Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-24 / 148. szám
1500. Jfcíus 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Művelődő paraszt-emberek Ötvenezer szövetkezeti gazda tekintette meg a színházi előadásokat megyénkben Megyénk termelőszövetkezeti községeiben és városaiban mind nagyobb népszerűségnek örvendenek a színházi előadások. A Szolnoki Szigligeti Színház rendszeresen viszi tájelőadásra azokat a prózai és dalműveket, amelyeket a megye székhelyén bemutattak. Öcsödön, Cibakházán, Jászapátiban, Túrkevén, Mezőtúron, Tiszaföldváron, valamint a többi tsz helységekben közel 160 előadást tartottak, amelyet 50 ezer ember tekintett meg. Különösen nagy sikere volt Nyíri Tibor: „Menyasszonytánc“ című színművének. Ezt a darabot eddig 30 községben játszották. —A várost környező falvakból is egyre több szövetkezeti parasztember jár előadásokra. Besenyszögről, Tószegről, Zagyvarékasról 40-50 fős csoportok rendszeres látogatói a szolnoki színhának. Nagy sikere volt Shakespeare hallhatatlan alkotásának, az — Otellónak is. Tízezer kötet könyvet vásároltak Szolnok megyében Megyénk termelőszövetkezeti községeiben és városaiban még soha nem volt olyan nagy sikere az ünnepi könyvhétnek, mint az idén. A földművesszövetkezetek könyvüzleteiben, könyvsátraiban egy hét alatt 250 ezer forint értékű könyvet adtak el. Kunhegyesen, Jászapátiban, Kun- S7 -ntmártonban, Öcsödön, — Szajolban. Jánoshidán, valamint a megye más helységeiben, több mint tízezer kötet könyvet vásároltak a termelőszövet’ -• ti tagok. Különösen feltűnő volt a könyvhét sikere a kunhegyesi járásban, ahol 40 ezer forntot költöttek könyvekre. A legkelendőbb könyvek közé tartoztak Jókai, Gergely, Rideg, Mesterházi, Móricz, Tolsztoj és Solohov művei. „Földi, mit csinálunk? - Kaszát kalapálunk!“ Rapcsok József már kikalapálta. Éles az mind a három. Mert nem egy van belőle. Rapcsok Józsefnek tizennégy éves kora óta hűséges szerszáma a kasza. Akkor fogta először kezébe, még csak úgy próbálgatásképpen. Jobbadán a bátyja kaszált akkor. Két hét alatt 21 holdat arattak le kettesben itt, Nagyivánon. Sok! Hajtotta őket a szűkös kenyérkereset. — Levágtunk egy darabot. Na, kössük be! A bátyám kétrenden kötött én egyen. Hajnalban összekapartuk, — összetakarítottuk, — nappal vágtuk. Este meg kereszteztünk. Nagy munka volt az. Tizedén részeltek, miután kazalba is behordták, nemcsak learatták a gabonát. A kereset? — Nem tudom, a bátyámmal ketten kerestünk-e tíz mázsát azon a nyáron. Ha minden jól megv, most csak a prémium meglesz közel annyi. A nagyiváni Uj Utón Termelőszövetkezetben Mit ír a Mezőgazdasági Lexikon a tarlóhántásról „Aratás után azonnal tar- lóhámtás” ez lesz jelmondatunk ezen a nyáron is. E fontos munka legjobb elvégzése érdekében érdemes a Mező- gazdasági Lexikon tarlóhántásról szóló soraival megismerkedni. Alapvető talajművelés Viljamsz talajművelési rendszerét két csoportra: alapvető és vetés előtti talaj művelésre osztja. Az alapvető talajművelés feladatkörébe tartoznak a különböző szántási munkálatok, mint a tarlóhántás, a nyári és őszi mélyszántás, trágyaalászántás. Tarióhántás (tarlóhántás, tarlótörés). A gabonafélék és azok korai előveteményeinek aratás után közvetlenül, tárcsával vagy ekével végzett talajmunkája. Célja: 1. A gabonafélék után a beárnyéko- lási talajérettség megtartása és fokozása. 2. A talaj nedvességének megóvása, porhanyó takaróréteg létrehozásával. Nyári esők befogadásának elősegítése és a nyári szántás lehetőségének biztosítása. 3. Gyamok kivágása, a kipergett magvak csírázásának elősegítése. 4. Egyes kártevők petéinek és álcáinak elpusztítása. 5. A tarlóvetések számára jó vetőágy biztosítása. A tarlóhántást az aratással egyidőben kell elvégezni 5—8 centiméter mélységben. Különleges eszköze száraz viszonyok között a nagy átmérőjű tárcsalemezekkel ellátott éles, duplasoros, ferItt is silókukorica lesz déré állított traktoros tárcsásborona. Ha a tárcsa után nem teljesen porhanyó a talaj, hanem rögös, úgy a tárcsa után akasztva hengert kell járatni. Szükség szerint a tárcsázást kereszt-hosszirányban ismételjük meg. Az egysoros traktortárcsa — különösen kötött talajon — a szükséges porhanyó, szigetelő réteget nem tudja kiképezni. Hántóekével végzett tarióhántás (olyan sekélyen amilyen sekély szántás mellett az eke a talajt le tudja forgatni) csak csapadékosabb nyáron ad jó munkát. Szántás után a talajt azonnal porhanyóra kell elmunkálni és hengerrel lezárni. A tarló- maradványok alátakarása nem a tarlóhántás, hanem az utána következő szántás feladata. Ilyen tarlót sekélyen hám tjük. Mélyebb tarlóhántás csapadékos viszonyok között szikes és gyomokkal fertőzött talajon lehet indokolt. A bántott tarló hengerezése a vízveszteséget csökkenő, a szigetelő hatást növeli és a gyommagvak kikelését elősegíti. Kigyomosodott tarlón ne hagyjuk a gyomokat elvénülni, hanem kultivátorral vagy tárcsával irtsuk és uűána a talajt ismét tárjuk le. a majd ezer hold aratnivaló- hoz egy kombájn, egy aratógép jutott. A többit kézikaszások, aratópárok veszik le lábról. — Próbált emberek, munkához szokottak. A kaszanyélhez is kemény kézzel nyúlnak. Dolgozott már máskor is gép náluk, de azért a kasza még nem maradt el soha. Majd bekövetkezik hamarosan az idő, mikor nem lesz a kaszára szükség, de most még kell. Rapcsok József hát kikalapálta. — Már nem is most. Lucernát kaszáltunk vele és az egyik különösen élesnek bizonyult. Kérdezem, aztán ilyen éles kaszával mennyire vállalkozik? — Ha úgy alakul ki, hogy lesz annyi, hát tizenkét holdat. De a tíznek menni kell. — A marokszedője? — A fe’eségem. Megszokta még lánykorában. Fiatal ember Rapcsok József, a kiszista munkacsapatban dolgozik. Azt is összeszámolta, 16 éves kora óta leg* alább 200 holdat aratotf másoknak. Most a magáét vágja, szeret is kaszálni. De uj- fent előjön a prémium ügy. — Olyat tudok, az elnök- helyettestől hallottam, öt holdnál kezdődik. Annyit levágni kötelesség. Azon felül 20 kilogram gabona holdanként. Jó kereset. Érdemes kikalapálni a kaszát; B. L. Olcsó és jó épületek A tiszakurti Haladás Termelőszövetkezetben készül a 20 férőhelyes sertésfiaztató. Gerendákból, s egyéb hulladék- fából építi a tsz építőbrigádja. aÄifLii A 120 férőhelyes disznó-hizlalda már készen van. Teteje nádból, oldala deszkából, a kifutó alja pedig téglából készült. Jelentkezési felhívás termelőszövetkezeti mérlegképes könyvelői előkészítő oktatásra Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásárt rendeznek: Június 26-án Kisújszálláson, 27-én Zagyvarékason. Július 3-án Jászladányban, 4-én Jászboldogházán, 9-én Csépá>. és Kengyelen. A termelőszövetkezeti mérlegképes könyvelői képesítés megszerzésének elősegítésére a P. M. Könyvviteli Tanulmányi Felügyelőség megbízásából az F. M. Pénzügyi Főosztálya kétéves előkészítő tanfolyamot szervez, amelyre az alábbi feltételek mellett lehet jelentkezni: Az előkészítő tanfolyamon résztTTehetnek képesített könyvelői bizonyítvánnyal és 4 .vés s ámviteli gyakorlattal V' lelkem, 22. életévüket betöltött személyek; Az oktatás levelező formába i — legala-o 30 fő jelentkező esetén — a megyei székhelyen, régyhetenként tartott 6 órás konferenciákon történik. Az előkészítő tanfolyamra a termelőszövetkezetek könyvelői, a tanácsi- és bankapparátus dolgozói jelentkezhetnek. Jelentkezési lapot a megyei tanács VB mezőgazdasági osztályok termelőszövetkezeti főkönyvelőinél lehet igényelni, s azt július 15-ig ugyanoda kell beküldeni. Tizenhárom helyett tízhónapos tenyészidő Ami tegnap rekordnak számított, az ma megszokottá, holnap elavulttá válik. Tudják és vallják ezt a kun- madarasi Kossuth Tsz gazdái is. Az új évtized küszöbén ezért ők is léptek egyet. Nem műveltek valami világraszóló dolgot, nem is ők találták ki az új módszert, csak egyszerűen alkalmazták. Röviden: sertéshizlalási tervüknek közel negyven százalékát idei fialásból teljesítik. Módszerük „hogyan”-járól Szűcs Lajos elvtárs, a tsz elnökhelyettese beszélt. — Nem olyan nagy dolog ez — mondta ő is — csupán elegendő koca és apaállat, meg idejében való fialRendeletísmertetés A szolnoki Lenin Termelőszövetkezet földjén másodvetésű silókukoricának készíti eró a talajt Molnár Imre, a gépállomás traktorosa a milléri határrészen. A földművelésügyi miniszter 14/1960. (V. 10.) F. M. számú rendélete a növénytermelési szerződés teljesítését biztosító kötbér és késedelmi kamat mértékének me gállapításáról. A termeltető kötbért köteles fizetni: a) ha az előleget, vetőmagot vagy egyéb természetbeni juttatást késedelmesen, vagy nem juttatja el a termelőnek, b) ha a termést, vagy annak szerződésben meghatározott részét nem veszi át. A termelő kötbért köteles fizetni: a) ha a szerződött területet nem, vagy csak részben veti (ülteti) be, b) ha a vetést engedély nélkül kiszántja, megsemmisíti, c) ha a termést nem vagy késedelmesen adja át. A magyar forradalmi munkásparaszt kormány 1 008/1960. (V. 15.) számú határozata a baleset- elhárítás szabályainak a mező- gazdasági termelőszövetkezetekre való kiterjesztéséről. , Az építésügyi miniszter és a földművelésügyi miniszter 1/1960. (VI. 15.) £. M.—F. M. számú együttes rendelete a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek építési beruházási műszaki feltételeinek és az építkezések kivitelezésének műszaki feltételeinek és az építkezések kivitelezésének biztosításáról szóló 1/1959. (III. 25.) É. M.—F. M. számú együttes rendelet kiegészítéséről, illetőleg módosításáról. Az élelmezésügyi miniszter és a földművelésügyi miniszter 123/ 1960. (Flip. É. 18.) Élm. M.—A. H. számú együttes utasítása a céltakarmányok árának megállapításáról. A magyar forradalmi munkás- paraszt kormány 27/1960. (V. 24.) számú rendelete a növényvédelem egyes kérdéseinek szabályozásáról. A földművelésügyi miniszter 24 I960. (Mg. É. 18.) FM. számú utasítása a termelőszövetkezetek i960, évi termelési versenyéről. tatás kell hozzá. No, meg jó gondozók. — Már tavaly úgy búgat- tuk be a kocákat, hogy jó- részük az év elején, januárfebruárban lefialjon. Ezekből a korai malacokból válogattunk ki aztán kétszázat, amit még az idén meghizlalunk. Mintha állattenyésztő szakember magyarázná, ismerteti nevelési módszerüket: — A választástól, 7—8 hetes korától kezdve fél éves koráig fölözött tejet kapnak a malacok. Negyven fillérért kapjuk literjét a csarnokból. A választás tehát csak anyjától különíti el a malacot, tejet továbbra is kap, átlag 1—1.5 litert naponta. A tej, meg a különböző csonterősítő, fehérjedús takarmányok — zab, árpa, borsó-dara, korpa, lucernaliszt etetésével gyorsabban nő a jószág, 6—7 hónapos korában már hízóba fogható és átlag 3 hónapos hízás után 9—10 hónapos korára eléri a 126 kilós átlagsúlyt. Ugyanakkor a tavalyi süldőkből befogott hízók — mint ezt a rövidesen leadásra kerülő 150 is bizonyítja, ugyanezt a súlyt 12—14 hónapos korukra érték eL A tenyészidő két hónappal való megrövidítése bizonyos takarmány és munkaerőmegtakarítást jelent, jobb a hizlalda kihasználtsága, növekszik a sertéstenyésztés jövedelmezősége. Jövőre még jobb lesz a helyzet, mert szeparátort vásárol a tsz, — nem kell a csarnokból hordani a fölözött tejet Még egy előny származik ebből: nemcsak egy-másfél liter tejet kap egy süldő, hanem amennyit elfogyaszt. Amit a madarasi Kossuth Tsz csinál, az már futószalagrendszerű hizlalás. — Ugyanis még nem adták el az első 150-es csapatot, de 200 süldőt már hízóba fogtak és hízásra nevelnek űjabb 200 idei fialású malacot is. A sertés férőhelyek sohasem állnak üresen, folyamatos a hizlalás és a leadás is. Idén még csak három csapatot adnak le, de jövőre már minden negyedévben egyet Nem mindegy természetesen az sem, milyenek a gondozók. A Kossuth Tsz sertéstenyésztői évek óta dolgoznak a tsz-ben. Kócs János, Barcsai Imre állatszerető, állathoz értő emberek. Katona Imre meg éppen háromszoros kiváló állattenyésztő. Ök vezették be az idei fialásból való hizlalást s jó munkájuk nyomán egyre javul a sertéstenyésztés , övedelmezősége. P. M.
