Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

1960. június 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KTSZ-ek a mezőgazdaságért A megye építőipari és vegyesipari szövetkezeteinek építőipari részlegei az el­múlt évben 93 állandó jel­legű tsz-épületet készítettek. A szövetkezetek nagy több­sége lelkiismeretesen eleget tett vállalt kötelezettségé­nek, amit bizonyít az is, hogy a műszaki átvételek so­rán kevés reklamáció fordult elő. A kisipari szövetkezetek örömmel vállaltak hasonló kötelezettségeket az I960, évre is. Eredetileg — még a tavalyi előzetes tárgyalá­sok eredményeként — 45 ál­landó jellegű és 164 szerfás épület építését vállalták el. Szövetkezeteink arra szá­mítottak, hogy ebben az év­ben nagyobb tervszerűség lesz a tsz beruházásoknál, koratavasszal megkezdhetik az építést. Sajnos, nem így történt. Szövetkezeteink sürgetésére és a megyei Népi Ellenőrző Bizottság közbelépésére a Magyar Nemzeti Bank, a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztálya és a tsz beruhá­zási iroda vezetői megálla­podtak abban, hogy ideigle­nes szerződéseket kötnek a ktsz-ek a termelőszövetkeze­tekkel, s ennek alapján meg­indulhat a munka. A szövetkezetek az ide­iglenes szerződéseket meg is kötötték, azonban nem kap­ták meg a korábbi megálla­podásnak megfelelően a terv­dokumentációt, nem történ­tek meg a helykijelölések, — csak kevés helyen. A Ma­gyar Nemzeti Bank pedig nem nyújtotta az Ígért hi­telt. Időközben — á korábbi megállapodástól eltérően — a létesítmény-jegyzékben fel­sorolt objektumok száma ál­landóan változott. A jelen­legi megállapodás szerint szövetkezeteinknek 48 állan­dó jellegű és 105 ideiglenes jellegű tsz-épületet kell át­adni. Néhány kivételével a tervek, a költségvetések már készen vannak. A hitelnyi­tás legtöbb létesítményre megtörtént. A szükséges szer­fa anyag is csaknem teljes egészében megvan. Akadályozza a kivi­telezést, hogy csaknem teljes egészében hiányzik a nád. Hiányzik a fenyőgömbrud is, amiből az állandó jellegű létesítményekhez, mintegy 350 köbméterre lenne szük­ség. vezéreltetve a szocializmus útjára léptek, egy népszava­zással ér fel. Egységes állás- foglalás amellett, hogy a né­met nép igaz ügyét a kom­munisták által vezetett Né­met Demokratikus Köztársa­ság, nem pedig az Adenauer féle bonni militaristák képvi­selik. SZABADSÁG £S SZOLGASORS Odaát, Nyugat-Németor- szágban most nem győznek siránkozni azon, hogy a „sze­gény keleti parasztok szolga- sorba süllyedtek.” Ez a hang ismerős a mi fülünknek is. Amikor a magyar parasztság a közelmúltban a nagy for­radalmi átalakulás útját jár­ta, a Szabad Európa urai és a nyugatra menekült volt földbirtokosok majd bele- szakadtak, úgy üvöltöztek a magyar parasztság szolgasor- ba-döntéséről. Sőt még ma sem hagytak fel az ilyen me­sékkel. De ahogyan az eb­ugatás nem hallik az égig, ahogy a magyar parasztság nem hallgatott az urak sa­kálkórusára, úgy a kelet­német parasztság nagy elha­tározását sem tudták az ilyen mesékkel befolyásolni. A rabszolgasorsról nem érdemes vitatkozni. Épeszű ember — különösen, ha már saját élete sorsának jobbra- fordulásán tapasztalja a szo­cialista nagyüzemi gazdálko­dás előnyeit — úgy sem ül fel az ilyen nézetnek. De for­dítsuk meg a kérdést! Néz­zük meg egy kicsit közelebb­ről a nyugat-német parasztok Ezt a nagymennyiségű fe- nyőgömbrudat előrelátható­lag nem is tudják biztosí­tani. Helyes lenne, ha a terveket úgy módosítanák, hogy fenyőgömbrud helyett keményfát használhatnának fel a szövetkezetek. Termé­szetesen csak azoknál a lé­tesítményeknél, ahol ez meg­felelő. Nehézséget okoz a cement­hiány is. — Az Építőipari Anyagellátó Vállalat ragasz­kodik ahhoz, hogy a szövet­kezetek „vagontételben” ren­deljék az anyagot, viszont a rendeléseket meglehetősen késői határidőre igazolja vissza. Például a második negyedévben szükséges anya­got május végén, illetve jú­niusban szállítják csak le. A megye szövetkezetei ál­tal építésre vállalt, közel 25 millió forint értékű tsz léte­sítményből több mint 13 mil­lió forint értékű munkákhoz a termelőszövetkezetek, illet­ve a megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya biztosítják az anyagot. Az anyagbeszerzés azonban — a szerfa kivéte­lével — így sem megnyug­tató. Ezen az állapoton a Tegnap, a Ságvári Műve­lődési Ház emeleti társalgó­jában egész napos megbeszé­lést tartottak a földműves­szövetkezetek kereskedelmi üzemágvezetői, járási keres­kedelmi felügyelői és főbol­tosai. A nyolcvanfőnyi hallgató­ság előtt Lökös Miklós, a MÉSZÖV igazgatóság elnök- helyettese ismertette a ke­reskedelem soronkövetkező feladatait. A mezőgazdasági munkák alatt fokozottabb gondot kell fordítani az áruellátásra. — Biztosítani kell minden élel­miszerboltnak a tizennégy- napos raktárkészletet köz­szükségleti cikkekből. Beszé­dében kitért a primőr zöld­ség és gyümölcsellátásra, — valamint az iparcikkek for- galombahozására. Foglalko­zott a mozgóboltokkal, ame­lyek a mezőgazdasági dolgozók jobb ellátását segí­tik elő. ságot”, amit a kelet-német parasztok Adenauer úrék legnagyobb sajnálatára a jö­vőben nélkülözni lesznek kénytelenek. Hadd kérdezzük meg az urakat: vajon mi magyaráz­za, hogy a nyugat-német pa­rasztok adóssága 1958 óta 800 millióról 13 milliárdra emelkedett? Vajon mivel magyarázzák, hogy — bár a nyugat-német mezőgazdaság csak a szükséglet 70 százalé­kát fedezi — mégis ebben az évben a bruttó termelés to­vábbi jelentékeny csökkené­sével kell számolni? Mi az oka annak, hogy — mint azt a Feld und Wald című esseni nyugat-német parasztujság megállapítja — az eladóso­dás növekedése súlyosan ve­szélyezteti a nyugat-német mezőgazdaság további fiejlő- dését? KOLPÜSBOT-ALLAMI TÁMOGATÁSSAL Hadd mondjuk meg a vá­laszt is a fenti kérdésekre. A tőkés kizsákmányolás törvé­nyei által vezérelt nyugat­német imperializmus az oka ennek a helyzetnek. íme a bizonyíték: A bonni kormány 1956-ban 249, 1958-ban 403. 1960-ban 662,5 millió márkát fordított a „mezőgazdaság szerkezetének megjavitásá- ra”. E hatalmas összegeket az állam a nagybirtokok gaz­daságosabbá tételére adja. Arcátlanul és nyiltan támo­gatják a kapitalista nagybir­tokot abban, hogy tönkrete­sz a nyugat-német kispar* megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának feltétlenül változtatnia kellene. Április végéig 27 létesít­mény építését kezdték meg a szövetkezetek. — Májusban már majdnem valamennyit. A KISZÖV nagyon fontos feladatának tartja a terme­lőszövetkezetek építkezései­nek határidőre való befeje­zését. Ezért felhívtuk a szö­vetkezetek vezetőit, hogy a maguk területén maximális mértékben segítsék elő az anyag biztosítását. Engedélyt adtunk a szövetkezeti veze­tőknek, hogy a tetőfedéshez szükséges nádat magánosok­tól szerezzék be. REMÉLJÜK, hogy a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya a maga területén a szövetkezeti építkezések út­jában álló akadályokat elhá­rítja, szövetkezeteink pedig azon lesznek, hogy a vállalt határidőre, illetve annál jó­val hamarabb átadják ren­deltetésüknek a tsz-épülete- kefc Dicséretben részesítette a karcagi, kunszentmártoni, törökszentmiklósi és tisza­füredi földművesszövetkeze­teket, jó szervező munkáju­kért. Ebben a tanévben több mint százezer tanuló végzi el az általános iskola nyolcadik osztályát. Az általános és a középiskolákban már ország­szerte befejezték munkájukat a társadalmi bizottságok. — A különböző középisko­lákban május elejéig mintegy 42 000 tanulót vettek fel, töb­bet mint a múlt év hasonló időszakában. Növekedett ezen belül a gimnáziumokba irat­rasztok millióit. A kapitalis­ta nagybirtokok állami támo­gatásának eredményeként 1949 és 55 között naponta 48, tíz hektárnál kisebb kispa­raszti gazdaság számolódott fel. 1955 és 57 között ez a szám napi 77-re, majd az el­múlt évben napi 82-re ernel- ekdett A Main Post című nyugat­német lap a kisparasztok helyzetéről írott cikkében megállapítja, egyre többen kénytelenek más munkát is vállalni földjük mellett. — Amolyan ,,hétvégi” gazdák­ká válnak, akik a gyári mun­ka pihenő idejében kénytele­nek a mezőgazdasági munkát elvégezni. Az újságok tele vannak a parasztgazdaságok és felszereléseik árverési hir­detményeivel. Egy hesseni nyugat-német paraszt el­mondta: 11 hektár földjén évi bevétele 15 ezer márka. Feleségével és két gyermeké­vel dolgozik. Ha minden üzemi költséget leszámít, — úgy családtagonként 25—30 Pfenniges órabér marad. — Ilyen minimális bérért ma már nem érdemes dolgozni. így fest az a „szabadság”, amelyről a nyugat-német urak oly sokat fecsegnek. Állami pénzen, szériában előállított koldusbot — ezzel „segítik” a nyugat-német pa­rasztokat. S hogy mégis miért beszél­nek most a kelet-német pa­rasztság koldussorba süllye­déséről? Mert — ha nem is vallják be — mély fájdalom­mal veszik tudomásul, hogy ezekből a koldusbotokból az ő kezükbe már nem adhat­nak többé egyet sem. } V. J. Tájékoztatás a sürgős növény­védelmi munkákról A Földművelésügyi Minisz- térium növényvédelmi szol­gálata tájékoztatást adott a legsürgősebb növényvédelmi munkákról. Eszerint az átte­lelő burgonyabogarak az or­szág egész területén meg­kezdték a tojásrakást, ezért fokozni keli a védekezést. Ha kisebb mértékű a fertő­zés, összeszedéssel, ha pedig a veszedelmes kártevő töme­gesen jelentkezik, a szokásos idegméreg adagok kétszere­sével. Ajánlatos, hogy a ter­melők kísérjék figyelemmel a paprika- és paradicsomül­tetvényeiket, mert néhány helyről már tarrágást is je­lentettek. Az almamoly rajzása az ország egész területén meg­kezdődött. A termelők már most szervezzék meg a haté­kony védekezést. Külön felhívják a figyel-* met a szakemberek a cse­resznyelégy elleni védekezés­re. Ez a házüégynél valami­vel kisebb, szárnyain haránt­csíkos légyfajta, ilyenkor a cseresznye sárgulásának kez­detén rakja tojásait a fiatal gyümölcsök bőre alá, amiből majd a pondrók fejlődnek. Hatásos védekezést jelent, ha hektoliterenként negyven de­ka pemitből készítenek ol­datot és azzal permetezik be a gyümölcsfákat. (MTIj, kozott diákok száma is. Az ipari, a kereskedelmi és a mezőgazdasági szakmunkás­képző iskolákban mintegy öt­venezer fiatal felvételére van lehetőség. Az általános isko­láikban most végző tanulók­nak körülbelül 85—90 száza­léka tanulhat tovább a kü­lönböző középfokú oktatási intézményekben. Emelkedett a munkás és a paraszt-származású tanulók száma a középiskolákban. A középiskolákba felvett tanulók között a kitűnő, je­les és jórendűek aránya 82,5 százalék. (MTI). Gyulai tanácsvezetők látogatása Karcagon Egy hónappal ezelőtt Kar­cagról a városi tanács több vezetője és dolgozója, vala­mint termelőszövetkezeti el­nökök látogattak Gyulára. Tegnap reggel a látogatás viszonzásaként Gyuláról ti­zenhattagú küldöttség érke­zett Karcagra, kétnapos ta­pasztalatcserére. Eljötték a város vezetői és többen a termelőszövetkezetek elnökei közük Az első nap Mátyus Imre a karcagi városi tanács VB. elnökhelyettese ismertette a város mezőgazdaságának helyzetét. Tóth István, a VB titkára pedig Karcag ipari, kereskedelmi és kulturális helyzetéről mondott tájékoz­tatót. Délután a Május 1 Termelőszövetkezet gazdasá­gát keresték fel a vendégek, majd részt vettek a mező- gazdasági állandó bizottság ülésén. Este a művelődési házban tanulmányozták a szakkörök munkáját Ma a Lenin és a Béke Tsz meglátogatása szerepei a programban. „szabadságát”, azt a „szabad­Bordás László KISZÖV elnök Tanácskoztak a földművesszövetkezetek szakemberei Az általános iskolát végző diákok mintegy 85-90 százaléka tovább tanulhat Képek a rákóczifalvai BÉKE TSZ-BŐL Megkezdték a szőlő kötözését. Szőke Ferenc, a kertészet dolgozója karóheg erősíti a gyenge hajtásokat. * Védekezés az almamoly ellen. Papp Zsigmond a körte- ée almafáfcjU mészkéoleves Darán oldattal permetezi. * Mesw» Fenasné és kiütápy». Emiké tvbbezer csibét nevel.

Next

/
Thumbnails
Contents