Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-02 / 129. szám

1960. június 2.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

Két testvér — EGY CÉL

—• Különös két ember. Ha mint testvérek találkoznak, barátságosak, kedvesek, nagyon szépen megértik egymást. De ha a tsz-ről van szó, különösen ha arról, melyik közös gazdaság a jobb, rögtön megszűnik minden testvéri viszony, hivatalosabbá válik a hang. Akkor csak versenytársak, akik körömszakadtukig védik igazukat, mindenképpen túl akarva licitálni egymást.

Ezt mesélte róluk a járási tanács egyik előadója. A két elnök, Lázár Mihály és öccse Lázár József, a két tsz pedig a jászteleki Alkotmány és Tolbuchin. A két tsz „házatája” ma már nem túl nagy különbséget mutat. Pedig mindegyik más-más feltételekkel kezdte meg gazdálkodását.

A Tolbuchin Tsz a régi, központhoz közel eső uradalmi földeken alakult és néhány gazdasági épület is birtokába került. Az Alkotmány területe kedvezőtlenebb fekvésű, legtávolabbi része 12 kilométerre van a központtól. így a szállí tás több gondot és nagyobb költségeket okoz. Aztán az egykori uradalom gazdájának arra is volt esze, hogy a föld aranykorona értékét minél alacsonyabb szinten állapítsa meg, mert így kevesebb volt az adó. Ez az értékelés ma is fennmaradt, s furcsa módon a jobb üdékét alacsonyabb értékűként tartják nyilván.

Ezek a legfontosabb különbségek — amik jórészt csak voltak, mert ma már lassan kiegyenlítődnek. Az alkotmánybeliek egyáltalán nem irigykedtek a másik tsz- re, hanem azt mondták: kaparj kurta, neked is lesz. És lett! Gazdasági épületek, de főleg az állattenyésztés tekintetében már felül is múlják a mindössze egy hónappal idősebb versenytársukat. A fejlődést többek között az állandóan emelkedő munkaegység-érték is bizonyítja. 1957-ben 36,25 forint, 1958-ban 37.20 forint, 1959- ben 40, idén pedig 44,26 forintot terveztek. Ez már nem sokkal marad el a Tolbuchin idei 46,90 forintos munkaegység-értékétől.

A verseny tehát folyik — item pontosan kidolgozott szabályok szerint, csak úgy hallgotólagosan, de így talán még elevenebb, mint hivatalos formában. A Tolbuchin Tsz, viszonylag nagyobb létszámmal rendelkezik, s ez bizonyos mértékig a gazdálkodás mikéntjét is meghozza. Ha elég a munkaerő, akkor célszerű minél több munka- igényes növényt termelni. Ezt teszi a Tolbuchin Tsz.

Jövedelmének nagyobb százaléka a növénytermesztésből származik. S mert a növénytermesztés a főüzemág, könnyebb volt bevezetni a forintosított munkaegységeket is. Természetben csak annyit osztanak ki, amennyit a tsz gazdái igényelnek szükségleteik fedezésére. A többi terményt nagyüzemi úton értékesítik. így nő az áruértékesítés s az ebből eredő visszatérítés. Tavaly az áruértékesítési terv túlteljesítéséből származó visszatérítés 1700 forinttal növelte egy- egy tag évi jövedelmét.

Lázár József elnöknek köszönhető, hogy az idén már új, a premizálást is magában foglaló jövedelemelosztási módszert alkalmaznak. Nem az elvégzett munka, hanem a megtermelt mennyiség után írják a munkaegységet. Mivel a területet egyénekre osztották fel, a tagok mindent megtesznek a magasabb terméshozamokért, mert tudják, ettől függ jövedelmük. Ha megfelelő takarmánybázist tudnak teremteni, ezt a módszert az állattenyésztésben is alkalmazzák.

Más úton halad a testvér tsz, az Alkotmány. Növény- termesztés helyett itt inkább az állattenyésztést fejlesztették, mert az kevesebb munA jászberényi járás KISZ szervezetének tagjai segítséget nyújtanak a tsz-ekben folyó építkezésekhez. Jászfény- szarun a növendékistálló tetőszerkezetét rakták fel a fiatalok és a kifutó építésénél is dolgoztak. A sertésfiaztató elkészítéséből is részt vállaltak. Társadalmi munkájuk értéke 3250 forint.

*

Június 19-én a Szolnok járási KISZ bizottság „Béke és Barátság” járási ifjúsági találkozót rendez Martfűn. Az egésznapos, gazdag programú találkozón Vngor Tibor elvtárs, a szolnoki járási pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet. A kulturális seregszemlén résztvevő csoportok szereplése, járási spartakiád sportverseny és még egy sor rendezvény biztosítja a kellemes szórakozást.

m

Negyven express-kút fúrákaerőt igényel. Olyan is az állatállományuk, amivel nem sok tsz dicsekedhet. A koca- sűrűség már most is 8, száz holdanként, de még ötven előhasú kocát el is tudnak adni. A tehénsűrűség pedig tíz körül van — s a fejési átlag 3 ezer liter.

Az Alkotmányban a munkaegységérték mindig kevesebb volt 5—6 forinttal, mint a Tolbuchinban, de például a bruttó bevételben már nem sokkal maradtak el: itt 7.500, a Tolbuchinban 8 ezer forint holdanként. Még kisebb a különbség a 100 holdra eső árutermelési értéknél, mindössze 12 ezer forint. A tiszta vagyon gyarapodása a Tolbuchinban 32,8, az Alkotmánynál 32 százalék volt.

Ezek a számok is mutatják, tűnőben vannak a két gazdaság közti különbségek. S mert gazdálkodási profiljuk eltérő, nem lehet azt mondani, hogy ez a jobb, a másik rosszabb. Ezt majd eldönti a két elnök: Lázár Mihály és öccse, a három évvel fiatalabb József. A két elnök személyében két tsz vetélkedik, különböző úton haladva, de egy közös célért: melyik tud többet, olcsóbban termelni, melyik biztosít magasabb jövedelmet tagjainak.

P. M.

sát vállalták a jászberényi járás kiszesei. Áprilisban 19 kutat készítettek el, társadalmi munkájuk értéke 95 ezer forint. Májusban is jól haladtak a kutak fúrásával, rövidesen a negyvenediket is átadják rendeltetésének.

*

A Csorbái Állami Gazdaságban harminchárom KISZ- tag alakított brigádot. Elvállalták 70 hold kukorica megművelését. Tíz holdat társadalmi munkával művelnek, s itt 40 mázsás kukoricatermést (májusi morzsolt) kívánnak elérni holdanként. Az állami gazdasági fiatalok 25 hold területtel neveztek be a 200 mázsás cukorrépatermesztési mozgalomba. öt hold területen — ahol társadalmi munkában végzik el a művelést — 300 mázsás termést akarnak elérni.

Kí SB-élet

'yC

»Anyánk kérése volt«

Ült az asszony mozdulat- lanul. A körülötte lévő zaj eltompította háborgását. — Ahogy a párttitkár az asztal mellé állt, csend lett, s ez Lukácsáéban ismét felkorbácsolta az érzéseket. A titkár szava mint nehéz, hideg kőhalmaz rakodott fejére, szí- vére:

— Lukácsné esetét rendkU vüli taggyűlésen tanácskozzuk meg. Mondják el az elv- társak, mit mondjunk neki, aki tíz éves párttagsága ellenére pappal temettette az édesanyját. így az a furcsa helyzet állt elő, hgy mi, párttagok ott álltunk a koporsó mellett, hallgattuk a papi prédikációt. A férje, a tanácselnök meg el sem jött az anyósa temetésére.

Hosszú csend volt. Csak Lukácsné fojtott zokogása hallatszott. Nagy Gábor, az agronómus szólalt meg. Eny- nyit mondott kurtán, hidegen:

— Nem ezt vártuk tőle.

Juhász László, az egyik

munkacsapatvezető megtoldotta:

— Most amikor már pár- tonkívüliek is olyan sokszor egyházi szertartás nélkül, velünk, a párttagokkal bú- c súztatják szer etett eiket.

Nagy Béla brigádvezetőé

lett q szó, Akadozva ragadta*

i= Tudjátok jól, Róza nem egyedüli gyerek volt. Biztos a testvérek akarták így.

A többiek leintették Na* gyot.

— Akkor se szabadna így megalkudnia. A vallás párton belül nem magánügy, erről Lukácsné még nekünk is sokat beszélt, szeminárium vezető volt. És pont ő szegi meg amit tanított„

Nagy Béla mondott volna még saját véleménye védelmében, de szavát elnyomta a hangzavar. Csak a párttitkár intésére kapott szót ismét

— Tudom, én is tartom, hogy nem magánügy a vallás miközöttünk. S hiszem, hogy Lukácsné se vallott mást akkor sem, mikor a pap a búcsúztatót mondta. De fordítsuk meg a dolgot. Az ember sem „magánügy”. Az ember, aki elveszti az anyját, s ittmarad a maró fájdalommal. Utánam az szóljon, aki a haláleset híre elment Lu- kácsnéhoz, s megkérdezte: kell-e valami segítség.

Az ismétlődő csendben valaki felkiáltott:

■<= Szóljon Lukácsné, mondja el, hogy történt. — A sűrű. helyeslésre az asszony az előtte ülő székre támaszkodva lassan felállt, beszélt:

— Még ég az anyám, ? én

már éreztem, hogy gyenge leszek. Anyám kívánsága volt, hogy pappal temettessük el, s ezt a nyolc testvér közül hatan megígérték neki. Mit tehettem volna haldokló anyám, a testvéreim ellen? A postára, ahol apám sokáig dolgozott, elmentem. Kerestem a párttitkárt, de hogy pap is lesz, nem vállalta a búcsúztatót. Anyám sohse volt párttag, kihez mehettem volna máshoz? Hisz aki a községben legtöbbször búcsúztatni szokott, a férjem, a tanácselnök úgy sem jött volna eL

Az asszony könnyei újból megeredtek, s visszarogyott a székbe. Soósné szólt, akivel Lukácsné együtt dolgozik a Szabadság Tsz-ben:

— Talán a leghibásabb én vagyok. Tudtam Lukácsné vergődéséről, de hallgattam. Pedig nekem kötelességem lett volna okosan gondolkodni. Bizalmija is, munkatársa i vagyok. Mégis elintéztem annyival, hogy a haláleset miatt vigasztaltam őt. A „kényes kérdést” én is elhallgattam. Ha Lukácsnét elmarasztalják én is megérdemlem.

Soósné után Papp Lajos:

— És az elnök elvtárs nem segített a feleségének?

— Mit segíthetett volna? Az ember másoknak sokszor több biztatást tud adni, mint saját magának.

így hullámzott a yga, » az

A Hazafias Népfront kedves vendégei O megyénkbe látogattak

i •

Tegnap megyénkbe látogatott a Hazafias Népfront II. kongresszusára hazánkba érkezett bolgár delegáció. Kirill Kliszurszki, a Bolgár Hazafias Arcvonal elnökségének tagja, a delegáció vezetője és Sztanju Szirakov, a Hazafias Arcvonal Tarnovó megyei bizottságának elnöke, Harmati Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára kíséretében baráti megbeszélésen vettek részt a megyei párt- és tanácsszervek vezetőivel, a népfront-mozgalom vezető aktí- vistáivaL A beszélgetésen résztvett Váczi Sándor elvtárs, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára és Horváth Imre elvtárs, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára, a megyei népfront-bizottság elnöke és Pallai Sándorné elvtársnő, a népfront-bizottság megyei titkára.

Kapás Rezső elvtárs, a városi tanács VB elnöke üdvözölte a megyénkbe érkezett vendégeket A baráti eszmecsere során sok hasznos tapasztalat cserélt gazdát. Kliszurszki elvtárs ismertette a 3 millió 300 ezer főt számláló Bolgár Hazafias Arcvonal megalakulását történelmi jelentőségű harcát a fasizmus ellen. Elmondotta, hogy a Hazafias Arcvonal jelenleg legfontosabb feladatának a párt és a kormány által kitűzött feladatok megvalósítását tartja. Céljuk: egyre szorosabbra fűzni a párttagok és pártonkívüliek egységét, mozgósítani a társadalom minden rétegét a szocializmus építésére.

Elmondották a bolgár elvtársak, hogy jő benyomással távoztak a népfront-kongresz- szusról. Az elhangzott beszámolók és a vita azt tükrözték, hogy a magyar népfrontmozgalom erős, egészségesen fejlődik és tevékenysége igen hasznos a szocializmus ügyének.

Szirakov elvtárs javasolta, hogy Szolnok megye és a bulgáriai Tarnovó megye kössenek szorosabb barátságot, rendszeresítsék a tapasztalatok kicserélését.

Szívélyes búcsúzkodás után vendégeink Karcagra utaztak.

Népfront-nap

Karcagon

Tegnap Karcag termelőszövetkezeti városban a Hazaóra mutatója már éjfélt közelített, amikor Lovas Imre, a párttitkár összefoglalta:

— Nem volt könnyű dolgunk, fogós volt a lecke, amit nekünk, felnőtteknek alakuló új életünk iskolájában a nagy tanító, a Sors feladott. Annyi sikeres tétel után ezt nem jól oldottuk meg. Igaza van Nagy Bélának, Rózát magára hagytuk. Épp akkor, mikor fájdalma enyhítéséhez várt volna segítséget.

*= Igen, Soósné elvtársnő, maga is hibázott. Én is, az elvtársak is. Hisz mindannyiunk szereti, félti, vagy féltette az édesanyját. Tanuljunk saját esetünkből. S ezennel javaslom a pártvezetőség másik két tagjának: módosítsuk beterjesztett javaslatunkat, írjuk e rendkívüli taggyűlés jegyzőkönyvébe, hogy Lukács Gábornét a pártfegyelem megsértése miatt figyelmeztetjük. De írjuk mellé azt is, ami számunkra tanulság: egymás segítsége, biztatása nélkül sohse lehetünk elég erősek. S egymás segítése nél- ,áxl sohse hihetjük azt, hogy jól dolgoztunk.

A párttagság egyhangúlag szavazott.

Lukácsné, aki három héttel ezelőtt temette el 75 éves édesanyját, ezen az estén, — először azóta — könnytelen vánkoson szenderült álomba.

Molsi Esztit

fias Népfront népfront-napot rendezett. Délelőtt a gyulai tanács küldöttsége tekintette meg a várost, majd tíz órára két budapesti egyetem professzorainak, tanszékvezetőinek delegációja érkezett meg. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa azzal a céllal hívta meg Karcagra tudományos életünk képviselőit, hogy segítsenek a termelőszövetkezetek gyakorlati munkájában.

Az országos hírű tudósok között Rázsó Imre akadémikus, Macskási Árpád professzor, dr. Holló János egyetemi tanár, dr. Kiár János egy. tanár és több más neves személy érkezett. A városi pártbizottság, a tanács vezetői és a termelőszövetkezetek elnökei fogadták tudományos életünk képviselőit. Délelőtt a karcagi termelőszövetkezetek építkezési, tervezési, üzemszervezési gondjaival ismerkedtek a professzorok. — Ebéd után bejárták a termelőszövetkezeteket s helyben adtak hasznos tanácsokat.

A Minisztertanács meghallgatta és jóváhagyta a jelentést: hogyan gazdálkodnak a tanácsok a községfejlesztési alappal. Az eredményekről és a tervekről a kormány tanácsi szervek osztályán tájékoztatták a Magyar Távirati Iroda tudósítóját:

— Hazánkban évről évre számottevőbb a községfejlesztési alap, az az összeg, amelyet nagyrészben a község ad össze a városok és falvak gyarapítására, s amely mind jobban kiegészíti a népgazdaság gondoskodását. Ennek a hozzájárulásnak nagy jelentőségét az is bizonyítja, hogy az alap megteremtése, 1955 óta tanácsaink több mint két és félmilliárd forint értékű beruházást (3 felújítást végeztek el belőle. .

— Az idén arról számolhatunk be, hogy tovább növekedett a tanácsok és a lakosság alkotó, kezdeményező kedve. A tervek szerint a községfejlesztési alap bevételei ebben az évben csaknem elérik a kétmilliárd forintot. Tehát 1958 óta több mint háromszorosára nőtt ez az összeg. A lakosság hozzájárulása 20 százalékkal magasabb a múlt évinél. Ez azért is nagyjelentőségű, mert ennek mértékét az emberek véleményének meghallgatása után határozta meg a tanácsülés. Az ország népe ezenkívül több mint 140 millió forint értékű társadalmi munkát vállalt-T- A községfejlesztési alap

Határjárás után ismét találkoztak Karcag és a kunsági városok vezetőivel. — Mint mondották, maguk is sokat tanultak a nap folyamán s ezzel a látogatással csak elkezdődött kapcsolatuk a termelőszövetkezeti várossal.

Ugyancsak délután érkezett meg a karcagi Dimitrov Tsz-be a Hazafias Népfront országos kongresszusán résztvett bolgár küldöttség. Kiril Kliszurszki, a Bolgár Hazafi as Arcvonal elnökségéne' tagja, Sztanju Szirakov, Hazafias Arcvonal Tarnot megyei bizottságának elnök akit elkísért Harmati Sándr a Hazafias Népfront Örs; gos Tanácsának titkára, Váczi Sándor, az MSZ1 Szolnok megyei Bizottsá nak titkára, Pallai Sándo' a Hazafias Népfront Szo«^ megyei Bizottságának titkát ra. A Dimitrov Tsz székházában Szilvási Lajos ismertette termelőszövetkezetük életét a bolgár vendégekkel. Majd a bolgár küldöttség bejárta a Dimitrov Tsz földjeit.

Este a KISZ Központi Bizottságának művészegyüttese műsorával zárult- a karcagi népfront nap.

nagyrészét ebben az évben kommunális és kulturális célokra fordítják. A művelődési feladatok megoldására szánt összeg 92 százalékkal, a szociális és egészségügyi kiadások pedig 115 százalékkal magasabbak a tavalyinál. Mind inkább tért hódít az a törekvés, hogy a községfejlesztési alapból kiegészítik az állami beruházási hiteleket. így a lakosság az eddiginél inkább érdekeltté válik az állami beruházásokban, tervszerűbbé válik a központi és helyi erőforrások felhasználása.

— A községfejlesztési alapból 1 200 000 négyzetméter szilárd utat és 1 800 000 négyzetméter járdát építenek. — Tervezik 322 000 négyzetméter piacterület burkolását. Az ■utcákon, tereken 16 000 új lámpát szerelnek fel, 197 autóbuszvárótermet emelnek. Ezenkívül, nagyrészt falvakban, 97 fürdőt, 76 törpevíz- művet, 30 víztárolót építenek. A tervekben 152 orvosi rendelő, 28 egészségház, 104 orvoslakás is szerepel. — A gyermekotthonok férőhelyeinek számát 538-al gyarapítják, 153 teremmel az óvodái és 379 teremmel az általános iskolai hálózatot bővítik. Ebben az évben egyébként 17 új középiskolai tantermet, hat tornatermet, 48 pedagóguslakást is átadnak rendeltetésének. A községfejlesztési alapból ezenkívül 460 művelődési házat, illetve otthont építenek — hangzott a tájékoztatás. (MTI).

Korszetű csibe-elönevelí

A kisújszállási Ady Termelőszövetkezetben az idén építették a képen látható, ötezer csibe nevelésére alkalmas előnevelő!. A csibék 6—7 hetes korukig maradnak itt s utána a baromfitelepre kerülnek. Nagy Sándorné és Farkas Erzsébet gondozza itt $ kis pelyhes jószágokat

Az idén 140 millió forint értékű társadalmi munkát vállalt az ország népe