Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-18 / 143. szám

1960. június 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Félév vége előtt HOGYAN VEZESSÜK A SZÖVETKEZETÉT? Jászladányiak Jászboldogbázán Jászladányon speciális szarvasmarhatenyésztési ezüstkalászos tanfolyom mű­ködik. Hallgatói mindannyian szövetkezeti gazdák, főleg állattenyésztésben dolgozók. E hét utolsó felében vizsgáztak, számot adtak felkészültségükről, elméleti tudásukról. Most ezt gyakor­lati tapasztalatokkal egészí­tik ki. Jászboldogházára, a híres szarvasmarhatenyésztő községbe utaznak vasárnap tapasztalatcserére. AZT MONDTAK Kun­szentmártonban, ha látni akaróm, hogyan fáradoznak az évi terv teljesítésén egy tsz-ben, látogassak el a ti- S7.asasi Rákócziba. El is men­tem a kertészetbe. Legalább negyven asszony figyelte kí­váncsian; ki lehet a jöve­vény. De pár percnyi barát- kozás után már megeredt a szó: — Jött volna csak pár nap­pal hamarabb. Szombaton, vagy vasárnap. Akkor látta volna igazán, hogy dolgoz­tunk. És elsorolják, hogy az fmsztől kiszóltak: küldjenek holnap káposztát, mert akkor még átveszik 3 forintért ki­lóját. Harmadnap meg már Sehet* hogy sokkal olcsóbb lesz. Fölfortyantak egy kicsit, hrjgy pont vasárnapra tud­nak üzletelni, mikor egész héten volt rá mód. Aztán jött Kelemen Mihály, a bri­gádvezető, az meg elkezdte: Majd ha a zsebet tartjuk, jobb lesz, ha egy forint he­lyett kettő vagy három ke­rül bele. Délutánra ott maradt min­denki, másnap meg már dél­re bevagonirozták a 86 má­zsa káposztát. Másnap reg­gel az volt az első, összeszá­molják: A retket köztesként termelték. Csak úgy terven felül. Abból 9—10 ezer forint körül árultak. — Ez tehát mindjárt terven felül „húz­za a Zsebünket” — kacagták. A karaláb, karfiol, káposz­ta eddig 100 ezer körül „ho­zott.’’ Ez a tervnek közel a fele. S még jön a többi ká­poszta, karfiol, mák, hagy­ma, dinnye, stb. Megdupláz­zák a tervet. Hogyan? Min­den különösebb varázslatok nélkül. Azaz, hogy mégsem. Mert ha süt a nap, letakar­ják a karfiol rózsáját, ha jó az idő, leszedik a levelet. Ha vizet óhajt a paprika, azon­nal megnyitják a csörgede­ző árkokafe Június közepét írunk, ipari üzemeink életében a féléves terv teljesítése szempontjából sorsdöntő utolsó két hét kö­vetkezik. Értekezleteken, ter­melési tanácskozásokon „tip­pek”, éLőkalkulációk születnek ilyenkor: hogy is „állunk" az első hat hónapi tervvel, ho­gyan teljesítjük azt? Épp ezért, ha nem is végle­ges, de figyelemre méltó, ér­I MOST VIRÁGZIK a mák, s a jelek szerint a féreg meglepi, ha nem permete­zik. Kelemen, a brigádvezető napok óta három mákgubó­val a zsebében jár. Akárki vezető ember arra jár, annak az orra elé dugja: — Már egy hete kiabálok, hogy jöjjenek permetezni. Ha nem jönnek, magam fogom összeteremte­ni őket Azt hiába kérdezem, hogy ki a legszorgalmasabb, leg­gondosabb, legdolgosabb a brigádban, az elnöktől a párt­titkárig mindenki, még a bri­gádvezető is csak azt vallja: Egyforma jó dolgos az mind. Azok is, akik egy éve lép­tek a közösbe, azok is, akik 10 éve itt vannak. Csak vé­letlenül tudok meg neveket. Zsoldos Lászlóné, Szántai Sándorné, Bakos Ferencné, Kelemenné, mind oly szor­galmasak. S az asszonyok kit tartanak a legjobbnak: Kele­ment a brigádvezetőt. — Ott van az mindenhol, tudja, mi­Jászfényszarun újabb két express kutat fúrtak a fia­talok. Emellett a Zöld Mező Tsz-ben a zöldborsó szedésé­nél, az uborka kapálásánál is munkálkodtak. Hozzáfog­tak a csibeálak építéséhez is. Eddig végzett társadalmi munkájuk ossz értéke 11 ezer forint m A kisújszállási KISZ ta­gok takarékossági számláján egy negyedév eredményeként 35 728 forint szerepel. A Búzakalász Tsz kiszesei pél­dául 779 forint értékű hulla­dékanyagot gyűjtöttek össze és adtak át a MÉH Vállalat­nak. Útépítésnél és a röplabda- pálya létesítésé» í4rad94fó& dekes adatok, elgondolások tükörképei az alábbiak, Tisza Bútorgyár Elsőnek a Szolnoki Tisza Bútorgyárban érdeklődtünk: milyen eredményt várnak ebben a félévben az üzem­ben? örömmel újságolták, hogy január elejétől egészen május végéig minden hónap­ban túlteljesítették a havi tervet, különösen májusban született szép eredmény: 114,6 százalék. Júniust körülbelül 110 százalékra „hozzák” és a féléves terv 5 százalékos túl­teljesítésére számítanák. Hogy mit jelent ez forint­ban és áruban? Félmillió forint termelési értéktöbble­tet, valamint az előirányzott 5.400 konyhagamitúrával szemben újabb 300, vagyis 5.700 garnitúrát, 51-es AKÖV Megyénk egyik legnagyobb közlekedési vállalatánál a múlt év hasonló időszakához viszonyítva különösen az ön­költségcsökkentésben szem­betűnő a fejlődés: 3,6 száza­lék. Minden fontos gazdasági mutatónál tervtúlteljesítést várnak ebben a félévben (tonnasuly szállítás, áruton­A népi ellenőrök megvizs­gálták egyes autójavító vál­lalatok munkáját és az autó­alkatrész-ellátással kapcsola­tos kérdéseket. Megállapítot­ták, hogy 1957—1959 között negyvenhét százalékkal gya­rapodott az ország autópark­ja, jelenleg összesen 51290 személy- és teherautóval rendelkeznek az állami in­tézmények, vállalatok és ma­gánszemélyek. A gépkocsik kor mi dolgot adjon, hogy semmivel se késsenek el. — Nemrég van ő itt, az idén dolgozik először a közösben. S ahogy idekerült, az se min­dennapi. Tavaly március ele­jén fogadott a tsz-elnökkel, hogy ő nem lesz szövetkeze­ti tag. — A fogadást elbuktam, de meg is fizettem, —mond­ja. — Most meg megmuta­tom, hogy tudok én nyers, nyakas lenni akkor is, ha a termésért, a természettel kell hadakozni. Persze, magam mit se érnék a 39 holdon. De vannak nekem jó ^kezese­im” — mondja az asszonyok­ra mutatva. ÍGY A BRIGADVEZETÖ, a brigádtagok együttesen „ke­zeskednek” hát azért, hogy a 250 ezer forint helyett őszre legalább félmillió forintot számoljanak ki a kertészeti „kötények zsebéből-’ a közös asztalra. a Jászberényi Gépállomás KISZ tagjai. Harminc fiatal végzett már eddig jelentős értékű társadalmi munkát. • Július 3 és 10. között a KISZ megyebizottsága és a megyei nőtanács kézimunka­kiállítást rendez Szolnokon, az Üttörőházban. A kiállítá­son bemutatják a kézimunka szakkörök legszebb munkáit. • A Jászfelsőszentgyörgyi Pe­tőfi Tsz KISZ tagjai a 44 hold fészkesvetésű silókuko­ricából 20 hold megművelé­sét vállalták. Holdanként 200 mázsás termést kívánnak el­érni a fiatalok. ígéretet tet­tek arra is, hogy 400 köbmé­ter silóteret kitisztítanak és azt megtöltik jóminőségű si­lóval, na és raksulytonna kilométer- terv). A 610 ezer tonnás árumozgatási tervet körül­belül 5 százalékkal teljesítik túl az előjelek szerint. Ám ehhez szükséges a teherkocsi fuvaroztatók segítsége, konk­rétan az, hogy az eddigieknél jobban szervezzék meg a kocsik kihasználását: Járműjavító Üzemi Vállalat A dolgozók és a vezetők a Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalatnál is derűlátók. Ez már 'csak azért is érthető, mert az üzem teljesítménye a félév során hónapról hó­napra javult, aminek várha­tó eredménye a féléves mér­legzáráskor a termelési terv 102, a termelékenységi terv 101,5, az önköltségcsökkentési terv 100,1 százalékos túltelje­sítése lesz. Ebben a hónap­ban főleg a darabszámos terv­nél mutatkozó lemaradás pótlása, • vagy minimumra csökkentése a fő cél. Terme­lési értékben a jelek szerint túlteljesítik a tervet. S ha „minden jól megy’*, a félév utolsó hónapjaiban is elérik vagy erősen megközelítik a májusi 2.4 millió forintos nyereséget is. megnövekedett száma a Ja­vítószolgálat fejlesztését kí­vánja, ezért három év alatt mintegy hatvanmillió forin­tot költöttek az autójavító vállalatok bővítésére, kor­szerűsítésére. A javítóválla­latok munkája azonban még mindig nem tud lépést tar­tani a gépkocsiállomány gya­rapodásával és az alkatrész- ellátás így gyakran akado­zik.— Az alkatrészelosztás egyik akadálya, hogy az or­szágban jelenleg mintegy kétszázféle személy- és két­száznyolcvan féle teherautó közlekedik és az ezekhez szükséges sokfajta alkatrész beszerzése és helyes elosz­tása igen nehézkes. Ezért helyes az a kezdeményezés, hogy a nagyobb autóparkkal rendelkező vállalatok — akár csere útján is — lehetőleg azonos típusú gépkocsikat tartsanak üzemben. Sok a panasz az autók Ja­vításának elhúzódása miatt is. Különösen vidéken ta­pasztalhatók nagyobb zava­rok, aminek fő oka a Javító­vállalatok telephelyeinek kedvezőtlen megoszlása. — Amíg az ország autóparkjá­nak 51.2 százaléka található Budapesten, az autójavító vál­lalatoknak 72 százaléka mű­ködik a fővárosban, ezért a vidéki javítóüzemek túlter­heltek. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság az autójavítás és az alkatrészellátás fejlesz­tésére több fontos javaslatot terjesztett a Gazdasági Bi­zottság elé. (MTI). iHiiMiiHiiiiiiiiiimimimmiimiiHmiiiHHHi Tízezer családi ház állami kölcsönnel Sokan keresik fel az OTP fiókjait olyanok, akik megta­karított pénzükből és állami támogatással saját otthont, családi házat építenek. Eb­ben az évben az OTP 650 millió forint hitelt nyújt erre a célra. OTP-kölcsönnel az idén eddig mintegy tízezer családi ház, lakás építését kezdték meg. A házak nagy­része az iparilag fejlett me­gyékben, így többek között Borsod megyében 1500, Pest megyében 1100, Veszprém, Győr és Fejér megyékben pe­dig 800—900 épül. A főváros­ban jelenleg 1100 családi ház épül az OTP segítségével, — ÉMTI*. (Folytatás as 1-ső oldalról J A munkaszervezéssel kap­csolatban javaslom, hogy a gépállomás brigádvezetőit eb­be a délutáni két órai meg­beszélésbe feltétlenül vonják be. Arra gondolok, hogy a gépállomás brigádvezetője minden évben a termelőszö­vetkezet vezetőségi tagjai kö­zött szerepel — 6 is vezető­ségi tagunk — s a vezetőségi ülésen és az eligazításokon minden esetben úgy beszé­lünk vele, mint a termelő- szövetkezet tagjával és a közgyűlés, a vezetőség hatá­rozatai rá is kötelező érvé­nyűek. Ezenkívül a traktoro­soknak a termelőszövetkezet három év óta jcülön díjazást ad. Úgy határoztunk, hogy minden elvégzett műszak­normáért négytized munka­egységet írunk jóvá a trak­torosnak. Ez azt jelenti, hogy egy évben átlagosan 100—110 munkaegységet kereshet a termelőszövetkezetben a gép­állomás traktorosa. Adódik a kérdés: megéri-e? Tapasz­taljuk, hogy nagyon megéri, mert módunk volt a trakto­rosokban válogatni. Minden­ki hozzánk jött szívesen, — mert mi külön is fizetünk. De kikötöttük, hogy egész éven keresztül kétszeri fi­gyelmeztetése lehet csak a traktorosnak. amit írásban adunk és a harmadik fi­gyelmeztetés esetén a meg­lévő munkaegységet elvon­juk tőle. Ha azt számoljuk, hogy a gyors és a jó mun­ka elvégzése következtében jelentkező többletbevétel mennyi és mennyi az, amit mi a traktorosoknak kifize­tünk, akkor kiderül, hogy ebből csak haszna van a szö­vetkezetnék. Néhány szóval szeretnék Azzal kezdeném, hogy 12 ezer kát. holdon gazdálko­dunk, nagy szövetkezet va­gyunk, nem mindegy tehát, milyen az üzemszervezésünk. Károm ünájló üzemegységet hoztunk létre, ezek élén üzemegységvezetők állnak. Rajtuk kívül minden üzem­egységben vannak agronó- musok és brigádvezetők. Min­den üzemegységet korszerű­sítettünk, vagyis minden üzemben darálót, kovácsmű­helyt, kerékgyártó-műhelyt építettünk, hogy az ottani munkát el tudják végezni. Legyen összhang a vezetésben Jogos kérdés, hogy egy ilyen nagy szövetkezetben hogyan működik együtt a vezetőség. Milyen az elnök, a párttitkár és a főagronó- mus egymáshoz való viszo­nya? Nálunk, ez nagyon jó, A párttitkár nem avatkozik bele a gazdasági vezetésbe oly módon, hogy az közte és az elnök között vitára ve­zetne. Ugyanúgy én sem avatkozom bele a főagronó- mus munkájába, nem keresz­tezem azt. A főagronómus 5—6 agronómussal dolgozik. Ezeknek a munkáját akkor ellenőrzőm, ha a főagronó­mus valami ok miatt távol van. A vezetőség tagjaival a mun­ka megkezdése előtt együtt beszéljük meg a munkát. — Sem a főagronómussal, sem a párttitkárral hosszú éve­ken keresztül nem volt né­zeteltérésünk, ami a terme­lés rovására vezetett volna. Foglalkozni kell a tagokkal Természetesen minden tag­nak módot kell arra adni, hogy a termelőszövetkezet vezetőivel, elsősorban az el­nökkel beszélhessen, elmond­hassa ügyes-bajos dolgait. Ugyanis a tagságnak igen sok ügyes-bajos dolga akad, amiben csak az elnök segít­het. Időt kell szabni arra, — általában a reggeli órákban. — amikor az elnök a tagok rendelkezésére áll. Az elnök­nek gondoskodnia kell arról, hogy az üzemegységvezetők este 6—7-től, vagy 8—9 óra után beszámoljanak az az­említést tenni a szövetkezeti vezetők példamutatásáról is. Ezzel kapcsolatban a magán­életről, például az italozás­ról. Nagyon rossz módszer­nek tartom azt, ha az elnök, akár az agronómus, vagy akár a brigádvezető csak egy-két fröccsre is betér a kocsmába vagy italozási hely­re. Sok olyan emberrel talál­koztam már, akik azzal akarták megindokolni ezt a dolgot, hogy „nem bírtam ki­térni a meghívás elől; azt mondták, felvágok, nem sze­retek emberek közé járni — és be kellett mennem meg­inni a fröccsökét.” — Az a véleményem, hogy egy szövetkezeten belül — még ha egyszer is tör­ténik meg ez — az az el­nök, vezető fegyelmet, ren­det soha többé nem fog tud­ni tartani. Nem kívánja a párt sem. az állam sem, hogy aszkéta életet éljünk. Ez igaz. De azt sem tartom helyesnek, hogy egy vezető munkaidő alatt kocsmába járjon és igyon va­lakivel. Amikor bemegyek a kocsmába és azt mondom egy-két embernek, hogymeg- iszok vele egy-két fröccsöt, ugyanakkor idejön a tizedik, huszadik, harmincadik em­ber és azt mondja: azzal megittál egy fröccsöt? Mi­ért? Az különb ember? stb. stb. Ezt azért mondtam eh mert több elvtárs hangoztat­ta, hogy úgy szokta csinál­ni, hogy bemegy és megisz- sza azt az egy-két fröccsöt. Mi ezt nem szoktuk csinálni. És mi megegyeztünk, hogy ezt nem szabad és nem is csináljuk. Tresser Pál Mezőhék, a Táncsics Tsz főagronómusa. nap végzett munkáról, az esetleges hiártyosságokrph — hogy időben tudjon intéz­kedni. Ügyelni kell arra, hogy ne zavarják egymás munkáját, de tudni kell egy­más munkájáról is. Akkor helyes tehát az elnök idő­beosztása, ha a reggeli órák­ban a tagság problémáival foglalkozik, este pedig meg­hallgatja a főagronómus, az üzemegységvezetők és mind­azok beszámolóját, akik fele­lős beosztásban dolgoznak. Szükség van arra, hogy a szövetkezeti vezető a tagság­gal megfelelőképpen foglal­kozzék. Itt van például a középparasztok és a földnél­küli parasztok viszonya. A közöttük lévő ellentéteket nem könnyű elsimítani. Ho­lott ma mindkét réteg egy szövetkezetben dolgozik és közös a boldogulásuk útja. Ezeket a meglévő ellentéte­ket az elnöknek és a szövet­kezeti vezetőknek kell áthi­dalni és elfelejtetni velük. Különös figyelmet érdemelnek a fiatalok Még egy dologra hívom fel a vezetők figyelmét: a ter­melőszövetkezeti fiatalság problémáira. Fontos, hogy az ifjúság érezze magát a szö­vetkezetben otthon és helyet kapjon a vezetésben is. — 1956 előtt termelőszövetkeze­tünkben zömmel 50—55—60 éves embereket láttunk a ve­zetőségben. 1957. óta kétszáz­ötvenhét fő 28 éven aluli ta­gunk van. Sokat közülük ve­zetőnek is megtettünk. Nem véletlen, hogy termelőszövet­kezetünk ifjúsága szereti a közös gazdaságot és már nem kívánkozik el onnan. Kerese­ti lehetősége megvan, kultu­rális életet él, igen jó szín­játszó-, ének- és tánccsoport­ja van a szövetkezetünknek. Minden lehetőséget biztosí­tunk, hogy jól érezzék ma­gukat a fiúk és a lányok és ne kívánkozzanak el a ter­melőszövetkezetből. Bártfai Sándor, Karcag, a Lenin Tsz Kossuth-díjas elnöke * A fenti anyagot a Földmű­velésügyi Minisztérium „Ho­gyan vezessük a szövetke­zetei” című kiadványából vet­tük át, ,Esőpótlás0 A szolnoki Kossuth tér élénk színekben pompázó virágait naponta locsolja Pintér Julianna, a szolnoki Kertészeti Vállalat dolgozója. A „KEZESEK“ bo. KISZ- hírek Két év alatt 47 százalékkal nőtt az ország gépkocsiparkja Hogyan vezessük a nagy szövetkezetei ?

Next

/
Thumbnails
Contents