Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-21 / 171. szám
VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] XI. évfolyam, 171. szám. Ara 50 fillér I960. Július 21. csütörtök. Alkotó, teremtő érek Évfordulóra készülünk. Itt lesz tíz éve, hogy megalakultak hazánkban a tanácsok. Történelmileg rövid ez az idő, de előrehaladásban, fejlődésben annál gazdagabb. A kezdet nehézségei jóformán már emlékek esupán. Az első, sokszor a betűvetést is alig ismerő tanácselnök, az első dolgozó, ki még alig tudott eligazodni a feladatok tömege között, az első tanácstag, akire szinte váratlanul szakadt a megtisztelő megbízatás, hogy képviselje az államigazgatás helyi szervében a dolgozókat — már a múlté. Nem azért, mintha az elsők közül sokan kihullottak volna az idő, a kor rostáján, hanem azért, mert felnőttek megbízatásukhoz. Más emberekké váltak, olyanokká, akiknek nem jelent nagyobb gondot ma már a tervkészítés, mint annak idején az alakulásnál egyszerű akták elkészítése, intézkedések kiadása. Találóan jegyezte meg egy tanácselnök, amikor ezzel kapcsolatban azt mondta: kinőttük a gyerekcipőt, a kezdő, botladozó tanácsok erős állami és államigazgatási szervekké váltak. Valljuk be őszintén — sokan kételkedtünk abban, hogy a tanácsok képesek lesznek megoldani olyan gondokat, mint például a háború pusztításai után megszaparadott szociális, egészségügyi és kommunális feladatok. És megoldották. Az első években csak az emberségükre támaszkodhattak a végrehajtó bizottságok vezetői, a tanácstagok. A tapasztalat csak később született az emberség mellé. S természetes, hogy ez utóbbi birtokában évről évre kevesebb lett a hiba, szaporodott a megelégedett, a tanácsokban bízó emberek száma. Ez azonban csak egy része volt és marad is a tanácsi munkának, a tanácsra tartozó tennivalóknak. Hiszen többek között feladataik közé tartozott: megmutatni a falvak dolgozó parasztságának a felemelkedés, a boldogulás útját. Az első időkben nem volt ez a legnépszerűbb feladat, hiszen úttörőnek lenni egy ilyen ügyben rendszerint hálátlan dolog. A konzervatívok. maradi nézetek mellett ugyanis számolni kellett az ellenség tudatos harcával is, amely arra Irányult, hogy ^csajka mesével”, erőszakos szövetkezetesítéssel vádolva lejárassa a néphatalom helyi képviselőit. Tanácsaink többsége ebben a forradalmi változást eredményező nehéz harcban a kezdettől fogva derekasan helytállt. Ennek eredményeként megyénk jelentős részében már évekkel ezelőtt tért hódított a nagyüzemi Gazdálkodás. A tanácsok amellett, hogy az államhatalom helyi szervei, egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei is. S ha valami kitartást, megfeszített céltudatos munkát követelt, akkor e fogalom igazi tartalommal való megtöltése igen. Két dolog nehezítette a helyzetet. Egyrészt a dolgozók a múlt rendszerben teljesen kiábrándultak a közigazgatás képviselőiből. Az erőszakkal felépített válaszfalak nagyon messze lökték a munkást, a parasztot a községházától, a -„nadrágos emberektől”. Másrészt: az a fétis amit a múlt urai a hivatal köré vontak, félelemmel töltötte el az egyszerű embert, s bizalmatlanná tette. Az új helyzetben a bizalmatlanság elsősorban abban nyilvánult meg, hogy nem hitték: képesek lesznek a megválasztott tanácstagok mindazt elvégezni, amit elvégzett a hajdú, a főjegyző, elvégeztek az esküdtek. Az idő, az eltelt tíz év azokat igazolta, akik bíztak. S még a legjobban bízók reményeit is meghaladta a valóság. Mert mit láthatunk? Egyre inkább megvalósul a nagy gondolkodók hajdani álma, az új magyar falu. A szatócsboltok helyén korszerű üzletek, amelyeket mindenestül elhelyezhetnénk a megyeszékhely főutcáján is. A községekből nem kell már hét falu hosszat utazni, amíg orvost talál az ember. Minden nagyobb községben van már nemcsak orvos, de korszerű orvosi rendelő is, ahol, ha nem is mindent, de a legszükségesebb szakvizsgálatot és kezelést elvégzik. Régi falusi nyűgök: petróleumlámpa, térdig érő sár, kivilágítatlan utcák és egy sereg egyéb — hova lettek már? Szinte mindenünnen eltűntek. hiszen csak Szolnok megyében annyi járda épült, amennvi kétszer elérne Győrig. S villanyhálózatból is többet építettek egy év alatt helyi és állami erőből a tanácsok, mint a múltban tíz év alatt a „vezetésre termett, abszolút hozzáértő” helyi elöljáróságok. Mindezt látják a választók, a falvak, városok dolgozói is. És bíznak a tanácsokban. — Ezért érthető, hogy az ellen- forradalom 1956. októberében a pártszervezetek mellett elsősorban a tanácsokat támadta. Tudták az ellenforradalmárok, hogy hatalomraju- tásuk fontos feltétele a tanácsok szétverése. Rossz lóra tettek azonban, mert a dolgozók megszerették az általuk választott tanácsokat és meg is védték az ellenforradalommal szemben. Ez a bizalom segített 1956. után is a talpraállásban, a megerősödésben. A tömegekhez fűződő szoros kapcsolat volt a biztosíték arra, hogy a tanácsok megtisztítsák soraikat az oda nem való elemektől, s megkezdhessék az anyagi károk, az eszmei zűrzavar felszámolását, a sebek begyógyítását. Ebben is dicséretesen meg- állták helyüket. S az azóta eltelt közel négy esztendő újabb bizonyítékát adta tanácsaink életképességének. Az: a tény, hogy az idén több mint 93 millió forintot fordítanak a tanácsaink városaink, községeink fejlesztésére, nagyfokú önállóságra vall. Ez önmagában is komoly dolog, de ha még meg- toldjuk azzal, hogy jelentős munkát végeznek tanácsaink a kulturális tennivalók elvégzésében is. nyugodt szívvel állapíthatjuk meg: a tanácsrendszer kiállta az idők próbáját, tanácsaink felnőttek, erőben, tehetségben, tapasztalatokban sokkal gazdagabbak lettek az elmúlt tíz esztendőben. Losonczi Pál elvtárs földművelésügyi miniszter nyilatkozata a Szolnok megyei Néplapnak Kedden reggel karcsú testű repülőgép körözött a szolnoki repülőtér felett Leszállás után, a mozdulatlanná váló gépmadárból Losonczi Pál elvtára földművelésügyi miniszter ugrott ki, Dégen Imre, az • Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője kíséretében. IBnda pestre érkezett dr. HU Djuanda» az Indonéz Köztársaság első minisztere Dr. Münnich Ferenc, a Forradalmi Munkás Paraszt Kormány elnökének meghívására szerdán Budapestre érkezett dr. H. Djuanda, az Indonéz Köztársaság első minisztere. Vele együtt hazánkba látogatott felesége is. A küldöttséget több szakértő is elkísérte útjára. A ferihegyi repülőtéren a küldöttség fogadására megjelent dr. Münnich Ferenc, a Forradalmi Munkás Paraszt- Kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese, dr. Sik Endre külügyminiszter, a politikai élet számos más vezető személyisége. Megjelent a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője is. Dr. H. Djuanda és kíséretét dr. Münnich Ferenc köszöntötte: — Nagyra értékeljük az Indonéz Köztársaság kormányának mindazon erőfeszítéseit, amelyek a világbéke megszilárdítására és tartóssá tételére, a népek közötti barátság és a jó nemzetközi kapcsolatok kialakítására és fejlesztésére irányulnak. — Meggyőződésünk, hogy ex- cellenciád mostani látogatása szintén további hozzájárulást jelent Magyarország és Indonézia baráti kapcsolatainak megerősítéséhez és elmélyítéséhez — mondotta többek között. Dr. H. Djuanda az üdvözlésre válaszolva a kővetkezőket mondotta: — Örömmel, boldogan jöttem magyar földre. A hozzám és népemhez intézett kedves szavak is azt bizonyítiák. hogy a magyar nép szívében baráti érzéseket tápiái Indonézia és az indonéz nemzet iránt. Biztosítom önöket, hogy a mi szívünkben ugyanez a baráti érzés él. A nagy tapssal fogadott üdvözlő beszédek után dr. H. Djuanda dr. Münnich Ferenc társaságában elhaladt a repülőtér bet°n5án felsorakozott dolgozók hosszú sorai előtt, s köszöntötte őket. — (MTI). Negyvenkilenc új tantermet ad át megyénkben az idén aZ építőipari vállalat. Azokat, melyeknek helykijelölése idejében megtörtént, már az iskolaév kezdetére elkészítik. így 36 új tantermet már szeptember elsején birtokba vehetnek a tanulók. A többit pedig a tél beköszöntőig. Az új Iskolák átlagos készültségi foka 60 százalék felett van. A legtöbbön a belső vakolási és a szakipari munkákat végzik, így a határidők betartása biztosítottnak látszik. Jelentős erőt összpontosítottak erre a munkára. A II. negyedév során több, mint háromszáz építőipari munkás hatvanöt tanulóval dolgozik az iskoláknál. A tanévei többek között Űjszászon, Jászladányban. Kunhegyesen, Jászjákóhal— Bejártuk az ország negyedét, — tréfálkozott a miniszter elvtárs, az őt fogadó megyei vezetők előtt. Valójában leszállás előtt a tiszafüredi öntözőrendszert tekintették meg a magasból. Erről ejtettek pár szót Csáki István elvtársnak, a Szolnok megyei pártbizottság első titkárának, Csótó István elvtársnak, a Szolnok megyei tanács elnökhelyettesének és Vasadí János elvtársnak, a Középtiszai Vízügyi Igazgatóság vezetőjének. S aztán már indult is a miniszter elvtárs éa kísérete tájékozódni Szolnok megye öntözéses kultúrájának helyzetéről. Nem "véletlenül bennünket tiszteltek meg látogatásukkal. Szolnok megye az ország öntözött területének majd felét foglalja le. Ebben az évben Magyar- országon összesen 150 000 holdra juttatják el a vizet, s ebből 70 000 hold a mi megyénkben lesz. A múlt évhez mérten is szép a fejlődés nálunk. 1959- ben 39 000 holdat locsoltak állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink. — Ezidáig már az 50 000 holdnál tartunk, s a ^él a 70 ezer hold. A második 5 éves terv végére pedig egyedül Szolnok megye 160 ezer holdon termeszt kapásnövényeket, zöldségféléket, takarmánynövényt, mesterségesen odajuttatott vízzel. Ezért jöttek hozzánk. Tulajdonképpen feszített munkanap lett a látogatásból. — Reggel a Millér-telepi úszórendszerű vízkiemelőt szemlélték meg. A Milléri szivaty- tyútelephez több mint 43 ezer hold nagyságú terület tartozik, másodpercenként 6 köbméter vizet emelnek itt ki a mán, Kétpón köszöntik új tantermekben. Néhány, úgynevezett „átmenő” munkát is végeznek. Martfűn például jövőre adják át az iskolát. Tovább építik a szolnoki, 12 tantermes ipari tanuló intézetet. A IV. negyedévben Karcagon, Napok kérdése az aratás befejezése. A megye 250 ezer hold gabonavetéséből alig tízezer hold learatásával nem végeztek még csupán. Elsőnek a kunszentmártoni járás fejezte be a gabona levágását. Végzett a betakarítással a jászberényi járás, Szolnok városa, az Alattyá- ni, a Cibakház!, a Kunszentmártoni, a Mesterszállási és Tiszából. S ebben az évben a múlt évihez tnérten 1000 holddal nagyobb területen öntöztek idáig a millérparti termelőszövetkezetek. ötezer hold öntözését biztosítja ez a kis csatorna. A kőtelki EzQstkalásx T ermelőszövet kőzetbe vezetett a miniszter elvtárs útja. Elsőnek a gabonatisztítást végző Márkus Pál és Szőlős Mihály szövetkezeti gazdákkal fogott kezet, s érdeklődött a termésátlagok felől. Miután a termelőszövetkezet elnöke is hamarosan a központi tanyára érkezett, a továbbiakban ő kalauzolta a vendégeket. Az uborkaföldön éppen csomagoltak az asszonyok, az idei szép termésből. Húsz milliméter mesterséges esőt kapott a kőtelki Ezüstkalász termelőszövetkezet földje. E termelőszövetkezet komolyan veszi az öntözéses gazdálkodást. Háromezer holdas birtokukból 2000 holdat függetlenítenek majd az időjárás viszontagságaitól. Már ebben az évben is hatszáz holdon árasztanak, permeteznek, s méghozzá nagyon olcsón. Mint erről a földművelésügyi miniszter elvtársnak beszámoltak, egy 70 holdas táblát két ember három nap alatt öntözött meg náluk. Tiszasűlyön esokoládébama testű fiatalok fogadták az épülő csatorna mentén a miniszter elvtárs köszöntését. A Kókai László önkéntes ifjúsági tábor minden lakója lapáttal, kubikos talicskával sürgőit, forgott a hosszú csatorna mentén. Mind a kétszáz fis ha a tanács addigra hitelt tud biztosítani — Öcsödön is új iskola alapozásához fognak. A kisújszállási gyógypedagógiai intézetnek több, mint egy millió forint értékben építenek különböző épületeket. Az állam az idén több, mint 20 millió forintot fordít megyénk iskolahálózatának bővítésére. a Mezőtúri Gépállomás. Napokon belül az egész megyében végetér az aratás. Kisújszálláson, a szolnoki járásban és Jászberény városában is párszáz hold hiányzik már csupán. A kézi kaszások és az aratógépek kiálltak a táblából, megindultak a cséplőgépek, s a még hátramaradt kevés aratni- v&lót a kombájnok járják. atal nagyon megörült az ország és a megye vezetői látogatásának. Különösen Pál Gyula szolnoki ipari tanuló lehet büszke, hiszgn hősies munkájáért a miniszter elvtárs elismerését kapta. Ugyanígy a kunszentmártoni gimnázium tanulói, s a derekasan dolgozó karcagi diákok. A csatornaépítés legjobb brigádjánál, a Horváth Ferenc vezette szolnoki MTH-s ifiknél hosszabban időztek a vezető elvtársak. Váltakozó szépséggel, váltakozó kilátással kecsegtetett az út. Helyenként lesült a kukorica, esőért könyörgő szinte majdnem szóval vizet- kérő, kókadó növény-táblák mellett vezetett az út, az izzó nyári kánikulában. Máshol szomjasan itta a föld a hűs vizet, s üdezöld, harsogó színnel köszönte a kukorica, a szorgalmas emberek segítségét Ezt láttuk a kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezetben ahol Horváth Imre elvtárs, a Szolnok megyei pártbizottság titkára is csatlakozott a látogatókhoz. Hamar József, a megye legjobb szakaszmérnökségének, a kisújszállási szakaszmérnökség vezetője kalauzolta a határban Losonczi elvtársat A kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezet földje szikes, kötött talaj. Esőnélkül itt semmi nem teremne. Az ötletesség, a szorgalom mégis magas termésátlagot biztosít S mindössze 200 forintba kerül egy hold öntözése. A Vízügyi Igazgatóság szakemberei csu- nán annyit végeztek, kijelölték a magaslati pontokat. A termelőszövetkezet nyitotta a barázdáka, vezette a v*zet, öntözte a cukorrépát, a silókukoricát a kukoricát, s a mintaszerűen beállított rizsvetést. A kisújszállási határban akkora aszályokozta födrepedésre is akadtak, amely 8 percig nyelte a vizet. S most talán a legszebb a határuk a megyében. A miniszter elvtárs hosszan gyönyörködött kukoricájukban, cukorrépájukban, s örömmel jelentette ki: — így kell ezt csinálni. Végül este, a szolnoki folyamtelepen került sor búcsúvételre. A legközelebbi alkalomig. Mert a miniszter elvtárs gyakori vendége megyénk termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak. Most a látogatás befejeztével, a Szolnok megyei Néplap munkatársának adott nyilatkozatában üzent, megyénk termelőszövetkezeti gazdáinak. — Szép, nagyon szép, amit csinálnak. S ha továbbra is ilyen szorgalommal, törekvéssel öntöznek, mi a magunk részéről minden segítséget megadunk a Szolnok megyeieknek. De csak akkor, ha nem az államtól várnak mindent, hanem a maguk erejére támaszkodva bizonyítják be, hogy rászolgálnak a segítségadásra. B. lm. £ Negyvenkilenc új tantermet adnak át az idén Rohamléptekkel közeledik az iskolaév, égető szükség van az új tantermekre. Építésükről a következőket tudtuk meg Schmidt elvtárstól, az É. M. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat tervosztályvezetőjétől: Az utolsó napok aratási hajrája Szolnok megyében-- “.V--# — f? lenl(U3 »Hyen cukorrépát még nem láttunk** Hadi Heti, meg a v&fe NéHEK éS EMBEREK
