Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-25 / 149. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. június 25. Figyelmezteti évforduló Ma tíz éve, hogy az ame­rikai Imperialisták és a Li Szín Man klikk agresszív há­borút indított a népi Korea ellen. A szocialista tábor ke­leti előőrsén őrt álló koreai nép azonban pártjának, a Ko­reai Munkapártnak vezetésé­vel, a kínai önkéntesek segít­ségével megvédte hazáját, s azóta is eredményesen építi a szocializmust, harcolva az or­szág egyesítéséért. A hároméves harc során a koreai nép nagyon sok nehéz­séggel, megpróbáltatással né­zett szembe. De győzött, s har­cának győzelme nemcsak a koreai nép diadala volt csu­pán, hanem a proletárnem­zetköziség hatalmas erejét is megmutatta. A Szovjetuinó, a Kínai Népköztársaság és a többi szocialista ország is mind támogatta az igazsá­gáért, szabadságáért küzdő nép harcát. — Ez a háború megmutatta, hogy a szocia­lista tábor egységében, ösz- szefogásában óriási erő rej­lik. Ez az összefogás, ez az együttműködés biztosítja e tábor népeinek, országainak függetlenségét, szabadságát. Tanulság lehet ez az év­forduló mindenki, de főleg az imperialisták, a háborún mesterkedők számára. Ta­nulság arra, hogy a szocia­lista tábor országai közül még a legkisebbet sem lehet eltiporni. Mert a szocialista táborban kicsi és nagy or­szág együtt, összefogva védi meg függetlenségét, szabad­ságát. „Szemmel láthatóan a kommunisták nyerik meg a nemzetközi propaganda-háborút” Washington (MTI). Az amerikai szenátus megaján­lást albizottságának több tag­ja csütörtökön jól megmosta Allen Dullesnak, az Ameri­kai Tájékoztató Szolgálat (USIA) vezetőjének fejét, hogy nem jól használja fel az amerikai adófizetők zsebé­ből kiszedett súlyos dollár- milliókat. A szenátorok azt firtatták, mivel magyarázza Allen Dul­les, aki az USIA költségveté­séből törölt ötmillió dollár megszavazásáért harcol, hogy „szemmel láthatóan a kom­munisták nyerik meg a nem­zetközi propaganda-háborút”. H. e. Dworshak megjegyez­te, a bizonyítékok sorra cá­folják azokat az indokokat, amelyekkel Allen Dulles az ötmillió dollárt vissza akarja szerezni az USIA-nak. „Az USIA” programjai nem ki­fizetődők, mert egyre több el­lenségeskedés tapasztalható a világ minden részén az Egye­sült Államokkal szemben ... és Amerika tekintélye mind­inkább szertefoszlik. A japán népi erők folytatják harcukat Tokió (Uj Kína). A japán szakszervezeti főtanáé- állan­dó bizottsága csütörtöki ér­tekezletén elhatározták, hogy szombaton az ország minden részében „műhely-gyűlése­ket” tartanak. Az értekezleten hozott ha­tározat támogatja a „japán— amerikai katonai szerződés ellen küzdő országos népi ta­nács" mozgalmát és azokat a népi megmozdulásokat, ame­lyek célul tűzik ki a parla­ment feloszlatását, a japán— kínai diplomáciai kapcsola­tok helyreállítását, a japán— szovjet békeszerződés megkö­tését. Az Akshata pénteki számá­ban felhívja Japán össszes demokra+'kus erőit, lanka­datlan erővel folytassák har­cukat a „biztonsági szerző­KÜLFÖLDI HÍREK NEW YORK (Reuter). Mali új nyugatafrikai állam csü­törtökön kérte felvételét az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének tagjai sorába. * BRÜSSZ ÉT, (DPA). Az ideiglenes algériai kormány egy szóvivőjének nyilatkozata szerint Algériában 1956 óta a francia idegenlégió három- tzer katonája szökött meg. « LIVERPOOL (AP). A kikö­tőmunkások sztrájkja telje- ten megbénította á liverpooli cikötő forgalmát. A sztrájk­tan 10 714 munkás vesz részt és jelenleg 89 hajó vesztegel a kikötőben. A sztrájkolok éjszakai pótdíjat és béreme­lést követelnek. * ADDISZ-ABEBA (MTI). A független afrikai államok képviselőinek értekezlete pénteken tartotta záróülését. Az értekezlet csütörtökön is bizottságokban folytatja munkáját. Az értekezlet De Gaulle francia köztér sasági elnöknek és Ferhat Abbasz­nak, az ideiglenes algériai kormány elnökének küldött táviratában sikereket kívánt a közelgő francia—algériai tárgyasokhoz. (MTI) dés” ellen, a Kisi-kormány megbuktatásáért, illetőleg politikája folytatásának meg­akadályozásáért. Mengele Argentínában bujkál Varsó (MTI). Június 25—27-ig Varsóban ülésezik a Nemzetközi Ausehwitz-Bizottság. A bizottság végrehajtó irodája ezzel kapcsolatban nyílt levelet intézett az argentin kormányhoz. A levél sokezer ártatlan ember kegyetlen meggyilkolásával vá­dolja Mengelét, az egykori ausch­witzi tábor orvosát, aki jelenleg Argentínában bujkál. A Nemzet­közi Ausehwitz-Bizottság a tábor életbenmaradt foglyai nevében követeli, hogy az argentin kor­mány haladéktalanul juttassa az igazságszolgáltatás kezébe Men­gelét. Megjelent az angol — magyar szótár Az Akadémiai Kiadó gondozá­sában megjelent az angol—ma­gyar nagyszótár, amely lényege­sen bővebb, mint bármelyik ed­digi angolnyelvű szótárunk. A mű 2333 oldalon 110 000 angol cím­szót, 150 000 szókapcsolatot, szó­lást és példamondatot, továbbá rövidítéseket, igeragozási táblá­zatokat és mértékegység jegyzé­ket is tartalmaz. A Biztonsági Tanács határozata az Eichmann-ügyben New York (TASZSZ). A Biztonsági Tanács csütörtö­kön befejezte az Eichmann- üggyel kapcsolatban Argen­tína és Izrael között támadt konfliktus megvitatását. A délelőtti és az esti ülé­sen elhangzott felszólalások után szavazásra tették fel Argentína határozati javas­latát az amerikai küldöttség­nek a javaslathoz fűzött két módosításával együtt. Az ar­gentin javaslat azt ajánlja a Biztonsági Tanácsnak, jelent­se ki, hogy „az olyan cselek­mények, mint aminőkről a vita folyik, érintik az ENSZ tagállamainak szuverénitását és megismétlődése esetén a nemzetközi békét és bizton­ságot fenyegethetik”. A ja­vaslat követeli, hogy az iz­raeli kormány szolgáltasson „megfelelő elégtételt” az ar­gentin kormánynak. Az ame­rikai módosítások kifejtik, hogy Eichmannt bűntetteiért meg kell büntetni és kifeje­zik azt a reményt, hogy fenn­maradnak „Argentína és Iz­rael hagyományos baráti kap- csolatai”. Az argentin határozati ja­vaslatot az amerikai módosí­tásokkal együtt nyolc szava­zattal elfogadták. Két kül­döttség (Szovjetunió és Len­gyelország) tartózkodott a szavazástól. Szoboljev szovjet megbí­zott szavazatát indokolva hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió mindig síkra szállt azért, hogy az ál­lamok közötti kapcsolatok­ban szigorúan tiszteletben kell tartani a szuverénitás el­vét. A jelenleg elfogadott ha­tározati javaslat azonban olyan kitételeket is tartal­maz, amelyekkel a szovjet küldöttség nem érthet egyet, így például — mondotta ■ nékünk nem az a vélemé­nyünk, hogy az Eichmann el- fogatásával elkövetett cselek­ményeket úgy lehet értékel­ni, hogy azok a nemzetközi békét és biztonságot fenyege­tik. A javaslat egyes részei, például a második pont, — amely az Argentínának szol­gáltatandó „megfelelő elégté­telről” szól, annyira homá­lyos, hogy ezt kihasználhat­ják azok, akik folytatni sze­retnék a háborús bűnösökkel szemben szemethunyó, a há­borús bűnösöket rejtegető po­litikáját. Ezzel a Biztonsági Tanács­ban véget ért az Izrael ellen emelt argentin panasz vitája. (MTI). Ferhat Abbasz a jövő héten utazik Párizsba Párizs (Reuter). A francia kormány csütörtökön De Gaulle elnökletével hosszabb megbeszélést tartott, az Al­gériai Nemzeti Felszabadí- tási Front (FLN) Párizsba ér­kező megbízottainak fogadta­tásáról. Terrenoire tájékozta­tásügyi miniszter kijelentet­te, hogy a francia kormány teljes titoktartást óhajt az FLN vezetőivel folytatott tár­gyalások alatt Az UPI azt írja, ha a tár­gyalások előkészítésére kül­dött algériai megbízott a franciák által javasolt felté­teleket megfelelőnek találja, akkor valószínű, hogy Ferhat Abbasz és küldöttsége a jövő hét elején megérkezik Párizs­ba. (MTI) Leszereltek egy szovjet tankliadosztályt Minszk (TASZSZ). Pénte­ken a Minszktől 100 kilomé­terre fekvő oszipovicsi vasút­állomásról elindult két sze­relvény, leszerelt páncélos katonákkal, összesen 1200 emberrel. Ezzel befejeződött a Vörös Zászló-renddel ki­tüntetett 5. korszuni nehéz tankhadosztály leszerelése, a Szovjetunió Legfelső Taná­csának legutóbbi ülésszakán hozott leszerelési törvénynek megfelelően. Pénteken délelőtt, a lesze­relés hivatalos aktusán Ve- licsko ezredes hadosztálypa­rancsnok kijelentette: had­osztályunk leszerelése példa­képül szolgál a szovjet nép békés törekvéseinek gyakor­lati megvalósítására. A leszerelteknek körülbelül kétötöde kijelentette, hogy a Szovjetunió keleti területeire kíván utazni. Háromkilométeres gyászmene! Tokió (MTI). A tokiói köz­pontban fekvő Hibija-park- ban pénteken tízezer főnyi tö­meg vett részt azon a gyász- szertartáson, amelyen Micsu- ko Kambát, a június 15-én, a parlament épülete előtt tar­tott tiltakozó tüntetés köz­ben meggyilkolt diáklányt búcsúztatták. A szertartás után alakult több mint három kilométer hosszú menethez, még útköz­ben is sokan csatlakoztak. Kavasima, a Japán Liberá­lis-demokrata Párt főtitkára pénteken közölte a sajtó kép­viselőivel, hogy a párt veze­tősége hétfőn ülést tart és ezen választják meg az új miniszterelnök-jelöltet. Mint mondotta, a párt vezetőinek feladata, hogy megszerezzék az ellenzéki pártok támoga­tását jelölésükhöz. Eisenhower hétfőn ad számot távolkeleti útjáról Honolulu (MTI). Ha- gerty, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön közölte, hogy Ho­nolulu mellett lévő Kaneohe haditengerészeti támaszponton pihenő Eisenhower elnök hétfőn szándékozik Wash­ingtonból rádiós- és televí­ziós beszédben számot adni az amerikai népnek távol­keleti útjáról. A szóvivő elmondotta, *- hogy Eisenhowert Nixon csütörtökön távbeszélőn tá­jékoztatta azokról a bírála­tokról, amelyek Washington­ban távolkeleti útjának „hi­bás tervezését” érték. Kisi japán miniszterelnök lemondási szándékával ösz- szefüggéaben Hagerty kije­lentette, — „Eisenhower-nek nincs semmiféle megjegy­zése”. Hagerty elmondotta, hogy Eisenhower „nem készített elő’ találkozást a szintén Ho­noluluban tartózkodó Li Szin Man koreai diktátorraL A szóvivő végül közölte, hogy Eisenhower reméli, ha­marosan ismét „elszabadul­hat Washingtonból” és vala­milyen „kellemes helyen” folytathatja munkával egy­bekötött pihenését. 11. Kellemes, meleg napfényben úszik a város. Mintha az egész világ újjászületett volna ma! Karl Schneider mindenesetre így érzi. Az idő gyönyörű, az utcán vidá­man hancuroznak a gyerekek. Kari Schneider tele bizakodó reménységgel, szaporán szedi a lábát. A sarkon megáll, újra elolvassa az utcatáblát: Kufsteiner Strasse. Ez az, gondolja és tovább siet egy magas épület felé, melynek legfelső ablaksora felett nagy betűkkel ez áll: RIAS (a nyugat-berlini rádió nevének rövidítése). * A függőlámpa selyemernyőjén át ba­rátságos, sárgás fény szűrődik az ebédlő­asztalra; a barnára pácolt tálalón tom­pán csillognak az előkészített csészék és fciskanalak. s“ Vegyél még — kínálja. ■— Nem, köszönöm — feleli Wagner, anélkül, hogy tányérjáról felpillantana. Az asszony futó pillantást vet Ingére, élteszi a tálat és halkan kérdi a férjét: — Valami bosszúság ért az üzemben? Inge elmosolyodik: a várt hatástól előre felvidulva jegyzi meg, még mielőtt apja válaszolhatna: — De bizonyára nem az új assziszten­sed miatt, ügye, apa? Ám a kérdésre dr. Wagner hátralöki székét, szó nélkül felpattan az asztaltól és izgatottan járkálni kezd. Anya és lánya meghökkenve néz egymásra. — Te ismered ezt a fiatalembert? A lány megdöbbenten hallgat, Wagner erőt vesz magán. Megáll Inge előtt: — De Kurt... Mi ütött beléd? — kérdi az asszony szemrehányóan. Aztán lányához fordul: — Az egyetemről is­mered? Inge torka még mindig összeszorul, csak bólintani tud. — Bocsáss meg, Rita... De fogalmad sincs, miről van itt szó! — mondja Wag­ner, aztán Inge felé fordulva izgatottan, elkeseredetten folytatja: — Biztosan sokat legyeskedik körülötted a fiatalúr, ez a Hennig, úgye? És felőlem is érdeklődik, mi?! Hogy miket gondol az apád, miket mond, mit csinál... ? A lány elsápad. Csak kis szünet után válaszol, zavartan, értetlenül: “ Nem tudom, mire gondolsz, apa. De Hennig tisztességes, becsületes ember! Wagnerné Inge mögé lép és nyugta­tóan megsímogatja a haját; mindketten szótlanul merednek Wagnerre. A doktor feldúltan járkál. Aztán megint megáll Inge előtt. — Tudod te, kicsoda ez a Hennig?.., Besúgó! Spicli! — sziszegi. — Spicli?... De apa... Hogy-hogy? — dadogja a lány. — Majd mindjárt elmondom, hogyan! — folytatja Wagner feldúltan. — Odaül­tették a nyakamra! Tudod miért?... Mert egy fontos találmányon dolgozom és szemmel akarnak tartani! — Ez lehetetlen, apa! — kiált fel meg- botránkozva Inge. Wagner nem is figyel rá. — Az pedig, hogy körülötted forgoló­dik, pontosan egybevág a megbízatásával! A lány teáscsészéjét forgatja, szája görcsösen megrándul, könnyek tolulnak szemébe. Aztán felugrik és kirohan a szo­bából. Wagnerné megrendülve néz a lánya után, aztán férjére emeli tekintetét. De Wagner elkerüli a pillantását, a tálaló­hoz megy, egy fényezett dobozból szivart vesz elő. Maga is meghökkent szavai ha­tásától és most szeretné visszanyerni nyu­galmát. — Nem értem, Kurt, semmit sem értek... — kezdi az asszony, de elakad. Tanácstalan. Aztán ismét megszólal: — De hiszen ez szörnyű ... Húsz éve dolgo­zol ott... — Szempillája nyugtalanul verdes, de igyekszik nyugodtabban be­szélni. — És még ha így is volna, mint ahogy mondod, miért kellett erről a gye­rek előtt? Hátha csak félreértés az egész... Ez megint csak olaj a tűzre. Dr. Wag­ner haragja újra fellobban: — Félreértés? — kiáltja fojtottam “■ Éppen azért, mert régen dolgozom ott, ép­pen azért érzem meg, hogy mi történik körülöttem! Most meg már itthon sem lehet meg a nyugolmam... — Rágyújt a szivarra, — Ingének mindenesetre jobb, hogy rögtön megtudta, mi a véleményem erről a Hennigröl... Hidd el, tudom, mit beszélek! Az asszony elgondolkozva szedi össze a tányérokat. — Ne feledd el, Kurt — figyelmezteti a férjét —, Inge már elég felnőtt ahhoz, hogy önálló véleménye legyen! Ügy!.., Te persze tudtál erről a ... barátságról! — támad rá sértődötten Wagner. — Csak előttem hallgattátok el— Igaz, mit is számítok én itt! — Ugyan, Kurt, hagyd már abba... Inge nekem sem szólt egy szót sem — feleli az asszony. Eltűnődik, aztán moso­lyogva fűzi hozzá: — De én is voltam egyszer régen húszéves.*. e A sötét szobába csak az utcáról vető­dik be némi fény. Inge az ablaknál áll, az elhagyatott utcát nézi. Olyan kábult, mintha fejbeütötték volna. Arca merev, szeme furcsa fényben izzik. Anyja lép be, felkattintja a villanyt, majd Inge éjjeliszekrényén a kis olvasó­lámpát, aztán visszamegy a falikapcsoló­hoz, ismét eloltja a mennyezetvilágítást és odalép a lányához. Átöleli, megcsó­kolja és nagy szeretettel, vigasztalón mondja: —• Nem kell olyan komolyan venni, kislányom... Tudom jól, hogy van ez, tudom, mi megy végbe benned... De még fiatal vagy, előtted az egész élet.. És nem vagy egyedül... Itt vagyunk mel­letted. Inge meg sem mozdul. Kisvártatva halkan, szinte suttogva mondja: — Nem tudom elhinni azt a dolgot, CLTiyCL • • • = Én is remélem, hogy apa téved — feleli az asszony gyöngéden, — De isme­red őt, nem szokott könnyelmű, meggon­dolatlan kijelentéseket tenni. Inge az anyja felé fordítja sápadt ar­cát. Mosolyogni próbál. — Talán mégis kiderül, hogy nem volt igaza ... Az asszony megértőén simogatja lánya haját. iFolytatjukJ) X ............... JA N PETERSEN: bmmtB

Next

/
Thumbnails
Contents