Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-30 / 153. szám

i960, június SO. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Tanácskozott megyénk szervezett munkásainak küldöttértekezlete (Folytatás az l. oldalról.) minisztériumi iparában, ám ez a szám az építőiparban még ennél is nagyobb, ösz- szesen 15 százalék. Mindez szorosan kapcsoló­dik a második ötéves tervünk gazdasági programjához, mi­szerint az 1954—58-as átlag­hoz viszonyítva 1965-re 65— 70 százalékkal növeljük az ipari, 45—50 százalékkal pe­dig a mezőgazdasági terme­lést. Konkrétan ez azt. jelen­ti, hogy nemcsak a termelé­kenységet növeljük 32—40 százalékkal, hanem azt is, hogy a második ötéves terv időszakában megyénkben 10 üzemet létesítünk a tervek szerint, több üzemnél haj­tunk végre rekonstrukciót és mindez kb. 7 ezerrel növeli a megye ipari munkásságá­nak létszámát. Az előadó ezután azokkal a feladatokkal foglalkozott részleteiben, amelyek által biztosítható jelenlegi felada­taink sikeres befejezése, to­vábbá a felkészülés a máso­dik ötéves terv végrehajtásá­ra. A szocializmus építése so­rán a termelőerők fejlődésé­vel a termelékenység emelke­désével párhuzamosan emel­kedik a dolgozók életszínvo­nala is. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók élet és munkakö­rülményeit tovább kell ja­vítani, s itt a szakszervezet­nek azt kell megmagyarázni a dolgozóknak, hogy a még magasabb életszínvonal el­érése kizárólag az ő munká­jukon áll. A referátumot élénk vita követte. A Tisza Cipőgyár szakszer­vezetének küldötte a fiata­lok lakásproblémáiról, Bíró Antal a Szolnoki Cukorgyár szakszervezeti munkájának eredményeiről tájékoztatta a küldöttértekezlet. Balogh Károly, a Szolnoki Fapírgyár Szakszervezeti Bi­zottságának titkára azt kérte, hogy a további munkához több segítséget vár a gyári alapszervezet mind a SZMT- től, mind pedig a Nyomda és Papíripari Dolgozók Szak­szervezetétől. Felvetette a túlórák kérdését s kérte, hogy legyen nagyobb beleszólása a szakszervezetnek a válla­latok túlóragazdálkodásába, mert ezt az egészségtelen „túlóra dömpinget” a szak- szervezet csak ilyen úton tudja csökkenteni. A felszólaló ezután a tár­sadalombiztosítás néhány hi­ányosságáról beszélt, majd javasolta: — Többet gondoljanak a női dolgozókra is a megye perspektivikus ipari fejlesz­tésénél. Váczi Sándor elvtárs, az MSZMP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottságának titkára emelkedett ezután szólásra. Beszéde elején ar­ról a hatalmas fejlődésről szólt, amely az ipar, a mező- gazdaság, továbbá az élet- színvonal terén jellemezte megyénket a felszabadulás előtti esztendőkhöz viszo­nyítva, valamint az elmúlt években. Megelégedéssel szólt a szo­cialista brigádmozgalom tér­hódításáról, arról a három­száz brigádba tömörült 4 ezer dolgozóról, aki lelkesen és nem egy esetben sikerrel vív­ja meg a harcot a megtiszte­lő és büszke címért. A kongresszusi verseny so­rán — mondotta Váczi elv­társ — 1100 dolgozó nyerte el a kiváló dolgozó oklevelet, 400-an pedig a kiváló dol­gozó jelvényt Tavaly, csu­pán az újításokból 10 millió forintot takarítottak meg me­gyénk üzemei. 1954-hez viszonyítva a me­gye lakosságának életszínvo­nala 41 százalékkal emelke­dett 1959-ben. Építettünk 16 munkásszállót, 14 üzemi konyhát, 43 ebédlőt és még sok más szociális létesít­ményt az elmúlt 4 esztendő alatt. — S ha már az életszínvo­nalnál tartunk — mondotta Váczi elvtárs, — azt is meg­említjük, hogy a megyében 83 930 biztosított dolgozó van, s a takarékbetét ösz- szege 150 millió forintot tesz ki. Az 1959—60-as tanévben 2150 dolgozó végezte el az általános és középiskolát, — 183-an jártak az egyetemek és főiskolák levelező tagoza­tára, míg a szakmai tanfo­lyamokon résztvevők száma tavaly elérte az 5380 főt. Míg a felszabadulás előtt 10 ezer emberre jutott 1 rá­dió, addig ma, a megyében 87 ezer családnak van rádió­ja. Váczi elvtárs ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy az üzemi és szakszervezeti vezetők gazdasági szervező munkáját kell elsősorban ja­vítani. Mindent rrieg kell tenni a termelékenység foko­zása, az egészségtelen meny- nyiségi szemlélet leküzdése érdekében. Majd arról szólt részlete­sen milyen gazdasági szerve­ző és politikai tennivalók há­rulnak mind a vezetőkre, — mind a dolgozókra, a máso­dik ötéves terv programjá­nak megvalósítása során. Az itt ismertetett és a töb­bi hozzászólás összefoglalása és megválaszolása után a kül­döttgyűlés megválasztotta a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa és a Számvizsgáló Bi­zottság tagjait. Majd ezt követően a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa megválasztotta a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának Elnökségét és tagjait. Az elnökég tagjai; Elnök: Rák József. Vez. titk.: Kökény István, titkárok: Kruzslicz József és Lázár Mihályné. Az elnökség tagjai: Busi Sándor, Falusi Zoltán, Papp László, Szenes Ottóné, Cse- pesz István, Hargittai György, Magyar Mártonná, Szurgyi István, Horváth Ro­zália, Fodor Sándor, Pong- rácz Istvánná, Váczi Sándor, Dorcsi Géza, Pintér Zsuzsán- na, Cs. Tóth István. Az elnökség póttagjai: Már­ta Lajos, Sűrű László, Vajda Jenőné, Balogh Károly, Zsigmond Sándor és Palatí­nus István. Számvizsgáló Bizottság el­nökéül Jankó Károlyt vá­lasztották. A Szakszervezetek Megyei Tanácsába 55 tagot válasz­tott meg a küldöttértekezlet. Gyorslista a Második Békekölcsön sorsolásáról Az Országos Takarékpénztár június 29-én és 36-án bonyolítja le a H. a Ifik és IV. békekölcsön 1960. első félévi sorsolásait. A húzások szerdán détotán a Magyar Opti­kai művek Csörsz utcai Művelődési Házában kezdődtek. Az első napon a 11. Békekölcsönt sorsolták, 81.200 kötvényre több mint 25 millió forintot húztak ki nyeremény és törlesztés formájában. A százezer forintos főnyere­ményen kívül nyolc 50 ezer forintos, nyolc huszonötezer forintos, tizenöt tízezer fo­rintos és negyvenhét ötezer forintos nagy nyeremény jutott a legszerencsésebb köt­vénytulajdonosoknak. A százezer forintos főnyereményt a 6.586 sorozatú 484 számú kötvény nyerte. A húzásokat csütörtökön délelőtt a HL és a IV. Békekölcsön búzásával folytat­ják, illetve fejezik be. Háromszáz forintot nyertek sorozathúzással: (i. rész) Sorozat; Számtól-? számig: 0001 701- 0012 201- 0014 101­0056 301­0057 401­0077 101­0078 401­0078 801- 0121 801- 131 401­0144 901- 0185 401- 0191 201- 0247 201- 0279 801- 0312 601- 0317 201­0336 901­0337 901­0359 701­0360 601- 0402 001- 0461 601- 0468 601- 0476 801- 0500 001- 0504 701- 0519 001- 0536 301- 0556 501- 0580 901­0603 501­0604 301- 0616 001- 0634 701- 0639 601- 0642 601­0651 501­0652 70J- 0655 201- 0659 101- 0687 001- 0694 401- 0697 901- 0702 401- 0707 401- 0714 301- 073Ű 401­0771 001­0772 501- 0811 801- 0847 001- 0856 801- 0871 101- 0876 701­- 800- 300- 200- 400- 500- 200- 500- 900- 900 • 500 -1000- 500- 300- 300- 900- 700- 300 -1000 -1000- 800- 700- 100- 700- 700- 900- 100 - 800 - 100- 400- 600 -1000 - 600- 400- 100 - 800- 700- 700- 600 - 800- 300- 200 - 100- 500 -1000- 500- 500- 400- 500- 100 - 60 0 ■ 900 ■ 100- 900 • 200- 800 0914 101- 0922 601- 0944 601- 0944 701- 0996 601- 1021 201- 1026 101- 1071 701­1089 401­1090 501- 1094 001- 1121 901- 1149 501- 1157 701- 1182 201- 1196 101- 1205 401- 1214 601- 1218 501- 1231 001- 1251 501- 1261 401- 1316 301- 1321 601­1329 701­1330 701- 1340 401- 1352 501- 1404 401- 1445 701- 1455 001- 1519 901- 1529 001- 1589 301- 1600 201- 1653 101- 1657 601- 1667 901- 1674 601- 1680 401- 1680 501- 1684 801- 1750 801- 1781 801- 1802 101- 1826 201- 1832 301- 1845 401- 1860 401- 1894 401- 1914 601- 11931 801- 1957 801- 1969 001- 1969 101­- 200 • 700 • 700 ■ 800- 700 ■ 300- 200 ■ 800 • 500 - 600 - 100 -1000 - 600 - 800- 300- 200- 500 ■ 700 ■ 600- 100 ■ 600- 500- 400 • 700 ■ 800- 800- 500 ■ 600- 500- 800 - 100 -1000 - 100 ■ 400 ■ 300 - 200 ■ 700 -1000- 700 ■ 500- 600 • 900 ■ 900- 900- 200 ■ 300 ■ 400 ■ 500 ■ 500 • 500 ■ 700 > 900 ■ 900 ■ 100 ■ 200 1975 1995 2005 2042 2044 2145 2152 2157 2166 2169 2175 2175 2185 2217 2227 2229 2248 2278 2296 2299 2314 2387 2388 2405 2410 2419 2445 2450 2458 2458 2460 2483 2493 2503 2504 2520 2521 2523 2531 2540 2558 2561 2564 2578 2629 2666 2677 2706 2710 2727 2713 2742 2752 2804 2810 2823 201— 300 101— 200 101— 200 601— 700 101— 200 601— 700 601— 700 101— 200 901—1000 501— 600 501— 600 601— 700 701— 800 101— 200 901—1000 601— 700 801— 900 101— 200 501— 600 001— 100 001— 100 801— 900 601— 700 801— 900 201— 300 101— 200 801— 900 501— 600 101— 200 301— 400 101— 200 101— 200 201— 300 601— 700 601— 700 101— 200 901—1000 101— 200 201— 300 501— 600 401— 500 001— 100 801— 900 201— 300 101— 200 501— 600 801— 900 701— 800 201— 300 201— 300 710— 800 801—900 201— 300 301— 400 501— 600 501— 600 2838 401- 2850 701- 2873 701- 2873 701- 2877 101- 2892 401- 2897 201- 2950 601­2913 301­2914 901- 2923 101- 2933 401- 2968 101- 2995 701- 3029 701- 3071 101- 3078 901- 3084 501- 3140 701- 3158 201- 3209 501- 3212 401- 3234 901- 3251 401­3259 901­3260 701- 3274 701- 3279 701- 3286 701- 3296 001- 3335 101­3335 801­3336 901- 3389 401- 3448 901- 3486 701- 3492 301- 3513 501- 3517 001- 3550 801- 3557 601- 3601 901- 3615 601- 3624 701- 3635 301- 3642 101- 3652 201- 3663 601- 3685 601- 3728 801- 3755 701- 3770 301­- 500 ■ 800 ■ 800 . 800- 200 ■ 500 ■ 300 ■ 700 ■ 400 ■1000 - 200 ■ 500 - 200 ■ 800 - 800 - 200 •1000 • 600 - 800 • 300 - 600- 500 -1000- 500 -1000- 800 - 800 - 800 - 800 - 100 - 200- 900 -1000- 500 -1000- 800- 400- 600 - 100- 900- 700 -1000- 700- 800- 400- 200- 300- 700- 700- 900- 800 - 400 A fenti gyorslista közvetlenül a húzás után készült. Az esetle­ges számhibákért felelősséget nem vállalunk. (A gyorslista közlését hol- napi számunkban folytatjuk.) Ssütőföldemerv Közöm van a Jász róna minden rögéhez. Jászapátin ízleltem meg anyám tejét, s Jásziványon teltek el felettem gyermekkorom, ifjúságom esztendei. Hatéves lehettem, mikor elsőnek átléptem falum határát, egy borjút vezet­tünk a jászkiséri vásárra. Az első udvarlásom jászszent- andrási lánynak szólt. Dehát az apró házacskák lakta szor­galmas népek falvai közül is Jászivány leginkább az enyém. Nekem minden utcája, dűlőútja, fasora; életem, környezetem nyitott könyvlapja. Mindig alig várom, hogy a találkozáskor összeölelkezzünk: én, meg szülőfalum. Most tizenegyórára értünk a tanyára, ebéd előtt. Apám tessékel a szobába bennünket, anyám kint főz a konyhán. Jövetelünkre tyúk nyakát metszette el. Alig váltunk pár szót, berobog az öcsém. Sötétkék ruhában, fehér selyem­ingben ugrik le Pannóniájáról. Fekete Pannónia. Alig van még benne tán háromszáz kilométer. Húszezer forintért vette, de már huszonegyezret kínált érte egy iványi trak­toros. Nem adná huszonötezerért se, maga kereste az árát, azért ragaszkodik hozzá annyira. Feleségem (minden nő ezt tenné) a húgom új bútorát nézegeti, felpróbálja feketebársony báli ruháját Neki, a városinak még nincs. Apámmal miről is beszélgetnénk, mint a szövetke­zetről. Kinyitja a szekrényajtót, a terítő alól nyomtat­ványt húz elő; nézzem csak, én jobban el tudok tán iga­zodni rajta. Nézem. Felülvizsgálatra hívja az SZTK nyugdíjügyben. Egy éve múlt, hogy aláírta a belépési nyilatkozatot betegen, munkaképtelenül. Mindig azt haj­totta akkor: mi lesz ővele, beteg emberrel. A télen a kór­házban töltött vagy három hetet: nem került egy fillér­jébe se. Sajnálja még a beleegyezését, a földjét most is. Ki is fakad néha-néha, de már egyre csendesebbek ezek a kifakadások. Ebben a nyugdíjügyben sem bízott. Felterjesztette a szövetkezet. Még akkor is hitte is, meg nem is. Nem­régen a szomszéd tanyán megkapta az öregségi járadé­kot a gazda. Nem sok. Senki se túlozza, hogy elég. De anyám azt mondja, apám a kevesebből is többet meg­takarít, mint én a többől. Hanem a fő mégiscsak az: el­hiszik már, hogy nem ígérgetünk felelőtlenül, minden úgy lesz, ahogyan megmondjuk. A falusi aggokról történő gondoskodás közelebb hozta politikánkhoz az embereket, bizalmat öntött beléjük. Találkoztam egy emberrel, aki egy évvel ezelőtt felhánytorgatta: megrövidítették a test­vérek. Pár holddal több földet kapott tőlük, hogy eltart­sa az öregeket. Akkor szívesen belement. Egy évvel ez­előtt panaszkodott, hogy a szövetkezetben miből jut . még az apjáéknak is. Ahogy az apja átvette a postától az első nyugdíjküldeményt, nem szói egy szót se. Sőt rendesen dolgoák a közösben. Soft embert mellénk állított, Jobbkedvűvé tett, hi­tében megerősített a falusi nyugdíjtörvény. Ök erre még nem azt mondják: a párt, a népi demokrácia, a munkás­osztály. — Aszonta, hogy így élünk majd. •— Fürdőt csináltat a faluban. — Majd csak ad gépet is. Az egykori elzárt tanyavilág megszemélyesítette, egyes szám harmadik személyében szól a pártról, a rend­szerről. S ennél nagyobb tiszteletet ne kívánjunk a ta­nyasiaktól. Beszélgetünk. Viszik a tanyáikat a faluba. A szom­szédtanya is eladó. Újságban hirdetik, hogy lebontásra is adják. Alighanem anyámban fogamzott meg a gondolat: hát mi lenne, ha? A húgom is helyesli, az öcsém is. Apám ellentmond, ő már itt akarja leélni életét. Nem lesz ez sokkal könnyebb döntés, mint a nagyüzemi gazdálkodás választása volt. Ügy vannak az emberek a tanyákkal is, mint a parcellásföldekkel. Ragaszkodtak hozzá, ha rosz- szabbul jártak is. Idő kell, míg megérik bennük az elha­tározás. Délutánra a szomszédba megyünk át. Vendégek ott is, Budapestről (a rokonság Budapestre szakadt sarja), Jászjákóhalmáról, Jászszentandrásról, Jászapátiról. Tóni bácsi, a jászjákóhalmi Béke Tsz dohányosa. Ott dolgozik az egész család, úgyhogy legalább ezer munkaegységet megszereznek, ahogy számolgatja. Az 30.70 forintjával szorzandó. Erre nem is mondhat semmit. De már meg­kérdezi tőlem, mit lehetne tenni az agronómusukkaL Nagyon okos ember az, higgadt is, jól is beszél a szövet­kezeti gazdákkal, szeretik is nagyon. Hanem most a fe­jébe vette a kukoricát. Már mindenhol kukoricát szeretne termelni. Kijelentette: még dohány helyett is. Az agro- nómus a kukoricát pártolja, Tóni bácsi a dohányt nem hagyja. Magyarázom én, hogy a mezőgazdásznak van igaza: az állattenyésztésből jön a pénz, ahhoz meg ku­korica keh, Tóni bácsi nem enged. Ö a dohánytól el nem válik. Józsi bácsi kovács a jászszentandrási Petőfiben. Új­ságolja, olyan permetezőt szerkesztett, amivel gyerek­játék a növényvédelem. Felküldte a szövetkezet a patro­náló Hámán Kató Fűtőházhoz. Onnan szerzett tartályt Most meg olyan mély kutat fúrnak, hogy tán még halas­tóra is telik a vizéből. Rossz földjeik vannak. Sokat tö­rik a fejüket. Az egyéni gazdálkodás korában nem tu­dott megélni belőle a falu. Jászapátira, Jásziványra jár­tak aratni, csépelni. Most ugyanannak a darabka föld­nek az egész falut el kell tartani. A remény meg is van hozzá, önerőből teremtették, építették a majort. Nagy­üzemi szőlőt telepítettek. Szépen beállt, azt már géppel is művelhetik. Ennek az embernek a tájékozottsága le­pett meg legjobban. S az, mennyire érdeklődött a megye többi termelőszövetkezete iránt. Külön senki nem mondta ki: .jobb ez így. Ha meg­kérdezet^ ak&ot el ae vájjatok talán Meghat nem is mindenkinek jobb még. De hogy mennyit változott ez a falu csupán egy év Matt. Hány csüggedt emberrel talál­koztam akkor! Azt hitték, s azt is mondták, ha nem egyedül művelik a földet, nincs jövőjük. Mostanra a leg­többen rájöttek: ezután is az övék az, ezután is abból élnek, akkorhát nem mindegy hogyan. Ha azt mondanám: csupa elégedett emberrel talál­koztam, egyszerűen hazudnék. Van bizony olyan paraszt- ember is, aki még mindig akkor szeretné látni a szövet­kezetei, mikor a háta közepét Jövőre tán ők is máskép­pen vélekednek. Mert mindenkiben minden nap történik valami. Mindenkiben újat fedezek fed a régi ismerősök közül. Néhány arc örökre meg is marad bennem. Az új falu piktúrájának egy-egy ecsetvonásai ők. Még lánykorában ismertem. Most elvált asszony. Tán két éve ment egyikük jobbra, másikuk balra. Hozzá­teszem, én igencsak minden lakóját ismertem ennek a kis falunak. Elváltasszonyról nem tudtam soha. Nem is lehetett. Ha egyszer valaki férjhezment, ha egyszer vala­kit férjhezadtak, ha a földek egy birtokívre kerültek a házasság révén, nem volt menekvés többé akkor sem, ha a részeges férj hetenként elpáholta az asszonyt. Szök­hetett vissza sírva a szüleihez, a férjéhez küldték. — Haj, lányom, az asszonynak legyen nagy köténye, hogy beleférjen a könnye. Ismerősöm válás után földjével belépett a jászapáti Alkotmányba. Növénytermesztésben dolgozik, s közben tanul. A szövetkezetben agitálták, hát beiratkozott a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatára. A magáról, fiáról gondoskodó elváltasszony tanul. Egy éve már meg is van. Fogadtam egy emberrel annak idején* hogy majd mondja még nekem: jobb a szövetkezetben. Legyintett a fogadásra és érvelésemre is. Meghallotta, itthon vagyok, s üzent, hogy beszélni szeretne velem. Eddig még sohse kereste az alkalmat, hogy szembenézzünk a fogadás után. Másik ismerősöm Szolnokra jött a tyúkszemét ki­vágatni. Mutatta a tenyerét: kényelmetlen bőrkeménye- dés díszelgett rajta. Nem kerül pénzbe, beutalták, hát kivágatja. Nagyobb dolgokkal se mentek itt orvoshoz, pláne meg a megyeszékhelyre soha. Hallom, dolgoznak a kulákok is. A falu bírálta el őket, s úgy döntöttek, jöjjenek közéjük, munkálkodjanak velük. Egyik gulyás lett, a másik takarmányos. Hogy szí­vesen dolgoznak-e? Nem tudom. De már dolgoznak. Együtt azokkal, akiket eddig csak dolgoztattak. Hát ilyen az én szülőföldem manapság. Dúsabb ga­bonaföldjein aratógép fordul a dűlőkön, a tanya mellett. Most még a kiskasza is szolgál, de már a géppel együtt, s először jár aratógép ezen a táblán. Olyan az én szülő­földem szép határa, mint egy nyitott könyv. Beleolvas­tam, s tudom, minden tankönyvnél ebből tanulhatok a ............... r ' *sryr Tf n"*~r ' Borzik Lajos 377t 901—1000 3790 301— 400 3814 101— 200 3816 001— 100 3816 501— 600 3818 801— 900 3847 301— 400 3855 901—1000 3880 001— 100 3912 201— 300 3926 201— 300 3967 401— 500 3972 601— 700 3982 901—1000 4009 701— 800 4010 901—1000 4037 701— 800 4067 401— 500 5029 601— 700 5040 701— 800 5042 801— 900 5066 701— 800 5092 701— 800 5098 301— 400 5103 801— 900 5106 601— 700 5106 901—WOO 5115 101— 200 5125 901—1000 5126 601— 700 5140 701— 800 5168 301— 400 5210 901—1000 5211 401— 500 5219 601— 700 5223 501— 600 5246 60Í— 700 5261 601— 700 5268 501— 600 5304 901—1000 5308 801— 900 5311 801— 900 5337 301— 400 5339 301— 400 5340 101— 200 5344 501— 600 5359 201— 300 5377 101— 200 5397 601— 700 5421 901—1000 5434 701— 800

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents