Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-30 / 153. szám

1660. Kin Jus 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Hadha-keltek“ a természet ellen A tagság kétharmada együtt van. Sokan hiányoznak, mert az aratást nem szakíthatják meg egy percre sem. Az is ha­laszthatatlan, meg ez is, amiről most itt szó lesz. Ebben a nagy dologidőben nem­csak az izmokat kell megfeszíteni, az agyat is. Nemcsak erőkifejtés kell a jó munká­hoz, hanem gondolkodás, „spekulálás” is arról, mi hogyan lehetne „kiadósabb”. Ezekkel a gondolatokkal kezdte Hegyi István, az elnök a termelési tervek eddigi teljesítéséről szóló beszámolóját a párt- szervezet taggyűlése előtt. S ebből már mindenki sejthette: valami fontos kérdés­re vár feleletet a tsz vezetősége, a szövet­kezet egésze a taggyűléstől. Mi más lehet olyan fontos az esősze­gény mezőtúri határban, mint az öntözés. Az aratás, a növényápolás, állattenyész­tés mondhatni rendjén megy, hisz az az emberektől függ, s annak idején azt megtanácskozták. De az esőcsinálás! Az nem az ő dolguk, abba a természet is „be­leszól”. És az eső rettenetesen kellene. Búzából, árpából már meg lesz a tervezett mennyiség. Itt-ott föle is mutatkozik. De a kukorica, bizony nagyon „pipál”, az már sir a vízért. A szerződés meg itt van a 30 mázsás mozgalomban való részvételről. — ^Öntözni kell!” — Ez legyen a taggyű­lésünk jelszava — veszi át a szót Skopál Ágoston, a párttitkárhelyettes, — s ne­künk kell megbeszélni, hogyan. A mi ál­lásfoglalásunk alapján kezdjük meg hol­nap az intézkedéseket, s a mi dolgunk, hogy mindenkit megkérdezzünk, mit java­sol, mit tud segíteni. Az is ránk vár, hogy ezt a munkát, ami most számunkra leg­fontosabb, legtöbb gondot jelent, segítsük, ahol csak tudjuk. Ez volt a pártvezetőségi beszámoló leg­főbb mondanivalója a mezőtúri Uj Re­ménység Tsz legutóbbi párttaggyűlésén. A vita lassan indult. Nem a közöm­bösség tette vontatottá. Nem könnyű itt javaslatot tenni, nem szakemberek ők. És az egész öntözés sem olyan régi keletű itt. Eddig jobbára csak a rizst öntözték. Kocsi Sándor csak ennyit mondott: — Nálunk a Harcsásban van egy nagy szi­vattyú, elvihetitek, ha kell. — Nem jó az, — legyint valaki —, mert az csak vízkivételre alkalmas, továb­bításra nem. — És ha rizsföldről nyomatnánk vi­zet a kukoricára? — kérdi tovább Kocsi. — Nincs annyi csövünk. — Szem előtt nincs, de van a Pap ta­nyán vagy 200 méter, — így ismét valaki. — Nem vagyok mestere az öntözés­nek, de tavaly láttam, hogy ami kukoricát öntöztek, mi termést adott. Csak azt tu­dom mondani, ha egy mód van rá, locsol­junk. A termés minden ráfordítást pótol­hat. Czakó István agronómus: — Két szivattyúnk van, egyik jó, a másik nem. A jó szivattyú a lucernában van. Az most bírná víz nélkül is. Csak hát három nap az átszerelés. De ha úgy döntünk, hogy a kukorica fontosabb, lesznek arra embe­rek, akik egy-kettőre átszerelik. — Nem kell oda mérnöki szerelés, nem keM valami precíz munka, csak folyjon a viz. Ha itt-ott kárt tesz is, a többi helyen duplán megfizet. — Ne vállalkozzunk olyanra, amit úgy se tudunk megcsinálni, — aggályoskodik az egyik ember. De nyomban szól a má­sik: — És mibe kerülne a hibás szivattyút megjavíttatni? — Egy alkatrész hiányzik hozzá. Te­remtsük elő, ha a föld alól is. Legyen az elnök dolga. — Vegyük műbe még a kézi permete­zőket is. — Van egy beépített telepünk, 65 hol­das. Csak odáig kellene „csalni” a vizet, ott már kapával is „elterelgetnénk.” — Ember sincs mindenre, — szól va­laki megint. — Tavaly a Harcsásban Seres Mihály- tyal ketten öntöztünk a konyhakertészet­ben mindent, — csap térdére Szűcs Sán­dor. — Kihúztuk a barázdát, s akkor jött egy nagy eső, mind elmosta. Aztán nem esett többször. Megint csak ketten huztuk ki, meg ketten öntöztünk. Ha úgy akar­juk, van ember. így parázslik a vita sokáig. Végül Is a titkárhelyettes összegezi: — Az elvtár- sak javaslatai alapján 100—110 hold ku­koricánkat néhány napon belül megön­tözzük. S ha meg lesz az új alkatrész, még annyit locsolhatunk. * Nem szakemberek vitatkoztak, egysze­rű, kétkezi munkások, kommunisták ar­ról, mennyi telik az ő erejükből, tudá­sukból, furfangjukból arra, hogy hadba keljenek a természettel azért, amire szük­ségük van. — bo. — A PÁRTÉLET hírei A szolnoki járási pártakti- va ülésén a nyári mezőgaz­dasági munkák mellett a patronálás fontosságáról is szó esett. A Tisza Cipőgyár munkásai napról napra szép példáját adják annak, hogy magukévá tették a pártakti- va határozatát. Az elmúlt héten mintegy 200—250 mun­kás és ipari tanuló segített a szandaszöllősi Arany­kalász és a rákóczifalvai Pe­tőfi Tsz gazdáinak, hogy ara­tásig befejezzék a kukorica kapálását. A nagykörűi Pe­tőfi Tsz-ben pedig a cseresz­nyeszedésben segítettek, • A Fegyverneki Gépállo­más e havi párttaggyűlésén azt elemezték a kommunis­ták, hogyan oldották meg ed­digi feladatukat. Tavaszi tervüket globálisan teljesítet­ték, ezen belül gépi kapálási előirányzatukat 117 száza­lékra. Jól felkészültek az aratásra is. Kijavított gépeik nagy többségét bejáratták, hogy minél kevesebb zökke­nő legyen az aratás megkez­désénél. Elhatározták: a kombájn aratta területeken késedelem nélkül a tábla szélére húzzák le a szalmát, hogy elvégezhessék a tarló­hántást. • A tiszasasi Rákóczi Tsz- ben június 20-án tartották a párttaggyűlést. Itt a fő na­pirendi pont az aratásra való felkészülés értékelése volt. A több mint ezer hold kalá­szos növény betakarításához a gépi segítség és a száz ka­szás mellett a családtagok munkájára is szükség van. S hogy a pártszervezet még hatékonyabb felvilágosító munkát végezhessen harminc tagú aktívacsoportot hoztak létre, bevonták ebbe a leg­jobban dolgozó pártonkívüli tsz-tagokat is. * Intézkedési tervet készítet­tek az örményesi Üj Elet Tsz-ben, s azt a június 24-i párttaggyűlésen vitatták meg és fogadták el. A terv tar­talmazza, hogy milyen fel­adatok várnak a kommunis­tákra a nyári nagy munkák idején, s meghatározza, hogy a párttagok példamutatásuk­kal, politikai felvilágosító munkával serkentsenek a minimális szemveszteséggel történő betakarításra, a mun­kaidő jó kihasználására, * Kapásnövényeink területe tiszta, gyommentes, befejez­tük az őszi árpa aratását — így számolt be a pártvezető­ség a hunyadfalvi Hunyadi Tsz párttaggyűlésén. Ered­ményeik titka a tagok szor­galma és az, hogy a család­tagok is résztvettek a kéve hordásában, keresztbe raká­sában. Az e havi párttaggyű­lésen az időszerű munkák elvégzésének értékelése mel­lett az öntözésről is szó esett. Elhatározták, hogy kertészeti növényeik mellett a kukori­cát is megöntözik. * A pártszervezetek, s a kommunista nevelők kezde­ményezésére az iskolások is segítenek a szövetkezeti gaz­dáknak. Jászberényben az Üjerdői islfola tanulói 100 munkaegységet teljesítettek a November 7 Tsz-ben, ahol paprikát kapáltak, örménye­sen a VII—VIII. osztályos tanulók egy heti könnyebb munkát vállaltak a közös gazdaságban. * A mezőhéki Táncsics Tsz gazdái a vezsenyi Hunyadi Tsz tagjainak segítettek a kukorica kapálásában. Az or­szágos hírű Táncsics Tsz-ből két napon át harmincöt gaz­da dolgozott a vezsenyi föl­deken. Szorgalmukról, segít­ségadásukról elismeréssel szólnak a vezsenyi tsz-tagok. Nyaraljon és fürödjön CteiketMidtt, mert a Cserkeszöllői Földművesszövetkezet Vendéglője a főzési gondjait is teljesen megoldja. Állandóan hideg-meleg éte­lek, kitűnő Italok — minden este hangulatos zene, tánc. Jászberényben sorsolják a nyereménybetét­könyveket Az Országos Takarék- pénztár a nyereménybetét­könyvek II. negyedévi sorso­lását Jászberényben a Déry­né Színházteremben rendezi meg július 7-én, délután fél 6 órai kezdettel. A sorsolást műsor követi, melyben Szil- vássy Margit, az Állami Ope­raház tagja, Ács Marietta és Pataki Ferenc fejszámoló­művészek lépnek fel. A Szolnok megyei Tanács határozata a tsz-ek megszilárdításáról és a mező- gazdaság soronlévő feladatairól A Szolnok megyei Tanács 1960. június 24-!én tartott ülé­sén többek között megtár­gyalta a termelőszövetkeze­tek megszilárdításának leg­fontosabb kérdéseit, a mező- gazdasági munkák jelenlegi helyzetét és a további fel­adatokat. A tanács a VB. beszámolója és a tanácstagok hozzászólása alapján meg­állapította, hogy termelőszö­vetkezeteink a tavaszi talaj­előkészítési és vetési mun­kákban a feladatokat jól ol­dották meg, a növényter­mesztés szerkezete megfelel úgy a népgazdaság, mint azon belül a termelőszövet­kezetek érdekeinek. A nö­vényápolási munkák zöme is idejében, jóminőségben lett elvégezve. Az eddigi jó mun­kának, a termelőszövetkezeti tagok szorgalmának köszön­hető, hogy a terméskilátá­sok kalászosokból jó köze­pesnek mondhatók. Az egyes tanácsi szervek, termelőszövetkezeti tagok és vezetők nagy erőfeszítéseket tettek az elmúlt hetekben és hónapokban a megyei párt- értekezlet határozatainak végrehajtása érdekében, — azért, hogy minél gyorsab­ban fejlődjenek tsz-eink és ezzel együtt minél nagyobb jövedelemhez jussanak a ter­melőszövetkezetek tagjai. Megállapította a Megyei Tanács, hogy kielégítőnek mondható a nyári mezőgaz­dasági munkákra való fel­készülés. Felhívja azonban a termelőszövetkezeti vezetők és tagok figyelmét, hogy a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtása, (az aratás, hordás és cséplés) időben és jóminőségben való befejezése az eddigi­nél tervszerűbb, követke­zetesebb és előrelátóbb vezetést, irányítást és kü­lönösen jó munkaszerve­zést követel meg azért, mert a nyári ga- bona-betakarító gépek még nem állnak olyan mértékben rendelkezésre, hogy a kalá­szosokat teljes egészében génnel lehetne betakarítani. Igaz, hogy 360 aratógép és 339 drb. kombájn áll tsz-eink rendelkezésére, mégis ha a feladatokat időben meg akar­juk oldani, a kézi kaszákat is igénybe kell venni minde­nütt olyan mértékben, aho­gyan azt a helyzet megkí­vánja. Haled a kévehordás Jvj p A kunhegyes! Vörös Csillag Termelőszövetkezet gabona­tábláin kévekötő-aratógépet üzemeltetnek. Délutánonként és esténként a szövetkezeti gazdák keresztbe rakják a j kévéket. — Képünkön Szabó Petemé hordja a kalásztól l súlyos kévét. Külön felhívja a megyei tanács a tsz vezetők és ta­gok figyelmét, hogy a nagy nyári mezőgazda- sági munkák megkövete­lik a munkaidő jó kihasz­nálását, és utasítsanak el minden olyan káros véle­ményt és javaslatot, amely a 8 órás munkaidő beveze­tésére irányul, akár tudatlanságból, akár szándékos kár-okozási kísér­letből fakad. A dolgozó pa­rasztok tudják, hogy a me­zőgazdaságban a nyári mun­kák idején nem lehet 8 órás munkaidőt bevezetni. Tény, hogy a gépesítés előrehala­dásával a kézi aratás mind­jobban kiszorul és az ember mindinkább mentesül a leg­nehezebb fizikai munka alól. Kormányunk nagy erőfeszí­téseket tesz annak érdeké­ben, hogy a mezőgazdaság­ban is minél több gép le­gyen, de be kell látni, hogy néhány év alatt a teljes gé­pesítést megoldani nem lehet és addig is, amig több gép lesz, kézierővel kell a gép munkáját pótolni. A megyei tanács nem tart­ja kielégítőnek a családtagok munkába történt bevonását. Jelenleg minden 100 tsz tag mellett csak 15 családtag van bevonva a közös munká­ba. A megyei tanács feltét­lenül szükségesnek tartja, hogy a következő napokban a családtagok ezrei kapcso­lódjanak be a közös mun­kába. Ez közös érdek, mert a családtagok is a tsz. területén betakarított ter­ményből fognak részesed­ni és abból fognak élni Felhívja a megyei tanács az összes megyei, járási, vá­rosi és községi tanácstago­kat, hogy a nyári munkák irányításában és végzésében a családtagok bevonásával járjanak elől jó példával. A nyári aratási, hordási és cséplési munkák mellett egyéb olyan feladatok is je­lentkeznek, amelyek megol­dására a megyei tanács fel­hívja a tsz vezetők és tagok figyelmét. Vonatkozik ez el­sősorban a még elmaradt nö­vényápolási munkák folya­matos végzésére, a növény- védelmi feladatok ellátására és a takarmánynövények be­takarítására. Szükségesnek tartja a me­gyei tanács felhívni a városi és községi tanácsok, valamint a tsz vezetők figyelmét arra, hogy az azonnali feladatok megoldása mellett előre is lássanak, a jövőre is gondol­janak. A megyei pártérte­kezlet határozatának végre­hajtása, a tsz tagok érdeke megköveteli, hogy termelő- szövetkezeteink már most megkezdjék a következő gazdasági év előkészítését. Tsz vezetőink a tagok bevo­násával készítsék el a következő gazdasági év előtervét, legalább a növénytermesz­tés szerkezetére vonatkozó­an, hogy ennek megfelelő- J en már az aratással párhu- ! zamosan kezdjék meg a ta- I lajművelést. elsősorban a tarlóhántást, nyésztés hozamainak növelé­se, az árutermelés fokozá­sa, a gazdálkodási eredmény javítása csak akkor oldható meg, ha a korszerű, fejlett agro- és zootechnika vívmá­nyait mind szélesebb körben alkalmazzuk. Ehhez elenged­hetetlenül szükséges a ter­melőszövetkezeti vezetők és tagok szakmai képzése, illet­ve továbbképzése. A megyei tanács felhívja a tsz tagokat, hogy minél nasvobb számban jelent­kezzenek az ősszel induló különböző mezőgazdasági és szakmai tanfolyamok­ra. A tanfolyamok mellett szorgalmazni kell a mező- gazdasági szakiskolák, tech­nikumok benépesítését is, el­sősorban termelőszövetkezeti fiatalokkal. A megyei tanács megálla­pítja, hogy a termelőszövet­kezetek termelési terve több­ségében reális. Néhány terü­leten azonban jövedelemki­esés várható. A kiesés pót­lására számos lehetőség van. A tsz-ek a félévi záráskor pontosan mérjék fel a gaz­dálkodás eddigi eredménye­it, a tervezett bevételek és kiadások alakulását és — kü­lönösen az öntözhető terü­leteken — másodvetéssel ta­karmány növényeket, kerté­szeti növényeket termeljenek terven felük Ezenkívül fo­kozzák az aprómag terme­lést. Ugyanakkor csökkente­ni kell a tervezett kiadáso­kat. Megállapítja a tanács, hogy ez évben komoly nehézséget jelent a termelőszövetkeze­tek hizottsertés alapanyag biztosításánál az a körül­mény, hogy nagymértékben terveztek vásárlásból. Ezért felhívja a tsz-ek figyelmét, hogy sertéstenyésztésükben a törzsállományt úgy állít­sák be, hogy 1961-től a hiz­laláshoz szükséges alap­anyagot teljes egészében a közös és a háztáji gazda­ságban állítsák elő. Ezért a közös állomány mellett az alapszabály által megengedett mértékben to­vább kell fejleszteni a háztá­ji állományt. Hasonló gya­korlatot kell érvényesíteni a tehénállomány fejlesztésénél és a törzsbaromfi állomány kialakításánál is, különösen pulykánál és viziszárnyasok- náL A Megyei Tanács meg van győződve róla, minden termelőszövetkezeti tag, álla­mi gazdasági és gépállomási dolgozó azon lesz, hogy a nyári mezőgazdasági mun­kákat minél hamarabb, a le­hető legkisebb szemveszteség- ■ gél fejezzük be és eredmé­nyesen végezzük el a termelő- szövetkezetek megszilárdítá­sának soronlévő feladatait. A nagy feladatok végrehajtásá­hoz kíván a megyei tanács minden termelőszövetkezeti tagnak, állami gazdasági és gépállomási dolgozónak erőt, egészséget. Szolnok, I960, június 24. MEGYEI TANÁCS istállótrágyázást és a nyári mélyszántást. Hogy ezek a talajmunkák minél gyorsab­ban haladjanak, a lehetősé­gekhez mérten minden gé­pen meg kell szervezni a két műszakot. Amelyik erőgép nappal arat vagy csépel, az éjjel a közelben hántsa a tar­lót, vagy végezze a nyári mélyszántást. Időben gondos­kodni kell termelőszövetke­zeteinknek a szükséges mű­trágya és minőségi vetőmag megrendeléséről, vagy elő­készítéséről. A második ötéves terv si­keres megvalósítása érdeké­ben mind magasabb szinten kell megteremteni a terme­I lés gazdasági feltételeit A növénytermelés és állatte­Megnyílt a jászapáti községi straud fürdő melynek thermálvize üdít, gyógyít és kellemes pihenést nyújt. Tö’tse a hétvégét a jászapáti községi strandfürdőben!

Next

/
Thumbnails
Contents