Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-22 / 146. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960. Június 22. Kirándulások, találkozók, előadások a jászberényi művelődési házak nyári programjában Rombolni könnyű — Nálunk nyáron sem áll meg az élet, — mondja mo­solyogva Dénes Pál, a Déry­né Művelődési Ház igazgató­ja — egy-két dolgozónknak szinte szokatlan is ez a nyá­ri tempó. Viszont szeretnénk elérni, hogy a kultúra, a tár­sadalmi élet nyáron se vesz- szék ki a városból. Persze, elsősorban könnyű, a kániku­lához méretezett programo­kat állítunk össze. A nyár folyamán tizenkét autóbuszt indítunk az IBUSZ-szal kar­öltve az „Ismerd meg hazá­dat!” mozgalom keretében. Két különvonat is indul, az egyik július 10-én a Balaton­ra. Erre már majdnem el­fogytak a jegyek. Az „Is­merd meg hazádat!” mozga­lom autóbuszaira menetköz­ben a tanyáknál vesszük fel a kintről jelentkezőket, őket a tanyai iskolák pedagógusai szervezik az útra. tes látogat el hozzánk június 26-án. Pélig-meddig megál­lapodtunk már a debreceni Csokonai Színház operatársu­latával, hogy a jövő hó ele­jén a Rigolettó-val szerepel­nek nálunk, a zenekart Ru- bányi Vilmos vezényelné. A békéscsabai színház két nagy­operettel, a Víg özvegy-gyei és a Nebáncsvirag-gal jön. Júliusban szerepel még a Du­na Művészegyüttes, az Álla­mi Népi Együttes és az Or­szágos Rendező Iroda egy érdekes műsorral, amelynek a címe: Tegnap asszony — ma menyasszony. Ez a Kin­cses Kalendárium termelő­szövetkezeti változata, a nép­szerű rádióműsorszám legis­mertebb szereplőivel. Szép és bő tervek. Nem ártana, ha Szolnokon is ha­sonló élénkséget tapasztal­nánk..« — ht. — Itt a nyár, kirándulókkal, sétálókkal van tele Szolnok környéke, a fürdőhelyek s a vidék erdői. Iskolások, úttö­rők élvezik a friss levegőt, a réteket, amelyeken nagyokat lehet futni s az erdők lomb­jainak hűvösét... Élvezik s elvárnánk, hogy hálásak is legyenek értük. A hála nem egy „köszönöm” azoknak, akik elültették, ha­nem az, hogy nem rázzák tel­jes erejükből az alig megkö­tött fiatal fácskákat, nem tör­delik le ágaikat, nem farig­csálják be kérgüket s nem húzogatják le gallyaikról ok­talanul a leveleket. Egy-egy ilyen kirándulás utón — saj­nos, sok esetben'— pontosan követni lehet a rombolás nyomán a pajtások útját. Ennél csak az a szomorúbb, ha a felnőttek teszik tönkre az árnyat adó fákat. Sokan azt hiszik, a pihenés, munká­ból való kikapcsolódás ok arra, hogy kultúráltságukat levessék. Ügy viselkednek, mint a gyermekek, megseb- zik késükkel a fák kérgét, tördelnek és rontanak, azzal a meggondolással, hogy ami nem saját kertjükben vagy házuk előtt van, nem az övék. Állataikat a „más fájához” kötik, hadd rágcsálják le friss hajtásait, fontos, hogy nem őket éri a kár. Pedig a fa — mint min­den, ami mindnyájunk mun­kájának gyümölcseként kö­rülvesz bennünket — min­denkié, tehát sajátunk is. S akik nem fáradoztak elülte­tésükkel, legalább vigyázza­nak rájuk. Azt hisszük, ez a legkeve­sebb, amit várhatunk tőlük! — ke — Egy könyvesbolt és mostohái Kunhegyesen Elmondotta Dénes Pál azt is, hogy az ismeretterjesztés sem marad abba. A TIT-tel közösen három előadás-so­rozatot rendeznek a szabad­téri színpadon, egyenként három előadással. Mindegyi­ket máris nagy érdeklődés­sel várják a herényiek. Az első sorozat címe: Utazás a világ körül. Felkészült a művelődési ház az aratásra is. Agregá- toros mozivetítőgépet visz­nek ki a földekre és akár egy szénaboglyára, akár egy cséplőgép oldalára akasztott vászonra, de vetítenek az aratóknak. — Mi is igyekszünk segí­teni az aratás munkáját — kapcsolódik be a beszélgetés­be Illés Károly elvtárs, a Lehel Művelődési Ház igaz­gatója. A jászberényi gyári dolgozók ugyanis brigádok­ban mennek az aratást segí­teni, s ilyen esetben a klub népitánccsoportja is megy velük, dallal, tánccal frissí­teni a fáradt aratókat. így terelődött a szó a két nagy jászberényi gyár műve­lődési központjának nyári programjára. Főleg a lakó­telepen működnek, itt is el­sősorban a gyermekeknek, nyújtanak szórakozást. — Ugyanis többszáz iskolás­korú gyermek lakik a lakó­telepen és környékén, akik számára mindenféle hasznos szakkört tartanak fenn. De a gyáriak, meg a többi jászberényiek is szívesen mennek a szabadtéri színpad szórakoztató műsoraira is, — amelyekről ismét Dénes Pál tart rövid beszámolót. — A Jászkun KISZ Együt­Az ablak előtt fejkendős öregasszony áll meg. Élesz­tőt szeretne vásárolni. A tra- fiknyi üzletben, amely ott áll a kunhegyesi tanácsháza előtt, valamikor pipadohányt, élesztőt és hasonló finomsá­gokat mértek. — Nem árúsítunk mi élesz­tőt, néni — mondja az eladó. Az öregasszony csak ekkor pillant be a könyvekkel tele­zsúfolt helyiségbe és fejcsó­válva konstatálja, hogy ez a fránya kultúra már a piaci elárúsítóhelyeket is megszáll­ja Kunhegyesen. Más a helyzet azonban abban az esetben, ha valaki könyvet óhajt vá­sárolni. Fejcsóválva lép eb­be a szűk helyiségbe, ahol a penészszagú falak mentén halomba rakott könyvek kö­zött csak nehezen tudja meg­találni a keresettet. S ami már komikus a külső szemlé­lőnek: ebből az egykori pi­aci bódéból látnak el Kunhegyesen kívül nyolc körnvező községet is. Néhány hónappal ezelőtt a kunhegyesi könyvesbolt a megye egyik legjobb könyv­üzlete volt. Tavaly decem­berben 38 ezer forintos költ­séggel modernizálták. Kevés idő múlva, ez év elején pe­dig bontani kezdték a fejük felett a tetőt. Míg a költsé­ges átalakítás folyt, az ille­tékesek ügyesen titkolták, hogy az épületet le fogják bontani. Amint a tetőt lebon­tották, a könyvesboltnak sür­gősen költöznie kellett, s mi­után mást nem kaptak, el­foglalták a kimustrált piaci elárusítóhelyek Úgy gondolták, néhány hét alatt megoldódik a kérdés. A tanács kiutalt egy üzlet- helyiséget a főtér üzletso­rán, amelyben a ktsz. kárpi­tos-részlege állomásozik. A kárpitosok egy — az üzlet- helyiségnél nagyobb! — ud­vari helyiséget kaptak volng. Kiderült azonban, hogy a lu­kas sezlonokat csak üzlet- helyiségben lehet javítani, ezért aztán a ktsz nem adta át a helyiséget. A nedves trafikban pedig békésen rot­hadtak tovább a könyvek. — Van ugyan egy olyan rende­let, hogy az 1945 előtti üz­lethelyiségeket, amelyeket most másra használnak, át kell adni kereskedelmi cé­lokra. Ez a rendelet azon­ban Kunhegyesen nem érvé­nyesül, mert ott kárpitosok kárpitoznak és cipészek ja­vítják a cipőket az üzlethe­lyiségekben. Hogyan oldják meg ezt a nehéz helyzetet? — kérdeztük az FMSZ járási központjában, ahová a köny­vesbolt tartozik. Komáromi István válaszolt a kérdésre: — Miután nem győztük várni, hogy a tanács tesz va­lamit a könyvesbolt elhelye­zése érdekében, a közeljövő­ben egy irodahelyiséget ala­kítunk át erre a célra. Egy hónapon belül már be is köl­töztetjük a könyvesboltot az új helyiségbe. Mert nézze... — és ezzel egy könyvcsoma­got mutat, amelyben tucat­nyi értékes könyvet vert ki a penész és a nedvességtől szétáztak a kötések. Ezt a kárt senki nem fizeti meg. A kunhegyesi könyvesbolt viszontagságos története nem válik az illetékesek dicsére­tére. Most, amikor a könyv ügye országos ügy hazánk­ban, a kultúra kincseinek nagyobb megbecsülését vár­juk tőlük is. L. M. Amit egy öreg iskola mesél... ... ÜLJÖN csak le ide a virágágy mellé. Itt zavar leg­kevésbé. Nézze a sok tanárt, tanítót, szülőt, meg a nagyobb gyerekeket. Rendezik a szék­sorokat, próbálják a mik­rofont, planiroznak, ahol csak lehet. Mert — remélem tudja — néhány óra múlva ünnepség kezdődik itt. En­gem ünnepelnek, az öreg is­kolát, ma leszek kétszáznegy­ven éves. Én nemcsak egy iskola vagyok, hanem szinte a város szimbóluma. Butyka Béla öreg tanító szerint aki a múltamat kutatta, huszcn- négyezren tanultak itt. Hát én nemcsak iskola vagyok, hanem ez a huszonnégyezer ember is. Jöjjön végig ezen a folyo­són. Nézze ezt a falraakasz- tott képet. Egy tanár festet­te és semmi más nem látható rajta, mint két rom. Egy templom és egy vár romja. Körülötte pusztaság, csene- vész fák és víz mindenfelé. Ez volt Törökszentmiklós a török uralom utáni években. Nem élt itt más. csak a nádi­veréb, meg a sikló. Kihalt a régi lakosság. Dehát a földet művelni kellett. Almásy Já­nos gróf, a földbirtokos, jobbágyokat hívott ide. ígér­gettek az embereknek. Gon- da Békési Mihály mérnök, az uraság bizalmi embere indí­totta meg itt az építkezést. Jöttek az emberek Hortról, Tiszaroffról, Debrecenből, Földvárról. S az első huszon­hat család 1720-ban iskolát épített NE KERESSE a régi köve­ket. Hiszen ez az iskola csak vályogból épült, zsúpfedéllel a tetején. S az idő vasfoga alaposan megőrölte. Meg az­tán nem is itt állott, hanem mellettünk a mostani refor­mátus templom helyén. De a makettje itt van a folyosón, megnézheti. Egykorú rajz nyomán készült. Bizony nem sokan fértek a nyolc öl hosz- szú, két és fél öl széles épü­letbe. De hát akkor még ke­vesen laktak itt. Szegény em­berek gyerekei jártak ide. Az első tanító, Bölcskei Mihály, a feljegyzések szerint „közön­séges lakos ember volt” s az első tanítónő „egyszerű asz- szony", Kalmár Jánosné. De azért fejlődött, gyarapodott az iskola, az én elődöm. Per­sze tankönyv nem igen volt és a tanítás módszere s- volt valami jó. A tankönyv: a biblia, a káté, meg szent­írás. A tanító pálcával bökött a táblára, a gyerekek kórus­ban olvasták a betűket. Az­tán másoltatott abból a szö­vegből, amit bizony nem ér­tettek sem a „sillabizálók”, sem a „fél olvasók”, de még a „nagy kátét tanulók” sem. A helyzet azért javult 1750­ben kicserélték a tetőt cse­réptetőre, s 1757-ben megér­keztek a debreceni kollégium diákjai, akik aztán mint rek­torok tanítottak itt, a kollé­gium „partikulájában”. Ma talán gyakorlóiskolának hív­nák. A gyerekeknek bizony nem volt valami jó akkori­ban. Hat órát tanultak na­ponta, és nyári szünetről szó sem volt. Legfeljebb néhány nap a vizsga után, szüretkor, vagy kukoricatöréskor. S a kis osztályban Bagossi Bálint „leánytanító” 1845-ben száz- harmincöt növendéket taní­tott egyetlen órán. Ha megnézi ezt a makettet, láthatja, hogy 1900-ra alakult ki nagyjából a mai iskola ké­pe. Igaz, hogy egy kis épület is állt mellettem: a ravata­lozó. Azóta eltávolították. Na­gyon helyesen. De bizony sok síró gyereket láttam kilépni kapumon így évvégén. Most aztán hova? Hát hallgasson meg egy kis statisztikát: hat­van százalék apja földjére ment, húsz százalék cseléd­nek, meg napszámosnak. 15 százalék iparosnak, kiskeres­kedőnek, négy és fél száza­lék ment polgáriba, félszáza­lék gimnáziumba. Ugye, szo­morú a kép? Nézze meg aztán a palatáb­lákat. Ma már nincs ilyen. Ezen a palatáblán még lát­szik a2 írás: Nem, nem soha! a maga nemzedéke még ezt az irredenta jelszót tanulta. Rossz emlékei vannak róla? Nekem is. Meg itt ez a háti­táska. Hulladéklemezből van lécre szögelve. Töredezett, ócska, nemzedékeket szolgált ki. Ugye jó, hogy múzeumi tárgy lett belőle? Meg itt eb­ből a játékkocsiból. A kere­kei boxosskatulyák, rúdja kukoricacsutka. Ma már nem látni ilyet, inkább nézze meg azt a szép ezüstszínű szput- nyikot, amelyet a nyolcadi­kosok barkácsoltak. AZ ÖREG is lehet hiú. A múlt évben hétszázhúszezer forintot szánt rám az állam. Széles ablakszemeim, tiszta termeim, uj falaim, szépen parkírozott udvarom a bizo­nyíték: Nem fog rajtam az idő. És elhiheti: frissebb, fia­talabb vagyok, mint valaha. Büszke, bátor ifjú nemzedék tanul falaim között. Itt len­genek az úttörő csapatzászlók és mellettük egész falat bo­rítanak be az oklevelek, ju­talomtárgyak, amelyeket az itteni növendékek nyertek. Ma már nemcsak hazafelé rajzanak innen a kisdiákok, hanem kiránduló autóbuszok is meg-mcgállnak kapum előtt. Balatonalmádiról, Sá­rospatakról, Miskolcról, Agg­telekről lelkendeznek az én gyerekeim, amikpr megjön­nek a túrák után. Persze most se jobbak, mint azelőtt. Gyerekek, paj­kos gyerekek. Ez az asztal te­A Nap kél: 3,47 h-kor, nyugszik: 19,45 h-kor. A Hold kél: 1,55 h-kor, nyugszik: 18,01 h-kor. — UJSZÁSZON a száz főt befogadó szociális otthon mű­szaki átvétele megtörtént. A 6 millió forintos állami be­ruházással épült létesítmény­ben már csak a víz és vil­lany bekötése hiányzik. Rö­videsen ezzel is elkészülnek, s előreláthatólag július ele­jén adják át a szociális ott­hont rendeltetésének. — „A MUNKÁT DALO­LOM” címmel június 30-án este fél 8 órai kezdettel lesz a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Munkás Színjátszó Stúdiójának bemutatkozó elő­adása a Ságvári Endre Mű­velődési Házban. A rendez­vényen az Ady Endre Műve­lődési Ház Ifjúsági Irodalmi Színpada is közreműködik. — NEKIROHANT a me­netrend szerint közlekedő autóbusznak. Kalla István jászberényi lakos egész éjsza­kai mulatozás után ittas ál­lapotban, gyalogosan belesza­ladt a műúton közeledő autó­buszba. Súlyos sérüléseibe a kórházba szállítás után 6 órá­val belehalt. — TISZAFÜREDEN Ken­de Károly drótszövetet ké­szített engedély nélkül. Ezért az illetékes szabálysértési hatóság 300 forint pénzbír­sággal sújtotta. — A SZOLNOK—KERT­VÁROSI egészségügyi állo­más új felszerelését június 23-án, csütörtökön este 8 óra­kor adják át. Az ünnepséget, amelyen a kertvárosi vörös­kereszt alapszervezete is részt tesz, Szabó Pál, a városi Vö­röskereszt titkára nyitja meg. — MEGKEZDTÉK AZ ÁR­PA ARATÁSÁT a jászsági homokos területeken. Jász- felsőszentgyörgyön 7, Jász- fényszarun 10 aratógépet állí­tottak munkába a termelő­szövetkezeti gazdák. listele van azokkal a tár­gyakkal, amit órák alatt szed­tek el tőlük. Van itt renge­teg gomb, csúzli, még kártya is. Dehát maga is volt kis­diák, igaz-e? Azért nagyon szép ám a 3,55-ös átlagered­mény, amit elértek... Hadd meséljek befejezésül egy kedves, mai történetet. Itt játszódott le a IV. C)-ben. Ez lányosztály és mitagadás, a lányok nagyon összevesz­tek. Butyka tanító bácsinak vagy harmincán igyekeztek elmondani egyszerre, mi is az igazság. — Állj, állj! — szólt rájuk a tanító. — így nem me­gyünk semmire, adjátok be a panaszt írásban. Nosza lett nagy körmölge- tés — be is érkezett valami harminc papírlap. — Na, most már tisztábban látok, de jó lenne ha közösen szerkesztenétek egy írást az ügyről — somolygott az öreg tanító. összehajoltak a buksi lány­fejek és mire megszületett az írás, szent lett a béke is. NEM TUDOM, érti-e, miért mondtam ezt el. Ma így ne­velik itt a gyerekeket, és lá­tom, mennyire mások ők, mint az elődeik. De azt java­solom, üljön vissza a helyére. Zakar igazgató elvtárs mind­járt megnyitja az ünnepsé­get. És kérem, bocsásson meg egy ilyen megifjodett szívű vén iskolának, mert ennyit fecsegett. HERNÁDI TIBOR — 5 MILLIÓ 800 ezer fo­rintos állami beruházással készülő 12-gépes csibekelte­tő építéséhez fogott hozzá Kisújszálláson az építőipari vállalat. A baromfiállomány fejlesztésénél nagyjelentősé­gű létesítményt szerződés szerint 1961. márciusában ad­ja át rendeltetésének az épí­tőipari vállalat. — SZÁZÖTVENEGY GAZ­DÁT bírságolt meg egy hó­nap alatt a járási tanács sza­bálysértési előadója a kukori­camoly irtásának elmulasztá­sa miatt. — JELENTŐSEN MEG­SZAPORODOTT megyénk­ben az öntözött területek szá­ma. Az elmúlt héten 10 ezer holdnyi szántóföldet, kertet és rétlegelőt öntöztek meg. — ZAGYVARÉKASON jú­nius 23-án, csütörtökön dél­előtt 10 órai kezdettel a vö­röskereszt egészségügyi állo­mása tapasztalatcserét tart a szolnoki járás vöröskeresztes titkárai számára. Beszédet mond: Taródy Béla községi orvos. — BAROMFIJÁT a terme­lőszövetkezet cukorrépájába engedte legelni Molnár Ger­gely mezőhéki lakos. Molnár Gergelyt 100 forint bírság fi­zetésére kötelezte a járási szabálysértési előadó. — KERÉKPÁRRAL akart kikerülni Nagyfejő Irén 12 éves fegyverneki kislány egy tehergépkccsit. A szembejö­vő gépkocsi lelökte a kerék­párról s a gyermek nyolc na­pon belül gyógyuló sérülése­ket szenvedett. A balesetet Nagyfejő Irén vigyázatlansá­ga okozta. — 5.8 VAGON baromfit és 6 millió 979 ezer tojást vásá­rolt fel a második negyed­évben Szolnok megyében a MÉK. Kérjük a szülőket, hogy gyermekük egészségének megvédése céljából az oltáso­kat végeztessék el. Városi Tanács VB Egészségügyi Csoportja IHII1IMI ...... A H ÉT könyvei Együtt harcoltunk címmel gyűjtemény jelent meg szlo­vákiai volt 1919-es vöröska­tonák emlékezéseiből. Uj ki­adásban látott napvilágot Gergely Sándor történelmi re­génytrilógiája, a Dózsa György. A Magyar Klasszi­kusok sorozatban adták köz­re Kazinczy Ferenc váloga­tott műveit, két kötetben. A Magyar Helikon újra kiadta Rotterdami Erasmus halhatat­lan művét, A balgaság dicsé­retét. Az Európa újdonsága Druon: Finom famíliák című regénye, melyből A nagy csa­ládok című nagysikerű film készült. Múlt századvégi an­gol író, Bennet regénye a Kis­városi nagyasszonyok. Tabák Endre Szól a sziré­na című mai tárgyú novellás- kötete a Fiatal írók sorozatá­nak új kötete. Uj kalandos ifjúsági regény Gerő Ján^ A kék sirályok című műve. Vonzó, színes útleírás Eryd csehszlovák szerző Mosolygó Guatemala című kötete. IÚIIUS 22 Szerda Paulina Gyermekbénulás elleni védőoltások júniusban A gyermekbénulásos meg­betegedések megelőzése cél­jából 1960. június 20—30 kö­zötti időben védőoltást vég­zünk Szolnok városban. Vé­dőoltásban részesülnek, aki­ket 1960. május 23—28 közötti időben először oltottak máso­dik immunizálással, valamint az 1945. szeptember 1-től 1959. augusztus 31 közötti születettek közül azok, akik az 1959 november—1960 feb­ruár hónapok során végzett immunizá’ásról elmaradtak. Védőoltás helye: Megyei Tanács Rendelőintézete VII. sz. kapunál (Csecsemőtanács­adás helyisége) a kiírt idő­ben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents