Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-17 / 142. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI (SZOMOK MEGYE! ’öTmm)Jk fj* W _ zz!epltm te A MEGY El PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. évfolyam, 142. szám. Ara 50 fiüér I960, június 17, péntek. Az aratási előkészületekről tanácskozott a jászberényi pártbizottság Szerdán kibővített ülést tartott az MSZMP Jászberé­nyi városi bizottsága, amelyre meghívták az alapszerve­zetek párttitkárait, termelőszövetkezeti elnököket, a gép­állomás, állami gazdaság- és a tömegszervezetek vezetőit is. Baráth Bálint elvtárs, a városi pártbizottság mező- gazdasági előadója az első napirend során részletesen ismertette, hol tartanak a március 1-én hozott — a me­zőgazdaság helyzetére vo­natkozó — határozat végre­hajtásában. Beszámolójában elmondta, hogy a város ter­melőszövetkezetei időben vé­geztek a tavasziak vetésével és több növényféleségből je­lentősen túlteljesítették ve­téstervüket. Például a terve­zett — mintegy 1900 kát. hold lucerna'és vöröshere felülve- tés helyett közel 2700 holdat vetettek. A kukoricánál mintegy 200 holddal fölözték meg az eredeti tervet. Túl­teljesítették a silókukorica, a paradicsom és paprika vetés­tervét is. Ezen a tavaszon 42 kh. szőlőt, 50 kh gyümölcsöst telepítettek a tsz gazdái. A növényápolás helyzete Ezután a növényápolás helyzetét ismertette Baráth elvtárs. A közös gazdaságok­ban megkezdték a kukorica második gépi kapálását. Bí­rálta a beszámoló a Lenin Tsz-t, ahol a cukorrépa ve­tés művelésével megkéstek. Ennek oka többek között az is, hogy a tagok egy része nem kapcsolódott be a közös munkába, egyeseknél az alapszabályban meghatáro­zottnál jóval nagyobb a ház­táji terület és az állatállo­mány. Hasonló jelenségek a többi közös gazdaságban Is találhatók. A hibák meg­szüntetésére szolgáló intéz­kedésekről is szólt Baráth elvtárs. A beszámoló képet adott az állattenyésztés eredmé­nyeiről, a mutatkozó nehéz­ségekről, valamint a termelő­szövetkezeti építkezésekről is. A nyár legnagyobb munkájá­ról, az aratásról-cséplésrő) készített részletes intézkedé­si tervet írásban kapták meg a jelenlévők. intézkedési terv az aratásra Röviden ez is tartalmazza, milyen munkákat kell elvé­gezni az aratás megkezdése előtt, s milyen erőfeszítése­ket kell tenni a gabona be­takarításának sikeréért. A város nyolc közös gazdaságá­ban hét és félezer kát. hold kalászosnövény learatása vár a tsz gazdáira és a gép­állomási dolgozókra. Az ösz- szes gépierő munkábaállítá- sával négyezerötszáz holdon végezhetik el az aratást. Na­gyon fontos tehát, — s ezt az intézkedési terv is meg­szabja, — hogy a termelő­szövetkezetekben mindenki részt vállaljon az aratásból, s a családtagok maximális bevonására törekedjenek.^ Az ízeinek hivatalok vezetői a tsz-tagok hozzátartozóinak a betakarítás idején adják ki a szabadságot, s biztosítják ezt a lehetőséget azoknak is, — akik a tsz-ben szerződésileg aratást vállalnak. Körültekintően, részlete­sen foglalkozik a végrehaitö- bizottság intézkedési terve a versenyszellem fokozásával, a legjobban teljesítők jutal­mazásával. A kézikaszás bri­gádok közül a három leg­jobbat ötezer, háromezer és kétezer forinttal díjazzák. Hasonló jutalmazásban ré­szesül a három legjobb trak­toros brigád is, de itt az egy gépegységre jutó aratás mel­lett a tarlóhántás időbeni el­végzését, a komb-ynszalma letakaritását, a legjobb mi­nőségi munkát is figyelembe '.•eszik. A termelőszövetkeze­tek az aratógépkezelőket, a kombájn mellett dolgozókat és a kézikaszásokat a meg­határozott terület learatásá- ért munkaegységen felül ga­bonával premizálják. Ezen kívül a városi operatív bi­zottság a versenyzászlót min­dig a legjobbaknak juttatja. Június 20-ig tag­gyűléseket tartanak A termelőszövetkezeti párt­ós KISZ szervezetek június 20-ig taggyűléseken tárgyal­ják a betakarítással kapcso­latos feladatokat. Hogy mit tesznek, erről hozzászólásaikban beszéltek az üzemi, termelőszövetkeze­ti párttitkárok, tömegszerve­zeti vezetők. Nagy Lajosné a Nőtanács azon törekvéseit ismertette, amellyel az idénynapközik létesítését se­gítik. Terényi Jánosné, a Vöröskereszt és a hét egész­ségügyi állomás eddig vég­zett munkájáról, a nyári munkáknál az egészségügyi felkészülésről beszélt Konti Mihály elvtárs, a Március 15 Tsz párttitkára elmondotta, hogy az aratóbrigádokka) pontosan megbeszélik: hol, mennyi gabona betakarítása vár rájuk és versenyt szer­veznek közöttük. Ács István elvtárs, a Jászberényi Gépál­lomás igazgatója arról szá­molt be a pártbizottsági ülésnek, hogy a gépállomás miként készült fel az ara­fc^***>> ■ ‘“*‘i‘ru*L‘r'r.'jTLAv tás-cséplés és más időszerű munkák elvégzésére. Az aratás után a tarlóhántás és a nyári mélyszántás sürget A vitában felszólalt Csótó István elvtárs, a megyei ta­nács VB elnökhelyettese. Fel­szólalásában arra figyelmez­tetett, hogy az aratás, a nyári munkák időbeni elvégzése jórészt az okos, helyes szer­vezéstől függ. Tanácsolta, hogy korán — a viaszérés el­ső stádiumában — kezdjék a termelőszövetkezetek az ara­tást Ne hanyagolják el a tar­lóhántást sem, s július köze­pén fogjanak hozzá a nyári mélyszántáshoz, hogy azt mi­nél nagyobb területen végez­hessék el. A nyári munkák végzésében, a termelőszövet­kezet erősítésében óriási fel­adat hárul a tsz vezetőségére, a kommunistákra, valameny- nyi tsz-tagra — hangsúlyozta Csótó elvtárs. Megkezdődött az aratás Tegnap hajnalban négy aratógép munkába állt a Ssolnoki Állami Gazdaságban Tegnap reggel 5 órakor a megyében elsőnek megindul­tak az aratógépek, suhogtak a kaszák a Szolnoki Állami Gazdaság tiszavárkonyi üzem­egységében. Az ünnepélyes aratás-kezdetén Borbély Kál­mán, a szolnoki városi párt- bizottság munkatársa, Kiss László, az állami gazdaság párttitkára és Székely János a gazdaság szakszervezeti el­nöke vágta az első rendet, amely után négy aratógép állt munkába. A 115 holdas tavaszi árpán kezdték az aratást, ma reggel már be­állnak a gépek a 663 holdas őszi árpa táblába is. A terü­leten jó termést várnak. Ta­vaszi árpából 14, őszi árpá­ból 22 mázsás holdankénti átlagtermést. Teljes az aratási hangulat szerte a megyében. A ter­melőszövetkezetekben szom- baton-vasámap kezdenek. Szombaton a kunszentmárto­ni járás termelőszövetkeze­teinek gazdái vágják az őszi árpát, s őket követik a kun­hegyes! járás és Jászberény szövetkezeti gazdái. A megye 17 gépállomásából tizenöt­ben megtartották az aratási gépszemlét, s a gépek kivo­nultak a brigádszállásokra. Szolnok megye 250 ezer holdas kalászos vetésében 320 kombájn, 400 aratógép és 38 ezer aratópár dol­gozik napokon belül. Az á1 lami gazdaságok 30 ezer holdat aratnak s utána még egy 6—8 ezer holdat vágnak le gépeik a megye termelő- szövetkezeteiben. Az elsőnek kezdő Szolnoki Állami Gaz­daság, a szolnoki Lenin és Kossuth termelőszövetkeze­tekben segít majd az aratási munkákban* Nyolcvan mozgóbolt járja a határt Megyénkben a kereskedel­mi szervek is készülnek az aratásra. Több községben az éttermek konyháin készítik el a szövetkezeti dolgozók ebédjét Abádszalókon példá­ul 600 ebéd szállítására kö­töttek szerződést a község közös gazdaságai a földmű­vesszövetkezettel. A konyhák a nyersanyagot a termelő­szövetkezetek kertészetéből kapják, így egy-egy ebéd mindössze 1.50 forintba kerül. c Öreg vasasok búcsúztak üzemüktől Nehéz szavakat találni ar­ra, hogy hűen tolmácsoljuk azt a megható, kedves kis ünnepséget, amelyen a szol­noki Járműjavító búcsúztat­ta nyugdíjasait A kultúrház vörös termében ízlésesen megterített asztalok várták a harmincnyolc, becsületes munkában megőszült öreg vasast. A párt-, s a szakszer­vezet képviselői, vállalat ve­zetői és a meghívottak fogad­ták őket. Sok emlék; a kemény har­cok de je, 1919 hős napjai a két világháború szomorú tapasztalatai, a felszabadulás Nagy zivatarok, helyi felhőszakadások az ország északkeleti vidékein A hirtelen lehűlést hozó harmadik monszun-hullám szerdán az ország légterében nagy hőmérsékleti különbsé­geket okozott, ami hatalmas zivatargócok kialakulására vezet elsősorban az ország északikeleti és délkeleti vidé­kein. A Szinva-patak alsó fo­lyásának vidékén 26 község határát érintette a szerda délutáni zivatarfront. Na­gyobb zivatarok voltak Eger, Debrecen, Miskolc, Tokaj, Mátészalka és Orosháza kör­nyékén is. Egyes helyeken jégverés volt. Szerdán délben zúdult Bor­sodra az utóbbi idők legna­gyobb felhőszakadása. A Bükk-hegység északi vidéké­re hulló hatalmas mennyisé­gű csapadék a Harica és a Varbói völgyön tört utat a Sajószentpéter felé vezető Pitypalaty völgyön át. A le­zúduló hatalmas víztömeg percek alatt ötszörösére duz­zasztotta a Harica patakot, amely medréből kilépve, te­lefonoszlopokat sodort el, s a Varbói völgyből kitörő víztö­meggel egyesülve, elöntötte a Pitypalatyvölgy bányásztele­püléseit. öt község került az áradás sodrába, amely mint­egy 150 méter szélességben, 70—100 centiméter magasság­ban zuhogott alá. A honvéd­ségi alakulatok mellig érő vízben mentették a lakossá­got és az ingóságokat. Az ár­víz este 7 órakor tetőzött, de a mentési munkák egész éj­jel tartottak. A legutóbbi je­lentések szerint 25 ház rom- badőlt, s több ház megron­gálódott. Egy gyermek életét vesztette az árban. Igen je­lentős kárt okozott az árvíz a kerti veteményekben, a szántóföldi növényekben. Csütörtökön fokozott erő­vel folytatták a mentési és helyreállítási munkákat. A megrongálódott vízvezetéke­ket helyreállították, s meg­kezdték az ásott kutak kiszi­vattyúzását és fertőtlenítését. Az árvíz által veszélyezte­tett két bányát azonnal ki­ürítették, de már csütörtökön ismét megkezdték a részleges fenntartási munkákat. utáni éveik bizakodó, jövőbe vetett hittel telt hétköznapjai elevenedtek az idős munká­sok gondolatában, Megille- tődve foglalták el helyeiket. Nem voltak nagy, hangzatos beszédek, mikor a vezetőség búcsúztatta az üzem nevében a nyugdíjba vonulókat Egy­szerű, keresetlen, ősiinte szavak melege vette körűi a szí veket — Szeretettel, jó érzéssel gondolj anal; vissza az üzem­re. Önök több évtizeden ke­resztül törzsgárdáját képez ték a gyárnak, — mondta Tóth J. Ernő, az üzemi párt- bizottság titkára. — Sokan azok közül, akik itt ülnek most, 1919-ben fegyverrel a kézben harcoltak a prole­tárdiktatúráért. Nem szűnt meg harcuk a fasiszta elnyo­más a’att sem, mert bíztak abban, hogy győz a proletari­átus ét a munkásosztály veze­tése teszi boldoggá ennek az országnak lakóit. A fel- szabadulás kezdetén élgárdá­ját képezték az újjáépítésnek. Következetesen harcoltak a jobbért, az emberibb jövőért, azokban a nehéz napokban, az infláció idején. Évtizedekig tartó munkájuk példa legyen ifjúságunknak. Most ugyan búcsúztatunk, - de ez nem azt jelenti, hogy elválunk véglegesen. Érezzék továbbra is magukénak az üzemet. Jöj­jenek el közénk és tapasztala­taikkal segítsenek nekünk. Kisérjék figyelemmel ered­ményeinket és örüljenek ve­lünk, ha munkánkkal kiérde­meljük a büszke élüzem csil­lagot. Sárkány Géza, a városi pártb'zottság munkatársa meghatódva adta át a párt üdvözletét. Nehéz volt, hiszen tanítómesterei között ült nem egy és azok az emberek vet­ték körül most, akik útbaiga­zították a munkásmozgalom felé és ma is segítik, támo­gatják munkájában. A nyugdíjasok nevében Vincze Gábor emelkedett szólásra, hogy köszönetét mondjon harmincnyolc társa nevéber a kitüntetésért és mindannyiuk ajándékáért. — örülünk, hogy megbe­csülik munkánkat... — és itt elcsuklott az idős vasas hang­ja, aki negyven éven keresz­tül forgatta a nagykalapácsot. Ilyenkor nehéz beszélni, — fejezi be helyette Kocsá­nyi Antal, aki nyugdíjbame- nésekor becsületes munkájá­ért Kiváló Vasutas * kitünte­tést kapott. Tóth J. Ernő, az üzemi pártbizottság titkára tanító- mesterei közé ült. Nagy Sán­dor, Tóth Pali bácsi, Papp Já­nos tűzi- és rugókovácsok elevenítették fel a múltat. — Én a harminchárom év alatt összesen hat hónapot hiányoztam — mondja Tóth Pali bácsi. — Azt is csak azért, mert két esetben sérv­vel operáltak, egyszer meg a fogó ütötte fel az állam. Va­lamikor bányában kezdtem az életet... A lányom meg tanítónő... Szabó Berci bácsi arról be­szél, hogy mikor negyven év­vel ezelőtt alvázlakatosként kezdte a vasútnál, nehéz idők jártak. Megkérte a műhely­ben Szabó András asztalos kollégáját, segítsen összeesz- kábálni egy ágyat, asztalt, meg két hokedlit. — Nem is tudtam a Horthy- éra alatt többet szerezni. De most már nekünk is van! Az őszbeborult fejek he­lyeslőén bólintanak egy-egy régi epizód bizonyítására A sok harcos évet, becsületes munkában eltöltött időt vé­gig küzdő emberek egy-egy emléknél fátyolbaborult szemmel mosolyognak. — így van ez — mondja Dobos Jóska —, ha az öree vasas búcsúzik az üzemé+ől (andTási) Elegendő hűsítőitalról is gondoskodnak. Kunhegyesen, Karcagon, Jászapátiban és Öcsödön „bambi” üzemeket létesítenek. A megyében mű­ködő mind a 32 községi cuk­rászda motoros fagylaltárusí­tókat küld a határba. Az ap­róbb iparcikkek, hűsítők áru­sítását 80 mozgóbolt bonyolít­ja le. A mozgóboltok naponta többször is megjelennek egy- egy területen. elsősorban ebédszünet alatt és este a munka befejezésekor. Hatszáz ifjúsági aratópár alakult Megyénk termelőszövetke­zeteiben a nyári növényápolás mellet* minden erőt az aratás előkészítésére fordítanak. A szövetkezeti falvak apraja- nagyja készül az aratásra, hiszen az idén még szükség lesz a kézi kaszásokra is. Az idősebbek mellett a fiatalok is készenlétben állnak, hogy a legkedvezőbb időben kezd­jék meg az aratást. A KISZ szervezetek javaslatára a közös gazdaságokban eddig mintegy hatszáz ifi aratópár alakult. A rákóczifalvai Béke Tsz fiataljai elhatározták, hogy az idős tagokra eső földterületről is betakarítják a kalászosokat. A besenyszö- gi Szőke Tisza Tsz-ben KISZ aratóbrigádok kombájnok és aratógépek után végzik el az emberre váró munkákat. Tö- rökszentmiklóson a Petőfi Tsz kiszesei társadalmi munká­ban 16 hold gabona levágását vállalták. A kunszentmárto­ni járás közös gazdaságaiban a fiatalok nem szabták meg külön az aratandó terület nagyságát, hanem addig dol­goznak, míg lábon álló gabo­na lesz a határban. Háromezer mező* gazdasági munkás utazik az idén külföldre A MEDOSZ kezdeményezé­sére az állami erdőgazdasá­gok, gépállomások és terme­lőszövetkezetek több, mun­kában kitűnt dolgozóját ju­talmazzák egészben, vagy részben ingyenes külföldi utazással. A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szak- szervezetének tájékoztatása szerint az idén háromezer mezőgazdasági munkás — kö­zöttük számos termelőszövet­kezeti tag — jut el Moszkvá­ba, Berlinbe, Pozsonyba, Bu­karestbe. Varsóba és Bécsbe. TERMELŐSZÖVETKEZETI Élet dl fjödras k&tíny, A lékei- kapoiT hajó

Next

/
Thumbnails
Contents