Szolnok Megyei Néplap, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-19 / 144. szám
1160. június 19.. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP MINDANNYIUNK KENYERE Jutalmazzák a legjobb aratókat! A JUTALMAZÁSOK módja, rendszere többféle. A termelőszövetkezetek erősségétől} gazdasági helyzetétől, megalapozottságától függ, — hogy mennyit ad. A mezőhé- ki Táncsics Termelőszövetkezetben igen ösztönző a jutalmazási rendszer. Százötven hold kalászos learatása után két mázsát kapnak a gépállomási dolgozók. Azok természetesen, akik náluk munkálkodnak. A 150 holdon felül minden 50 hold után újabb két métermázsa termény jut az igyekvőknek, a szorgalmasoknak. Ez a módszer helyes. Azonkívül egyszerű, nincs benne semmi bonyolultság, éppen ezért jobban serkentő, mert köny- nyen érthető. Hasonló módon jutalmazzák a gépállomások dolgozóit több _más Szolnok megyei termelőszövetkezetben. Igaz, tapasztalni egyik-másik termelőszövetkezet gazdái részéről értetlenséget is. Azt mondják: A kombájnvezető, vagy az aratógépkezelő megkapja a fizetését a gépállomástól-, minek neki még külön adni? Ezekre az aggályokra a válasz nagyon eovszerű. Azért, mert aki jól dolgozik, aki nem kiméli erejét és idejét, az megérdemli. De viszont csak az érdemli meg. Hiszen nyilvánvaló, hogy jobb kedvvel, nagyobb igyekezettel dolgozik az az ember, aki tudja, hogy bizonyos teljesítmény _ után egész évi fejadaghoz ingyen jut. Az ilyen dolog a gépek jobb kihasználásához, az aratás gyorsabb befejezéséhez vezet, kevesebb lesz a szem- pergés, a veszteség — és végső soron nagyobb a termelőszövetkezet haszna. EZÉVBEN valamennyi termel őszövetkezetben igénybe kell venni a kézikaszákat. — Megszervezték az aratópárokat és több tsz-ben máris kidolgozták az aratópárok premizálásának módját. A premizálás itt is azt eredményezi, hogy szívesebben vállalják a szövetkezeti gazdák a kézikaszálást. Több a jelentkező. A besenyszögi Lenin Termelőszövetkezet két métermázsa gabonát ad az aratópároknak minden hét hold learatása után. A tiszafüredi járás több termelőszövetkezetében a tervtúlteljesítés Ötver. százalékát adják jutalomként, a terméseredményből. A kunszentmártoni járásban ugyancsak ehhez hasonló elképzelések érvényesülnek. A csépai Uj Barázda Termelőszövetkezetben június 15-én az igazgatóság elhatározta, hogy kataszteri holdanként a kalászosok után harminc kilogram búzával jutalmaznak. Ennek máris megvan az •eredménye. A családtagok nap- ról-napra jelentkeznek és részt kérnek a gabonabetakarításból. Kungyalun a Zöldmező Termelőszövetkezet a gépeket kiszolgáló szövetkezeti gazdákról sem feledkezik meg. ök két kilogramm terményhez jutnak minden learatott kataszteri hold kalászos után. így naponta könnyűszerrel megszerezhetnek harminc kilogramm terményt is a mun- kaegvségen felül, s így bizonyára jobban igyekeznek. A cibakházi Haladás Termelőszövetkezet olyan premizálási rendszert dolgozott ki, amely a jól dolgozó aratógép-kezelőket három-három és fél métermázsa gabonához juttatja. Mindenképpen hasznos, — de az okos és körültekintéssel kidolgozott — premizálási rendszer. Érdemes valamennyi termelőszövetkezetnek még az elkövetkezendő napokban papíron rögzíteni és az érdekeltekkel, a tagokkal, a gépállomási dolgozókkal ismertetni. A túlzásoktól persze óvakodjanak. Az a legcélszerűbb és a legegyszerűbb, de egyben legösztön- zőbb, ha az aratásban résztA szünidőre is érvényes lesz a tanulók baleseti biztosítása Az 1959/60-as iskolai évben a tanulók mintegy 65 százaléka vett részt a tanuló-balesetbiztosításban. Az iskolai és iskolán kívüli baleseteknél egyaránt 80 napig 10 Ft térítést űzet naponta az Állami Biztosító az orvosi kezelés időtartamára, a komolyabb baleseteknél pedig 25 ezer forintig terjedő térítést nyújt. A most befejeződött iskolaévben több mint 2,5 millió forintot fizetett ki azoknak a szülőknek, akiknek gyermekeit baleset érte. A következő iskolai évre a tanulók szünidőre is érvényes balesetbiztosításáért (amely 1960 július l-től 1961. június 30- ig érvényes az 5 Ft biztosítási díjat a tanév végén és a beiratkozás alkalmával is be lehet fizetni. KERÉKPÁR és MOTORKERÉKPÁR zománcozást vállal a __ Ka rcagi vegyesipari KTSZ Dózsa György út Telefon: 308. Szőlőperonoszpóra és gyümölcsvarasodás ellen permetezzünk VITIGRAN rézoKidklorid-tartalmú gotn- baölő-szerrel. Kiváló tapadóképességű} — mész nem kell hozzá. 1 kg Vitigran — 2 kg rézgá- licot pótol! Vitigran használata olcsóbb és gazdaságosabb a bordói- lénéll | BESZEREZHETŐ: ALMAMOLY ixtására jól bevált az 50 %-os DDT 0,25—0,35 százalékos oldata, továbbá a PERNIT mikrokristályos DDT szer 0.4 százalékos oldata. Mindkét DDT-s szert keverhetjük nyári higítású mészkénlével és bordoi- lévaL Ä Földművesszövetkezetekben, az Állami Kiskereskedelmi Vállalatok boltjaiban és a Vetőmagboltokban. Forgalomba hozza: A Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat és megyei kirendeltségei. vevő szövetkezeti gazdák minden megszerzett munkaegység után három kilogramm terményt kapnak. A gépállomások dolgozói pedig jó munkájuk után évi fejadagnak megfelelő mennyiséget. S TERMÉSZETESEN nagyon fontos a jutalmak kifizetése. Több gépállomáson a kombájn vezetők, az aratógépkezelők elmondták: — rossz tapasztalatokat szereztek és nem hisznek a termelőszövetkezetnek. Előfordult ugyanis, hogy más években hasonló ígéretet tett a termelőszövetkezet elnöke, vagy más vezetője, de az aratás befejezése után ígéretükről megfeledkeztek. Ügyeljünk, hogy ilyen ne forduljon elő. Ha valaha, akkor ezen a nyáron nagyon érdemes igyekezni, jól dolgozni. A gépállomások vezetői is cél jutalmakkal ösztönöznek. Ezer forintokról van szó. Esetenként hűtőszekrényt, televíziót adnak a legkiválóbb kom- bájnosnak, aratógép-kezelőnek. Nagyon felemelő érzés egy ilyen hűtőszekrény, vagy televízió tulajdonosának lenni, ismerősöknek, rokonoknak megmutatni, elmondani: ;,Ezt azért kaptam, mert 1960. nyarán a gépállomásunk körzetében én arattam a legtöbbet.” A jutalmak megszerzése nem a szerencsén múlik, hanem a gondos és pontos munkabeosztáson és a szorgalmon. — ir. — Megyénkben először a Szolnoki Állami Gazdaság tiszavárkonyi üzemegységének 45 holdas ősziárpa-tábláján indult el az aratógép. Molnár László traktorista és Szívós Lajos aratógép-kezelő munkája nyomán azóta Is naponként szaporodnak a bekötött kévék. Lottó tájékoztató A Sportfogadási és Lottó Igazgatóságra a 35, játékhéten 4 291661 lottószelvény érkezett, öt találat nem volt. Négy találatot 14 szelvényen értek el, — amelyekre egyenként 229 910 forintot fizetnek. A báromtalálatos szelvények száma 2073, nyere. ményük 776 forint. Kéttalálatos szelvény 71 749 darab volt, s ezeknek nyereménye 22 forint 10 fillén. Dalolva könnyebb az aratás Mindenkor legszentebb ünnepe a földművesnek az aratás. A sok munka, a sok verejtékezés után is dal fakad szivében ilyenkor. Különösen most. A termésből már nem kell részeltetni földesúrt, papot, az aratás is könnyebb, a szövetkezeti táblákon besegítenek már a gépek. Noha még kézbe kell venni a kaszát most is a férfinépnek, ügy, ahogyan a nóta mondja: *Vagyok olyan legény mint te, Vágok olyan rendet mint te... Ha nem hiszed gyere velem, Fogd meg az én kaszanyelem ...“ A jászok közmondása ugyan azt tartja: „Nem jó kapás, aki csihol, Nem jó kaszás, aki dalol...” Azért ha rásüt az esti holdsugár a tarlóra, s amikor messzi hallatszik a kaszasuhogás, messzire száll a nóta is. „Búza, búza, de szép tábla búza, Kihajlik a jászberényi útra, Én is voltam annak kerülője, Barna kislány igaz szeretője.” Az aratás és a nótásás ösz- szefonódtak, egy fogalommá nőttek népünk tudatában. Kaszacsengés, nótazengés elválaszthatatlan egymástól. „Cseng a kasza, szól a nóta, Rendre dűl a kalász. Markot szed a kisangya- lom uíánam. Fehér lábát, gyönge lábát Feltöri a kalász, Piros vére hull a lába nyomába.” Búzakalász-szerelem. Mily szépen hangzanak együttesen. „Érika a hajlik a búzakalász. Nálamnál hűbb szeretőt nem találsz. Nálamnál szebb szeretőt ha találsz, Dűljön össze az a vármegyeház." , Az aratás nem gyerekjáték. A szerelmes legény figyelmesen óvja tőle kedvesét. „Ne menj rózsám a tarlóra, Gyenge vagy még a sarlóra. Ha megvágod kis kezedet, Ki süt nekem lágy kenyeret." Leszáll az éjszaka, harmat puhítja a búzakereszteket. Elcsendesednek . a kaszások. Megszólal a fürj pity-palaty. „Szépen szál a fürjecske a búzában Markot szed a kisangyalom utánam. Vágok olyan sűrű-sűrű-sűrű rendet a réten, Kilene kislány sem szedi fel a héten." Aratás és megint csak a szerelmi féltés, a szerelmi gyöngédség, „Lemegyek én az Alföldre aratni, Ott fogok én sűrű rendet vágni. Sűrű a rend, gyöngyharmat az alja, Sej, haj gyönge a babám két karja, Nem bírja." Nem mindig voltak ilyen vidámak az aratások. Arról is a nóta panaszkodik. í,Arattam én a múlt nyáron, A hasznát még most is várom. Termett Búza, de termett árpa, Jól lakott az úr, magtár ja, kamrája.” Az idei nyár már a mi aratásunk. A mi kamránkat tölti a termés« „Szól a kakas hajnaltájba, Szépen ring a búzatábla. Szedd a markot édes párom, Én meg a sok rendet vágom. Hajlong a búza, jó mag lehúzza Lássunk hozzá mindnyájan." Lássunk hozzá jókedvvel, vidáman, dalolva, nótázva. Dalolva könnyebb az aratás. fi. U. Valamikor nem jutott mindenkinek tp gykori krónikások sok- szór megénekelték már a paraszti élet keservét, nyomorát. Nehéz újat mondani. Mégis most nem árt emlékezni. Az aratást nem véletlenül nevezik a legnehezebb paraszti munkának. Amíg a kaszás levág egy hold gabonát, tizenhatezerszer suhint a karjával. A marokszedő is közei ennyiszer hajlítja meg a derekát. Ehhez még hozzájön a kévekötés, keresztrakás munkája. Ráadásul az aratással nem lehetett késlekedni, hamar kipereg a mag. ilyenkor látástól vakűlásig dolgozik a parasztember. Keserves munka volt, de mégis örülhetett az, akinek jutott részes-aratás. Valamikor nem jutott mindenkinek, pedig akkor sem volt kevesebb a megye területe, az emberek meg még annyian sem voltak, mint most. A vagyonmegosztás viszont más volt, mint jelenleg. A megye területének 49 százaléka 2 367 család kezében volt (ötven hóidnál nagyobb birtokos): 1934 júliusában a legnagyobb munkaidőben} 9163, szeptemberben 14 ezer, októberben már 36 ezer munkanélküli mezőgazdasági dolgozót tartottak nyilván a megyében. A lakóhelyüktől távollévő mezőgazdasági dolgozók szálláshelye rendszerint olyan istálló, vagy fészer volt, ahonnan nyáridőben legelőre hajtották az állatokat. Itt pihentek néhány órát éjszakánként, a férfiak és nők vegyesen« A munkabér inkább csak kegyelemkenyér. A részes aratók tized-tizenegyed részt kaptak, esetleg ötven deka, 1 kilogramm szalonnát hetenként a lebbencsleves alá. Bár részes aratást vállaltak, mégis ingyen kellett dolgozniok nyolc-tizenkét napot robotként a nagybirtokosnak, vagy kuláknakj Olcsó volt a munkaerő. 1933-ban a férfiak nyári napszámbére (napi 14—17 órára) 1.36 pengő, a nőké 1.01 pengő, a g ’•erekeké 72 fillér volt. Ugyanakkor egy ’ ilo- gramm szalonna 2,11 pengő, egy pár cipő 14 pengő. Egy öltöny férfi ruha 48 pengőbe került, Ilyen Viszonyok mellett nem lehetett csodálkozni, hogy egyre több paraszt menekült a nyomor elől és kivándorolt idegen országokba. 1925-től 1940-ig mintegy huszonnégyezer mezőgazda- sági dolgozó hagyta el az országot Jól emlékeznek erre az időre a kunszentmártoniak, karcagiak, kisújszállásiak. A gazdálkodás alacsony színvonalát bizonyítják a termésátlagok 1931—1940-es évek átlaga q/kh-ban: megyei országos Őszi búza 7.8 7.9 Rozs 6.6 6.5 Őszi árpa — 8.4 Tavaszi árpa 7.5 7.7 Zab 6.6 7.1 Az aratás, illetve a gabonabetakarítás gépesítéséről ebben az időben beszélni sem lehet A felszabadulással a megye birtokviszonyában lényeges változás történt. 33 ezer nincstelen agrárproletár és szegény.paraszt kapott 258.437 hold földet. Nem változott meg azonban a gazdálkodás módja, A földhöz jutottak keveset termeltek. A gazdálkodás továbbra is külterjesnek maradt f ényeges változás csak az állami gazdaságok, illetve a termelőszövetkezetek alakulásával kezdődött. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok évről-évre látták, hogy többet olcsóbban termelni kisüzemi módszerrel nem lehet. 1948-tól fokozatosan tértek át a nagyüzemi gazdálkodásra. v. liier melók, figyelem ! , A CIGÁNYMEGGY felvásárlása folyó hó 16-ával beindult 2.80 Ft-os £ix-ár mellett kg-ként, mely érvényes kezdettől a leérésig. Kérjük a termelőket, minél nagyobb ütemben szedjék. Illetve értékesítsék a szövetkezeti felvásárlók felé a eigánymeggyet, mert a meleg Idő beálltával oly rohamosan fog érni. hogy ha kellő ütemben nem szedik, túlérettség folytán teljesen használhatatlanná fog válni. A meggy átvétele a fenti árban korlátlan mennyiségben folyik a belyi föídmüvesszüvetkezeteknéL MÉK KÖZPONT SZOLNOK
