Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-03 / 130. szám
1960. Június 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 C/ A gyárkémény tövében A bánya eleje tócsákkal, vízinövényekkel tarkított. A keskeny, gátszerű magaslaton elhelyezett sínen két csillét húzva könnyedén gurul a ás vontató. A felvonópálya végénél megáll. Molnár Erzsiké — ruganyos mozgású, nyílt tekintetű fiatal lány -— a csillékre mutat] — Tavaly ketten toltuk idáig a csillét. Ha sok volt a munka, akkor meg egyedül, naponta 10—15 ezer téglához valót. — S mennyi volt a havi keresetük?----- Átlagban 900 forint. De sok v olt a gépállás, havonta egy-két hét, s arra — az utolsó két hónap kivételével nem fizettek semmit. Rossz volt nagyon, mert máshová se mehettünk dolgozni közben, mert nem tudtuk, mikor hívnak a gyárba. — S most hogyan alakul a kereset? — Négyszáz forint előleget kaptunk, még 800 forintra számítunk. Időközben a munka is könnyebbedéit, erről beszélnie sem kell, látom. Csupán annyiból áll, hogy a csillét áttolja a 3—4 méter hosszú váltón, ráakasztja a felvonópálya kötelét, s ügyel arra, hogy az indulásnál fel ne billenjen. A présgép szájnyílásánál is nők szorgoskodnak. Szatmári Vendelné, Juhász Istvánná és Fülöp Rózsi. Már tavaly is együtt dolgoztak. Egymást váltva vágják a tömören dú- ródó agyagot, rakják a nyerstéglát az egymás után begördülő kocsikra. A prés tetején illatozó piros rózsák. Hiába, a nők nem tagadják meg önmagukat. — Tizennyolc-tizenkilenc- ezer tégla kerül ki innen naponta — magyaráz a kísérőnkül szegődött telepvezető. — A központ segítségével javítani akarunk a símahenge- reh, s akkor naponta 25 ezer nyerstéglát gyártunk. — S mit szólnak ehhez az asszonyok? — Egyelőre bírjuk — nevetnek — váltjuk egymást. — Gépálláskor aztán lehet pihenni ugye? — Az idén nem nagyon. Ebben a hónapban is két óra volt a leghosszabb gépállás. Jól működik a motor, nem áll meg, nem úgy, mint tavaly. Nézem őket. Izmos karjukból, fürge mozdulatukból friss, fiatalos erő árad. Az embernek önkéntelenül is eszébe jut, hogy mennyire ti szteletreméltóak ezek az asszonyok, akik oly derekasan helytállnak ebben a nehéz munkában. A szárítószínek között elhaladva megsímogatjuk a fürdésből hazatért Csibészt, a telep szép farkaskutyáját. A száradó téglákat vizsgálva Kálmán elvtárs megjegyzi: — Sokat javult gyártmányaink minősége. Tavaly egymás után reklamáltak a kivitelező vállalatok S nemcsak a tégla minősége miatt. Az akkori vezető a szabványnál alacsonyabb téglát gyártatott, hogy a mennyiségi tervet minél könnyebben teljesítse. Mondani sem kell, hogy sokat veszekedtek emiatt a kőművesek, hiszen egy-egy köbméterbe a megszokottnál jóval több téglát kellett beépíteniük, s így csökkent keresetük. — A kemencét is rendbehoztuk — sorolja tovább — s így havonta többtízezer téglával égethetünk többet, mint tavaly. Távozás után visszatekintve, a Jászberényi Téglagyár kéményét még sokáig láttuk. Messzire kiemelkedett a környező házak közül, hirdetve: szorgos, dicséretreméltó munka folyik tövében. Simon Bulgáriában megkezdődött a rózsaszüret A sztara zagorai körzetben megkezdődött a rózsaszüret. Markovo és Bratja Kuncsevi község termelőszövetkezetének tagjai összegyűjtötték az első száz kilogramm illatos virágot. A kazalki völgy lakói is felkészültek a rózsaszüretre. A kazanliki „Bolgár rózsa” vállalat idejében kijavította a körzet 13 rózsaolajfőző berendezését. 180 ezer hektár kukorica A Lengyel Népköztársaságban ebben az évben 180 ezer hektáron termesztenék kukoricát, ami több mint 3-szoro- sa az 1959. évi mennyiségnek. Az egyéni parasztokat, az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket elsősorban a múlt évi kitűnő kukoricatermés-eredmények késztették a fokozott kukoricatermelésre. A vetőmag jelentős részét a Szovjetuniótól és Magyarországtól vásárolta Lengyelország. Ezek az országok 750 silózógépet és 150 kukoricakombájnt szállítottak Lengyelországnak. Dokumentum-gyűjtemény készül Szolnok megye tizenöt évéről A Szolnok megyei pártbizottság százhúsz oldalas, képekkel illusztrált dokumentum-gyűjteményt ad ki Szolnok megye tizenötéves fejlődéséről A kiadvány augusztus 20-ra jelenik meg és tartalmazza a megye iparának, mezőgazdaságának, kereskedelmének, egészségügyének felszabadulás utáni történetét. A szerkesztő munkaközösségnek tagjai a Damjanich Múzeum, a megyei rádió és a megyei lap, a megyei tanács és a megyei pártbizottság munkatársai. Utolsó simítások az első gépen A Szolnok megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat az év elején kapott megbízást lánctalpas erőgépek nagyüzemi javítására. A szükséges előkészületek után a közelmúltban megkezdődött az erőgépek rendbehozatala. A motorok szalagszerű javítását már kisebb-nagyobb zökkenőkkel megvalósították. Két nagy és három indítómotort már újjávarázsoltak s az első gépbe be is építették a motort A lánctalpat javítják rajta, s a jövő héten útra bo- esájtják az üzemből. Ebben a hónapban négy lánctalpas erőgép gördül még ki az első után. Később pedig — ha a közelmúltban kapott horizontál gépet is termelésbe állítják, s megkapják a ceglédiek újítását, a láncösszepré- selőt is, — a havonta kijavított erőgépek száma gyorsan emelkedik. Keresett cikk a magyar korai zöldség és gyümölcs Csehszlovákiában PRÁGA (MTI). A magyar korai zöldség a csehszlovák élelmiszerboltok legkeresettebb cikkei közé tartozik. Májusban naponta tíz-tizenkét teherautónyi magyar primőr- árú érkezett Prágába és Csehszlovákia más városaiba. Néhány napja már magyar cseresznye is kapható a prágai piacon. A magyar zöldség és gyümölcs frissen, kitűnő minőségben érkezik a csehszlovák fogyasztókhoz — jelenti az MTI prágai tudósítója. (MTI). Este a Kisgyepen Magyar automata vasútbiztosító berendezés Kínában Az Ut és Vasútépítési Tervező Vállalat mérnökeinek terve szerint az ÉM. Budapesti Villanyszerelő Vállalat és Telefongyár dolgozói különleges automata vasútbiztosító berendezést készítettek a Kínai Népköztársaságnak. Magyar szakemberek irányítják a helyszíni szerelést is. Az automatikus vasútbiztosító berendezés mintegy nyolc kilométer hosszú, többszáz sínpáras rendezőpályaudvar forgalmát irányítja önműködően. Ez az egyik legnapvobb ilyen berendezés a világon. Az automatikus vezérlőszerkezet emberi kéz érintése nélkül szabályozza, hogy a pályaudvaron áthaladó vonatok kikerüljék az álló szerelvényeket. Több mirt féléves munka után most már befejeződött az erősáramú vezetékek és az önműködő kapcsolók, berendezések szerelése. A napokban pedig visszaérkezett Budapestre a villanyszerelő vállalat két kiküldöttje, Nagy Gyula elektromérnök, és Szeifert Frigyes villany- szerelő. Munkájuk elismeréseként kínai kormánykitüntetéssel jutalmazta őket Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke. (MTI). onnét nézik elégedetten a magasba nyúló falakat. — Holnap rakjuk be az ablakokat — mondja valaki. Bólogatnak. — Tegnap — szól egy másik —, kint jártam a „Tisza Antal”- ban. Kíváncsi voltam: milyen lesz az övéké... Hát... a miénk, az sokkal szebb, modernebb... csak még a tervrajzon kéne módosítani.~ jobb lenne lapos tetővel... Az épülő iskola mellett mezítláb rúgják a labdát a gyerekek. Ősszel itt ülnek már az új iskola padjaiban. Az emberek lassan szétszélednek, várja őket a család, a vacsora. Csak az éjjeliőr marad itt, az égfelé meredő falak között. Az iskola építői Az Országos Földművesszövetkezeti JNőbizottság ülése Csütörtökön délelőtt a SZÖVOSZ székházában ülést tartott az Országos Földművesszövetkezeti Nőbizottság. Az ülésen megvitatták a földművesszövetkezeti nőbizottságok feladatait a növényápolási és aratási munkák szervezésében. A nőbl- zottságoknak, — mint rámutattak —, segítséget kell ryújtaniok ahhoz, hogy a nagy nyári mezőgazdasági munkádban mindazok az asszonyok és leányok is résztvegyenek, akik korábban is segítettek a család férfitagjainak a kapálásban és az aratásban. A nőbizottságok háztartási gépek kölcsönzésével, idényjellegű napköziotthonok és bölcsődék, valamint üzemi étkeztetés szervezésévé} könnyítsék meg az asszonyok helyzetét abban az időszakban, amikor a földeken is nagy szükség van munkájukra. (MTI). Nyolcra jár az idő, mikorra Császár István hazaérkezik. Négykor megjött ugyan a munkahelyéről, a Járműjavítóból, azonban elindult a vasárnapi munkát megszervezni a kerületben. Mert ő az építkezés irányítója, szervezője, összetartó ereje. — Bizony sok ember lelki ismeretes munkája nyomán nőttek ki ezek a falak a földből, — kezdi a beszélgetést. Nemcsak szombat-vasárnap dolgoznak itt, — igaz, akkor harmincöt-negyven főt is talál —, de négy-öt segítség minden nap megjelenik, amint véget ér a műszak a Járműben, a Fűtőházban s másfelé. Az az egy-két órai munka is jó, amit estig elvégeznek. Mihalik Imre fűtőházi lakatos, társadalmi munkája már meghaladja a százötven órát. Harminchat év körüli, szorgalmas, példamutató em bér. Munkahelyén KISZ pártoló tag — itt is helytáll. Fia iparitanuló. Apjával együtt, de külön is sokat látni az építkezésnél, a legszorgalma i sabbak között. Vagy ott vani PÁRTTITKÁROK mám A Jászságból és Tiszaföldvárról érkezett a kél irás. Párttitkárok vetették papírra, hogyan munkálkodnak a közös gazdaságokban dolgozó ,kommunisták a nagyobb terméshozam eléréséért, a közös gazdaságok szilárdításáért. A tartalmas, tanulságos írásokból idézünk. Mindenhez értenünk kell — Termelőszövetkezetünk 1952-ben alakult. ‘A háromszáz holdon ötven-hatvan szövetkezeti tag gazdálkodott. Kicsi volt a szövetkezet, de eredményesen dolgoztunk. Tavaly márciusban földterületünk több mint tízszeresére növekedett, a taglétszám pedig nyolcszázharminc főre. A nagy fölfutás próbára tette a tsz vezetőségét, s a kommunistákat. Mindjárt jöttek a gondok: az állatokat elhelyezni, ápolni, stb. Ekkor gondoltunk egy merészet: elindítottuk a kétszáz vályogos mozgalmat. Először idegenkedett ettől a tagság, de amikor a párt és gazdasági vezetők megkezdték a munkát, mindenki — szinte versenyezve egymással — hozzákezdett a 200—200 vályog kiveréséhez. Ebből építettek a Héki Állami Gazdaság építői egy ötven férőhelyes tehénistállót, saját építő brigádunk pedig két dohánypajtát, egy juhhodályt és egy lóistállót. A másik nagy és sürgős tennivalónk volt az új tsz tagok bevonása a munkába, és a megközelítőleg helyes munkaszervezet kialakítása. Alapszervezetünk taglétszáma ebben az időszakban tizenhárom volt. Minden brigádba nem is került párttag. Úgy döntöttünk, hogy elsősorban az állattenyésztést erősítjük, oda osztjuk be a kommunistákat, mert pillanatnyilag ott legnagyobb a felelősség. Ez az elgondolás helyesnek bizonyult. Az eredmény az, hogy fejési átlagunk most eléri a 11 litert. Az 1960 évi termelési terv elkészítésénél kikértük a tsz tagság véleményét. A legjobb elgondolásokat hasznosítottuk. Minden ember ismeri a tervet. A 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalomban sokan résztvesznek. A kommunisták meggyőző szavára munkacsapatok vállaltak védnökséget a kukorica fölött. Alapszervezetünk tagjai azonban eredményes munkájuk mellett is mulasztottak. A politikai oktatásból nem vették ki részüket úgy, amint az a kezdeti időben várható volt. Nem szorgalmazták marxista nézeteik gyarapítását, pedig igen nagy szükség volna erre egy ilyen nagy tsz-ben, hisz nekünk mindenhez értenünk kell. A párt- taglétszám növelésénél is történtek mulasztások. Sokáig bizalmatlanok voltunk az emberekhez s nem kellően foglalkoztunk a tagjelöltekkel sem. Felvettük őket és aztán magukra maradtak. — Most azon fáradozunk, hogy ezeket a hibákat kijavítsuk. Tagjelöljeinket megbízzuk feladatokkal, segítjük őket munkájukban. A pártonkívü- liek legjobbjait pedig úgy neveljük, hogy minél szorosabban felzárkózzanak az alapszervezet tagjai méllé. — A pártoktatást az előző évinél gondosabban készítjük elő. Mert ilyen nagy szövetkezetben, mint a meink is minden gazdasági és politikai erőre szükség van ahhoz, hogy terveinket — melyek olyan szépek — valóra is váltsuk. Tavasz Tibor, párttitkár, Tiszaföldvár, Szabad Nép Tsz. Együtt munkálkodunk a termelőszövetkezeti pártszervezetekkel Keskeny Pál, asztalos a Járműben ... Bagi Mihály gép- karbantartó, Borsos Ferenc postás. Tenyerei Mihály nyugdíjas, Szép Sándor a Fűtőházban dolgozik, Bódi László a Szekérfuvarozó Vállalatnál.' De sorolhatnánk sokáig... Besötétedett. S kár, hogy a téglák némák Az Iskola falai némán emelkednek ki a sötétből. Némán... Pedig minden egyes tégla de sokat tudna beszélni. Arról, hogy a Gépipari Technikum tanulói eddig hatszázötven órát töltöttek itt, önként, megfeszített munkában. A Dohányfermentáló tizenegy dolgozójának munkájáról, a Járműjavító 4. számú KISZ alapszervezetének száznegyven társadalmi munkaórájáról; a kerület lakóinak akaratáról és önfeláldozó munkájáról... Gyerekekről, akik adogatták a téglát, hogy őszre már ne kelljen eljárni, a veszélytho- zó síneken át, a Thököly úti iskolába... = A szolnoki Valéria-te- lepnek ?tartották ezt a részt a múltban. Sokan még ma is elítélően beszélnek róla — mondja Császár István. — Pedig rendes emberek élnek itt. Ma iskolát építenek, holnap ki tudja mit... Az új iskola összenyitható két tanterme kultúrteremnek használható. Kétszázötven ember fér majd be. Televíziót veszünk, filmvetítő gépet. Előadásokat tartunk és tanulunk... a gyerekekkel együtt Mozsár Pál, az éjjeliőr körüljárja a féligkész, néma iskolát. Minden rendben — állapítja meg és messze néz a sötétben. Szikrákat hány a mozdonyok kéménye — a kisgyepi gyerekek csillaghullásnak mondják. rónai ss- Tavaly Jászjákóhalma is termelőszövetkezeti község lett. A földterület 95 százalékán közös gazdálkodás folyik. Valamennyi tsz-ben létrehoztuk a pártszervezetet s felvettük párttagnak a fejlesztésben, a közös munkában kitűnt dolgozókat. Többször tanácskoztunk a termelőszövetkezetek pártalapszer- vezeteinek vezetőivel, igyekeztünk segíteni őket a helyes munkamódszer kialakításában. Az 1960. évi termelési tervet pártvezetőségi üléseken, taggyűléseken, — majd brigádértekezleteken vitattuk meg, végsősoron a szövetkezet közgyűlésén a tsz tagsága hagyta jóvá. Az egységes pártvezetőség kezdeményezte a szükséges vetőmag összeadását, valamint azt is, hogy a közös állat- állomány megteremtéséhez családonként egy süldőt, — egy pár baromfit adjanak. A párttagok felvilágosító, meggyőző szava és példamutatása hozzájárult ahhoz, hogy ma elmondhatjuk: minden termelőszövetkezetünk jól működik. Időben és jó minőségben végezték el a közös gazdaságok a tavaszi munkákat. Hatszáztíz hold területen ikersorosan vetették el a kukoricát. Bekapcsolódtak a 30 mázsás termesztési mozgalomba, s ennek előfeltételeit is megteremtették. Jól előkészített talajba vetették a magot, s kiszórták a szükséges műtrágyát is. Már ez évben jelentős mennyiségű terményt adnak a közös gazdaságok az államnaki Szerződést kötöttek 1.713 mázsa kenyérgabonára és 2,165 mázsa kukoricára. Termelési tervük szerint több mint ezer hízottsertést értékesítenek. Már rendelkeznek a szükséges hizónak- valóval is. Hatvanezer áru- baromfit terveztek a közös gazdaságok. Ebből május végéig 11 ezer 500 csibét neveltek fel. Terven felül a tsz-ek 150 hizó ürübárányra kötöttek szerződést. Jó a kapcsolat a tsz vezetői és a pártvezetőségek között. Minden nagyobb feladat előtt — mint most a növényápolás — megvitatják a tennivalókat. Ennek eredménye, hogy a pártonkívüli tsz tagokat is mozgósítani tudják. Valamennyi szövetkezeti gazda igyekezetét, munkaszeretetét bizonyítja, hogy május közepéig mindegyik közös gazdaságban kiegyelték, megkapálták a cukorrépát, a Béke Tsz-ben pedig a kukorica terület 50 százalékán gépi kapálást végeztek. A jövőben is azon munkálkodunk, együtt a tsz-ben dolgozó kommunistákkal, hogy minden munkát idejében elvégezzünk. S már az idén fokozzuk a mezőgazdaság terméshozamát, gyarapodjon a közös vagyon és a termelőszövetkezeti tagok jövedelme. Kerékgyártó Mihályné községi párttitkár, Jászjákóhalma. Két hét óta dolgozik a különleges feladattal megbízott „öreg“ brigád A jászfényszarui Zöldmező Termelőszövetkezetben idős és nyugdíjas tsz-tagokból tizenöttagú brigádot szerveztek a burgonyabogár kártételének megakadályozására. Az „öreg” brigád tagjai két hét óta dolgoznak a földeken, szedik, s ahol tömegesen jelentkezik — különböző vegyszerekkel irtják a burgonya- bogarat. Ez a munka nem nehéz, tevékenységük mégis nagy hasznot jelent a szövetkezetnek. Példájuk — reméljük — más tsz-ekben is követésre talál, A tolató szerelvény fékjeinek csikorgása idehallik, s a mozdony füttye élesen hasil a levegőbe. Alkonyodik. A mesterek összeszed ik szerszámaikat, s indulnak hazafelé. Kovács Ferenc, a munkavezető, s a másik kettő: Katona Gergely me| Ecsegi Mihály. Néhányan a kisgyepiek közül még maradnak. Kiállnak a járdára,
