Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-11 / 137. szám

■ SZOLNOK MEG í El NÉPLAP S I960, június 1L 5,Brigádéról66 lesz a tiszasűlyi táborban A karcagi Mezőgazdasági Technikumban most csak az érettségire készülő fiata­lokat találjuk. No, meg a le­velező tanfolyam résztvevőit, akik szintén az év végi vizs­ga anyagával birkóznak. Az ,érettsőgizőfc egyébként elhú­zódnak a dús lombú fák alá, vagy valamelyik tanterem csendes zugába, s elmélyed­nek a tanulásban. Szőke Norbert, a jászte­leki tsz tag fia is egyedül ül­dögél a tanteremben. Köny­veibe, füzeteibe mélyedt. Ű is érettségiző. Derűs szeme, , nyugodt arca nem sejti a várakozással tele izgalmat, mellyel e nagy esemény elé tekint. A másik, amire szintén gyakran gondol, az a két hét, melyet társaival és brigádjával majd a tiszasűlyi építőtáborban tolt. Nem ismeretlen az itt tanuló fiataloknak a fizikai munka. A mezőgazdaság leendő szakemberei a gyakori lati foglalkozásokon, s a társadalmi munka során is min-i dig derekasan dolgoztak. Tavaly a technikumhoz vezető beton út és a kollégium építésénél szorgoskodtak a fiúk. S emellett a termelőszövetkezetekben is segítettek, ha erre szükség volt. Feltörte a kezüket a csákány vagy a lapát? Semmi az, régen meggyógyult, nem is érdemes szóba hozni. De azt igen, hogy a technikum tanúién sze* mélyenként 200 társadalmi munkaórát teljesítettek. Most a lelkes, dolgos ifik közül több mint harminc, az ifjúsági táborba készül. Amikor még csak beszélget­tek a jelentkezésről a fiúk, azt mondták Szőke Norbert- neki megyünk, ha te leszel a brigadéros”. S hogy így meg lett a vezető, egy-kettőre a brigád is megalakult. Azt a célt tűzték maguk elé, hogy az ifjú csatorna-építők között megszerzik az első helyet. N. K. Fordítsunk nagyobb tigyelmet a szállítási munkák megszervezésére A gazdálkodás tervszerű irányítása a helyes munka- szervezés elengedhetetlen kö­vetelmény, Termelőszövet­kezetek munkaszervezése ál­landóan napirenden lévő probléma, aminek megoldása komoly felkészültséget kí­ván, mind gyakorlati* mind elméleti vonatkozásban. A munka helyes szervezése részfeladatok tervszerű meg­valósításának a láncolata. Egyik’ fontos láncszem a szállítási munkák gazdaságos irányítása, a szállító eszkö­zök rendeltetésszerű haszná­lata, A szállítási munka egész évben jelentkező gazdasági tevékenység, s a munka idényjellegénél fogva annak megoszlása időszakonként változó. Nagy mértékben be­folyásolja az időjárás alaku­lása is. Igen komoly mérték­ben terheli a termelést a szállítás. Különösen abban az esetben, ha az nem saját szállítóeszközzel történik (pl. gépállomási zetor) továbbá nem teljesítményre dolgozik, hanem órabért kell fizetni a szállító jármű igénybevételé­ért. Gondoljunk csak azok­ra az esetekre, amikor órá­kon keresztül — akár a hely­telen irányítás vagy ember­hiány miatt — áll a jármű. Ugyancsak igen drágítja a szállítást az a körülmény, amikor több, illetőleg keve­sebb munkaidőt alkalmazunk egy szállító jármű kiszolgá­lására, mint amennyi szüksé­ges. A szállítás távolsága, a szállítandó anyag stb. meg­szabja azt, hogy milyen jár­művet alkalmazzunk a szál­lítás lebonyolítására. Általá­ban hosszabb távolságra való szállításnál a gyorsabb gép­járművet, míg majoron be­lüli szállításra fogatot alkal­mazzunk. Nem lehet a gép­jármű és lófogat szállítási költségének összehasonlítá­sát a távolság, a rakodási súly kihasználása, az alkal­mazott rakodómunkások szá­ma és szállítási távolság fi­gyelembe vétele nélkül megtenni. Egyes tsz-ekben központi­lag irányítják a gépjárműve­ket, a brigádoktól beérkező igény alapján, mig más he­lyen csak a tehergépkocsi irányítása történik központi­lag, s az egyéb szállító jár­művek irányítása kifejezet­ten a brigádvezető hatáskö­rébe tartozik. Ez utóbbi meg­oldást alkalmazzuk mi is. A tehergépkocsikat az elnökhe­lyettes irányította, az egyéb járműveket a szállítási igény elosztása alapján a brigádve­zetők Az univerzálgépek brigád-irányítása azért is he­lyes, mert a talaj- vetési- növényápolási munkák, to­vábbá a szállítás szervezés egységbe hozhatók. Emellett a tehergépkocsik szükség szerint segítenek előzetes igénybejelentés alapján a brigádok szállítási munkájá­ban. A sok éves tapasztalat szabja meg a helyes szerve­zési formát minden szövetke­zetben. Egy a fontos: az ed­digieknél sokkal nagyobb gondot fordítsunk a szállítási munka megszervezésére, tö­rekedjünk arra, hogy a mini­málisra csökkentsük a kü­lönben nagy terhet jelentő szállítási költségeket. Kasza Béla főagronómus Turkeve, Búzakalász Tsz. 10 napos karton■ és selyem napot rendez a Tiszafoldvári Földművesszövetkezet június 10-20-áa Bő választékban találhat a vásárló emprimé, toft* nylon, karton és szaténkarton anyagokat /2-án MŰSOROS MAGYARNÓTA-ESTET rendez a földművesszövetkezet vendéglő-étterme Wplíi 1 crvk a Duclos utcában Hírük rég túljutott megye és országhatáron. Műveik­nek örült, ki hozzájuthatott, s aki még nem: vágyakozva beszél róla, akár a Moszk­vics autóról szokást „Sajnos, kevesen vagyunk, alig negyvenen” — magya­rázza a karcagi kályhások legjelesebbike és vezetője, a népművészet mesterei Rusói István. Jó is, rossz is ez. Hiszen havi 70—80 eserépkályhánái többet nem tudnak készíte­ni, viszont azt sem akarják, hogy ez a csodásán szép mű­vészet uniformizálódjék, gyá­ri jelleget öltsön. Valóban, nem1 kályhás nagyipart, hanem a kályhás népművészet alkotó házát láttuk Karcagon a Ducios utcai Háziipari Termelőszö­vetkezetben. Ilyen nyári hőségben bi­zonyára ,4zzadságos” olvasr- mánynak tűnik pontosan a téli hideg harapását enyhítő cserépkályhákról, kályhások­ról írni — mégis érdemes. Kinn az udvaron ázik az agyag, hogy folyami homok­kal ,,összeházasítva”, agyag­szűrőn átgyúrva a formázó műhelyekbe kerüljön. Mesterei e műhelyekben a szakmának: Olajos Róza, ki olyan szemes csempéket ké­szít, akár egy modell. Vagy András Mártonná, Székely Margit, Jónás Ilona, ifj. Be­de Lajos és a többiek. Rusói mester és Patócs Béla mázolják a csempét; nem több, nem kevesebb, pontosan egy milliméter vas­tagságú mázzal „löttyintik” le. — Mi a legizgalmasabb ebben a szakmában? — kér­dem K. Tóth Pál égetőt, aki társával, Kun Lajos segéd­munkással az egyik kemen­ce 50 Celsius fokos előteré­ben dolgozik. —* A kemencebontás — vágja rá azonnal. — Negy­venezer forintot érő csempe ég egyszerre egy kemencé­ben, s a három kemencénél hatszor bontunk hetenként. „Sikerült-e az égetés?” — ezért izgatott ilyenkor min­denki. De nincs semmi baj. A csonttá száradt fával gya­korlattal szép árut készí­tünk. Három kemencében izzik fehéren a csempe 900—1000 Celsius fokon, a kémlelő­lyuk tanulsága szerint. Ezek után érthető, hogy kész kályhákra is kíváncsiak voltunk. Ám, nem volt sze­rencsénk. — Nincs raktárunk, de nem is kell. A kész kályhá­kat azonnal szállítják a meg­rendelőknek, akik mindig többen vannak, mint a kály­hák — hangzott a magyará­zat. S ha Bem is sikerült kész kályhákat látni, mégis érde­mes volt ellátogatni a Due- los utcába. Nemcsak azért, hogy írjunk e szép, de ne­héz művészet művelőiről* —■ másért is. Mintákat láttunk itt, Ru­sói mester modelljeit, ame­lyek újabb és újabb motívu­mokkal díszítik a híres kar­cagi cseré pkályhákat. Van hatféle margarétád, különfé­le füredi, négyféle kun-min­ta, láttunk esokros mintát, melyre első díjat, kapott al­kotója az országos népmű­vészeti kiállításon. Az úgy­nevezett népi madárt az új­jáépülő hortobágyi csárdába kerülő kilenc karcagi kály­hán láthatjuk majdan vi­szont. De nemcsak sajátmaguk- ra, az érdeklődőkre is gon­dol Rusói István. Mezőtúrra, Lengyelországba* Németor­szágba adnak újabb kunsági motívumokat, ami neru is nehéz, hiszea van miből. — Vagy 59 féle variációt alko­tott a közei 20 fajta alap­mintából eddig Rusói Ist­ván, — jut tehát máshová is. S amikor megkérdeztük a mestert: mit szeretne még mint boldog és elégedett ember, ezt válaszolta« — Valamikor szobrászatét is tanultam. De sajnos, alig van időm e szenvedélynek hódolni Most egy női ala­kot szeretnék alkotni, a fe­nyő és rózsafák közé, a szö- kőkútra a parkunkba. Mert mi nemcsak a szép kályhák­ra, hanem a környezet, — munkahelyünk szépítésére is állandóan gondolunk ... — bubor — te pihen Baiafonbogláron a Biztosítási Önsegélyezési Cso­port üdülőjében. Az üdülés minden költségét a termelő­szövetkezet fizette. Ebben az évben még körülbelül nyolc­tíz szorgalmas szövetkezeti gazdát küld el a tsz kéthetes pihenésre. Vállalatok útján 91 ezer fo­rint értékű kertészeti termé­ket értékesítettek, a szolno­ki üzletek pedig több mint hatezer forint értékű, újdon­ságot, elsősorban cseresznyét és földiepret vásároltak tő­lük. A kertészetből szárma­zó jövedelem lehetőséget ad arra, hogy rendszeresen fi­zessenek munkaegység előle­get. Ezidőszerint havonta minden munkaegységre tíz forint előleget juttatnak. FSagronómusok országos értekezlete A Földművelésügyi Mi­nisztérium növénytermesztési főigazgatósága csütörtökön egésznapos értekezletet ren­dezett a tiszántúli és a Duna- Tisza-közti megyék, vala­mint az országos jellegű vál­lalatok — mint például a MEZÖMAG -— főagronómu- sai részére. A tahácskozás megtartására Karcagon, a be­rekfürdői művelődési házban került sor. Dr. Bajcsy Ede, minisztéri­umi ostzályvezető helyettes tartott előadást a nyári nö­vényápolási munkák végzésé­ről, valamint az aratási fel­készülésről. Az előadást vita követte, melynek során a megyei főagronómusok be­számoltak egy-egy megye mezőgazdasági munkáinak állásáról és megbeszélték az adott időszak legfontosabb feladatait. Az értekezlet a késő délutáni órákban ért véget. Az idén százötven­ezer holdat mentesí­tenek a belvizektől Hazánkban a belvizleveze- tő-rendszerek építésére, fel­újítására és fenntartására 160 millió forintot költenek ebben az évben: hatmillió köbméternyi földmunkát vé­geznek el, s ezzel 150 ezer holdnyi területen teszik biztonságosabbá a mezőgaz­dasági termelést. A legnagyobb arányú bel­víz rendezés Hajdú megyé­ben és a Duna—Tisza közén indult Nagyarányú belvízmentesí­tő rendszer kiépítésén dol­goznak Békés és Győr me­gyében is. A magyar-román, illetve a magyar-osztrák víz­ügyi egyezmény alapján. — (MTI), Szárnyas hajók a Fekete tengeren Moszkva (MTI). Rövide­sem üzembehelyezik a Fekete tengeren a Meteor típusú szárnyas hajókat. A víz alat­ti szárnyakra felépített hajó, fedélzetén 150 utassal órán­ként 40 tengeri mérföldes se­bességet érhet el. Az új ha­jók a Krim félsziget és a Fe­kete tenger kaukázusi partvi­dékének forgalmát bonyolít­ják le. | Balatonbogláron üdül a szolnoki Lenin Tsz négy fagja A Jó munka jutalmául két­hetes balatoni üdülésre küld­te négy tagját a szolnoki Le­nin Tsz vezetősége. Homyik Anna és Rácz Ist­ván növénytermesztési, Bá­nyai Józsefné kertészeti dol­gozó és Gyetvai László ser­tésgondozó már második he­Százezer forint jövedelem « kertészetből Ä szandaszöllősi Vörös Mező Termelőszövetkezetnek egyik jól jövedelmező üzem­ága a kertészkedés. A gyü­mölcs, szőlő, cseresznye, föl- diepar, zöldborsó és egyéb zöldségfélék évente tetemes bevételt biztosítanak a kö­zösségnek. Ezekben a napok­ban is szinte egymást érik a szekerek, teherautók, ame­lyek az idei termést szállít­ják. Áprilisban és májusban például a nagykereskedelmi Medencének mé A tűrkevei Búzakalász Tsz strandfürdője kömyékszerte kedvelt gyógy- és pihenő­hely. Volt olyan vasárnap, melyen 8 ezer 500 fürödni vágyó kereste fel. Érthető, hogy a három — 20x10, 10x10 és 5x10 méteres — meden­cébe számosán csak kíván­koztak; de megmártózniok nem sikerült.» Az utóbbi időben mind többet beszélgetnek a strand- tulajdonos szövetkezetiek ar­ról, hogy új, versenycélokra is alkalmas 33x20 méteres, nyolc startköves medencét kellene építeni. Ilyet terve­zett a jászárokszállásiak ré­szére Dúsa István építész­mérnök. A legérdeklődőbb gazdák már számot is vetették a le­hetőségekkel. Helyben nincs hiány a fürdő területén; tár­sadalmi munkában sem len­ne a szövetkezetiek és a töb­bi kevi részéről. Pénz és anyag kellene még. A Búzakalász Tsz-ben bi­zakodva említik: ha Karcag kapott gömbvasat, cementet bizonyára jutna Túrkevé- nek is. £ a forint?.» Az említett arányú uszo­da felépítéséhez szükséges anyag ára kereken 600 ezer forint Ebben az évben a tsz olcsóbb, ugyanakkor megfe­lelőbb baromfiszállás építé­sénél megtakarított 320 ezer arinfot. Rapidtox-sée vásár­lására idén nem kerülhet sor, 90 ezer forint felszaba­dul. Természetesen ahhoz, hogy ezeket az összegeket az eredetitől eltérő célokra használhassák, ahhoz a köz­gyűlés, majd a megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának hozzájárulása szük­séges. Érdemes elgondolkod­ni azon, hogy a fürdő már jelenlegi méreteiben Is évi 80—100 ezer forint nettójöve­delmet hoz. Az építés költ­ségei tehát igen hamar — hat év alatt — megtérülné­nek. A magunk részéről szerény javaslattal járulunk az épít­kezéshez. Mint ismeretes, az OTP a falvak, városok ré­szére községi ejiesztési célra ad hitelt. Kevi érdekesség, hogy a fürdő nem a városé, hanem — tudomásunk sze­rint az országban egyedül­állóan — a tsz-é. Termelő- szövetkezet pedig OTP-köl- csönt nem kaphat. Ezért a városi és tsz-vezetőknek ajánljuk: jogászaik és pénz­ügyi szakembereik meghall­gatásával igyekezzenek olyan megállapodást teremteni, mely hitel felvételének alap­jául szolgálhat, — B. z. —) t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents