Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-15 / 114. szám
I960, május 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A varsói szerződés 5. évfordulóján öt évvel ezelőtt a szocialista tábor országai megkötötték a varsói szerződést. A varsói szerződés aláírását, a szocialista országok katonai erőinek tömörítését, a szilárd, egységes katonai szövetség létrehozását az tette szükségessé, hogy elhárítsák a növekvő veszélyt. Azt a veszélyt, amely a nyugatnémet militarizmus gyors újjáélesztésével fenyegetett. Figyelmeztetés volt e szerződés azoknak az agresz- szív csoportosulásoknak, amelyek Európa békéjét fenyegetik, amelyeket nem árt figyelmeztetni arra, hogy a béke erői egyre sokasodnak. Voltak, akik a varsói szerződést annak idején nem nézték jószempicl, s azt jósolgatták: A szocialista országok katonai ösz- szefogása élezi a nemzetközi helyzetet. Fölösleges aggodalom volt ez, mert a szocialista országok erőinek tömörítése nem az éleződést« hanem az enyhülést hozta, s fennállása óta a két rendszer békés egymás mellett élésének lehetőségeit is növeli. Az öt évvel ezelőtt kötött szövetség, melynek legbiztosabb bázisa a Szovjetunió katonai ereje, növeli a szerződésben résztvevő népek, köztük a mi biztonságérzetünket is. Épp az évforduló napjaiban győződhettünk meg arról, milyen nagyon fontos ez az összefogás. Az agresz- szív imperialista körök a nanokban a Szovjetunió feletti légiprovokációval — szándékaik ellenére is — tudtára adták a világnak, hogy nem tudnak nyugodni, nem tudnak lemondani háborús terveikről. E háborús tervek meghiúsításáért, a vészfelhők eloszlatásáért sokat tettek és tesznek ma is e szerződés szövetségesei. Fáradhatatlanul munkálkodnak azon, hogy a háború kirobbantásán mesterkedő agresszorok törekvései ellenére is békében, biztonságban építhessük társadalmi rendszerünket. A parféiét hírei Még egy éve sincs, hogy megalakult a pártszervezet a jászberényi Dózsa Népe Tszóén, s már is a legjobban dolgozó alapszervezeteji között emlegetik. A tsz-tagok közül az alakuláskor mindössze kettő volt párttag, ma tizenkilenc tagot, tagjelöltet számolnak. A pártszervezet jól mozgósít a munkára, s biztosítja a rendszeres pártéletet is. KÉSZÜL A Szolnoki Állami Gazdaság legutóbbi taggyűlésén az „ellenterv” -r ől tanácskoztak a kommunisták. Az a cél, hogy a termelési tervben szereplő terméshozamokat túlteljesítsék. Például kukoricából a korábbi 18 mázsa helyett, holdanként 21 mázsát termelnek. 25 holdon 30, 41 holdon 35 mázsa kukorica termesztését vették az ellentervbe. Sertéshúsból a korábbi 5602 mázsa helyett 5730-at, a 149 mázsa árubaromfi helyett pedig 402 mázsát adnak. C Többre is képes as Építő- és Szerelőipart Vállalat Az Építő és Szerelőipari Vállalat többéves múltra tekint vissza: Mostani vezetősége sok rosszat „örökölt”, de sokat javított a munkán. Erre vall az is, hogy múlt évi tervét teljesítette a vállalat, bár a határidő betarásban, a minőség javíásában voltak hibák. A legutóbbi hónapok tapasztalata arra enged következtetni, hogy a vállalat ügyeinek rendezése nem halad kellő ütemben, tervüket újabban nem teljesítik. Huszonhét tsz építkezési közül mindössze hét helyen kezdték el a munkát. így várható, hogy őszre torlódik a munka neheze, akkor kell kapkodniok, mikor az istállókat már át kellene adniok. A korábbi időszakban is a határidő betartással volt a legtöbb baj náluk. Ezért kellene halasztást nem tűrve nemcsak papírral fedezni magukat, hanem hatékonyabban intézkedniük, mindén illetékes fórumon sürgetni a hely- kijelölést. a hitelmegnyitást, a tervdokumentáció rendelkezésükre bocsájtását, kiküszöbölni, ami gátolja munkájukat. Mindebben felügyeleti szervüknek is hatékonyabban kellene küzreműködni. A lemaradást tőlük független tényezők is indokolják —- de csak részben. A válla- tat vezetőségének kellene elsősorban odahatni, hogy a szolnoki építésvezetőség területén dolgozó kőműveseknek idejében kijelöljék a munkát, esetenként ne tétlenkedjenek. S a minőség javításában is érhető el eredmény. A vállalat munkásai, nem egyszer megmutatták már, hogy tudnak, ha akarnak. Ujszászi munkahelyükön például sokkal szebb munkát végeztek, mint a közelben dolgozó építőipari vállalat szakembeivi. Ezért érthetetlen, miért végeznek esetenként kifogásolható munkát, hiszen az befolyásolja a prémiumot is. Utóvégre a feltételek maradéktalan teljesítése nélkül, csupán „méltányosságból” nem lehet prémiumot fizetni. A közelmúltban is azért maradt el a jutalom jónéhány embernél Sérelmezik a vállalatnál, hogy rövid idő leforgása alatt 16 vizsgálatot folytattak náluk. „Zavarja a munkát” — utalnak rá. Jó munkával viszont megelőzhetik, hogy ne gyakori vendégek legyenek náluk a revizorok. Ehhez viszont az szükséges, hogy különböző utasításokat ne hagyjanak figyelmen kívül, határidőre csináljanak meg mindent — így például az anyagelszámolást is. Ne hivatkozzanak arra, hogy „ha nyolc évig jó volt, miért ne lehetne most is jó” a módszerük. A kötbérek elkerülésére is tehetnének hatékonyabb intézkedéseket. Volt olyan munka, amit öt-hatezer forint ráfordítással el tudtak volna végezni — s elhanyagolták, inkább fizették a 60 ezer forintnyi kötbért. A vállalat vezetőinek, dolgozóinak tisztán kell látni, hogy az ilyen esetek jelentősen befolyásolják az ' évvégi' nyereségrészesedést. Az 1959-es eredmények alapján, nem kaptak nyereségrészesedést. Voltak, akik ezt azzal indokolták, hogy a felügyeleti szerv nem járult hozzá. Az igazság viszont az — akár más üzemek esetében is, — hogy csak a munka által szerzett többletnyereségből fizethető részesedés. Erre gondolva kellene — ahogy mondani szokás — jobban megfogni a munka végét, pótolni az eddigi mulasztást. Év végéig még sokat tehetnek. Igaz ugyan, hogy sok, tőlük független tényező is gátolja a munkát, de figyelembe kellene venniük, hogy ezek — így a kései tervszolgáltatás, a helykijelölés elhúzódása, az anyag- szállítás, stb. országos problémák, nemcsak az Építő és Szerelőipari Vállalatnál fordulnak elő. Mégis van olyan tanácsi vállalat, mely megszerzi az élüzem címet. Ebből következtetve: lehet jó. •vállalatot -csinálni az. Építő és Szerelőipari Vállalatból is, ha a fő erőt a vezetés javítására, a munka jobb megszervezésére összpontosítják. S akkor bizonyára nem lesz ilyen nagymérvű a munkaerővándorlás sem, jobban kialakul a törzsgárda — a jó munka alapvető záloga. Szolnok megye ötéves sportfejlesztési terve Negyvenötén jelentkeztek a párt hívó szavára Negyvenöt elvtáis;' mezőgazdász, könyvelő, szakember cserélte fel az íróasztalt a szövetkezeti gazdaságok határával. Önként, a párt felhívására. Magyar János a Tisza Cipőgyárban dolgozott. Tegnaptól kezdve a jászapáti Űj Élet Termelőszövetkezet mezőgazdásza. Hanók Mihály a Kertészeti- és Szőlészeti Főiskolát hagyta ott a jászfény- szarui Zöld Mező Termelő- szövetiiezetért. Benedek László a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa volt eddig. Mostantól a tiszaszöllősd Szarvas Sándor Termelőszövetkezet szakvezetője. Mások íróasztaltól íróasztalhoz mentek. De ez az íróasztal a határ kellős közepén, a szövetkezet tanyaközpontjában, vagy székházában van. Tóth Ilona az Állami Bizto- tól, Horváth János az Országos Takarékpénztártól kérte magát a tiszajenői Tisza Gyöngye, illetve a jászfelső- szentgyörgyi Petőfi Termelő- szövetkezet könyvelőjének. Búcsúztatásukra, vagy inkább útraindításukra szombaton délelőtt gyűllek össze a megyei tanácsházán. Horváth Imre elvtárs, a Szolnok megyei Pártbizottság titkára mondta el; mit vár tőlük a párt. Azt, hogy állandó jelleggel vegyenek részt a termelőszövetkezetek munkájában. Azt, hogy tudást, s fáradságot nem sajnálva segítsenek parasztságunknak a jólétet hozó szövetkezeti gazdaságok naggyá tételében. Mint szakemberek alaposan nézzék át a termelőszövetkezetek termelési terveit, elemezzék a gazdálkodás módszereit. Akkor gazdálkodnak jól a termelőszövetkezetek, ha az egy hold szántóra minél több bevétel jut. Rossz nagyüzem nincs, csak rosszul vezetett termelőszövetkezet. A párt azt várja a falura indulóktól; becsülettel álljanak helyt. Negyvenötén. Negyvenöt elvtárs; mezőgazdász, könyvelő, szakember cserélte fel egy esztendőre az íróasztalt a szövetkezeti gazdaság határával. Vállalkozásuk elismerésre méltó. Termelőszövetkezeti parasztságunk álljon melléjük, segítsék őket új helyeiken; Választmányi értekezletet tart a KIOSZ A KIOSZ megyei választmányi értekezletén — szerdán délelőtt — a megyei vezetőség foglalkozik a KIOSZ szervezetek félévi munkájának eredményével, ■ az aktuális feladatokkal. A beszámolót követő vita után sor kerül a választmány kiegészítésére. Befejezésül megjutalmazzák a legjobb munkát végzőket Társadalmi rendszerünk és népgazdaságunk fejlődése, a szocializmus építése törvényszerűen véti fel ifjúságunk és a dolgozók mind nagyobb tömegének bevonását a test- nevelési és sportmozgalomba, hogy ezen keresztül az emberek szocialista nevelését, testi kultúrájának fejlesztését, edzettségét, egészségvédelmét és szórakozását tudjuk biztosítani. Mint ahogy a szocializmust építő társadalmunk minden területén a megfontoltság a tervszerűség jellemző, ugyanígy sport- mozgalmunk alakulásának menetét, perspektíváját a helyzet reális értékelésével, a fejlődési lehetőségek, igények és szükségletek felmérésével tervszerűen kell megrajzolni. Ezt a célt szolgálják a Politikai Bizottság által jóváhagyott „A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikájának értelmezése a test- nevelési sportmozgalomban" című tézisei. Ezt a célt kívánja szolgálni a most készülő ötéves testnevelési és sportfejlesztési terv”, amit ez év júliusában a megyei tanácsülés elé kívánunk beterjeszteni jóváhagyás végett. E tervezet azonban csak akkor lehet teljes és jó, ha a sportot szerető dolgozók, társadalmunk tagjai mind többen járulnak hozzá véleményükkel és javaslatukkal. A tervezet vázlata már elkészült, de ezen írásommal is kérem mind az aktív sportolókat, mind a sportszerető dolgozókat, kapcsolódjanak be a tervezet teljes kidolgozásába, hogy minél több vélemény alapján összeállítva terjeszthessük azt a megyei tanács elé- elfogadásra. így leginkább várható, hogy határozatra emelése után a végrehajtása a lakosság véleményével és támogatásával találkozik. A véleménynyilvánításra lehetőséget kívánunk teremteni egyrészt úgy, hogy a hozzászólók meglátásaikat, javaslataikat közöljék közvetlenül a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságával, vagy a járási, városi testnevelési és sporttanácsokon, vagy a sportegyesületeken keresztül juttassák el azt hozzánk. Lehetőséget kívánunk teremteni azzal is, hogy a tervezetet sportaktiva-érte- kezleteken ismertetjük, ahol szóban is elmondhatják véleményüket, javaslatukat az érdekeltek. Szolnok megye testnevelési és sportmozgalmának fejlesztési irányát alapvetően a tömegek, azaz a résztvevők számának növelésében lehet meghatározni. Az utóbbi 10 év átlagában megyénk területén évente körülbelül 15 ezer fő folytat rendszeres aktív sportolást, míg a különböző sportágakban megrendezett alapfokú házibajnokságokon, sportünnepélyeken, jelvényszerző versenyeken, a falusi spartakiádokon és az iskolai versenyeken körülbelül 30 ezer fő vesz részt. Ügy gondoljuk, nyugodtan javasolhatjuk a tervezet elfogadásához, hogy a testnevelési és sportmozgalomban résztvevők számát az üzemi, hivatali, intézményi dolgozók és az ifjúság körében 30 százalékkal, míg községeinkben, a parasztfiatalság között 35 százalékkal növeljük. Irányító sportszerveinknek, a testnevelési és sporttanácsoknak, a szakszervezeti bizottságoknak, a KISZ szervezeteknek és a sportegyesületeknek a fenti célkitűzés megvalósítása érdekében a testnevelési és sportmozgalom szervezeti kereteit ki kell bővíteni, valamennyi területen meg kell javítani a sportszervezetek vezetését. A testnevelési és sportmozgalmunk társadalmi írta: Fodor Mihály jellegét, demokratizmusát fokozni kell. A községek sportjának gyorsütemű fejlesztéséért a KISZ-nek és a MEDOSZ-nak összehangolt munkával kell szervezniük a községek testnevelését és sportját. A falu sportbázisát a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások képezzék. A községi sportköröket 1965-re fokozatosan termelőszövetkezeti sportkörökké szervezzük át. Nagyobb helységekben termelőszövetkezetenként különálló sportköröket célszerű létrehozni. Tovább fejlesztjük a már hagyományossá vált spartakiád versenyeket és lehetővé kell tenni, hogy az indulási készség minél több, a községben élő fiatalra kiterjedjen. Különösen falun a ma még. igen nagy nehézséget okozó sportvezető-, edző- és játékvezetőhiányt folyamatosan tanfolyamokon való képzéssel — kell pótolni. Megyénk testnevelési és sportmozgalmának igen fontos területe az iskolai ifjúság testnevelése és sportja. Feladata, hogy az oktató-nevelő munkával harmonikus egységben biztosítsa a tanulóifjúság fizikai alapképzettségét, egészségvédelmét, testkultúrájának fejlesztését. Ezért fokozottabban elő kell segíteni, hogy a legfogékonyabb korban az iskoláskorúak körében mind többen megszeressék a testnevelést és sportot. Igényeljék és váljék szokásukká a testedzés. Ki kell bővíteni az iskolai testnevelés szervezeti kereteit. Emeljék tovább a gyógy- testnevelés színvonalát. Az iskolákban' indítsanak mozgalmat az órák közötti 10 perces szünetekben a frissítő torna bevezetésére. A következő évtől megyénk valamennyi községében és városában meg kell rendezni az évvégi iskolai sportünnepélyeket. A tanulók versenyszerű sportolási lehetőségét elsősorban az iskola keretein belül biztosítsák. Ez alól csak azok legyenek kivételek, akik kiemelkedő képességűek. A sportágak fejlesztése szempontjából az atlétikát, a tornát, az úszást, a labdajá tékokat és a lovaglást tartjuk elsősorban fontosnak. Egy- egy önálló sportegyesületnek legalább 5—5 sportágban kell szerepelnie rendszeres bajnokságban. A sportágak fejlesztésénél határozottan képviselni kell azt az álláspontot, hogy a testnevelési és sportmozgalmunk egységes, amely különböző összekapcsolódó területekre tagozódik. Vagyis a legjobbak és tömegek sportja egymástól nem különálló terület. A minőségi, azaz az élsport fejlődése, eredményei csak a tömegek minél szélesebb sportolásán alapulhatnak. A feltűnő, kitűnő képességgel rendelkezőket ki kell válogatni, s ezekkel az aktív sportolók számát és eredményeit növelni. Éppen ezért sportvezetőinknek a sportágak fejlesztésénél a tömegsportmunkából felszínre jövő eredményekre kell támaszkodniuk. Megyénk minőségi sportjának fejlesztése csak akkor lesz megnyugtatóan biztosítva, ha sportegyesületeink vezetői teljes mértékben felszámolják az egymás iránti bizalmatlanságot, a még sokszor felvillanó egyesületi sovinizmust. Sportegyesületeink egészséges versenyszellemben működjenek együtt, egymást segítve. Tovább kell formálni a sportolók erkölcsi felfogását, növelni figyelmüket, fokozni műveltségüket, kialakítani marxista világnézetüket. A vezetők, edzők nagy türelemmel, fokozatosan, de határozottan haladjanak a szocialista erkölcsöket valló sportolók nevelése terén. Lé- tesítseaek rendszeres kapcsolatot a család, az iskola, a műhely, a tömegszervezetek és az egyesület között, azok segítségével neveljék az ifjúságot. A sportkáder-kép- zésben tapasztalható vonta- tottságon is javítsunk és a tervezett feladatok megoldásához időben és megfelelő ütemben, jóképességű kádereket .«épezzünk ki. A legfel- s< b szintű sportvezetőképzés mellett tömegesen, kell szervezni alapfokú tanfolyamokat, sportvezetői-, edzői- és versenybírói vonalon egyaránt. A társadalmi szövetségekben dolgozó aktívák továbbképzését is biztosítsuk. A sportegyesületek gazdasági bázisainak megteremtése érdekében érjük el, hogy a különböző szerveknél (hivatalok, intézmények, vállalatok és termelőszövetkezetek) a sportra előirányzott összeg abba a sportkörbe nyerjen befizetést, ahol dolgozóik aktívan sportolnak. Az állami támogatáson kívül biztosítani kell a társadalmi támogatást is az egyesületi taglétszám növelésével, a rendezvények bevételének fokozásával. A sport- létesítmények építésénél, fejlesztésénél és korszerűsítésénél az állami hitelek, a községfejlesztési alap és a társadalmi munka együttes fel- használását kell megterem*- ■ ni. A városokban és nagyobb községekben épülő tisztasági- és strandfürdőket úgy építsék, hogy ott. helyét kapjon az úszó- és vízilabda sport is. Szolnokon és Jászberényben építsünk fedett uszodákat. A Tiszán üzemi, egyesületi csónakházak létrehozásával az evezős sportot szélesítsük. A megye mez gazdasági jellege megkívánja, hogy legalább esy 1 vaseportpatyát létesítsünk. A szolnoki és jászberényi városi sporttelepek korszerűsítését mielőbb fejezzük be. A községi sporttelepeket be kell keríteni, atlétikai pályát építeni és a futballon kíviu a pályákat az egyéb labdajátékok (kosárlabda, röplabda) üzésére is alkalmassá kell tenni. Az újonnan épülő iskolák tornatermében a sportkörök kapjanak helyet. Az iskolák udvarain kisméretű sportpályákat létesítsenek. Az "j építkezéseken és fejlesztéseken túlmenő jn az eddigieknél fordítsunk nagyobb gondot a sportlétesítmények karbantartására, felújítására és megóvására. A fentebb felsoroltak csak egy kis részét, képezik a tervezetnek. Hiszem, ha vázlatosan is, de képet mutatnak ; o'-’-ól a legfontosabb feladatokról, amelyeket ötéves tervünkben lerögzítünk. Ismételten kérem sportszerető 1f -osst gunkat, hogy minél többen mondják el vélémé- nyüket mind az alapvető célkitűzésekről, mind a részletkérdésekről. Fejtsék ki véleményüket a szervezési kér- dé; ékről is, például hogyan alakuljanak a falusi sportkört vág; az olcsóbb anyagi eszközökkel milyen tömeget mozgató sportot fejlesszünk? A lovassport mely ágát fejlesszük; az evezés terén hogyan haladhatunk előre adottságaink jó kihasználásával? Hiszem, hogy aktívaüléseink eredményesek lesznek, mert a vitában sok vélemény fog elhangzani és az írásos hozzászólások is hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy e tevékenységünkkel is híven szolgáljuk rendszerün- ket,
