Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-03 / 130. szám

1960. Június 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 C/ A gyárkémény tövében A bánya eleje tócsákkal, vízinövényekkel tarkított. A keskeny, gátszerű magasla­ton elhelyezett sínen két csil­lét húzva könnyedén gurul a ás vontató. A felvonópálya végénél megáll. Molnár Erzsiké — ruga­nyos mozgású, nyílt tekintetű fiatal lány -— a csillékre mu­tat] — Tavaly ketten toltuk idáig a csillét. Ha sok volt a munka, akkor meg egyedül, naponta 10—15 ezer téglához valót. — S mennyi volt a havi ke­resetük?----- Átlagban 900 forint. De sok v olt a gépállás, havonta egy-két hét, s arra — az utolsó két hónap kivételével nem fizettek semmit. Rossz volt nagyon, mert máshová se mehettünk dolgozni közben, mert nem tudtuk, mikor hív­nak a gyárba. — S most hogyan alakul a kereset? — Négyszáz forint előleget kaptunk, még 800 forintra számítunk. Időközben a munka is könnyebbedéit, erről beszél­nie sem kell, látom. Csupán annyiból áll, hogy a csillét áttolja a 3—4 méter hosszú váltón, ráakasztja a felvonó­pálya kötelét, s ügyel arra, hogy az indulásnál fel ne bil­lenjen. A présgép szájnyílásánál is nők szorgoskodnak. Szatmári Vendelné, Juhász Istvánná és Fülöp Rózsi. Már tavaly is együtt dolgoztak. Egymást váltva vágják a tömören dú- ródó agyagot, rakják a nyers­téglát az egymás után begör­dülő kocsikra. A prés tetején illatozó piros rózsák. Hiába, a nők nem tagadják meg ön­magukat. — Tizennyolc-tizenkilenc- ezer tégla kerül ki innen na­ponta — magyaráz a kísérőn­kül szegődött telepvezető. — A központ segítségével javí­tani akarunk a símahenge- reh, s akkor naponta 25 ezer nyerstéglát gyártunk. — S mit szólnak ehhez az asszonyok? — Egyelőre bírjuk — ne­vetnek — váltjuk egymást. — Gépálláskor aztán lehet pihenni ugye? — Az idén nem nagyon. Ebben a hónapban is két óra volt a leghosszabb gépállás. Jól működik a motor, nem áll meg, nem úgy, mint tavaly. Nézem őket. Izmos karjuk­ból, fürge mozdulatukból friss, fiatalos erő árad. Az embernek önkéntelenül is eszébe jut, hogy mennyire ti szteletreméltóak ezek az asszonyok, akik oly dereka­san helytállnak ebben a ne­héz munkában. A szárítószínek között el­haladva megsímogatjuk a fürdésből hazatért Csibészt, a telep szép farkaskutyáját. A száradó téglákat vizsgálva Kálmán elvtárs megjegyzi: — Sokat javult gyártmá­nyaink minősége. Tavaly egy­más után reklamáltak a kivi­telező vállalatok S nemcsak a tégla minősége miatt. Az akkori vezető a szabványnál alacsonyabb téglát gyártatott, hogy a mennyiségi tervet mi­nél könnyebben teljesítse. Mondani sem kell, hogy so­kat veszekedtek emiatt a kő­művesek, hiszen egy-egy köb­méterbe a megszokottnál jó­val több téglát kellett be­építeniük, s így csökkent ke­resetük. — A kemencét is rendbe­hoztuk — sorolja tovább — s így havonta többtízezer tég­lával égethetünk többet, mint tavaly. Távozás után visszatekint­ve, a Jászberényi Téglagyár kéményét még sokáig láttuk. Messzire kiemelkedett a kör­nyező házak közül, hirdetve: szorgos, dicséretreméltó mun­ka folyik tövében. Simon Bulgáriában megkezdődött a rózsaszüret A sztara zagorai körzetben megkezdődött a rózsaszüret. Markovo és Bratja Kuncsevi község termelőszövetkezeté­nek tagjai összegyűjtötték az első száz kilogramm illatos virágot. A kazalki völgy lakói is felkészültek a rózsaszüretre. A kazanliki „Bolgár rózsa” vállalat idejében kijavította a körzet 13 rózsaolajfőző be­rendezését. 180 ezer hektár kukorica A Lengyel Népköztársaság­ban ebben az évben 180 ezer hektáron termesztenék kuko­ricát, ami több mint 3-szoro- sa az 1959. évi mennyiségnek. Az egyéni parasztokat, az ál­lami gazdaságokat és a ter­melőszövetkezeteket elsősor­ban a múlt évi kitűnő kuko­ricatermés-eredmények kész­tették a fokozott kukoricater­melésre. A vetőmag jelentős részét a Szovjetuniótól és Magyarországtól vásárolta Lengyelország. Ezek az orszá­gok 750 silózógépet és 150 ku­koricakombájnt szállítottak Lengyelországnak. Dokumentum-gyűjtemény készül Szolnok megye tizenöt évéről A Szolnok megyei pártbi­zottság százhúsz oldalas, ké­pekkel illusztrált dokumen­tum-gyűjteményt ad ki Szolnok megye tizenötéves fejlődéséről A kiadvány au­gusztus 20-ra jelenik meg és tartalmazza a megye ipará­nak, mezőgazdaságának, ke­reskedelmének, egészség­ügyének felszabadulás utáni történetét. A szerkesztő munkaközösségnek tagjai a Damjanich Múzeum, a me­gyei rádió és a megyei lap, a megyei tanács és a megyei pártbizottság munkatársai. Utolsó simítások az első gépen A Szolnok megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat az év elején kapott megbízást lánctalpas erőgépek nagyüze­mi javítására. A szükséges előkészületek után a közel­múltban megkezdődött az erőgépek rendbehozatala. A motorok szalagszerű ja­vítását már kisebb-nagyobb zökkenőkkel megvalósították. Két nagy és három indítómo­tort már újjávarázsoltak s az első gépbe be is építették a motort A lánctalpat javítják rajta, s a jövő héten útra bo- esájtják az üzemből. Ebben a hónapban négy lánctalpas erőgép gördül még ki az első után. Később pedig — ha a közelmúltban kapott hori­zontál gépet is termelésbe ál­lítják, s megkapják a ceglé­diek újítását, a láncösszepré- selőt is, — a havonta kijaví­tott erőgépek száma gyorsan emelkedik. Keresett cikk a magyar korai zöldség és gyümölcs Csehszlovákiában PRÁGA (MTI). A magyar korai zöldség a csehszlovák élelmiszerboltok legkereset­tebb cikkei közé tartozik. Má­jusban naponta tíz-tizenkét teherautónyi magyar primőr- árú érkezett Prágába és Csehszlovákia más városai­ba. Néhány napja már ma­gyar cseresznye is kapható a prágai piacon. A magyar zöldség és gyümölcs frissen, kitűnő minőségben érkezik a csehszlovák fogyasztókhoz — jelenti az MTI prágai tudó­sítója. (MTI). Este a Kisgyepen Magyar automata vasútbiztosító berendezés Kínában Az Ut és Vasútépítési Tervező Vállalat mérnökei­nek terve szerint az ÉM. Bu­dapesti Villanyszerelő Válla­lat és Telefongyár dolgozói különleges automata vasút­biztosító berendezést készí­tettek a Kínai Népköztársa­ságnak. Magyar szakemberek irányítják a helyszíni szere­lést is. Az automatikus vasútbiz­tosító berendezés mintegy nyolc kilométer hosszú, több­száz sínpáras rendezőpálya­udvar forgalmát irányítja önműködően. Ez az egyik legnapvobb ilyen berendezés a világon. Az automatikus vezérlőszerkezet emberi kéz érintése nélkül szabályozza, hogy a pályaudvaron áthala­dó vonatok kikerüljék az ál­ló szerelvényeket. Több mirt féléves munka után most már befejeződött az erősáramú vezetékek és az önműködő kapcsolók, be­rendezések szerelése. A na­pokban pedig visszaérke­zett Budapestre a villanysze­relő vállalat két kiküldöttje, Nagy Gyula elektromérnök, és Szeifert Frigyes villany- szerelő. Munkájuk elismeré­seként kínai kormánykitün­tetéssel jutalmazta őket Csou En-laj, a Kínai Népköztársa­ság miniszterelnöke. (MTI). onnét nézik elégedetten a magasba nyúló falakat. — Holnap rakjuk be az ablakokat — mondja valaki. Bólogatnak. — Tegnap — szól egy má­sik —, kint jártam a „Tisza Antal”- ban. Kíváncsi vol­tam: milyen lesz az övéké... Hát... a miénk, az sokkal szebb, modernebb... csak még a tervrajzon kéne módo­sítani.~ jobb lenne lapos te­tővel... Az épülő iskola mellett mezítláb rúgják a labdát a gyerekek. Ősszel itt ülnek már az új iskola padjaiban. Az emberek lassan szétszé­lednek, várja őket a család, a vacsora. Csak az éjjeliőr marad itt, az égfelé meredő falak között. Az iskola építői Az Országos Földműves­szövetkezeti JNőbizottság ülése Csütörtökön délelőtt a SZÖVOSZ székházában ülést tartott az Országos Földmű­vesszövetkezeti Nőbizottság. Az ülésen megvitatták a földművesszövetkezeti nőbi­zottságok feladatait a nö­vényápolási és aratási mun­kák szervezésében. A nőbl- zottságoknak, — mint rámu­tattak —, segítséget kell ryújtaniok ahhoz, hogy a nagy nyári mezőgazdasági munkádban mindazok az asszonyok és leányok is résztvegyenek, akik koráb­ban is segítettek a család férfitagjainak a kapálásban és az aratásban. A nőbizott­ságok háztartási gépek köl­csönzésével, idényjellegű nap­köziotthonok és bölcsődék, valamint üzemi étkeztetés szervezésévé} könnyítsék meg az asszonyok helyzetét ab­ban az időszakban, amikor a földeken is nagy szükség van munkájukra. (MTI). Nyolcra jár az idő, mikor­ra Császár István hazaérke­zik. Négykor megjött ugyan a munkahelyéről, a Jármű­javítóból, azonban elindult a vasárnapi munkát megszer­vezni a kerületben. Mert ő az építkezés irányítója, szer­vezője, összetartó ereje. — Bizony sok ember lelki ismeretes munkája nyomán nőttek ki ezek a falak a föld­ből, — kezdi a beszélgetést. Nemcsak szombat-vasárnap dolgoznak itt, — igaz, akkor harmincöt-negyven főt is ta­lál —, de négy-öt segítség minden nap megjelenik, amint véget ér a műszak a Járműben, a Fűtőházban s másfelé. Az az egy-két órai munka is jó, amit estig elvé­geznek. Mihalik Imre fűtőházi la­katos, társadalmi munkája már meghaladja a százötven órát. Harminchat év körüli, szorgalmas, példamutató em bér. Munkahelyén KISZ pár­toló tag — itt is helytáll. Fia iparitanuló. Apjával együtt, de külön is sokat látni az építkezésnél, a legszorgalma i sabbak között. Vagy ott vani PÁRTTITKÁROK mám A Jászságból és Tiszaföldvárról érkezett a kél irás. Párttitkárok vetették papírra, hogyan munkálkodnak a közös gazdaságokban dolgozó ,kommunisták a nagyobb ter­méshozam eléréséért, a közös gazdaságok szilárdításáért. A tartalmas, tanulságos írásokból idézünk. Mindenhez értenünk kell — Termelőszövetkezetünk 1952-ben alakult. ‘A három­száz holdon ötven-hatvan szövetkezeti tag gazdálko­dott. Kicsi volt a szövetkezet, de eredményesen dolgoztunk. Tavaly márciusban földterü­letünk több mint tízszeresé­re növekedett, a taglétszám pedig nyolcszázharminc főre. A nagy fölfutás próbára tette a tsz vezetőségét, s a kommunistákat. Mindjárt jöt­tek a gondok: az állatokat el­helyezni, ápolni, stb. Ekkor gondoltunk egy merészet: el­indítottuk a kétszáz vályogos mozgalmat. Először idegen­kedett ettől a tagság, de ami­kor a párt és gazdasági ve­zetők megkezdték a munkát, mindenki — szinte verse­nyezve egymással — hozzá­kezdett a 200—200 vályog ki­veréséhez. Ebből építettek a Héki Állami Gazdaság építői egy ötven férőhelyes tehén­istállót, saját építő brigádunk pedig két dohánypajtát, egy juhhodályt és egy lóistállót. A másik nagy és sürgős tennivalónk volt az új tsz ta­gok bevonása a munkába, és a megközelítőleg helyes mun­kaszervezet kialakítása. Alap­szervezetünk taglétszáma eb­ben az időszakban tizenhá­rom volt. Minden brigádba nem is került párttag. Úgy döntöttünk, hogy elsősorban az állattenyésztést erősítjük, oda osztjuk be a kommunis­tákat, mert pillanatnyilag ott legnagyobb a felelősség. Ez az elgondolás helyesnek bi­zonyult. Az eredmény az, hogy fejési átlagunk most el­éri a 11 litert. Az 1960 évi termelési terv elkészítésénél kikértük a tsz tagság véleményét. A legjobb elgondolásokat hasznosítot­tuk. Minden ember ismeri a tervet. A 30 mázsás kukori­catermesztési mozgalomban sokan résztvesznek. A kom­munisták meggyőző szavára munkacsapatok vállaltak véd­nökséget a kukorica fölött. Alapszervezetünk tagjai azonban eredményes munká­juk mellett is mulasztottak. A politikai oktatásból nem vették ki részüket úgy, amint az a kezdeti időben várható volt. Nem szorgalmazták marxista nézeteik gyarapítá­sát, pedig igen nagy szükség volna erre egy ilyen nagy tsz-ben, hisz nekünk minden­hez értenünk kell. A párt- taglétszám növelésénél is tör­téntek mulasztások. Sokáig bizalmatlanok voltunk az emberekhez s nem kellően foglalkoztunk a tagjelöltek­kel sem. Felvettük őket és aztán magukra maradtak. — Most azon fáradozunk, hogy ezeket a hibákat kijavítsuk. Tagjelöljeinket megbízzuk feladatokkal, segítjük őket munkájukban. A pártonkívü- liek legjobbjait pedig úgy ne­veljük, hogy minél szorosab­ban felzárkózzanak az alap­szervezet tagjai méllé. — A pártoktatást az előző évinél gondosabban készítjük elő. Mert ilyen nagy szövetkezet­ben, mint a meink is min­den gazdasági és politikai erőre szükség van ahhoz, hogy terveinket — melyek olyan szépek — valóra is váltsuk. Tavasz Tibor, párttitkár, Tiszaföldvár, Szabad Nép Tsz. Együtt munkálkodunk a termelő­szövetkezeti pártszervezetekkel Keskeny Pál, asztalos a Jár­műben ... Bagi Mihály gép- karbantartó, Borsos Ferenc postás. Tenyerei Mihály nyugdíjas, Szép Sándor a Fűtőházban dolgozik, Bódi László a Szekérfuvarozó Vál­lalatnál.' De sorolhatnánk so­káig... Besötétedett. S kár, hogy a téglák némák Az Iskola falai némán emelkednek ki a sötétből. Némán... Pedig minden egyes tégla de sokat tudna beszélni. Arról, hogy a Gép­ipari Technikum tanulói ed­dig hatszázötven órát töltöt­tek itt, önként, megfeszített munkában. A Dohányfer­mentáló tizenegy dolgozójá­nak munkájáról, a Járműja­vító 4. számú KISZ alapszer­vezetének száznegyven tár­sadalmi munkaórájáról; a kerület lakóinak akaratáról és önfeláldozó munkájáról... Gyerekekről, akik adogatták a téglát, hogy őszre már ne kelljen eljárni, a veszélytho- zó síneken át, a Thököly úti iskolába... = A szolnoki Valéria-te- lepnek ?tartották ezt a részt a múltban. Sokan még ma is elítélően beszélnek róla — mondja Császár István. — Pedig rendes emberek élnek itt. Ma iskolát építenek, hol­nap ki tudja mit... Az új is­kola összenyitható két tan­terme kultúrteremnek hasz­nálható. Kétszázötven ember fér majd be. Televíziót ve­szünk, filmvetítő gépet. Elő­adásokat tartunk és tanu­lunk... a gyerekekkel együtt Mozsár Pál, az éjjeliőr kö­rüljárja a féligkész, néma is­kolát. Minden rendben — állapítja meg és messze néz a sötétben. Szikrákat hány a mozdo­nyok kéménye — a kisgyepi gyerekek csillaghullásnak mondják. rónai ss- Tavaly Jászjákóhalma is termelőszövetkezeti község lett. A földterület 95 százalé­kán közös gazdálkodás fo­lyik. Valamennyi tsz-ben lét­rehoztuk a pártszervezetet s felvettük párttagnak a fej­lesztésben, a közös munká­ban kitűnt dolgozókat. Több­ször tanácskoztunk a terme­lőszövetkezetek pártalapszer- vezeteinek vezetőivel, igye­keztünk segíteni őket a he­lyes munkamódszer kialakí­tásában. Az 1960. évi terme­lési tervet pártvezetőségi üléseken, taggyűléseken, — majd brigádértekezleteken vitattuk meg, végsősoron a szövetkezet közgyűlésén a tsz tagsága hagyta jóvá. Az egységes pártvezetőség kez­deményezte a szükséges ve­tőmag összeadását, valamint azt is, hogy a közös állat- állomány megteremtéséhez családonként egy süldőt, — egy pár baromfit adjanak. A párttagok felvilágosító, meg­győző szava és példamutatá­sa hozzájárult ahhoz, hogy ma elmondhatjuk: minden termelőszövetkezetünk jól működik. Időben és jó minőségben végezték el a közös gazda­ságok a tavaszi munkákat. Hatszáztíz hold területen ikersorosan vetették el a ku­koricát. Bekapcsolódtak a 30 mázsás termesztési mozga­lomba, s ennek előfeltételeit is megteremtették. Jól előké­szített talajba vetették a magot, s kiszórták a szüksé­ges műtrágyát is. Már ez évben jelentős mennyiségű terményt adnak a közös gaz­daságok az államnaki Szer­ződést kötöttek 1.713 mázsa kenyérgabonára és 2,165 má­zsa kukoricára. Termelési tervük szerint több mint ezer hízottsertést értékesítenek. Már rendel­keznek a szükséges hizónak- valóval is. Hatvanezer áru- baromfit terveztek a közös gazdaságok. Ebből május vé­géig 11 ezer 500 csibét ne­veltek fel. Terven felül a tsz-ek 150 hizó ürübárányra kötöttek szerződést. Jó a kapcsolat a tsz ve­zetői és a pártvezetőségek között. Minden nagyobb fel­adat előtt — mint most a nö­vényápolás — megvitatják a tennivalókat. Ennek eredmé­nye, hogy a pártonkívüli tsz tagokat is mozgósítani tud­ják. Valamennyi szövetkeze­ti gazda igyekezetét, mun­kaszeretetét bizonyítja, hogy május közepéig mindegyik közös gazdaságban kiegyel­ték, megkapálták a cukorré­pát, a Béke Tsz-ben pedig a kukorica terület 50 százalé­kán gépi kapálást végeztek. A jövőben is azon munkál­kodunk, együtt a tsz-ben dolgozó kommunistákkal, hogy minden munkát idejé­ben elvégezzünk. S már az idén fokozzuk a mezőgazda­ság terméshozamát, gyara­podjon a közös vagyon és a termelőszövetkezeti tagok jö­vedelme. Kerékgyártó Mihályné községi párttitkár, Jászjákóhalma. Két hét óta dolgozik a különleges feladattal megbízott „öreg“ brigád A jászfényszarui Zöldmező Termelőszövetkezetben idős és nyugdíjas tsz-tagokból ti­zenöttagú brigádot szervez­tek a burgonyabogár kártéte­lének megakadályozására. Az „öreg” brigád tagjai két hét óta dolgoznak a földeken, szedik, s ahol tömegesen je­lentkezik — különböző vegy­szerekkel irtják a burgonya- bogarat. Ez a munka nem nehéz, tevékenységük mégis nagy hasznot jelent a szövet­kezetnek. Példájuk — remél­jük — más tsz-ekben is köve­tésre talál, A tolató szerelvény fékjei­nek csikorgása idehallik, s a mozdony füttye élesen hasil a levegőbe. Alkonyodik. A mesterek összeszed ik szerszámaikat, s indulnak hazafelé. Kovács Ferenc, a munkavezető, s a másik ket­tő: Katona Gergely me| Ecsegi Mihály. Néhányan a kisgyepiek közül még ma­radnak. Kiállnak a járdára,

Next

/
Thumbnails
Contents