Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-03 / 130. szám

I960, június 3, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s ű TERMELŐSZÖVETKEZETI fs-j Néhány szó a műtrágyaelosztásról 1 négyzetes knlíorleavetésnél féíszkeakéut két*Iiárem tövet kell meghagyni tek, a hoMatócSht! növény­A műtrágya termésfokozó hatása közismert. Alkalma­zását a nagyüzem, a gépesí­tés könnyebbé és hatéko­nyabbá teszi. Kormányzatunk nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a tsz-ek igényeit műtrá­gyából is biztosítsa. A mű­trágyaellátást a MÜNÖSZER Vállalat végzi, a megyei ta­nács VE mezőgazdasági osz­tályának irányítása alapján. Az első félévben a műtrá­gya-ellátásban zavarok vol­tak. A megnövekedett igé­nyeket a nagy erőfeszítés el­lenére sem tudta az állam maradéktalanul kielégíteni. A műtrágya szállítása is dö­cögött, bár a MÜNŐSZER- kírendeltség még január első hetében levélben felhívta a tsz-ek figyelmét a megrende- léseket illetően. Sok termelő­szövetkezet mégis elmulasz- tóttá. Számos közös gazda- Ságból késve érkeztek be a megrendelések, március vé­gén, április közepén. Ez a szállítást jelentősen befolyá­solta. Hátráltatta az is, hogy több termelőszövetkezet a megrendeléssel együtt nem küldött fedezetigazolást, így a MÜNÖSZER a megrende­lést nem fogadhatta el. Azok a tsz-ek, amelyek ide­iében^ és fedezetigazolással küldték be a megrendelése­ket, előnyösebb helyzetbeke­rültek, több műtrágyát kap­tak, mint amennyit a megyei keret elosztása lehetővé tett volna. A második félévi műtrágya­mennyiség szétosztása ismét a# megszabott formában tör­ténik. A megyei tanács VB mezőgazdasági osztálya a ke­retet járásokra lebontja, a já­rások pedig tsz-ekre. A me­zőgazdasági osztály úgy hatá­rozott, hogy a megrendelést a tsz-ek ne közvetlen a MÜ- NÖSZER-hez juttassák el, hanem fedezetigazolással együtt a járási-városi taná­csok mezőgazdasági osztályá­hoz. Az osztály továbbítja a megrendelést és fedezetigazo­lást a MÜNÖSZER-hez. Ez­zel a mezőgazdasági osztály figyelemmel kísérheti, hogy a megrendelések időben meg- történtek-e, fedezetigazolás­sal el vannak-e látva és azt, hogy a tsz-ek a részükre megállapított műtrágyameny- nyiséget megkapják. Több tsz-nél a műtrágya tárolása, felhasználása hibás. Szétszakadt zsákok, csomóba kiszórt műtrágyák, a raktá­rakban nedves helyen, a föld­re rakva, az időjárástól, eső­től kevésbé védve. Szeret­nénk felhívni a tsz-ek veze­tőinek figyelmét a gondosabb kezelésre és a szakszerű fel- használásra. Amikor nincs elegendő műtrágya és az ál­lam nagy erőfeszítéseket tesz a szükségletek biztosítására, ilyen módon ne engedjék a műtrágyában lévő hatóanya­gokat tönkretenni. Barkó Károly megyei növényvédelmi felügyelő „Cukorrépaöntözés baráz­dás módszerrel”. A Népsza­badság május 29-i számában ismerteti a Nagykunsági Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet kisújszállási öntözési telepé­nek cukorrépatermesztési ön­tözési módszereit. „A kapásnövények meg­műveléséhez az egész család munkájára szükség van.” A Szabad Föld június 1-i szá­mában Gáli Sándor hosszabb írásban méltatja a családta­gok munkáját a termelőszö­vetkezetekben. Kiemelten foglalkozik a mezőhéki Tán­csics, a rákóczifalvai Béke és a tószegi Dózsa Termelőszö­vetkezetek ezirányú eredmé­nyéivel. „Elérték és túlszárnyal­ták.” Nádasdi Péter a Jö­vendőnk május 29-i számá­ban a jászteleki Tolbuchin Termelőszövetkezet termelé­si teljesítményeiről ír. „Milyen elvek szerint bé­rezzék traktorosaikat a ter­melőszövetkezetek”. Filip Sándor ad erre hasznos ta­nácsokat a Népszabadság jú­nius 1-i számában. „Boszorkányok”. Fényké­pes riportot közöl a Jöven­dőnk május 29-i száma a rre-őtúri Bercsényi Termelő- szövetkezet állattenyésztő lá­nyairól. Aratásig befejezik a karnadik kapálást A rang kötelez — szokták mon­dánk A kétszeres élüzem kitün­tetés kötelezi a Cibakházi Gépál­lomást is. Rossz munkát tőlük semmiképpen se várunk. Eddig néhány kisebb hibától eltekint­ve meg is feleltek a követelmé­nyeknek. Legutóbbi eredményük szintén figyelemre méltó: a kukorica első kapálását 98 százalékban be­fejezték, a gépek zöme már a második kapálást végzi. Idén négy és félezer kát. hold gépi növényápolási munkát végeztek. A céljuk az, hogy aratásra tel­jesen befejezzék nemcsak a má­sodszori, hanem a harmadszori kapálást is. Ez nemcsak gépál­lomási határozat, minden trakto­ros magára nézve kötelezőnek is­meri el. Az ifjú traktorosok versenyé­ben Kovács Sándor vezet. A ti- szaföldvári Lenin Tsz-ben mun­kálkodik, s az általa vetett négy­zetes kukoricát keresztben-hosz- szában kapálja. Idei eredménye ötszáz hold. Vállalása: ezer hold gépi kapálás. Nem sokkal marad el tőle Magyar György, aki a ci­bakházi Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben eddig 380 hold gépi kapálást végzett. „Palántaültető és szártépő gépért ostromolják a Török­szentmiklósi Mezőgépgyárat." A Népszabadság június 2-i száma Gém György tollából adja hírül a Törökszentmik­lósi Mezőgazdasági Gépgyár befutott gyártmányainak si­kerét. „Légi növényvédelem”. A Jövendőnk legutóbbi száma egészoldalas fényképes ri­portban számol be Karcag termelőszövetkezetei repülő­gépes gyomirtásáról. „Hoevan valósul meg a dolgozók terve Bánhalmán?” A Népszabadság június 2-án arról ír, hogyan lesz valóság­gá a Bánhalmi Állami Gaz­daságban az ellenterv-moz- galom. A terv szerint az idén öt­száztizenegy termelőszövet­kezetet villamosítanak. A munka jól halad, a Nehéz­ipari Minisztérium Villamos­energiaipari Igazgatóságának áramszolgáltató vállalatai ál­lami erőből április végéig már 111 termelőszövetkezet­hez építették ki a 22 kilovol­Védekexxünk a Uteewnaormányos ellen Az első kaszálás után a sarjadó lucernásokon egyre nagyobb tömegben jelenik meg egy fűzöld színű, hátán világosabb csikót viselő lár­va, a lucernaormányos. — Kártételét a sallangosra rá­gott lucernalevelek jelzik. Az általuk okozott zöldtömeg- veszteség a lucernalomb 20— 40 százaléka is lehet. A múlt év adatfelvétele­zése és a Növényvédő Állo­más megfigyelése alapján erős mértékű fertőzés várha­tó a kunhegyes! járásban, — főként Kunhegyes területén, a tiszafüredi járásban, a kunszentmártoni járás északi részén, valamint Mezőhék és Kétpó határában. A me­gye többi területén közepes megjelenésére számíthatunk. Védekezésül 0.8—1 százalé­kos Holló 10-zel tarlóperme­tezést végezhetünk, de alkal­mazhatunk DDT tartalmú, — vagy HCH-s porzószereket is. A termesztési célnak megfelelően kiválasztott porozószerből holdanként 16 —25 kg szükséges. A védekezéssel nemcsak a lucernaormányost és lárvá­ját, hanem minden egyéb lu­cernásunkon élő és károsító rovart elpusztítunk. A vegy­szerek alkalmazása esetén azonban a közeli méhészetet értesítsük, nehogy méhesük­ben kárt okozzunk. Mérvéi Növényvédő Állomás Kenderes. «iiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiN Vásárnaptár Országos állat- és kirakodó- vásárt rendeznek: Június 5-én Kunszentmár- t ónban. Június 9-én Szolnokon és Jánoshidán. Június 11-én Üjszászon. A vásárokra vészmentes helyről szabályszerű járlatle- véllel mindenfajta állat fel­hajtható. tos nagyfeszültségű vezeté­ket a megfelelő transzformá­tor-állomásokkal együtt. To­vábbi 80—90 termelőszövet­kezet vezetékének és transz­formátor állomásának építé­sén most dolgoznak. Ezek a számok megfelelnek a prog­ramban meghatározott ütem­nek. (MTI). Az országos kukoricater­mesztési tanácskozás megál­lapítása szerint ajánlatos a kukorica holdanként! tőszá­mát a helyi körülményeknek megfelelően az Alföldön 15— 22 ezerre, a Dunántúlon pe­dig 18—22 ezerre növelni. A Földművelésügyi Minisz­térium szakemberei ezzel kapcsolatban felhívják a fi­gyelmet, hogy a szemre és silóra négyzetesen vetett ku­korica növényállományát úgy kell kialakítani, hogy fész­kenként két tőnél keve­sebb és három tőnél több ne maradjon. Ez a növénysűrű­ség lehetővé teszi a kukorica növény és a csövek teljes ki­fejlődését. Ha fészkenként kettőnél kevesebb a tőszám, akkor kevés lesz a termés, ha háromnál több, akkor a kukorica legértékesebb ré­sze, a cső nem fejlődik ki megfelelően. Ahol a körül­mények miatt sorosan vetet­A földművelésügyi miniszter 20/19G0. (Mg. E. 16.) F. M. számü utasítása a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek gépellátásáról: A megyed gépberuházási terv elkészítése előtt minden év szep­tember l-ig a járási tanács vb. mezőgazdasági osztálya felmé­rése alapján a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának veze­tője a megyei tanács vb. jóvá­hagyásával köteles a termelőszö­vetkezetek és a gépállomások következő évi gépigényeiről, tí­pusonkénti bontásban, a Föld­művelésügyi Minisztérium Terv- és Közgazdasági Főosztályának jelentést tenni. A jelentés tar­talmazza a traktor-, gabonave­tőgép, kukoricavetőgép-, burgo­nyaültető-, palántázó-, műtrágya­szóró-, motoros permetező-, po­rozó-, fűkasza-, rendsodró-, siló­kombájn-, kaszálvarakodó (mäh- lader)-, burgonyaszedő-, pótkocsi­éi kutivátorigényeket. A termelőszövetkezetek na­gyobb gépekkel való ellátását a FDMAV megyei kirendeltségei útján kell lebonyolítani, a jár­műveket, szállító- és egyéb gaz­dasági eszközöket, különleges kisgépeket (szőlőművelő-, per­metező-, öntözőgépeket stb.) a termelőszövetkezetek a MEZÖ- SZÖV-től szerezhetik be. A szállító vállalat a termelő­szövetkezetek gépmegrendelését azonnal köteles teljesíteni és ha ez nem lehetséges, a megrende­lést a szállítási határidő feltün­tetésével 8 napon belül kell visz- szaigazolni. ¥ Az élelmezésügyi miniszter 6/ 1960. (IV. 26.) Elm. M.—A. H. számú rendelete az 1960. évi át­adásra kötött sertéshizlalási szer­ződésekről és ezek alapján fize­tendő sertésárakról. Az 1960. évi átadásra kötött sertéshizlalási szerződésekre és ezek alapján fizetendő sertés­árakra a 22/1958. (X. 26.) Elm. M. —A. H. számú rendelet rendel­kezéseit azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy az i960, évi január hó 1. napja után át­adott 95—105 kg súlyú fehér son­kasertés után 15.50 Ft/kg átvételi árat kell fizetni. * A földművelésügyi miniszter 13/1960. (V. 3.) F. M. számú ren­delete a termelőszövetkezeti pár­toló tagságról. számat itt is ennek megfele­lően kell kialakítani. Rendkívül fontos, hogy a tenyészidő különböző szaka­szában ismerjék a kukorica- táblák állományát, mert az esetleges ritkítást csak ebben az esetben lehet szakszerűen elvégezni. A tőszám növelé­sével 20—30 százalékos ter­méstöbblet érhető el, tehát azok a gazdaságok, ahol en­nek nem tulajdonítanak je­lentőséget, a termés egyhar­madáról—egynegyedéről mondjanak le. A ritkítást nem kell elsiet­ni, leghelyesebb, ha a máso­dik kapálás után kerül rá sor. Ügyelni kell arra, hogy a felesleges töveket a fészek­ből ne kapával, hanem kéz­zel távolítsuk eL A ritkítás­nál mindig számoljanak a művelés, a kártevők és a betegségek okozta csökkenés­re is. Mezőgazdasági termeiőszövetke­zet pártoló tagja az 1959. évi 22. számú törvényerejű rendelet 1. §-a értelmében olyan személy lehet, aki államhatalmi vagy ál­lamigazgatási szervnél, állami vállalatnál, gazdaságnál, intézet­nél, intézménynél, szövetkezeti vagy társadalmi szervnél mun­kaviszony vagy tartós megbíza­tás alapián dolgozik, vagy ilyen munkaviszony alapján nyugellá­tásban részesül és szakképzett­ségénél, tapasztalatainál fogva politikai, szakmai, gazdasági vagy egyéb segítségnyújtással bekapcsolódhat a termelőszövet­kezet munkájába. — Nem lehet pártoló tagnak felvenni — koruk­ra vagy munkaképtelenségükre való tekintet nélkül — a mező- gazdasági termeléssel élethivatás­szerűen foglalkozó egyénileg gazdálkodókat. • Külföldi gépek garanciális ja­vítása. Valamennyi külföldi gyártmá­nyú mezőgazdasági erő- és mun­kagép garanciális javításával a jövőben kizárólag a TECHNO- IMPEX Magyar Gépipari Külke­reskedelmi Vállalat foglalkozik. A vállalat pontos címe: Buda­pest, V., Dorottya u. 6. Telefon: 180—830 és 181—950. ' .A bejelentés alapján a TECH- NOIMPEX a szakértő helyszínre küldéséről és a garancia megál­lapításáról intézkedik; Közös magyar-német növénytermesztési kísérletek Közös növénytermesztési kísér­letek kezdődtek hazánkban és a Német Demokratikus Köztársa­ságban, az Országos Növényfaj­taminősítő Tanács, illetve a Né­met Mezőgazdasági Akadémia és a Fajtakísérletek Központja irá­nyításával. — Különböző német, magyar és szovjet kukoricákat próbálnak ki, hogy megállapít­sák: milyen körülmények kö­zött, mely fajták termesztése a legelőnyösebb. Keresik az egyes cukorrépa-fajták leggazdaságo­sabb trágyázási módszereit is. A kísérletek eredményeiről a ma­gyar és a német szakemberek tájékoztatják majd a KGST-ben résztvevő többi országot is. — Figyelő Jól halad a termelőszövetkezetek villamosítása RENDELETISMERTETÉS Ügy volt, hogy nem ren­dezik. meg a gyermeknapot. A. kis község tanyai részén van ugyan gyerek bőven. Rosszul is esett volna ne­kik, ha az ország minden helységében ünnepük őket, csak éppen falujuk nem gondoskodik róluk. Dehát akiknek erre gondolni kel­lett volna, idejük nem ju­tott rá. A KISZ-titkár — mióta megnősült. — azt mondják, nem törődik az ifjúsági szervezettel. A nő­tanács elnöke meg nagy- családos anya, négy fia dol­gozik a termelőszövetkezet­ben, négy odahaza van, ket­tő a gépállomáson, övé az otthoni munka. Egyedül képtelen bármit is csinálni. A nőtanács aktívái, asz- szonyai valamennyien kinn dolgoznak férjeikkel a ter­melőszövetkezetben. Szorít a növényápolás, egyik is, másik is — férfiakat meg­közelítő erővel dolgozik. Nekik se jutott eszükbe a gyermeknap. A termelőszövetkezet el­nöke benn járt a faluban. Szombaton délben történt ez és ott hallotta, hogy ké­szülődnek a gyermeknapra. Kerékpárral volt, azonnal a tanyarész nőtanácselnöké­hez igyekezett, 1— Hát bizony most már nem tudunk tenni semmit — sopánkodott az asszony. Az elnök, gazdasági szer­vező lévén, nem igen szo­kott ahhoz, hogy kultúrmű­sort szervezzen, programot állítson össze. Azt tette, ami éppen eszébe jutott. Elkarikázott még néhány vezetőségi taghoz. Egyetér­tettek vele. Aznap este a szövetkezet juhnyája keve­sebb lett egy birkával. Már főtt a paprikás, ami­kor négy szövetkezeti gaz­da járta a tanyákat. Ebédre ott legyenek ám a gyere­kek, a szövetkezet díszebé­det ad tiszteletükre. Kultúrműsor, ajándékok nem voltak. A gyerekek mégis úgy érezték, övék ez a nap. S a szülők, a szövet­kezeti gazdák örültek a leg­jobban, hogy a nagy mun­ka közepette sem feledke­zett meg róluk, fiaikról, lá­nyaikról a közösség, a ter­melőszövetkezet. Az elnök is úgy érezte, megtette kötelességét. A közösség erkölcsének írat­lan törvényei szerint csele­kedett. B. U 87 millió gyümölcsfa van hazánkban Az ország gyümölcsfaállo- mányáról az elmúlt évig mindössze egy huszonöt év előtti statisztikai felmérés állt rendelkezésre, de még ennek az adatait sem érté­kelték. A Kertészeti Kutató Intézetben kidolgozott mód­szer alapján a Központi Sta­tisztikai Hivatal tavaly be­fejezte az új felmérést: meg­állapították, hogy az ország­ban összesen 87 millió gyü­mölcsfa van, csaknem há­romszor több, mint 1935-ben. A főbb gyümölcstermelő tájakról a Kertészeti Kutató Intézet már összegyűjtötte a jellemző természeti és köz­gazdasági adatokat is. Meg­indult az első hazai gyü­mölcs tájkutatás, amelynek során értékelik a gyümölcs- termő körzetek múltját, je­lenlegi helyzetét és fejlesz­tési lehetőségeit. 4 Szolnoki Rádió műsora 18—19 óráig a vezetékes adón; 19.30—20.30-ig a 223.86 m-es középhullámon; Jászkunsági krónika. — Szív küldi szívnek szívesen. — Falusi híradó. — A túrkevei cigány együttes műsorából. Szénagyűjtés rendsodróval A rákócziújfalui Uj Élet Termelőszövetkezet 250 holdas lucerna tábláján Bódi Miklós traktoros rendsodróval gyűjtötte össze az első kaszálású lucerna-szénát. A közösségierkölcse

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents