Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26 / 150. szám

yjLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK* 3 Xénián A MEGYEI JÁRT BIZOTTSÁG A MEGYEI. TAKÁCS LA kJ A , XI. évfolyam, 150. szám. Ara 60 fillér I960, június 26. vasárnap. NINCS FELSŐ HATÁR A Szolnok megyei ta­nácsülés előadóit, fel­szólalóit hallgatva a tanács­ülés jegyzőkönyvét olvasva egy történet jut az ember eszébe. Két évvel ezelőtt megyénk egy kiváló mező- gazdasági szakembere a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Rostock területének ál­lami gazdaságait járta. Jegyzett, rótt mindent és csodálkozott az ottani ter­mésátlagokon. A cukorrépa termés kápráztatta el főleg. Három héttel ezelőtt a ros­tocki állami gazdaság főme­zőgazdásza vendésgeskedett Szolnok megyében. Most ma­gyar kollégája, Gyémánt Gyula elvtárs, a Szolnok megyei állami gazdaságok főmezőgazdásza kalauzolgat- ta. A német szakember jegy­zett, rőt mindent és elcsodál­kozott termésátlagainkon. Fő­leg a Héki Állami Gazdaság hektáronként 500 mázsát ígé­rő cukorrépája kápráztatta el. Meglepte, hogy két évvel ezelőtt még mást hallott ró­lunk. Elvihettük volna termelő- szövetkezetekbe is. Semmi szégyenkezni valónk nincs r.’ o; i -»unk előtt. Kél év alatt nagyot nőtt a mi megyénk mezőgazdasága. Két esztendő múltával megyénk termelőszövetkezeti megye lett, az országban második­nak érve a célhoz. Mire két naptárt elhasználtunk, me­gyénk parasztsága bátran, ha nem is könnyen, szakított az elavult kisparcellás gazdál­kodási móddal. A mi me­gyénk legjobb gazdaságai a világ élenjáró mezőgazdasá­gi, termelési módjai szerint termesztenek gabonát, cukor­répát, hizlalnak sertést, ne­velnek baromfit, szarvasmar­hát. Ez az alapja országosan is számottevő, kiemelkedő tel­jesítményeinknek. Ez két évi sikerünk titka. A következő évek sikert ígérő útjainak ös­vénye. Jó út, amelyen já­runk. Jó utat választott me­gyénk parasztsága. A szá­mok nyugtatnak meg erről bennünket. 1959-ben 200 mil­lió forinttal volt több a Szolnok megyei termelőszö­vetkezetek tiszta vagyona zárszámadáskor, mint 1958- ban. Tavaly 374 millió fo­rintot ruháztak be termelő- szövetkezeteink. S ami élet- képességükről, gazdasági ere­jükről tanúskodik: 80 millió forintot önerejükből, saját gazdaságukból teremtettek elő. Örülünk, hogyisne őrül­nénk termelőszövetkezeti gazdaságaink sokasodó épü- 'etének. Dehát az istálló, az ól bármilyen szép is, nem sokat ér, ha üresen áll. Tei­les lehet örömünk. 1959 szep­tember 1-én még 32 ezer szarvasmarha tette ki a ter­melőszövetkezet közös állo­mányát. Nem sokkal több, mint fél év alatt 41 ezerre rőtt a szarvasmarha állo­mány. A növedéknevelésben olyan szépen fejlődnek szö­vetkezeteink, hogy országos tapasztalatcseréket, bemuta­tókat Szolnok megyében ren­deznek, szerveznek meg a minisztériumok. Nincs még miért tapsol­nunk a sertéstenyésztést il­letően. Nem vagyunk elége­dettek, nem használjuk ki teljesen lehetőségeinket a sertéstenyésztésben. De biza­kodásra okunk lehet. Fél év alatt tízezerrel növekedett a termelőszövetkezeti gazdasá­gok kocalétszáma Szolnok megyében. Sokkal büszkébbek lehe­tünk baromfitenyésztési si­kereinkre. Szolndk megye ad­ja a legtöbb csirkét az or­szágnak. Pedig — még nem Is olyan régen — milyen le- becsüléssel nyilatkoztak ró­la. hogy féltek tőle a terme­lőszövetkezetek. Tavaly nem is adtak többet 600 ezernél. Ebben az esztendőben alig félév alatt már I millió 600 ezer naposcsibét vásároltak, s azt hozzáértéssel, szorga­lommal nevelik úgy, hogy szokatlan, alacsony elhullá- si átlaggal 2—3 százalékkal adnak át többezres szállítmá­nyokat a kereskedelemnek. kgegtanultunk már gaz­1V1 dálkodni a vízzel is. A viz eddig sem volt kevesebb s mégis anélkül folydogált a folyómedrekben megyénkén keresztül, hogy felhasználtuk volna terméseink megdup­lázására, háromszorozására. Ez az első év, amikor azt mondhatjuk: elindultunk. Nyolcvanezer holdon áraszt­juk, ömlesztjük a vizet. Ka­pavágás nélkül termesztünk 25—30 mázsa kukoricát a vegyszeres gyomirtással. A vegyszeres gyomirtás a tudo­mány e nagyszerű nagyüzemi vívmánya iránt oly nagy az érdeklődés, hogy az ez évi 100 ezer holdas vegyszeres gyomirtSsi igényt ki sem tudjuk elégíteni. Hatvanhá­romezer holdra futotta csak erőnkből. Mindezzel Joggal dicse­kedhetünk, $ büszkélkedünk is. De nincs megállás. Jövő­re már az 1960. évi sikere­ket is csak úgy emlegetjük, mint utunk egy állomását Nincs megállás. Gyémánt elv- társ azt válaszolta német vendégünk ámulatára: a me­zőgazdaságban nincs plafon, nincsenek határok. S való­ban nincsenek is. Legfel­jebb az önelégültség gátol­hatja a határok, a tetők hori­zontjának szélesedését. S azt tapasztaljuk, van ilyesmi, önelégültség, tehetetlenség. A napokban az Állatfor­galmi Vállalat törökszent­miklósi kirendeltségének ve­zetőjével beszélgettünk. Sze­rintük minden a legnagyobb rendben, mindent megtettek, ami tőlük függött, s. náluk minden jól megy. Közben az utalsó helyen állnak Szolnok megyében a hizlalást szer­ződéskötési terv teljesítésé­ben. A megyei tanács főál­lattenyésztőjének kellett be­avatkoznia, hogy meglegyen sőrehizlalási tervük. Az ilyen „önbizalom” ma­gyarul aluszékonyság, szájtáti- ság okozhat éppen a legna­gyobb károkat nekünk ab­ban, hogy a mezőgazdasági plafonokat (eddig hitt plafo­nokat) lehagyjuk, messze el­haladjunk mellette. Arról beszélünk: kevés a gép, a az élhetetlenség legfőbb jele, hogy a növényápolási idő­szak tíz napjában, amikor a megye gépi kapacitása 100 ezer normálhold munka el­végzéséhez elegendő . lett volna, csak 45 ezer normál- hold gépi munkát végeztek. Hány és hány termelőszövet­kezet szűkében van a mun­kaerőnek, s mégsem hasz­nálják helyette az olcsó, a jobb munkát végző gépeket Más tekintetben még a gé­pektől várnak mindent ak­kor is; ha az lehetetlen. Hány termelőszövetkezetben hadakoztak a kézi aratás el­len — mondván, adjanak gépeket. A megyében 250 ezer hold kalászos vár ara­tásra. 160 ezer holdat tudunk csak géppel aratni. Kilenc­venezer hold gabona kézi kaszára vár. Nagy terület ez a 90 ezer hold, sok kasza, alapos szervezés kell hozzá. A megye más részein már vágták a gabo­nát, ahogy a napokban a nagyiványi Űj Ütőn Terme­lőszövetkezetben jártunk. Még akkor sem tudták, mennyivel premizálják az aratókat, s egyáltalán kik vesznek részt a gabonabeta­karításban. A ■ szövetkezeti gazdák mindenképpen azt csinálják, amit vezetőik kér­nek tőlük. De ha előre szám­vetést végez a termelőszövet­kezet vezetősége, s meg­mondják a szövetkezeti gaz­dáknak: a te feleségedre, a te lányodra is számítunk, munkájáért ennyit, meg eny- nyit adunk, egészen bizo­nyos, nem maradnak otthon az asszonyok az aratás, a be­takarítás idején. Elismerés és dicséret azoknak a szö­vetkezeti vezetőknek, akik megértik, miről van szó, s fáradhatatlanul magyarázzák gazdatársaiknak, az egész család abból él, ami a szö­vetkezetben terem, az egész család vegyen részt a közös munkában is. Ez világos, s ezt mindenki megérti, ha megmondják neki. Nagyrév, Kunszentmárton, Öcsöd ha­tárában, csupa nőkből álló munkacsapatokat látunk a határban. Jászfényszarun az asszonyokra bízzák a kony­hakertészetet. A szolnoki Le­nin Termelőszövetkezetben viszont arra várnak: majd a patronáló ipari munkások, a pártoló tagok megkapál­nak, learatnak helyettük. Az ilyen szemléletnek tudha­tó be, hogy jelenleg minden száz szövetkezeti gazdára 15, a szövetkezetben dolgozó családtag jut csupán. Minden kézre szükségünk van. Ahhoz, hogy jobb életet teremtsünk, többet kell termelnünk. Töb­bet termelni csak többen, közösen tudunk. Mi hát a teendő? Az utób­bi két év sikerei fűtsenek bennünket. Fűtsünk, lelkesít­sünk vele mi is mindenkit. Nagyszerű történelmet for­málunk. Mezőtúron, Mezőhé- ken saját személykocsiján járó termelőszövetkezeti pa­rasztjaink varrnak már. Czető András tiszaföldvári szövetkezeti gazda 700 köte­tes magánkönyvtár tulajdo­nosa. A termelőszövetkezet, a nagyüzem segítette hozzá őket ehhez. S minden pa­rasztembert ahhoz, hogy em­beribben éljen. Az emberi jólét csak a ter­melésből fakadhat Szorgal­mas munkával teremtünk kenyeret, ruhát, könyvet, minden emberi javat. A ter­melőszövetkezetek nagyüze­mi adottságaival sokkal töb­bet, mint eddig. A mezőgaz­daságban nincsenek plafo­nok, nincs tető, nincs határ. Szinte korlátlanul annyi ter­mést vehetünk el a földtől, amennyire képesek vagyunk. A szövetkezeti jólétben hi­vő, azt lelkesen terjesztő, ér­te szíwel-lélekkél dolgozó szövetkezeti vezetők, szövet­kezeti gazdák tehetnek a leg­többet. Tőlük függ minden. Az, hogy pontos munkaszer­vezéssel szemveszteség nélkül kerüljön a kenyémekvaló a raktárakba, az, hogy öntözés­sel ne 15—20, hanem 40—50 mázsa kukoricát termeljenek. Az, hogy értsék meg: az ipari munkásság akkor tud több gépet, televíziót, ruhát adni a falunak, ha a falu ontja az élelmet: a csirkét, a sertést, a tejet, a gyapjút. S ahogy a tiszaderzsi Szabadságban öt­szörösét adják az ez évi ba­romfileadási tervüknek, ahogy a Jászságban, ahol az öntö­zési adottságok sokkal rosz- szabbak mint bárhol, terven felül annyit öntöznek, hogy a termelési terveket is meg­Sikerrel teljesítik a félévi tervet megyénk üzemei 5i-es AKOV A naptár szerint négy nap múlva véget ér az első fél­esztendő. Megyénk ipari üzemedben ilyenkor, ha nincs is még kész az első félév zárómérlege, az előkalkuláci­ókból következtetni lehet arra: milyen eredmények, termelési sikerek születtek az elmúlt hat hónap alatt. S ha ezek az adatok még nem is véglegesek, nagyjából megközelítik, tükrözik a fél­évi munkát Ti-zamenti Vegyi mű vek Országoshírű kénsavgyá- runkban mind a vezetőknek, mind a munkásoknak sok nehézséget kellett leküzdeni ebben a félévben. Jelentősen megnövekedett tervfeladatai­kat olyan körülmények kö­zött kellett teljesíteni, ami­kor építkezések folytak és emellett szerelési-, bővítési munkálatokra is sor került a Vegyiműveknél. Mind ezek ellenére a folyamatos üzem­menetben nem fordult elő nagyobb fennakadás. Körülbelül kétszáz tonna kénsavat gyártanak terven felül ebben a félévben és, számítanak arra, hogy az önköltségnél is sikerül meg­takarítást elérni. Szolnok megyei Malomipari V. Megyénk malmai is ered­ményes félévet zárnak. Az eddigi felmérések szerint 106.6 százalékos tervteljesí­tésre számítanak, ami azt jelenti, hogy a tervezett 4.880 vagon gabonával szem­ben 5.120 vagonnyit Őrölnek meg. Jelentősen javult a ter­melékenységi mutató is, a tervhez viszonyítva 108.8 szá­zalékos eredményt várnak, ami az 1959 év hasonló idő­szakához viszonyítva 122 szá­zalékos eredménynek felel meg. A karcagi rizshántoló ma­I " lom 200 vagonos héntolési érvét 102 vagonnal múlta elül. A karcagi baromfitáp- iizem 78 vagon baromfitápot készített április eleje óta. Szolnoki Fűtőház Számítanak itt is a terv teljesítésére. A száz elegy- tonnakilométer és a moz­donyjavítási terv túlteljesí­tése szintén biztosra vehető. A szénmegtakarítási eredmé­nyek is javultak, ami hozzá­járul ahhoz, hogy a Fűtőház felülmúlja az „Élüzem” cím megtartásához szükséges szintet A Budapesti MÁV Igazgatósághoz tartozó Szol­noki Fűtőház kollektívája tehát eredményesen dolgo­zott azért, hogy a MÁV igaz­gatóságok között folyó mun­kaversenyben ismét a leg­jobbak között végezzen a Budapesti MÁV Igazgatóság. Jászberény Elsősorban a TEFU-rész- legnél születtek szép munka­sikerek a 6 hónap alatt A részleg globális tervét 150 százalékra teljesítette, ezen belül az árutonna-tervet 170, a szállított súly-tervet 185, a kilométer-tervet pedig 140 százalékra. Ez az eredmény még abban az esetben is ki­emelkedőnek mondható, ha figyelembe vesszük a teher­kocsiállomány 40 százalékos tervenfelüli növekedését A MAVAUT- és taxi-for­galomnál a tervezettnél ki­sebb kocsiállomány miatt az előirányzathoz viszonyítva 10 százalék lemaradás várható. A vállalat 3 millió 450 ezer Bukarest (MTI) A román főváros dolgozói szom­baton délután nagygyűlésen találkoztak a Román Mun­káspárt újonnan megválasz­tott vezetőségével és a kon­gresszus külföldi vendégei­vel. N. Sz. Hruscsov elvtárs az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára, a szovjet küldöttség vezetője, Gheor- ghe Gheorghiu-Dej, az RMP Központi Bizottságának első titkára, valamint a szocialis­ta országok küldöttségeinek vezetői — köztük Kádár Já­nos az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára — foglaltak helyet az elnök­ségben. A nagygyűlést Gheorghe Apostol, az RMP Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. Gh. Dej elvtárs mondott be­szédet, majd Hruscsov elv­társ emelkedett szólásra. Percekig zúgott a taps, a lelkes éljenziés. Amikor elült a tapsvihar, Hruscsov elvtárs tolmácsolta az SZKP Központi Bizottsá­ga és a szovjet nép üdvözle­tét a román népnek. Rámutatott — hogy az A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa tagállamainak építő- és vegyipari szakem­berei ez év június 13—17. kö­zött Lipcsében tartották meg második nemzetközi munka- értekezletüket a vegyipari lé­tesítmények tervezése kérdé­sében. Az értekezleten értékelték és rendszerezték az eddigi munka eredményeit, javasla­forintra tervezett nyereségi tervét közel 4 millió forintra teljesíti. Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés Sok-sok családi házat épít­hetünk abból az égetett tég­lamennyiségből, amennyivel túlteljesítette tervét a Mező­túri Téglagyár. — Az itt várható 105 százalékos eredmény mellett szép siker született az égetett cserép gyártásnál is: a 104 százalé­kos teljesítmény 240 ezer cse­repet jelent terven felül. Ki­emelkedő munkát végzett a vállalat abonyi, tiszaföldvári és szolnoki telepe. RMP erejének forrása a néppel való szoros kapcsolat, a hűség a marxizmus-lenin- izmus elveihez, a proletár internacionalizmushoz. - Meg­emlékezett a román népnek a szocializmus építésében el­ért sikereiről. Mint mondot­ta ilyen hőstettekre, mint amilyeneket a román nép véghezvitt, csak az a nép ké­pes, amely kezébe vette sor­sának irányítását. Hangoztat­ta, hogy a román nép a kongresszus által megszabott feladatok teljesítésével a legfejlettebb országok sorá­ba léphet. Hruscsov ezután a Szovjet­unió külpolitikájáról beszélt. — Politikánk fő vonala változatlan — mondotta, majd hangoztatta, hogy ez a politika a Moszkvai Nyilat­kozaton és Békekiáltványon alapszik. Rámutatott, hogy a Szov­jetunió harcol és harcolni fog a békés együttélésért, a hidegháború felszámolásáért. Küzd a német békeszerződés megkötéséért, az általános és teljes leszerelés megvalósítá­sáért, hogy az emberiség megszabaduljon a nukleáris és rakétaháború borzalmai­tól tokát dolgoztak ki az érte­kezlet munkájának eredmé­nyeképpen, megteremtették az előfeltételeket a szocialis­ta országokban megvalósítás­ra kerülő nagyarányú vegy­ipari építkezések műszaki színvonalának emelésére és megvalósítására, összeállítot­ták továbbá a folytatólagos feladatok és intézkedések programját (MTI) Hruscsov elvtárs felszólalása a bukaresti nagygyűlésen KGST értekezlet a vegyipari létesítmények tervezéséről emelik, s ahogy a karcagi Bé­ke Termelőszövetkezet 600 süldőnek saját maga készített szalmából, faanyagból 22 ezer forintért ólat, s »ahogy a kunmadaras! Kossuthban ötször fi itatják két évenként a kocákat, s már az idei fia- lást hízóba fogják — minden­hol megtehetnék ezt S meg is kell tenniök. Ma már nem szeretnénk olyan ru­hában járni, amilyenben a felszabadulás előtt jártunk. A mezőtúri kubikos se menne fel gyalog Budapestre, ahogy a felszabadulás előtt megtette ezt. Minden megváltozott — Mindenből a többre, a jobb­ra, a szebbre vágyunk. Tö­lünk függ. Szolnok megyében elsősorban a termelőszövetke­zeti vezetőktől gazdáktól. — Szocialista rendszerünk a ter­melőszövetkezetek szervezésé­vel arra az útra vezette a pa­rasztembereket, ahol köny- nyebben, többet termelhet­nek, jobban élhetnek. A jó munkás, a kiváló szövetkeze­ti gazdaság társadalmi meg­becsülésben részesül nálunk. A lemaradó, a tehetetlen nem kérhet részt a tár­sadalom megbecsüléséből. A mi nemzedékünk, s fiaink nemzedéke is elmarasztalja majd őket. Nagyszerű kor ez a mienk. Megszabadultunk a kizsákmányolástól, felrúgtuk az eddigi termelési normákat, plafonokat. A kor követelmé­nye ez. S Eötvös Lórándal szólva: az a derék ember, aki eleget tesz kora követelmé­nyeinek. Derekabb, ki ennél is többre képes. Börzék Lajos Gyógyítás orvosság nélkül Akiknek a tizenharmadik szerencsét hozott Szolnok, Kossuth-tér 1961

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents