Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-19 / 169. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S Elégedetlen tagság — elégtelen vezetés A történet — részemről —• akkor kezdődött* amikor Tóth Margit levelét kézhez kaptam. Tele volt panasz- szal ez az írás, egy tizenhété éves lány keserűsége áradt»; minden sorából. — Adjanak tanácsot... segítsenek! — kérte. — Tudom, hogy hibás vagyok én is... Idős asszony az anyám, hatvan éves. Néha eldolgozgat még, de az ő keresetére rendszeresen nem számíthatunk. Nekem kell őrá is gondolnom. ... De a tsz-ben keÁratási versenyhíradó a város közepén szövetkezetek komplett aratóbrigádjai (ide értendő a kombájnszalma lehúzása, kazalozása és a kombájnszérűn dolgozó tsz tagok munkája is). A feltételek a következők: egy kaszával átlag 8 hold gabonát kell levágni, 100 százalékig elvégezni a szalma kazlazását és ellátni a kombájnszérű kezelését. Jutalmazásra csak e normák együttes teljesítése esetén lehet számot tartam. Itt is az első helyezett 5 ezer, a második 3 ezer és a harmadik 2 ezer forint céljutalomban részesül. A versenypontokat ismertették a szövetkezeti gazdákkal és a gépállomási dolgozókkal. A munkák végeztével a végleges eredményt egy bizottság értékeli, s ekkor adják át a céljutalmakat is. veset kaptunk, nem volt kí- .tartásom... Sóikat hiányoztam — napszámba jártam el mipden héten egyszer, — jól jött az a mellékes kis kérését ... Ezt nem vette figyelembe sem az elnök, sem a vezetőség, csak azt látták, hogy nem vagyok ott... Másnak adtak búzát, nem is egyszer, én hiába kértem... Miért kivételeznek? Az is baj, amiért szóvátet- tem néhányszor, hogy a brigádvezető nem ellenőrzi a munkát. Nem helyénvaló az, hogy ránk bizzák a teljesítmény írását. Nekünk kell feljegyezni: mennyit teljesítettünk, s a papírt beadni az irodára. Ott meg sokszor elkallódik az a kis papírfecni, ki tudja, beírják e rendesen az egységkönyvünkbe? Tudom, az enyém nincs rendesen bevezetve, mert nem létezik, hogy két és fél hónap alatt csak huszonhat egységet szereztem! De hát nem lehet szólni, mert megsértődnek. Én az idén márciusban kerültem ide. Júniusban már egyetlen napot sem hiányoztam, igyekszem, ahogy tudok ... De többet kellene a fiatalokkal törődni... Nem felületesen ítélkezni — segíteni kellene. A Hunyadi irodájában éppen előlegre várakozott néhány asszony, mikor odamentem. — Ismerik-e Tóth Margitot? — Hogyne ismernénk! Egy brigádban dolgozunk... Nyolcvannégy négyzetkilométeres kísérleti telepen tanulmányozzák a belvízkárok elhárításának legmegfelelőbb módszereit A közelmúltban dolgozták fel a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Mir- ho-Gyolesi úgynevezett kísérleti belvízöbölzetében eddig szerzett mérési adatokat. Az ország szántóinak nagy területét veszélyeztetik a vízkárok, s ebből háromezer holdat a' nem megfelelő belvízrendezés miatt állandóan közvetlen veszély fenyeget. A védekezés! tudományos megalapozására építették ki 1955 és 1958 között a Tisza- roff — Abádszalók — Kunhegyes háromszögben ezt a nyolcvannégy négyzetkilométeres kísérleti telepet. Itt műszer méri és jegyzi fel a vízmennyiséget, a meteorológiai adatokat, a párolgást, a talaj nedvességtartalmát, télen a hóréteg víztartalmát, stb. A mért adatokból máris több olyan törvényszerűséget állapítottak meg, amelyeket a további belvízrendezésnél értékesíteni, lehet. A méréseket négy-öt évig az eddigi mezőgazdasági művelési viszonyok fenntartásával folytatják, azután pedig a telep egy részét öntözési kísérleti területté alakítják át az öntözés és a belvizek közötti összefüggések tanulmányozására. A mirho-gyolcsi tapasztalatok alapján alakítják ki majd az ország más jellegű területein a további kísérleti telepeket, hogy a káros belvizek gyors elvezetésével országosan meg lehessen akadályozni a vízkárok okozta terméskiesést. (MTI). A jászárokszállási csőkutak C története I960, július 19. Műszaki előadássorozat A Közlekedési Tudományos Egyesület szolnoki csoportja műszaki dolgozók, — technikusok, mérnökök továbbképzése érdekében műszaki előadássorozatot indít, időszerű* műszaki témákról. Az első előadás I960, július 19-én, ma délután 4 óraisor, a MÁV Szolnoki Járműjavító zemi Vállalat kultúrházának vörös termében lesz megtartva. Ezúton hívjuk meg Szolnok város műszaki dolgozóit, technikusait, mérnökeit és az érdeklődőket. Jászberényben sokan megnézik a városi tanácsháza előtt felállított versenytáblát A mezőgazdasági osztály rendszeresen értékeli és kiteszi a versenyhíradóra, hogy hol tartanak az aratással, melyik termelőszövetkezet és aratóbrigád jár élen. Jutalmat is tűzött ki a városi tanács végrehajtó-bizottsága az aratási munkában legjobb eredményt elérőknek. A városban 8 termelőszövetkezeti és 5 gépállomási árigád dolgozik. Részükre s végrehajtó-bizottság 20 ezer forint céljutalmat tűzött ki feltételekhez kötve. A gépállomási traktoros brigádoknak a kévekötő aratógépre 200, a kombájnokra 25ff hold teljesítmény normát állapítottak meg. Ugyanakkor el kell végezni a szalma lehúzását és a tarlóhántást is a géppel aratott területen. A jutalmakat csak az említett normák együttes teljesítése esetén adják ki. Az első helyezett brigád 5 ezer, a második 3 ezer, a harmadik pedig 2 ezer forint cél jutalomban részesül. A mennyiségi feltételek mellett figyelembe veszik a minősé- gi munkát is. A városi tanács VB határozata alapján jutalmazásra tarthatnak számot a termelő99Gyűjt ml a mákgubót, fontos gyógyszer készül belőle”, — kilogrammonként 1.10 Ft-ot« fizet érte a földművesszövetkezet. VALÓSÁGOS KRÓNIKÁT írtak magukról a jászárokszállási Táncsics Termelőszövetkezet ifjú esőkútjai. Csecsemőnek is nevezhetnénk valamennyit, hiszen a legidősebb sem lehet egy évesnél több. Nem csoda Jászárokszálláson hírből ismerték az öntözést, a falu határában kanyargó Gyöngyös patakon kívül más természetes vizük nincsen, így hát hosszú éveken át betakarították amicske termett, mást nemigen tehettek. A nagyüzemi gazdálkodás kellett ahhoz is, hogy öntözni megtanuljanak. Na, de annak is meg van a maga története. Van itt egy tanító, mindenki ismeri, Göncző József pedagógust. Az hozott magával valami brossura félét Tiszabodról. aholis csőku- takkal oldják meg a kertészeti növények öntözését. A tanító, Bálint Imre, akkor még községi mezőgazdásznak adta át az érdekes szakírást. Bálint Imre azon nyomban Faragó József, a Táncsics Tsz elnökének orra alá nyomta.-! Mit szóinál hozzá? Az elnök várt a válasszal, hanem magához vette Bálint Imrét, s csinált belőle szövetkezeti főmezőgazdászt. Most már ketten hitték, vallották, hogy a csőkutas öntözés megváltoztathatja a jászárokszállási határ képét, a jászárokszállási termésátlagokat. Sokat beszélgettek róla a szövetkezeti gazdákkal. Volt aki hitte, volt aki tamáskodott. Hozzá kezdtek. Mostanra olyan 47—48 kútjuk üzemel. Az igazság az, hogy ennél többet fúrtak. Nem mind sikerült. Ügy szokott az lenni, a sikerek útját sikertelenségek is tarkítják. A bátortalan ilyenkor elveszti önbizalmát, a bátor embert méginkább feltüzeli a kezdeti buktató. Ez történt a jászárokszállásiakkal. Van olyan kútjuk, amelyik fúrás után azonnal beomlott. Tőle 50 méterre a másik már bőséges vizet ad. Szerkesztettek egy házi fúró berendezést, hallottak a szolnoki Vízügyi Igazgatóság Törőcsik Ignác nevű szakemberének újításáról. Attól várnak sokat Mert úgy mondják, náluk nincs megállás. Most sokkal több kútjuk van, mint a múlt évben volt, és jövőre ennél is sokkal több lesz. A JÁSZÁROKSZÁLLÁSI szövetkezeti vezetők ugyanis ceruzát, papírt kerítettek és számolgatni kezdtek. — Egy kúttal, amelyik percenként 7 —800 liter vizet ad, 5 hold földet megöntözhetnek. — A kertészet el sem képzelhető víz nélkül. A szántóföld meg búsásan fizet a vízért. 25 hold cukorrépát öntöztek meg idáig a kutakból, összesen 130 hold cukorrépa kap vizet. Már pedig 1 hold cukorrépa 1 vagon többlettermést köny- nyen megad öntözés által. Az pedig holdanként 5100 Ft jövedelemtöbbletet biztosít a szövetkezeti gazdáknak. S mindez miből? Egy 25 cm-es átmérőjű kutaeska az egész. Semmi kibélelés, ahogy megfúrták úgy marad. A kút alján vízgyűjtő réteg képződik és évekig tudják hasznosítani. Ha történetesen búzát vetnek az öntözött cukorrépa után. akkor a kutat egy fél — Aztán, mondják csak milyen munkás? — Hát.— nem valami szorgos.... Március közepén lépett a szövetkezetbe, s június 1-ig mindössze 26 munkaegység szerepel a könyvében — mutatják. Ez bizony kevés. Előkerül egy másik könyv is. Gazdája Margittal egyidőben került ide, s 89 egységet szerzett ugyanennyi idő alatt. Nagy diferencia. Mesélik, hogy a napokban beállított Margit az irodába. — Adjanak egy mázsa búzát! — ezzel lépett be az ajtón. Az ottlévők meglepődtek. Adni ugyan nem köteles a tsz, de a rászorulókat kisegítheti. Hanem azt ki is kell érdemelni... — Mázsát ugyan nem, ötven kilót kaphatsz — határozott az elnök. — Hanem lányom, azért meg kell ám dolgozni! Nem úgy, ahogy te csinálod... A kislány elrohant — úgy mondják, — s a búza maradt Azt is beszélik, sokat hiányzott. Figyelmeztették is rá, hogy megvonják tőle a háztáji földet ka ez Hly megy tovább. A vezetés körül sincs minden rendben — ez mások véleményéből is kitűnik. Hogy lehet az például, hogy Kovács Pétemé december óta dolgozik és előleget még egyszer sem kapott? Meg aztán: miért csak reggel irányítják el a munkásokat, mért nem mondják meg este, hogy hol és mit kell elvégezni? — Bizony, akad itt javítanivaló. A történetből kitűnik: Tóth Margit munkáját nem végezte rendszeresen, sokat hiányzott, — ezt ő is elismeri. De a szövetkezetnél is bőven találnak hibát. A termelőszövetkezet vagyona, a közös tulajdon nincs megfelelő kezekben a vezsenyi Hunyadiban. Nincs kellő ellenőrzés, a brigádvezetők "nem tesznek eleget kötelességüknek. Hová vezethet ez? Ne várják tétlenül a Hunyadi Tsz tagjai a bajt, előzzék meg! összefogva, a vezetőségsíel vizsgálják ki és mielőbb orvosolják a hibákat, hogy megszűnjék a tagság elégedetlensége. — rónai —> méter mélyen ledeszkázzák és nyugodtan dolgozhat fölötte a traktor. A következő évben pedig kibontják, rákapcsolják a szivattyút, motort, s áradhat a víz. Hogy mit jelent ez? A Táncsics Termelőszövetkezet ebben az évben nagy termés- és jövedelemkiesésre számíthat. A lucernamag, a vöröshere mag lesülésével. Év elején beterveztek 40 30 Ft-t munkaegységenként, s akkor 29 vagon hús leadására adták szavukat. Ma pedig ott tartanak, hogy 35 vagonnal adnak le. Ezzel már semlegesítették a magfélék terméskiesését. — Most jönnek a csőkutak. — Ezekkel pedig még az eredeti tervet is felemelhetik. Arra van kilátás, nem 40.30 Ft-ot, hanem 45.14 Ft-ot osztanak munkaegységenként. Módosították is a tervüket az új számok szerint. TERMÉSKIESÉSRE máshol is számítanak a megyében. Lám, ha ott is azt teszik, amit a jászárokszállási Táncsicsban, függetleníteni tudják magukat az időjárás viszontagságaitól. Ezért érdekes: munkaegységen, gazdaságosságon, a szövetkezeti gazdák zsebein lemérhető a jászárokszállási csőkutak története. fi. U Ismét megindult a forgalom í a szolnoki hídon A megyeszékhely lakói, s a 4 számú főútvonalon közlekedő gépjárművek vezetői osztatlan érdeklődéssel várták a szolnoki Tisza-híd „költöztetését.” Voltak, akik kételkedtek abban, hogy péntek reggeltől hétfő délig elég lesz az idő erre a nagy munkára. S nem is volt túlságosan hoszszúra méretezett idő ez. A' hídépítőknek, éjjel-nappal fáradhatatlanul kellett dolgozni, hogy határidő előtt egy nappal elvégezzék az utolsó „simításokat” is az új helyre költöztetett hídon, s átadják a forgalomnak. Fáradságot nem ismerő munkájukért köszönet illeti őket. Uj helyén a híd. * 11 óra tájban megérkezett Medved Gábor, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium mérnöke, Bors Ernő főmérnök és Szalai Dénes munkavezetővel átvizsgálta a hidat, hogy alkalmas-e a forgalom megindítására, Ellenőrzésük eredményeképpen a déli, órákban átadták a hidat a forgalomnak. Vasárnap reggel, a vasszerkezet összeerősítése befejeződött.
