Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-09 / 135. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. Jűnlus 9, Bor mannt, Hitler Tolt titkárát is megtalálták? ÍJjabb jelentések as Eiehmann-ügyről (MTI) — Az izraeli kor­mány Argentínához intézett jegyzéke, amelyben elismeri, hogy Eichmannt Buenos Airesből vitték el a felkuta­tására indult , önkéntesek, nagy visszhangot váltott ki. A londoni Guardian azt írja, a nemzetközi jog és Izrael te­kintélye súlyos csorbát szen­vedne, ha ez az eset megis­métlődnék. A New York Ti­mes szerdai számában ismét azt ajánlotta, hogy Eich­mannt állítsák nemzetközi vagy németországi bíróság elé. Eiehmann megszöktetésé- nek körülményeiről feltfl- néstkeltő riportsorozatot kö­zölt a londoni Daily Express, Buenos Aires-i tudósítójának tollából. A tudósító szerint egyes argentin funkcionáriu­Kényes szakaszba jutott az angot—amerikai viszony sok együttműködtek az izrae­li önkéntesekkel. Izrael és Argentina a közelmúltban olyan egyezményt írt alá, amelynek értelmében senkit sem adnak ki politikai vagy katonai okok miatt, viszont Argentina számára nagyon kínos lett volna a világköz­vélemény által elítélt Eich- mann kiadásának megtaga­dása. Az argentin rendőrség egy lépést sem, tett, hogy kivizs­gálja Eiehmann eltűnését, no­ha erről felesége rögtön más­nap bejelentést tett. A náci tömeggyilkost a Daily Express szerint csak kilenc nappal elfogatása után szállították el Izraelbe, addig egy zsidó klubban őrizték, Buenos Aires kellős közepén. Tel-Aviv-i hír szerint a Maolem Hazeh című izraeli hetilap egyik cikkében azt állítja, hogy Bormannt, Hit­ler volt titkárát, aki korábbi jelentések szerint szintén Ar­gentínában élt, áprilisban egy Buenos Aires-i zsidó or­vos megölte. A lap szerint Bormann, aki a háború évei­ben jelentős vagyont csempé­szett külföldre, tíz éve köl­tözött Argentínába. Egy né­met orvos plasztikai műtétet végzett rajta, s ezzel külse­jét felismerhetetlenné tette. Személyazonosságára — a lap Buenos Aires-i zsidó for­rásodra hivatkozó jelentése szerint — egy, az argentin fővárosban élő szidó szárma­zású német orvos jött rá, aki­nél Bormann szívbaját kezel­tette. Az orvos gyanút fogott, majd vizsgálódni kezdett, és rájött, hogy páciense nem más, mint Bormann. A hetilap szerint ekkor az orvos egy Buenos Aires-i zsi­dószervezethez fordult: Elha­tározták, hogy végrehajtják Bormannon a nürnbergi per során hozott halálos ítéletet. Az orvos állítólag halálos in­jekciókkal ölte meg Bor­mannt. A lap nem közöl ne­veket. A merész történetet Tel Avivban nem cáfolták, de nem is erősítették meg. Külföldi hírek Prága (MTI). Csehszlo­vákiában befejezéshez köze­lednek a választási előkészü­letek. Az elmúlt három hét során mintegy 40 000 válasz­tói gyűlést tartottak ország­szerte. A képviselőjelöltek beszámolóit több mint három millió dolgozó hallgatta meg. Athén (MTI)- A pénte­ken Görögországba érkezett Nasszer elnök megbeszélést folytatott Karamanlisz gö­rög miniszterelnökkel. — A nemzetközi helyzetről és a világ e térségének kérdései­ről volt szó. A görög kor­mányfő hangsúlyozta, hogy a tárgyalások hasznosak vol­tak. Delhi (TASZSZ). A na­pokban indiai küldöttség uta­zott Pekingbe, hogy a Kínai Népköztársaság képviselőivel együtt tanulmányozza az in- dia—kínai határvitával kap­csolatos dokumentumokat. Koppenhága (TASZSZ). Rapacki lengyel külügymi­niszter kedden hivatalos lá­togatásra Koppenhágába ér­kezett- A minisztert és kísé­retét Krag dán külügymi­niszter fogadta. A látogatás napirendjén fontos politikai kérdések megvitatása szerepel. LONDON (MTI) Az MTI londom tudósítója jelenti: Eisenhower Washingtonba idézte londoni nagykövetét, John Whitney-t, hogy ma­gyarázatot kérjen tőle kajá­jának a New York Herald Tribune-nak arra az állításá­ra, amely szerint Macmillan washingtoni tekintélye a mélypontra zuhant. A nagy­követ laptulajdonos és a sé­relmezett jelentés a jólérte- sültség bélyegét üti olyan híresztelésekre, amelyeket amúgi is sokan hajlandók elhinni és amelyek tovább ronthatják a kényes szakasz­ban levő amerikai—angol viszonyt. Ennek főbb ténye­zői a következők: Washington kezdettől fogva nem tartotta nagyon bölcsnek Macmillan moszkvai útját. Viszont Ang­lia mindig kételkedett az amerikai vezetés bölcsességé­ben és balsejtelmeit most Súlyosbítják a következők: 1. tz amerikai elnökválasztás tiindig a külpolitikai felelőt­lenség ideje. London attól tart, hogy a párizsi kudarc után ismét divatba jöhetnek Amerikában a szélsőjobbol­dali túlzások főként, hogy Nixon visszatérhet első po­litikai szerelméhez, a mecart- hyzmushoz (amire már van­nak jelek). Ha ilyen prog­rammal választják elnökké, tovább halasztódhat a csúcs- találkozó. Viszont Macmillan továbbra is a csúcspolitikához kötötte le magát. 2. Az ame- ri'.iai riadókészültségek, eset­leg a kémrepülések megis­métlése, valamint a hidro- génbomhás járőr — repülések növelése súlyosbítaná az Angliát fenyegető kockázatot az Egyesült Államok angliai támaszpontjai révén. 3. A csúcstalálkozó összeomlása után növekedett a Párizs— Bonn tengely washingtoni befolyása olyan időben, ami­kor Macmillan kénytelen kö­zeledést keresni a hatos cso­porthoz. Ez a csoport kez­dettől fogva Washington pártfogolt]a volt és az ame­rikai támogatás növekedése megmentheti Macmillan arra" irányuló erőfeszítését, hogy elhárítsa a két csoport között fenyegető vámháborút. A miniszterelnök mozgási sza­badságát korlátozzák az an­gol jobboldali csoportok is, amelyek féltik a birodalmi előnyvámok rendszerét s ezért ellenzik engedmények fela­jánlását a hatos csaportnak. Sikertelenek Eisenhower szerecsenmosdatási kísérletei London (MTI). A Liver­pool Post washingtoni tudósí­tója cikkében rámutat, hogy Eisenhower szerecsenmosda­tási kísérletei a párizsi csúcs- találkozó meghiúsulásának okait illetően, még honfitár­sait sem győzték meg. Általá­ban amerikaszerte az a véle­mény alakult ki, hogy Eisen­hower és tanácsadói igen kí­nos helyzetbe sodorták az Egyesült Államokat, s ez ko­molyan megrendítette az amerikai népnek az elnök vezietői képességeibe vetett bizalmát, ugyanakkor pedig kételyeket támasztott a nyu­gati világ közvéleménye köré­ben az iránt, hogy egyáltalá­ban alkalmas-e az Egyesült Államok a nyugati táboron belül vezető szerepre. Az amerikai tömegek nem felejtették el, hogy Eisenho­wer Getysburgban golfozott, amikor a kémrepülés botrá­nya kirobbant. — Nem tért vissza Washingtonba akkor sem, amikor értesült az ügy fejleményéről, noha helikop­terével 40 perc alatt a Fehér Házban lehetett volna­Athén (TASZSZ). Ked­den az athéni katonai tör­vényszéken újabb „kémkedé­si” per kezdődött két görög demokratikus érzelmű hazafi ellen- Ez rövid időn belül már a negyedik ilyen per. Johannesburg (Reuter) A fokföldi tartomány délke­leti részéből újabb összetűzé­seket jelentettek. Az összetű­zések eredete egyelőre még homályos. A rendőrség pán­célautókkal. repülőgépekkel és helikopterekkel avatkozott közbe. Tizenkét benszülött falut felégettek. Az összetű­zésnek eddig harminc halá­los áldozata van. Dél-afrikai hivatalos körök még nem fűztek megjegyzést az ügy­höz- (MTI). A Magyar-Szovjet Baráti Társaság megalakulásának 15. évfordulójára Elmondta: P. Fedoszejev, a Szovjet Tudományos Akadé­mia filozófiai intézetének igazgatója, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke. Magyarország és a Szovjet­unió barátságának és együtt­működésének megszilárdítá­sában fontos szerepet tölt be a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, amely ma ünnepli megalakulásának 15. évfor­dulóját. A Szovjetunióban is mű­ködik hasonló szervezet, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság, amelynek az a célja, hogy a Szovjetunió és Ma­gyarország népeinek testvéri barátságát és együttműködé­sét a proletár-internaciona­lizmus szellemében fejlessze és erősítse. A két társaság szoros ba­ráti kapcsolatot tart egymás­sal. ' A munkatapasztalatok kölcsönös tanulmányozása érdekében gyakori a küldött­ségcsere, valamint a turista- csoportok cseréje. A társaságok minden téren elősegítik egymás munká­ját, közte a szovjet és a magyar tudomány, kultúra, irodalom és művészet ered­ményeinek népszerűsítése terén. Ebből a célból baráti es­teket, beszámolókat, előadá­Termelőszövetkezeti tagok! A háztáji általános biztosítás a jégkárra is ér­vényes! A háztáji szántóterületi növényekben ke­letkezett jégkáraikat (kiegészítő biztosítás esetén a szőlő- és gyümölcs Jég­károkat is) azonnal jelentsék be a termelőszövetkezet vezetőségénél. Jégkárbejelentő nyomtatvány a tsz-iro- dában rendelkezésre áll. A tsz a kárbejelentéseket ha­ladéktalanul továbbítja az Állami Biztosító járási fiókjához! gyors és szakszerű kárbecslés alapja a károk azonnali bejelentése. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Szolnok. sokat, beszélgetéseket szer­veznek, filmeket mutatnak be. Kölcsönösen megemlé­keznek a két nép fontos történelmi dátumairól, ünne­peiről. így a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság az utóbbi idő­ben ünnepi ülést rendezett a szovjet—magyar baráti együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 12. évfordulója, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évforduló­ja, Budapest felszabadításá­nak 15. évfordulója alkal­mából. A magyar nép ápri­lisban ünnepelte felszabadu­lásának 15. évfordulóját. E nagyszerű jubileum tisztele­tére Moszkvában a Szövetsé­gek Házának oszlopcsarnoká­ban ünnepi ülést tartottak. Ugyanezen időszakban a Szovjetunióban bemutatták a „Petőfi Sándor, József At­tila, Ady Endre”, „A mai Ma­gyarország” és a „A szabad Magyarország 15 éve” című kiállítást. 1959. márciusában a Ma­gyar—Szovjet Baráti Hónap­pal kapcsolatban a Szovjet- Magyar Baráti Társaság küldöttsége, élén L. Szobol- jev íróval ellátogatott a Ma­gyar Népköztársaságba. 1960-ban a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság szá­mos olyan eseményre ké­szül, amely a magyar nép­pel fenntartott baráti kap­csolatok megszilárdítását célozza. Delegációt küld a Magyar Népköztársaságba. Tagjai munkások, kolhozparasztok, a tudomány és a kultúra kép­viselői lesznek. A küldött­ség tagjai Magyarországon beszámolnak a Szovjetunió gazdasági és kulturális ered­ményeiről, a szovjet dolgo­zóknak a hétéves terv ered­ményes teljesítéséért folyó harcáról. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság meghívására a Szovjetunióba utazik a ma­gyar dolgozók küldöttsége. A küldöttség tagjai megismer­kedhetnek a kommunista építés tapasztalataival, — a szovjet közvélemény előtt beszámolhatnak a szocializ­mus magyarországi építésé­ről. 1960-ban Moszkvában szá­mos közös konferenciára ke­rül sor, amelyen a résztve­vők kicserélik tapasztalatai­kat a kollektív gazdaságok szervezeti megerősítése, — a népművelés és a közegészség- ügy terén végzett munkájuk­ról. A közeljövőben Magyaror­szágra induló szovjet művé­szeti együttesek között szere­pel a Szovjetunió Állami Né­pi Táncegyüttese, a szovjet cirkuszi művészek egy cso­portja, a moszkvai Állami Filharmónia kamarazeneka­ra. A Szovjetunióban az idén mindenfelé megemlékeznek a Magyar Népköztársaság alkotmányának napjáról és a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság megalakulá­sának 15. évfordulójáról. A Szovjet—Magyar Bará­ti Társaság egész tevékeny­sége arra irányul, hogy to­vább bővítse a szovjet és a magyar népet összefűző min­den oldalú kapcsolatokat, — hogy megszilárdítsa a két testvéri szocialista ország ba­rátságát. „TŰNŐDŐ“JAPÁNOK NÉHÁNY hónappal ez­előtt, közvetlenül a hírhedt japán—amerikai biztonsági szerződés aláírása után a kon­zervatív londoni Times így írt: „Japán jogai és szuveré- nitása ugyanolyan védelmet kapnak, mint Amerikának a NATO-hoz tartozó bármely szövetségese. A japánok kö­zül azonban igen sokan és nem csupán a baloldaliak —■ eltűnődhetnek azon, vajon ezek az engedmények megér­ték-e az árat...’' Kisi miniszterelnök, az amerikaiak, sőt valószínűleg még a Times meglepetésére is, a japánok valóban elgon­dolkoztak a kérdésen. Sőt: levonták a tanulságot is. Japán háború utáni történel­mének során még soha nem bontakozott ki olyan hatal­mas tiltakozó mozgalom, mint most a biztonsági szer­ződés és Eisenhower amerikai elnök június 19-re tervezett látogatása ellen. Mi is a „biztonsági szerző­dés”, amelyről mostanában mindig szó esik a Japánból érkező hírekben. Az Egyesült Államok 1951-ben különbéke- szerződést kötött Japánnal — kizárva a Szovjetuniót — s csapatainak további japáni tartózkodását a háromcikke- lyes „biztonsági” szerződés­sel tette lehetővé. A haladó erők hosszú évek óta köve­telték e szerződés felülvizs­gálását — nos, a Kisi kor­mány ezt a követelést forma­ilag magáévá téve lényegileg meghamisította: „felülvizs­gálta” a szerződést — de az akkor még életben lévő Dul­les, a hidegháború szakadék­politikusának elvei alapján. A „felülvizsgált” szerződés újabb tíz évre meghosszab­bítja az ország amerikai megszállását. SőtF Az új szerződés első alap­elve az, hogy Japán saját ma­ga elleni támadásnak tekinti a területén állomásozó ame­rikai csapatok elleni bárminő harci cselekményt, s alkal­mazza „önvédelmi” jogát. Ez olyan kikötés, amin — való­ban érdemes „eltűnődni”. Ép­pen a napokban vált ismere­tessé, hogy a japáni amerikai támaszpontokon is ott röp­ködnek a hírhedt „fekete gépmadarak”, a kémkedésre használt U—2 repülőgépek, így bármikor előállhat az a helyzet, hogy Japán háborúba keveredik a területén garáz­dálkodó amerikaiak agresz- szív cselekményei nyomán, amelyek — mint Malínovszkij marsall kijelentette — a tá­maszpontokra irányuló visz- szacsapást válthatnak ki. így aztán Japán „önvédelmi jo­gát” alkalmazhatja, mert szö­vetségese agressziót követett el. Ennyire nyíltan és függő sorba aligha döntött még kor­mány egy országot. Ez az ön­gyilkosság politikája. JAPÁN komoly szociális gondokkal küzd, a nemzet minden erejének mozgósítá­sára lenne szükség — de a Kisi kormány a japán—ame­rikai biztonsági szerződés ér­telmében arra készül, hogy jelentős erőfeszítéssel bekap­csolódjék a fegyverkezési hajszába. Éppen a közelmúlt­ban bocsátották tengerre a két legnagyobb háború ufón épült japán hadihajót. Pedig a hadihajók politikája csak szerencsétlenséget hozott Ja­pánra. Van tehát min tűnődni — de az emberek már régen nem tűnődnek, hanem tün­tetnek. Akció akciót követ: az 57 szervezetet egyesítő Japán Szakszervezeti Főtanács jú­nius 4-re hirdetett általános politikai tiltakozósztrájkjában csaknem hatmillió dolgozó vett részt. A parlament épü­lete előtt 150 ezer ember tün­tetett, Kisi lemondását és a biztonsági szerződés felül­vizsgálását követelve. To­vább folyik a küzdelem a törvényhozásban is: 125 szo­cialista-párti képviselő elha­tározta, hogy lemond man­dátumáról és új választások kiírását követeli. A kormány csak úgy tudta keresztülhaj­szolni az alsóházon a nemze­tet megalázó szerződést, hogy rendőröket vezényelt ki az ellenzék megfélemlítésére, egyenesen az ülésterembe. Ebben a helyzetben nyil­vánvaló, hogy Eisenhower elnök június 19-re tervezett látogatása csak olaj a tűzre, hiszen nyíltan példázza az amerikai beavatkozást. Kisi miniszterelnök viszont ra­gaszkodik a látogatáshoz, mivel világosan látja: az Egyesült Államok hangsú­lyozott támogatása nélkül rendszerét elsöpörné a nép felháborodása Az elnöknek tehát le kell nyelnie a kese­rű pirulát: a biztonságáért felelős japán bizottság már megtagadta tőle a nyitott gépkocsit, amelybél barátsá­gosan lehet integetni a tö­megnek, mert a jelek szerint ez a tömeg egyáltalán nem viszonozná barátságosan, az elnök karlengetését: sőt, most már azon töprengenek, hogy esetleg helikopteren csempésszék Eisenhowert a japán fővárosba. A nemzet­közi látogatások hagyomá­nya szerint az elnöknek be­szédet kellett volna monda­nia a parlamentben is — ezt azonban szintén más prog­ramponttal helyettesítik. A parlament „veszélyes” hely az amerikai elnöknek, akit a japán nép igazi érdekeiért küzdő képviselők aligha te­kintenének kívánatos ven­dégnek. DE MÉG AZ SEM végle­ges, hogy a látogatásra egyál­talán sor kerül; s ha igen, senki sem lehet biztos benne, hogy Kisi tovább tarthatja fenn rendszerét az elnök tá­vozása után, mint Menderesz, aki alig egy-két héttel a NATO isztambuli ülése után került a miniszterelnöki bár­sonyszékből a börtönbe. Kisi sem lehet nyugodt: a bizton­sági szerződés ellen tiltakozó 18. országos akció keretében június 15-től 17-ig ismét ál­talános sztrájkra kerül sor, 19-én pedig tömeges kam­pány kezdődik az amerikai elnök látogatása ellen. A koreai, a török és a ja­pán példa bizonyítja: a né­pek manapság nem tűnődnek, hanem cselekszenek. *“ ar — A nyugatnémet hadügyminiszter látogatása az Egyesült Államokban New York (MTI). Strauss bonni hadügyminiszter kedd este kéthetes látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. Mint kijelentette, utazásának célja a nyugatnémet hadse­reg felszerelésének biztosítá­sa a legkorszerűbb fegyve­rekkel, beleértve a rakétákat is. Az AP utal Straussnak egy interjújára, amelyben kije­lentette, hogy a NATO ter­veinek keretében a nyugat­német haditengerészet felada­ta a dán szorosok ellenőrzése. A Balti-tengerre kiküldött nyugatnémet hajókat irányít­ható rakétalövedékekkel kell felszerelni — folytatta — ezért tanulmányozni fogja, vajon a nyugatnémet hadi­tengerészet hajói jelenlegi ál­lapotukban alkalmasak-e ra­kéták kilövésére, vagy e cél­ra nagyobb hajókat kell-e be­szerezni. New Yorkba érkezésekor Strauss a repülőtéren újság­írók kérdéseire kijelentette, „a legcsekélyebb ok sincs ar­ra, hogy az amerikai kor­mányt elítéljék a Szovjetunió felett végrehajtott kémrepü­lés miatt”. Strauss közvetlenül ameri­kai látogatása előtt nyíltan elismerte, hogy Nyugat-Né- metország széleskörű kémte­vékenységet folytat a szocia­lista országok ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents