Szolnok Megyei Néplap, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-12 / 111. szám

I960, május 12. £ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP £ A pedagógusok segítője Amikor Pártos Ilona, a vi­dám fiatal tanárnő átvette a hatodik osztályt» sokan saj­nálkozva tekintettek az új­donsült osztályfőnökre. — Nem tudod, mit vállal­tál magadra! Tudod, micso­da társaság ez?! Az aggályoskodóknak ak­koriban igaza volt. A kunhe- gyesi Kossuth utcai fiúiskola ötödik fiúosztálya tavaly több osztályfőnököt is „kiszol­gált.” Viselkedésük sok te­kintetben helytelen volt, — emellett tanulmányi átlaguk kai sem igen dicsekedhettek. Mindössze 2.7 volt az év vé­gén. Pártos Ilona nem riadt vissza a feladattól, bátran nekifogott az osztály ügyei nek rendbehozásához. Ma az osztály tanulmányi átlaga 3. fegyelem és viselkedés tekintetében 28 osztály kö­zött jelenleg a harmadik. — Igazolatlan Jliánvzás jófor­mán nincs. Amikor erről beszélgetünk Pártos Ilonával, szerényen elhárítja a dicséretet. — Nem elsősorban az én érdemem. Nagyon sokat se­gített nekem az a közösség, amelynek legfőbb gondja a gyermekek igaz emberré ne­velése: az osztály szülői mun­kaközössége. Beszélgessen csak el Tordai Józseffel, a szülői munkaközösség elnö­kével. Tordai József elfoglalt em­ber. A kunhegyesi járási ta- oócs titkára, és ha tiz keze lenne, az sem volna elég, ha egyszerre öt helyen tudna lenni, a hatodikon akkor is hiányolnák. Amellett család- aoa. akinek fia nevelésével Is kell foglalkoznia. Mégis akar és tud időt szakítani az egész osztály nevelésére is. — A tanítási év elején ösz- szejöttünk — mondja — és megbeszéltük a többi szülők­kel, hogy tenni kell valamit a gyenge eredményt elért osztály érdekében. Már a kezdetben -is mutatkoztak ne­hézségek, mert erre az érte­kezletre sem jöttek el a szü­lők teljes számban. Érdekes módon főleg azok maradtak távol, akiknek gyermekével valami baj volt. Értekezlet után a szülői munka* közösség tagjai — köztük jómagam is — elmentünk ezekhez a szü­lőkhöz. megbeszéltük velük, foglalkozzanak állandóan a gyerek előmenetelével, ellen­őrizzék felkészülését, időbe­osztását. Igen sokat tett a szülői munkaközösség többi tagja is. Fridrich Lászlóné és Bárány Mihályné többször is meglátogatták a szülőket, az utcán és a piacon is megál­lították őket egy kis beszél­getésre. Az eredmény elég gyorsan megmutatkozott. ■ Javulni kezdett a magavise­let is, meg a tanulmányi át­lag is. Ravaszkásan elmosolyodik. — Volt egy esetünk. Az egyik osztálybeli gyerek se­hogyan sem akart tanulni. Hetedikes nővére viszont ki­mondottan jó tanuló. A hiba tehát nem a családi környezetből adódott. Különben jóindula­tú fiú, aki felsöpörte az ud­vart, etette a sertéseket, fel­vágta a fát .— mindent csi­nált» csak tanulnia ne kell­jen. Elmentem hozzájuk. — Megtudtam, hogy nagy szen­vedélye a lombfürész-munka. Megbeszéltem az apával, hogy a fiút mindaddig tiltsa el kedvenc szórakozásától, amíg nem tanul jobban. Ma ez a fiú, aki nemrég két-há- rom tantárgyból is bukásra állt, jó közepes. Tordai elvtárs nem beszél róla, de hallottuk, hogy törő­dik az iskola összes tanuló­jának a magaviseletével. — Megállítja a rendetlenkedő gyerekeket az utcán, megma­gyarázza nekik, miért helytelen amit csinálnak. Többizben el­ment fia osztályába tanítás kezdete előtt, ellenőrizte, ho­gyan viselkednek a gyere­kek. Természetesen nemcsak ő, hanem az iskola szülői munkaközösségének többi tagjai is feladatának tekinti, hogy a gyerekek magavise­letét mindenütt ellenőrizze. Pártos Ilona nem túlzott» amikor elmondotta: mennyit segít neki Tordai elvtárs, meg a szülői munkaközös­ség többi tagja. De Tordai elvtárs is megelégedett a fia­tal pedagógusnővel. Jó ta­nár, szeretik a gyerekek, — hallgatnak rá. így dolgozik együtt peda­gógus és a szülői munkakö­zösség. Az együttműködés eredménye: jó magaviseletű, jól tanuló, lelkiismeretes gye­rekek. Nem csodaszer Tor­dai elvtársék munkamódsze­re, de jó kezdeményezés. Nem árt máshol sem megva­lósítani. A kulturális szemle bemutatói SZOLNOKON Vasárnap reggel 8 órai kezdettel került sor az Ady Endre Művelődési Otthon­ban a Szolnok járási és vá­rosi színjátszók seregszemlé­jére. Tizennégy színjátszócso- port és ugyanennyi szavaló lépett színpadra, hogy el­döntsék: melyikük kerül a megyei döntőbe, amely e hó­nap végén Mezőtúron kerül lebonyolításra. A csoportok bemutatója — kevés kivétellel — nem ütöt­te meg a kívánt színvonalat. Feltűnő, hogy milyen hiá­nyos a szövegtudásuk és alig akadt jelenet, amelyen ren­dező munkája látszott volna. A legegyenletesebb telje­sítményt a megyei fogházőr színjátszók nyújtották, akik Jelenet Az út vége című n agysikerű szovjet filmből Két olasz író terveiből Salvatore Quasimodo a sajtó képviselőjének beszá­molt terveiről. Mint mondot­ta, jelenleg „A megveszte­getett ördög” című színmű­vén dolgozik. A darab ez év végén Stockholmban kerül bemutatásra. Ez lesz Quasi­modo első drámai alkotása. Olaszországban valószínűleg az idén jelenik meg újabb li- rai verseinek gyűjteménye, közöttük az a vers is, ame­lyet a Szovjetunióban tett látogatása után írt. Alberto Moravia a követ­kezőkben számolt be tervei­ről: „Szeretném befejezni új regényemet. Ma még nehéz lenne megmondani, milyen lesz. általában nem szeretek elsietett nyilatkozatokat ten­ni. Mint a Pen-klub elnöke, rövidesen Braziliába utazom. Utána gyakorlati munka kö­vetkezik: Pasolinivel a „Ró­mai elbeszélések” című film forgatókönyvén fogok dolgoz­— NÖVEKSZIK A TELE- VlZlÖ-tulajdonosok száma megyénkben. Jelenleg a me­gyében 2 ezer, Szolnokon pe­dig 240 televíziós készüléket tartanak nyilván. 4­A falusi védőnő hivatása — Én harcoltam ki, hogy ezik a helyiségek megmarad­janak nekünk — mondja Zsjak Erzsébet védőnő, amint a rákóczifalvi egészségház tágas várószobájának ajta­ján belépünk. — A hét év alatt, mióta itt vagyok, több­ször át akartak bennünket helyezni egy apró, semmi­képpen sem megfelelő szo­bácskába, mert a falunak nincs körzeti rendelője; — Az is nagyon fontos volna — v . ti közbe. — Az SZTK-rendelést egyelőre meg lehet oldani az orvosok lakásán. Mi azonban nem férnénk el kisebb helyi­ségben. Az áprilisi Mantu- és BCG-oltások alkalmával eze"kétszáz iskolásgyerek fordult itt meg. Ezen felül most már alig akad a falu­ban szülő, aki ne hozná el tanácsadásra a gyermekét, ami negyven-ötven személyt jelent minden héten, a kísé­rőket nem is számítva« A terhes és nőgyógyá­szati rendelés is ilyen láto­gatott? — Rákszűrőre kevésbé szí­vesen jönnek az asszonyok. Azt mondják, nincs semmi bajuk, nem fáj semmijük, fe­lesleges a vizsgálat. Az ilye­nekhez elmegyünk, megma­gyarázzuk, hogy amikor már fájdalmat éreznek, hiába ke­resik fel az orvost; A szűrő- vizsgálatoknak megelőző és a terjedést gátló célja van. •m Yoü valami ovw.mbbi­tegség-járvány az idén a fa­luban? Februárban zajlottak le a kanyaró és bárányhimlő megbetegedések. Ma azonban ezek sem veszélyesek már, s azt hiszem, nyugodtan mond­hatjuk: gyógyíthatatlan gyer­mekbetegséget — a paralízi- sen kívül — nem ismerünk. — Paralizises eset mikor volt utoljára? — 1956—57-ben. Ezután már nem is valószínű, hogy legyen, mert a Sabin-féle vé­dőszer teljes immunitást ad. Ennek a beadását februárban fejeztük be. A gyerekek 99 százaléka megkapta. Csak egy százalék maradt el különböző okok miatt. Ezt a szép ered­ményt is úgy értük el, hogy a családlátogatások alkalmá­val hetekkel előbb figyelmez­tettük a szülőket a Sabin ol­tás fontosságára. Mennyi feladat a betegség megelőzése s a gyógyítás te­rén. De a gyermek, különösen a csecsemő étkeztetése is gond lehet, ha például kevés a te­je az anyának. A védőnő szerepe azonban nemcsak az egészségházban, hanem a családok látogatásá­nál is jelentős. Mint Zsjak Erzsébet mondja, az anyák hallgatnak rá, gyermekük gondozását, táplálását a védő­nő tanácsai szerint végzik. — Néha egész családok éle­tét megváltoztatjuk egy-egy intézkedésünkkel — meséli Zsjak Erzsébet «*» lay történi ez Hovodzák Péterék eseté­ben is, akik öt gyermekükkel néhány év előtt még nyomo­rogtak a férj iszákossága miatt. A gyerekek annyira éheztek, hogy kértem állami gondozásba való felvételüket. Ez változtatta meg a szülők magatartását. Annyira sze­rették volna visszakapni gyer­mekeiket, hogy Hovodzák abbahagyta az ivást. Tavaly az év elején belépett a ter­melőszövetkezetbe. s azóta rendesen dolgozik. Addig al­kalmi munkából, vályogvetés­ből éltek. Az ősszel ágyat, tűzhelyet vásároltak, s a té­len hízót is vágtak. A gyere­kek tiszták, gondozottak, meglátszik rajtuk a rendezett életmód. — Több ilyen nincs a falu­ban? — Kettő van: Váczi Tibor és Deli Sándor. Vácziék gye­rekeit szintén állami gondo­zásba ajánlottuk, de válasz még nem érkezett. Sokfelé ágazó, szép, de ne­héz a falusi védőnő munkája. Zsjak Erzsébet azonban, úgy látszik, nem bánta meg. hogy ezt a hivatást választotta. A Rákőczifalván töltött hét év nem törte le lelkesedését. —■ Nagyon szeretem a falu­siakat. s úgy érzem, ők is en­gem — mondja búcsúzóul s indul, hogy gondoskodó segít­séget adó szeretetét elvigye a község otthonaiba. *- ke — Film Rövidesen elkészül az új szovjet—francia koprodukciós film LEON GARROS KERESI BARÁTJÁT címmel. A film forgatókönyvét Michel Cour­not, Zorin, Mihalkov és Kle­banov írta.. A film témája a következő: három francia tú­rista a Szovjetunióba utazik, köztük az egyik, Leon Garros szovjet barátját keresi, akivel a második világháború alatt együtt szökött meg a kon­centrációs táborból. A túristák útja Moszkván és Sztálingrá­don keresztül vezet, míg vé­gül Garros a távoli Szibériá­ban, a brasztki erőmű épít­kezésén találja meg régi baj- társát. A film megörökíti a gigászi méretű szovjet épít­kezéseket, az új erőműveket, városokat és gyárakat. A koprodukciós alkotás fősze­replői: Jean Rochefort, Jean Gabin, Tatjana Szamoljova, Jurij Belov és Vlagyimir Zub­kov, rendezője Marcel Pagli­Csehov ,*Leánykérés” című művét mutatták be jó hu­morérzékkel. Komoly erényeket csillog­tattak a Szolnoki Papírgyár színjátszói Nagy Lajos „Uj vendég érkezett” című művé­vel. Külön kiemeljük Klein Imre kitűnő egyéni alakítá­sát. A Szolnoki MÁV Járműja­vító csoportja Soós „Pettyes” című vígjátékából mutatott be részleteket. Bennük jóké­pességű csoportot ismertünk meg, amely komoly felada­tok megoldására is képes. A Martfűi Tisza Cipőgyár két jelenettel képviseltette magát. Ezek közül József At­tila „Csoszogi” című művé­nek dramatizálása sikerült szépen, míg a másik: Fehér Klára „Nem vagyunk angya­lok” című darabjának részle­te feltűnően gyengén. A többi csoport jóval vára­kozáson alul szerepelt. Ki kell azonban emelni az úttörőcsapatokat, amelyek lelkiismeretes felkészülésről tettek tanúbizonyságot. Néhány szóval meg kell említeni még a szemle ren­dezését, amely nem volt mél­tó a járási bemutatóhoz* to­vábbá azt a részvétlenséget, a közönség részéről, amely a színjátszók munkáját kisér­te. ügy érezzük, hogy többhó­napi kemény munka és fá­radtságos előkészület na­gyobb megbecsülést érdemelt volna. M. M. KUNSZENTMÁRTONBAN Május 7-én került sor Kun- szentmártonban a járási kul- turcsoportok versengésére,, melyről a rossz szervezés mi­att elmaradt a közönség. A „tapshiány’’ ellenére is vi­szonylag szépen szerepeltek a csoportok. A szervezési hibák és a felkészülési nehézségek elle­nére is több csoport szépen szerepelt ezen a bemutatko­záson. Az elsők között kell említenünk az öesödi KISZ szervezek színjátszócsoport­ját, amely Háray Ferenc: „Tettének oka ismeretlen” cí­mű darabját játszotta. A be­mutatott mű a mai fiatalok eléggé aktuális problémáját tárgyalja. A szépen szereplő csoport tovább jutott a me­gyei döntőbe. Hasonlóképpen jól szere­pelt a kunszentmártoni Deák Ferenc úti iskola csoportja. Ök a „Több-sincs királyfi” című vidám mesejátékot mu­tatták be. Említésreméltó, hogy a járási bemutató cso­portjainak egyik legszebb alakítását a kunszentmártoni iskola növendéke, Fragstein Júlia nyújtotta. A járási döntő szavalói között kimagasló szereplő nem volt. TÖRÖKSZENTMIKLÖSON A zsúfolt nézőtér előtt mintegy öt órán keresztül vo­nultak fel a járás és a város öntevékeny művészeti cso­portjai, szólóénekesei. A be­mutatott számok mutattak fejlődést mind a tánc, mind az énekkari számokban. — Ugyanezt már nem lehet el­mondani a szólóénekesekről. Helytelen témaválasztások, felkészületlenség jellemezte egy-két kivétellel a műsoro­kat. Pedig a hanganyag min­degyiküknél megfelelő volt. A közönség sokat és lelke­sen tapsolt. Nagy sikert ara­tott a fegyverneki gyermek- kórus, Tivadar Andor peda­gógus vezetésével. Érdekes színfoltja volt a szemlének a kengyeli kiszesek egyenruhás énekkara. Szép hang, dina­mikus erő jellemezte műso­rukat. őket Muhari Julianna tanította és vezette. Hatal­mas taps fogadta az egyesí­tett pedagógus kórus műso­rát. Nagyon sajnáltuk, hogy a Malomipari Vállalat ének­kara benevezése ellenére sem jelent meg a szemlén. A felvonult hét tánccso- port műsorát jó előkészítés, fiatalos báj, lendület, ízléses szép ruhák jellemezték, ör­vendetes az a tény, hogy a járás népitánc-csoportjai kezdenek magukra találni. Jó volt a rendezés, egy do­logban azonban hibáztatha­tó: nem lehet ötórás műsort szünet nélkül, egyfolytában lebonyolítani. llllllilhllllllillllHIIMIIIIIIIIiinilimilllllllllillltlIlllllilHIIIllilllllHIIHIimilHIIIIIIIKIIIM Karlovy Vary 600 éves A világhírű Karlovy Vary, a csehszlovák nép büszkesé­ge fennállásának 600. évfor­dulóját ünnepelte. Hatszáz év alatt igen sok ember sze­rezte vissza egészségét ezen a híres üdülőhelyen. \ Az utóbbi két évszázad fo­lyamán olyan híres emberek is felkeresték kitűnő gyógy­vizét, mint Bach, Schiller, Beethoven, Paganini, Adam Mickieuncz, Chopin, Gogol és Goethe. 1952-ban emlékművet állí­tottak fel annak emlékére, hogy 1S74 és 1876 között Marx Károly gyógyíttatta itt magát. Karlovy Vary gyógyvize vi­lághírű. Az üdülőhely az el­ső világháború után 12 ezer férőhellyel rendelkezett. Ter­mészetesen főképpen a tehe­tősebb és gazdag emberek vették igénybe. 1959-ben körülbelül 50 ezer dolgozó üdült itt. A zongorista, az órás és a leckeadó —- Egy érettségizett fiatal életéből — Sok a fiatal ismerősöm. ^ Termelőszövetkezetben, üzemben dolgozó leány és fiú, diák és diplomás egy­aránt található barátaim kö­zött. Mindig csodáltam azt a lelkesedést, azt a lendületet és kitartást, ami életükre, munkájukra jellemzői Ifjú barátaim közül több végzett középiskolát, s utána tovább akart tanulni. Nem sikerült. Néhányan megre­kedtek egy időre, otthon ke­seregtek, a legtöbbje azonban hamar felismerte az előtte álló lehetőségeket s élt is ve­lük. Pintér Pista is bizakodás­sal lépte át a szolnoki gim­názium küszöbét — leérett­ségizett. Semmi kétsége nem volt afelől, hogy felveszik egyetemre. Tévedett. Hely hiányában elutasították. En­nek már öt éve. Mit tett ek­kor Pista? Nem ült ölhetett kezekkel otthon. Szakmát tanult. Ma igen megelégedett ember. S ha megkérdezik tőle, hogy sajnálja-e az egyetemet, va­lószínű kijelenti, nem vágyik már oda. Hol található? A piactéren *** TöröS- szentmiklóson — kis órásüz­let. Mosolygós arcú, nyú­lánk barna fiú hajol az apró alkatrészekkel és műszerekkel megrakott kis asztal fölé. Pin­tér Pista, a beteg órák gyó­gyítója. Fél műszakot dolgo­zik itt, mint segéd, rendes, pontos, jó munkát végez. S hogy mit kezd a másik fél- műszaukal? A földműves szövetkezet ét­termében — nemcsak a mik- lósiak, vidékről idejött em­berek is elismerik — igen jó a zene. Szerdán, szombaton és vasárnap zongoránál ugyanaz az ismerős arc mo­solyog felénk, szemüveges, barna ficulember — a zene­kar lelke, a hangulat „mes­ter >**, a megye legifjabb zon­goristája, az alig huszonhá­rom éves Pintér Pista. W-rni is ' érdezem tőle, * * jut-e ideje munkája mellett szórakozásra. Minden bizonnyal azt a választ adná, hogy a munka is szórakozás számára, mert a zene a min­dene. Megismertem őt har­madik minőségében is, mint leckeadót. Gimnazista kislá­nyoknak ad zongoraleckét hetenként, tanítja■ őket a könnyűzene titkaira. Nehéz őt elképzelni, mint tekintélyes nevelőt, áki eré­lyesen lép fel a csintalan leánykákkal szemben. Persze ezt nem is lehet szó szerint értelmezni. Az ifjú „nevelő” valójában szórakozásból ta­nítja Svát és Évikét, erélyes- ségról szó sincs, a tekintély azonban megvan. A tanítvá­nyok tizenhat-tizenhét éve­sek -»» nevelőjük alig párral több. Fiatal barátom ezenfelül még egy kiváló tulajdonság­gal rendelkez i: módfelett ta­karékos. Gyűjti a forintokat, hony egyetlen vágyát megva­lósíthassa. Autót szeretne venni. Egy kis „Trabant” az álma. Talán nem is álom. S ahogy én Pistát ismerem, jövő ősszel már Trabanton jár, ae rónai a>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents