes mai prob­lémát az értelmiség városá­ba, elsősorban Pestre való törekvését tűzi tollhegyre. A prózai darabok közül átütő sikert aratott a tőkés társa­dalom visszásságait leleplező Megperzselt lányok. Adós maradt a színház egy mai szovjet színművel, a meghir­detett darabok közül pedig Gorkij Ellenségek című da­rabjával és egy Miller szín­művel. /Most folyik a színház jövő évi tervének tárgyalása, jóváhagyása. Igen fontos len­ne, hogy csak igényes prózai és zenés darabokkal rukkol­janak ki, a múltévi hiányos­ságokat kiküszöbölve. Nem lenne teljes a színház munkásságának értékelése, ha nem beszélnénk tömeg- kapcsolatairól is. Az új kö­zönség kialakítása éppen olyan szerves része a szín­ház munkájának, mint ma­ga a műsor. Ezen a téren a színház igen sokat tett. A szi- niévad megnyitása előtt szí­nészbrigádok mentek ki a na­gyobb üzemekbe, egyes ter- melőszöv0tkezetekbe, mű­sort adtak, igyekeztek szemé­lyes kapcsolatot teremteni közönséggel. Ugyanakkor nagy gondot fordítottak bérletezésre is. Több színész és rendező vállalt patronázs munkát öntevékeny csopor­toknál. Ezek és a már felso­rolt tényezők eredményeként százezer néző tapsolt a szín­ház előadásainak. Több mint kétezer bérlet kelt el, az elő ző évek bérletszámának több­szöröse. Reméljük ez a szám jövőre emelkedni fog. A színháznak a tájelőadá­sok során sikerült új közön­séget nevelnie. Azonban egy­két esetben bizony nem a leg­jobb emlékeket hagytak ma­guk után. Hangsúlyozzuk, ez az összes tájelőadásnak csak elenyésző töredéke. Azonban ezek az esetek alkalmasak arra, hogy a színház fárad­ságos munkával megalapo­zott hírnevét lerontsák. A jövőben az ilyen kisikláso­kat teljesen ki kell küszöböl­nie a színház kollektívájá­nak! Mindent összevetve sikeres év áll a színház háta mö­gött Uj közönség sorakozott fel melléjük, és a régi szín­házlátogatók is szívükbe zár­ták az együttest. A két hó­nap múlva kezdődő új évad feladata lesz, ezt a bizalmat megszilárdítani és megyénk kultúráját új, nagy lépéssel előre vinni. Hernádi Tibor Kulturális MOZAIK Idén több mint 2500 külföldi hallgató fejezte be főiskolai ta­nulmányait a Szovjetunióban. A híres moszkvai zeneakadé­mián az idén 140 fiatal zenész fe­jezte be tanulmányait. A konzer­vatórium fennállása óta kilenc- venegyedszer zárták a tanévet a diplomák átnyújtásával. • Mexikóban Chopln-klállítás nyílt a Lengyel Népköztársaság nagy- követségének rendezésében. • * A „Vieux Colonbier” nevű fran­cia színház a szófiai Nemzeti Színházban vendégszerepel. * Guinea fővárosában nagy tet­széssel fogadták a „Tíz év” és az „Éljen az Ifjúság” című kínai do­kumentumfilmeket. Az Egyesült Arab Köztársaság Marokkó fővárosában, Kabátban nagy kulturális központot létesít 15 000 kötetes könyvtárral, 700 fé­rőhelyes színházzal és sportpá­lyákkal. Szófiában 1961. június 26-től Jú­lius 10-ig nemzetközi versenyt rendeznek fiatal operaénekesek részére. A versenyen bármilyen nemzetiségű, 23—33 éves énekes részt vehet. (A „Berliner Zeltung”-b6I) Negyren játékfilmet szinkronizálnak Nyolcvan külföldi újdonság magyar feliratát készítik A Pannónia Filmstúdióban „a fordító nagyüzemben” az idén több, mint 120 külföldi film szövegét ültetik át ma­gyarra. — Az újdonságok kö­zül negyvenet szinkronizál­nak — előreláthatólag nyolcvan-nyolcvanötöt ma­gyar felirattal látnak eL A Pannónia Filmstúdióban most készül a „Bíró” olasz —spanyol filmdráma magya­rul beszélő változata. Már magyarra fordították az Eif- fei-torony árnyékában című mai tárgyú francia film szövegét, s megkezdődtek a hangfelvételek előkészületei Filmegyveleg MEGELÉGELTÉK... A Javán Rádió Társaság bejelentette, hogy július 4-től leállítanak a japán televízió­ban minden amerikai és ja­pán bűnügyi és gyilkossági TV-játékot és filmet az ifjú­ság jobb nevelése érdekében. FILM — EGY NŐI SZEREPLŐVEL A francia filmgyártást a berlini fesztiválon többek kö­zött a Zsebtolvaj című játék­donképpen nem más, mint... No, de ezt Hauff, a nagy né­met meseíró jobban el tudja majd mesélni az olvasónak, AKIK FÉLNEK AZ IGAZSÁGTÓL A IX. Mannheimi Kultúr- és Dokumentum filmhét ve­zetősége elutasította az Anna Frank űaplója és a Te és annyi más bajtársad című náciellenes filmek bemutatá­sát. A Svédországban forga­A műsort illetően akad­nak kifogásaink. A műsor­tervben 14 darab szerepelt, a terv szerint ezek közül nyolc prózai bemutató lett volna. Miután egy-egy darab a közönség érdeklődése miatt hosszabb ideig maradt mű­soron a tervezettnél, a 14 be­mutatóból csupán 12 lett. Az arány azonban eltolódott. 6 prózai és 6 zenés színmű sze­repelt a műsoron. A zenés művek közül hiányzott Fali Leo dallamgazdag Pompado- urja, ezzel szemben a színház műsorra tűzte Kálmán Imre Női és gyermek nyáriruha divat­bemutató fővárosi művészek és manekenek részvé­telével a TISZAFÜREDI FÖLDMÜ- VESSZÖVETKEZET rendezésében folyó hó 24-én 18 órakor a ti- szaparti strandon. — A bemutatott ruhák a hely- ] színen megvásárolhatók. MILYEN KÖNYVET ADJAK NÖVEKVŐ GYERMEKEM KEZÉBE? Nyár van és gyermekeinknek több az ideje olvasásra. Gazdag termésű gyermek- és ifjúsági könyvkiadásunk közepette egyre gyakrabban okoz gondot a szülők­nek ez a kérdés. Sokszor — éppen a tájé­kozatlanság miatt — azzal oldódik meg, hogy a szülő bemegy a könyvesboltba s megveszi a számára pusztán külsőre meg­tetsző könyvet, hogy örömöt okozzon gyermekének, s egyúttal olvasásra is szoktassa. Ugyanakkor nagyon kevesen gondolnak arra, hogy az ilyen hirtelen elhatározással vásárolt könyvvel éppen az ellenkező hatást érhetik el. 'A gyermek nagy érdeklődéssel veszi kezébe a köny­vet, beleolvas, s ha nem nyeri meg tetszé­sét, gyorsan le is teszi, s egy időre a kedve is elmegy az olvasástól. Mit kell tenni, hogy ilyen eset ne forduljon elő? E keretek között természetesen nem léphetünk fel a teljes tájékoztatás igé­nyével, csupán néhány tanácsot tudunk adni a szülőknek. Az alábbi sorokban a legifjabb generáció könyveivel szeretnénk foglalkozni. A GYERMEK már egész korán, az iskoláskor előtt megismerkedik a könyvvel. Első könyve a képeskönyv. Két éves kora után egyre in­kább érdeklik a színes ké­pek, a színek megragadják fi­gyelmét. Ilyenkor szívesen el­játszik a harmonikaszerűen hajtogatható leporelló kiad­ványokkal. Ha a szülőnek ideje van, a képek mellé írt versikéket is olvassa fel ne­ki, mert a gyermek ilyen kor­ban nagyon érzékeny az egy­szerű versikék lüktető ritmu­sára, csengésére. Gyakori is­mételgetéssel meg is tanulja, s ez-az első irodalmi élmé­nye. LEGKEDVESEBB KÖNY­VEI az állatokat, állattörté­neteket bemutatók. Ezek ha­tására kezd eligazodni az er­kölcs alapvető mozzanatai­ban (gonosz farkas, jószívű bárány, ravasz, hazug róka stb.). Ezért gyermekünknek ebben a korban képes-, majd éves korában már inkább meséskönyvet vegyünk, ame­lyikben állatokról szóló törté­netek vannak. Ezeket olvas­suk fel nejei, s az illusztráció­ban igazítsuk el. Vigyázni kell azonban, hogy ezek az il­lusztrációk helyes erkölcsi mozzanatokat alakítsanak ki gyermekeink fejlődő lelkivi­lágában. Ezér ne adjunk olyan meséskönyvet a kezükbe, amelyikben az illusztráció a kegyetlen jeleneteket szem­lélteti (például Szergej Mi- halkov: A három kismalac című könyve úgy ábrázolja a fúrkast tőrrel a kezében, mint egy rablót). Számtalan olyan gyermekkönyv van, amelyi­ket bátran adhatjuk gyerme­künk kezébe. Csak néhányat ezek közül: Szutyejev: Miau; Jean de Brunhoff: Babar uta­zása; Kálmán Jenő: Sicc ösz- szes kalandjai; Ali és a maj­mok; Szüreti mulatság; Vár­nai György: Az egér és az oroszlán; Szutyejev: A gomba alatt stb. ILYENKOR fokozott türe­lemre van szükség a szülők részéről, mert az állatmesék után egyre inkább megked­velik a gyermekek a hosz- szabb meséket is (4—5. év­ben), s olvasni még nem tud­nak. A mese már komoly iro­dalmi élmény a gyermek szá­mára, s mély hatással van jellemének formálódására, emberségére. Különösen ked­veltek a mesében a mesehős­nek nemes tulajdonságai, a gonosz felett aratott győzel­me, az akadályok leküzdése, s a képzelet által teremtett csodálatos világ. Egyre több mesét akarnak megismerni. BAR EGYES KUTATOK „mesekomakl’ nevezik a gyermekeknél ezt a korsza kot, már ekjcor is vonzódnak — s a későbbiek folyamán egyre inkább — a valóságos történetekhez a kisiskolások. A gyermektörténetek különö­sen kedveltek körükben. Olyan könyvek, mint például Knobloch—Bláha: A lég­gömb; Hans—Dieter Kitzig: A kisvasút; Murányi Kovács Endre: Robin Hood apródja stb. címnek tulajdonképpen mesék, de már gyermekekről szólnak, így sokszor közelebb érzik magukhoz. Vigyázni kell azonban, hogy a kapita­lista társadalom antihumani- tásából fakadó Kócos Peti jel­legű könyveke* ne vegyék kezükbe, mert ezek a gyer­mekek apróbb csínytevéseit kegyetlenül megtorló törté­neteket mondanak el (például a gyufával játszó kislány ma­gára gyújtja a házat és az il­lusztráció mutatja, hogyan ég benn). Adjuk gyermekeink kezébe a népmesék gazdag köteteit, mert ebből optimiz­must merítenek, tenniaka- rást, a gyengék segítését stb. tanulják, s ezzel helyes irányba formálják olvasá­sukkal jellemüket. Nagy József tanár Jászberény Felsőfokú Tanítóképző Int,, film képviseli majd. A film érdekessége, hogy mindössze egy női szerepe van, amelyet Marika Green 16 éves svéd filmszínésznő alakít.) Az ifjú hölgy egy Párizsban dolgozó svéd fotoriporter leánya és ■ előzőleg a párizsi opera ba­lettkarában szerepelt. (Az vi­szont lapzártáig nem derült ki, hogy Green kisasszony ál­tott Véres idők című náci-el­lenes dokumentumfilmet pe­dig a nyugatnémet mozik utasították vissza. KEZEDBEN AZ ÉLET Megmenekül-e a halálra­ítélt város? Sikerül-e a nácik által otthagyott teméntelen mennyiségű robbanóanyagot elszállítani és hatástalaníta­dozatként, tolvajként, esetleg rendőrtiszti minőségben mű­ködik közre a filmben.) A SPESSARTI FOGADÓ Sötét erdő, rablókapitány, elrabolt grófkisasszony, ke­gyetlen apa, váltságdíj és ter­mészetesen szerelem. A mese és a romantika szabályai sze­rint grófkisasszony és a rab­lókapitány között, aki tulaj­ni? Ez a szovjet film nem­csak az izgalmakat, az embert is megmutatja a maga sokré­tűségében. SIKER — EGY Mi' MONDATBAN A Szolnoki Tisza filmszín­házban 12 000 ember nézte meg egy hét leforgása alatt a Háború f béke című színes filmalkotást. Sikerrel zárult a jászberényi kulturális tanfolyam Érdekes esemény színhe­lye volt pénteken este a jászberényi Déryné művelő­dési ház. A Jászság fővárosá­ban rendezett két hetes szín­játszó és tánctanfolyam ki­lencven résztvevője adott itt számot tudásáról, arról, amit két hét alatt tanultak. Igaz, nem volt valami nagy kö­zönség, hiszen zártkörű volt a rendezvény, de ott voltak a zsűriben Lázár Magda a Népművelési Intézet, Elek Lajos és Sági Pál a megyei Tanács művelődési osztályá­nak képviselői, a tanfolyam vezetői és mások. A Békés és Szolnok megyei táncoktatókat Várhelyi La­jos, Tóth Sándor és Bomy Miklós, mig a színjátszókat Miszlay István a szolnoki Szigligeti Színház rendezője tanította két hétig. „Segéde” Tyll Attila a színház művé­sze és Berczely Gyula a mezőtúri művelődési ház ve­zetője volt. A színjátszók mai témájú darabokat mutattak be a zsűri előtt, s közülük Klein Imre a szolnoki Papírgyár fiatalja tűnt ki a „Tettének oka ismeretlen” c. egyfelvo- násos rendőrszázados szere­pében. De sikert aratott Nyíri Tibor Nyitva a kis­kapu” c. színművében Tóth Endre és még sok más fia­talról írhatnánk, aki az ál­talános amatőr szintnél na­gyobb színjátszói készséget árult el. Hasznos volt tehát a tan­folyam, melynek célja az volt, hogy a felszabadulási kulturális seregszemle ta­pasztalataiból kiindulva, ala­posabb tudású kultúrcsoport vezetőket képezzen, megta­nítsa velük a beszéd-techni­kát, a rendezést, jelmez, maszk és díszlettervezést, valamint a színjátszás alap­elemeit És ezekben a napokban a 70 táncos és a 20 színjátszó már a tsz-ekben, üzemekben, vállalatoknál hasznosítja tu­dását a szocialista kultúra terjesztése érdekében. Sok sikert kívánunk mun-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents